Olvasók kérdései

Az 1Korinthus 14:37-ben található „lelki ajándék részese [szellemmel ajándékozták meg, New World Translation]” kifejezés arra utal, hogy abban az értelemben kapott szent szellemet egy személy, hogy felkenték őt, vagy pedig azt jelenti, hogy a szellem egy csodálatos ajándékával rendelkezik?

A New World Translation of the Holy Scriptures így adja vissza ezt a verset: „Ha valaki úgy gondolja, hogy próféta, vagy hogy a szellemmel ajándékozták meg, ismerje el azokat a dolgokat, amelyeket én írok nektek, mert azok az Úr parancsolatai” (1Korinthus 14:37).

A „szellemmel ajándékozták meg” kifejezést úgy értheti az olvasó, hogy ez arra a tényre utal, hogy az első századi keresztények szellemtől voltak nemzve és Isten szellemi fiaivá váltak. Vagy a kifejezést úgy is érthetjük, hogy az olyasvalakire vonatkozik, aki megkapta a szent szellem egy különleges ajándékát. Ez utóbbi jelentés a valószínű, amint az a háttérinformáció segítségével kimutatható.

Pál apostol itt a görög pneumatikosz szót használja, amelynek alapjelentése: ’szellemmel kapcsolatos, szellemi.’ Ennek a szónak a formái kerülnek alkalmazásra az olyan szókapcsolatokban, mint: „szellemi test”, „szellemi áldás”, „szellemi értelem” és „szellemi ház” (1Korinthus 15:44, Csia fordítás; Efézus 1:3, Csia; Kolossé 1:9, NW; 1Péter 2:5, Csia).

Ezekben az esetekben a Biblia meghatározza az alanyt (test, áldás, értelem, ház), amelyre a ’szellemi’ szó vonatkozik. Más esetekben azonban a ’szellemi’ szó értelmét és helyes lefordítását a szövegösszefüggés alapján kell meghatározni. Az 1Korinthus 2:14, 15 (NW) például ellentétbe állítja a testi ember beállítottságát a ho pneumatikoszéval, amely logikus, hogy „a szellemi embert” jelenti.

Az 1Korinthus 12—14. fejezetei végig a szent szellem csodálatos ajándékaira összpontosítanak. Isten megadta ezeket néhány korai kereszténynek, hogy nyilvánvalóvá tegye: nem a természetes Izraelt használja fel többé, hanem most már az „Istennek [keresztény] Izráelét” áldja meg (Galátzia 6:16). Pál apostol így írt ezekről az ajándékokról: „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek [szellem, NW]” (1Korinthus 12:4). A szellem ajándékai közé tartozott a különleges bölcsesség, ismeret és hit, mint ahogy a prófétálás, a nyelveken szólás és a nyelvek magyarázása is (1Korinthus 12:8–11).

A korinthusi keresztények — nekik írta ezt Pál — fel voltak kenve Isten szent szellemével. Ezt mondta Pál: „de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke [szelleme, NW] által” (1Korinthus 6:11; 12:13, Csia) Igen, mindannyian megkapták „a Lélek [szellem, NW] zálogát” (2Korinthus 5:5). Mindazonáltal nem mindegyikük kapott különleges ajándékot a szent szellemen keresztül. S úgy tűnik, sokukat elbűvölte a nyelveken szólás és túlzott fontosságot tulajdonítottak ennek az ajándéknak. Pál írt is nekik, hogy helyreigazítsa gondolkodásukat és kimutatta, hogy a nyelveken szólás nem szolgál majd olyan sok ember javára, mint a prófétálás ajándéka. A 12. fejezet végén ezt tanácsolta Pál a korinthusiaknak: „továbbra is buzgón keressétek a nagyobb ajándékokat” (1Korinthus 12:28–31, NW).

Ezután a 14. fejezet elején így intette őket: „Kövessétek a szeretetet, továbbra is buzgón keressétek a [ta pneumatika]-t, de inkább azt, hogy prófétálhassatok” (NW). Hogy mit keressenek? Ezeknek a keresztényeknek nem a szellemtől való felkenetést kellett keresniük, mivel azzal már rendelkeztek. Logikus, hogy Pál a szellem azon „ajándékaira” gondolt, amelyeket keresniük kellett; erre intette őket a 12. fejezet végén. Ebből következik, hogy a New World Translation of the Holy Scriptures így fordítja az 1Korinthus 14:1-et: „továbbra is buzgón keressétek a szellemi ajándékokat.” Más bibliafordítások itt így adják vissza a ta pneumatika szót: ’a szellemi ajándékok’ vagy ’a Szellem ajándékai’.

E háttérinformáció birtokában láthatjuk, hogy a 14. fejezet vége felé Pál összekapcsolja a prófétálást és a pneumatikosz-t. Ahogy az 1. versből kitűnik, a szövegösszefüggés azt sugallja, hogy Pál arra az esetre gondolt, mikor valaki a szellemmel lett megajándékozva. Egy másik fordítás ilyen megoldást alkalmaz: „Ha valaki úgy véli magáról, hogy próféta vagy szellemi ajándékokkal rendelkező ember, az Úr parancsaként fogadja el, amit most írok” [R. F. Weymouth: The New Testament in Modern Speech].

Igen, akár a prófétálás ajándékával, akár a szellem bármely más ajándékával rendelkeztek a keresztények, mindegyiküknek el kellett fogadnia és követnie kellett Pál tanácsát, amely arra vonatkozott, hogy miként menjenek végbe a dolgok a gyülekezetben.