Vigasz a „minden vígasztalásnak Istenétől”
„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene; a ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban” (2KORINTHUS 1:3, 4).
1., 2. Milyenfajta vigaszra van szükségük a bánkódó embereknek?
A BÁNKÓDÓ embereknek valódi vigaszra van szükségük — nem semmitmondó és sablonos szóvirágokra. Mindannyian hallottuk már azt a mondást, hogy „az idő begyógyítja a sebeket”, ám a gyászidő korai szakaszában milyen vigaszt nyújt ez a gondolat egy fájdalomtól sújtott személynek? A keresztények tudják, hogy Isten megígérte a feltámadást, ám ez a tudat nem akadályozza meg, hogy mély fájdalmat érezzenek és megtörtek legyenek egy személy hirtelen elvesztése miatt. Ha elvesztettél egy gyermeket, más, életben maradt gyermekek biztos, hogy nem pótolják az elhunytat.
2 Egy személy elvesztésekor a legnagyobb segítség a valódi vigasz, amelynek szilárd alapját Isten ígéretei képezik. Együttérzésre is szükségünk van. Ez biztosan igaznak bizonyul a ruandai emberek számára, és különösen Jehova Tanúi azon családjainak százai számára, amelyekben elvesztették a szeretteiket abban az ördögi etnikai vérfürdőben. Kinél találnak vigaszra a bánkódók?
Jehova — a vigasz Istene
3. Hogyan mutatott példát Jehova a vigasztalásban?
3 Jehova példát állított fel abban, hogy mindannyiunkat megvigasztal. Elküldte egyszülött Fiát, Krisztus Jézust a földre, hogy örökké tartó vigaszt és reményt nyújtson. Jézus ezt tanította: „úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Ezt is mondta követőinek: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért” (János 15:13). Egy másik alkalommal ezt mondta: „az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért” (Máté 20:28). Pál pedig megjegyezte: „Az Isten . . . a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt” (Róma 5:8). Ezek és sok más szöveg által érzékelhetjük Isten és Krisztus Jézus szeretetét.
4. Miért volt Pál apostol különösen hálás Jehovának?
4 Pál apostol különösen tudatában volt Jehova ki nem érdemelt kedvességének. Megszabadult egy szellemileg halott állapotból, Krisztus követőinek egy elvakult üldözőjéből ő maga is egy üldözött keresztény lett (Efézus 2:1–5). Így beszéli el tapasztalatát: „én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme” (1Korinthus 15:9, 10).
5. Mit írt Pál az Istentől származó vigaszról?
5 Majd ezt írta Pál találóan: „Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene; a ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket. Mert a mint bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által. De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek. Tudván, hogy a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is” (2Korinthus 1:3–7).
6. Mit foglal magában az a görög szó, melyet ’vigasznak’ fordítanak?
6 Mennyire lelkesítő szavak! Az a görög szó, melyet ’vigasznak’ adnak vissza, a „meghívás valaki jelenlétébe” kifejezéssel van összefüggésben. Ezért „ez egy személy mellett való állás, hogy buzdítsák őt, amikor kemény próbán megy keresztül” (A Linguistic Key to the Greek New Testament). Egy bibliatudós ezt írta: „A szó . . . mindig sokkal többet jelent egy együtt érző nyugtatgatásnál . . . A keresztényi vigasz olyan, mint ami bátorságot ad, és lehetővé teszi egy embernek, hogy mindazzal megküzdjön, amit az élet hoz számára.” Ez vigasztaló szavakat is magában foglal, amelyek szilárd ígéreten és reménységen nyugszanak — ez a halottak feltámadása.
Jézus és Pál — együtt érző vigasztalók
7. Hogyan volt Pál vigasztaló hatással keresztény testvérei számára?
7 Milyen csodálatos példát mutatott Pál a vigasztalásban! Ezt írhatta a thessalonikabeli testvéreknek: „szívélyesek valánk ti közöttetek, a miként a dajka dajkálgatja az ő gyermekeit. Így felbuzdulva irántatok, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten evangyéliomát, hanem a mi magunk lelkét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk. Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy intettünk és buzdítgattunk [vigasztaltunk, Szepesy] egyenként mindnyájatokat.” Éppen úgy, mint a szerető, törődő szülők, mi mindannyian megoszthatjuk másokkal a melegségünket és megértésünket, amikor erre szükségük van (1Thessalonika 2:7, 8, 11).
8. Miért bizonyul vigasznak Jézus tanítása a bánkódóknak?
8 Pál azáltal, hogy ilyen törődést és kedvességet mutatott ki, csupán a nagy Példaképét, Jézust utánozta. Emlékezz arra az együtt érző meghívásra, melyet Jézus mindenkinek nyújt, amint az a Máté 11:28–30-ban van feljegyezve: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” Igen, Jézus tanítása felfrissítő, mivel reménységet és egy ígéretet nyújt — a feltámadás ígéretét. Ez az a remény és ígéret, melyet felkínálunk az embereknek, például akkor, amikor náluk hagyjuk a Ha meghal valakid, akit szeretsz című füzetet. Ez a reménység mindannyiunknak segíthet, még akkor is, ha már hosszú ideje bánkódunk.
Ahogyan a bánkódókat megvigasztaljuk
9. Miért nem szabad türelmetlennek lennünk a bánkódó személyekkel szemben?
9 A bánat nem korlátozódik a szeretett személy halálát közvetlenül követő időszakra. Némely ember egész élete során hordozza bánatának terhét, különösen azok, akik a gyermeküket vesztették el. Spanyolországban egy hűséges keresztény házaspár 1963-ban elvesztette 11 éves kisfiát, aki agyhártyagyulladás áldozata lett. Mindmáig könny szökik a szemükbe, ha Paquitóról beszélnek. Évfordulók, fényképek, ajándékok fájó emlékeket idézhetnek fel. Ezért sohasem szabad türelmetlenné válnunk és azt gondolnunk, hogy már túl kellene lenniük a veszteség érzésén. Egy orvosi szaktekintély beismeri: „A depresszió és az érzelmi ingadozások még több évig is eltarthatnak.” Emlékezz arra, hogy éppen úgy, ahogyan a testen lévő fizikai sebhely egész életünkben rajtunk maradhat, így van ez sok érzelmi sebhellyel is.
10. Mit kell tennünk, hogy segítsünk a bánkódó személyeknek?
10 Mely néhány gyakorlatias cselekvésmóddal tudjuk megvigasztalni a keresztény gyülekezetben lévő, bánattól sújtott személyeket? Talán igazán őszintén ezt mondhatjuk a vigaszra vágyó testvéreknek vagy testvérnőknek: „Ha bármiben segíthetek, csak szólj.” De ténylegesen hányszor hív minket egy gyászoló személy magához, hogy ezt mondja: „Úgy gondolom, van valami, amiben segíthetnél.” Nyilvánvaló, hogy nekünk kell megtenni a helyénvaló kezdeményezést, ha szeretnénk megvigasztalni a gyászolót. Mit tehetünk hát, ami hasznos volna? Most közlünk néhány gyakorlatias javaslatot.
11. Hogyan bizonyulhat vigasznak mások számára, ha meghallgatjuk őket?
11 Hallgasd meg: Az egyik legnagyobb segítség, ha osztozol a gyászoló fájdalmában, azáltal hogy meghallgatod. Megkérdezheted: „Szeretnél beszélni róla?” Hagyd, hogy ő döntsön. Egy keresztény visszaemlékszik arra, amikor édesapja meghalt: „Valóban segített nekem, ha mások megkérdezték, mi történt, azután pedig valóban meghallgattak.” Amint Jakab tanácsolta — légy gyors a hallásra (Jakab 1:19). Hallgasd meg türelmesen és együtt érzően. „Sírjatok a sírókkal” — tanácsolja a Biblia a Róma 12:15-ben. Emlékezz arra, hogy Jézus sírt Mártával és Máriával (János 11:35).
12. Milyen módon tudjuk megnyugtatni a gyászolókat?
12 Gondoskodj megnyugtatásról: Tartsd eszedben, hogy a gyászoló személynek a bűnösség lehet az első érzése, azt gondolván, hogy talán többet lehetett volna tenni. Nyugtasd meg a személyt afelől, hogy valószínűleg minden tőle telhetőt megtett (vagy bármi más felől, amiről tudod, hogy igaz és pozitív). Nyugtasd meg afelől, hogy az érzelmei egyáltalán nem szokatlanok. Mesélj neki olyanokról, akikről tudod, hogy sikeresen felépültek egy hasonló veszteségből. Más szóval, légy érzékeny és megértő. Kedves segítségünk nagyon sokat jelenthet! Salamon ezt írta: „Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!” (Példabeszédek 16:24; 25:11; 1Thessalonika 5:11, 14).
13. Hogyan segíthet, ha elérhetővé tesszük magunkat?
13 Állj rendelkezésre: Tedd magad elérhetővé, ne csupán az első pár napig, amikor sok barát és rokon van jelen, hanem ha szükséges, hónapokkal később is, amikor mások már visszatértek mindennapi életükhöz. A gyászidő hosszúsága egyénektől függően nagymértékben változhat. Oly sokat jelenthet keresztényi érdeklődésünk és együttérzésünk a nehéz időkben. A Biblia azt mondja, hogy „van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél”. Ezért az a mondás, hogy „Csak a bajodban látod, ki az igaz barátod” egy magától értetődő igazság, és ezt szem előtt tartva kellene élnünk (Példabeszédek 18:24; vö. Cselekedetek 28:15).
14. Miről beszélgethetünk, hogy megvigasztaljuk a gyászolót?
14 Az elhunyt személy jó tulajdonságairól való beszélgetés — ez egy másik nagy segítség, ha a megfelelő pillanatban tesszük meg. Mondj el pozitív anekdotákat, melyekre a személyre vonatkozóan visszaemlékszel. Ne félj használni az illető nevét. Ne tégy úgy, mintha az elveszített szeretett személy sohasem létezett volna, vagy említésre sem lenne méltó. Vigasztaló tudni, amit a Harvard Medical School kiadványa kijelentett: „A felépülés egy fokát a gyászoló személy akkor éri el, amikor végre nyomasztó fájdalom nélkül tud gondolni az elhunytra . . . Amint az új valóságot elfogadja és feldolgozza, a bánat nagyra becsült emlékekké alakul át.” „Nagyra becsült emlékek” — mennyire vigasztaló visszaemlékezni azokra a drága pillanatokra, melyeket a szeretett személlyel töltöttek együtt! Egy Tanú, aki néhány éve vesztette el édesapját, ezt mondta: „Különleges emlékem az, hogy apával olvastam együtt a Bibliát nem sokkal azután, hogy elkezdte tanulmányozni az igazságot. Az is emlék, hogy egy folyóparton hevertünk, és néhány problémámról beszélgettünk. Csak minden három vagy négy évben láttam őt, így nagyon értékesek voltak azok az alkalmak.”
15. Hogyan kezdeményezheti valaki a segítségnyújtást?
15 Ha alkalmas, légy kezdeményező: Néhány gyászoló jobban meg tud birkózni a helyzettel, mint mások. Tehát a körülményektől függően tégy gyakorlatias lépéseket a megsegítésükre. Egy gyászoló keresztény nő a következőket idézte fel: „Sokan mondták: »Ha bármiben segíthetek, csak szólj.« Az egyik keresztény testvérnő azonban nem kérdezősködött. Egyenesen bement a hálószobába, lehúzta, kimosta és kivasalta a szennyes ágyneműt. Egy másik behozott egy vödör vizet, takarítóeszközöket, és felsúrolta a szőnyeget, ahova a férjem hányt. Igazi barátok voltak, akiket sohase felejtek el.” Ahol nyilvánvaló, hogy szükség van segítségre, légy kezdeményező — talán egy étel elkészítésével, a takarításba való besegítéssel vagy különböző dolgok elintézésével. Természetesen vigyáznunk kell arra, hogy ne legyünk tolakodók, amikor a gyászolónak magányra van szüksége. Meg kellene tehát szívlelnünk Pál szavait: „Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést.” A kedvesség, türelem és szeretet sosem vall kudarcot (Kolossé 3:12; 1Korinthus 13:4–8).
16. Miért szolgálhat egy levél vagy egy lap a vigasz eszközéül?
16 Írj levelet, vagy küldj egy vigasztaló képeslapot: Gyakran nem vagyunk tudatában egy részvétnyilvánító levél vagy egy gyönyörű, együttérzést kifejező lap értékének. Mi az előnye? Újra meg újra el lehet olvasni. Az ilyen levélnek nem kell hosszúnak lennie, de mutassa ki együttérzésedet. Szellemi nézőpontot kellene tükröznie, de nem prédikálói stílusban. Csupán az alapgondolat is — „Kész vagyunk a segítségnyújtásra” — vigasztaló lehet.
17. Hogyan hozhat az ima vigaszt?
17 Imádkozz velük: Ne becsüld le a gyászoló keresztény társaiddal együtt, illetve értük mondott imáid értékét. Az Újfordítású revideált Bibliában a Jakab 5:16-ban ez áll: „Nagy az ereje az igaz ember . . . könyörgésének.” Például amikor a gyászoló személyek hallják, hogy értük imádkozol, ez segíthet nekik az olyan negatív érzés eloszlatásában mint a bűntudat. Gyenge és lehangolt pillanatainkban Sátán megpróbál minket tönkretenni a „ravaszságával” vagy „alattomos cselekedeteivel”. Ekkor van szükségünk vigaszra és az ima segítségére, ahogyan azt Pál megjegyezte: „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért” (Efézus 6:11, 18; vö. Jakab 5:13–15).
Amit kerülj el
18., 19. Hogyan mutathatunk ki tapintatot a beszélgetéseinkkor?
18 Amikor egy személy bánkódik, vannak dolgok amiket nem szabad megtenni vagy mondani. A Példabeszédek 12:17 így figyelmeztet: „Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.” Néha anélkül hogy észrevennénk, elmulasztunk tapintatot kimutatni. Ezt mondhatjuk például: „Tudom, mit érzel.” De tényleg így van? Pontosan ugyanezt a veszteséget élted át? Valamint az emberek különbözőképpen reagálnak. Nem biztos, hogy ugyanúgy reagál a gyászoló személy, mint te. Együtt érzőbb volna ezt mondani: „Igazán együtt érzek veled, mert én is átéltem ehhez hasonló veszteséget, amikor . . . meghalt.”
19 Az is tapintatot mutatna ki, ha elkerülnénk azokat a megjegyzéseket, melyek arra vonatkoznak, hogy a halott feltámad-e vagy sem. Néhány testvér és testvérnő mély fájdalmat érzett azok miatt az elítélő megjegyzések miatt, melyeket az elhunyt hitetlen házastárs jövőbeni kilátásairól tettek. Nem annak vagyunk a bírái, hogy ki fog és ki nem fog feltámadni. Megkönnyebbülést hozhat nekünk, hogy Jehova, aki látja a szívet, sokkal irgalmasabb lesz, mint amilyen legtöbbünk valaha is lenne (Zsoltárok 86:15; Lukács 6:35–37).
Írásszövegek, melyek vigaszt nyújtanak
20., 21. Melyik az a néhány írásszöveg, amely megvigasztalhatja a gyászolót?
20 Az egyik legnagyobb segítségforrás, ha a megfelelő időben felajánljuk, hogy megvizsgáljuk Jehovának a halottakra vonatkozó ígéreteit. Ezek a bibliai gondolatok hasznosak lesznek a gyászoló személy számára, akár már Tanú a gyászoló személy, akár olyan, akivel a szolgálat során találkozunk. Melyik idézetek ezek? Tudjuk, hogy Jehova a minden vigasztalás Istene, ezért ezt mondta: „Én, én vagyok megvígasztalótok!” Ezt is mondta: „Mint férfit, a kit anyja vígasztal, akként vígasztallak titeket én” (Ésaiás 51:12; 66:13).
21 A zsoltáros ezt írta: „Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem. Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom. Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.” Figyeld meg, hogy ezekben a részekben többször is előfordul a „vigasztal” szó. Igen, valódi vigaszra lelünk, ami mind nekünk, mind másoknak szól, ha Jehova Szavához fordulunk a szenvedésünk idején. Ha ez a testvérek szeretetével és együttérzésével párosul, segíthet a veszteség túlélésében és abban, hogy újra betöltsük életünket örömteli tevékenységgel a keresztény szolgálatban (Zsoltárok 119:50, 52, 76).
22. Milyen kilátás van előttünk?
22 Bizonyos mértékben úgy is úrrá lehetünk bánatunkon, ha elfoglaltak vagyunk abban, hogy segítünk másoknak a lehangoltságukban. Amint olyanokra irányítjuk figyelmünket, akiknek szükségük van vigaszra, szellemi értelemben a mi osztályrészünk is az adakozásból származó igazi boldogság lesz (Cselekedetek 20:35). Osszuk meg velük a feltámadás napjának kilátását, amikor minden korábbi nemzetből való emberek, nemzedék nemzedék után fogja üdvözölni elhunyt szeretteit, akik vissza fognak térni a halálból egy új világba. Micsoda kilátás! Micsoda örömkönnyeket ejtünk majd, amikor visszaemlékszünk arra, hogy Jehova valóban az az Isten, aki „a megalázottak vígasztalója”! (2Korinthus 7:6).
Emlékszel?
◻ Hogyan bizonyul Jehova a „minden vígasztalás Istenének”?
◻ Hogyan vigasztalta meg a bánkódókat Jézus és Pál?
◻ Mi az a néhány dolog, melyet megtehetünk, hogy megvigasztaljuk a bánkódókat?
◻ Mit kellene elkerülnünk, amikor gyászoló személlyel foglalkozunk?
◻ Melyik a kedvenc írásszöveged a vigasztalásra vonatkozóan a veszteség idején?
[Kép a 15. oldalon]
Tapintatosan kezdeményezd a segítségnyújtást azoknak, akik bánkódnak