Az ima ereje

A közel-keleti Nákhor városában éppen lenyugvóban van a nap. Egy Eliézer nevű szíriai férfi tíz tevéből álló karavánjával egy kúthoz érkezik, mely a városon kívül van. Eliézer biztosan fáradt és szomjas, mégis jobban törődik mások szükségleteivel. Idegen országból jött, hogy feleséget keressen urának fia számára, méghozzá az ura rokonai közül. Hogyan fogja teljesíteni ezt a nehéz feladatot?

ELIÉZER hisz az ima erejében. Alázatos kérése rendkívüli, gyermeki hitről árulkodik: „Uram! én uramnak Ábrahámnak Istene, hozd elém még ma, és légy kegyelmes az én uram Ábrahám iránt. Ímé én a víz forrása mellé állok és e város lakosainak leányai kijőnek vizet meríteni. Legyen azért, hogy a mely leánynak ezt mondom: Hajtsd meg a te vedredet, hogy igyam, és az azt mondándja: igyál, sőt a te tevéidet is megitatom: hogy azt rendelted légyen a te szolgádnak Izsáknak, és erről ismerjem meg, hogy irgalmasságot cselekedtél az én urammal” (1Mózes 24:12–14).

Eliézernek az ima erejébe vetett bizalma nem volt hiábavaló. Nahát, a legelső nő, aki a kúthoz jön, éppen Ábrahám testvérének az unokája! Rebekának hívják, nincs még férje, erkölcsileg tiszta, s emellett gyönyörű. Felettébb érdekes, hogy nemcsak Eliézernek ad inni, hanem kedvesen azt is felajánlja, hogy az összes tevét megitatja. Később, egy családi megbeszélés után Rebeka készségesen beleegyezik, hogy elmenjen Eliézerrel egy távoli országba, és feleségül menjen Ábrahám fiához, Izsákhoz. Micsoda látványos és világos válasz ez Eliézer imájára egy olyan korban, amikor Isten olykor-olykor csodálatos módon beleavatkozott az eseményekbe!

Eliézer imájából sokat tanulhatunk. Ez az ima az ő rendkívüli hitéről, alázatosságáról és arról tanúskodott, hogy önzetlenül törődött mások szükségleteivel. Azt is megmutatta, hogy Eliézer alárendelte magát Jehova emberiséggel kapcsolatos bánásmódjának. Kétségtelenül tudott arról, hogy Isten különösen ragaszkodik Ábrahámhoz, és azt ígérte, hogy a jövőben Ábrahám által áldások áradnak majd az egész emberiségre (1Mózes 12:3). Eliézer ezért ezekkel a szavakkal kezdte imáját: „Uram! én uramnak Ábrahámnak Istene.”

Jézus Krisztus volt Ábrahámnak az a leszármazottja, aki által az egész engedelmes emberiségre áldások áradnak (1Mózes 22:18). Ha ma szeretnénk, hogy Isten meghallgassa az imáinkat, alázatosan el kell fogadnunk azt, ahogyan ő a Fia által az emberiséggel bánik. Jézus Krisztus ezt mondta: „Ha én bennem maradtok [egységben maradtok velem, NW], és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek” (János 15:7).

Pál apostol olyan követője volt Krisztusnak, aki tapasztalta Jézus szavainak igaz voltát. Az ima erejébe vetett hite semmiképpen sem volt hiábavaló. Arra buzdította keresztény hittársait, hogy minden aggodalmukat tárják Isten elé imában, majd kijelentette: „Mindent elviselek abban, aki erőt ad” (Filippi 4:6, 7, 13, Katolikus fordítás). Ez vajon azt jelenti, hogy Pálnak minden megadatott, amit Istentől kért imában? Lássuk csak.

Nem minden kérést teljesít Isten

Pál önzetlen szolgálatának a végzése közben attól szenvedett, amit a ’testébe adatott tövisnek’ nevezett (2Korinthus 12:7). Lehetséges, hogy ezzel az ellenségei és a „hamis atyafiak” okozta elmebeli és érzelmi gyötrelemre utalt (2Korinthus 11:26; Galátzia 2:4). Vagy az is lehet, hogy testi bántalomról, krónikus szembetegségről volt szó (Galátzia 4:15). Mindenesetre ez a ’testébe adatott tövis’ legyengítette Pált. „Háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem” — írta. Isten azonban nem teljesítette a kérését. Azt a magyarázatot kapta, hogy elegendőek neki azok a szellemi javak, amelyeket már addig adott neki Isten, például a próbák elviseléséhez szükséges erő. Isten még ezt is mondta: „az én erőm erőtlenség által végeztetik el” (2Korinthus 12:8, 9).

Mit tanulhatunk Eliézer és Pál példájából? Jehova Isten meghallgatja azoknak az imáit, akik alázatosan akarják őt szolgálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig teljesíti a kéréseiket, mivel Isten hosszú távon gondolkodik. Jobban tudja nálunk, mi válik a leginkább javunkra. Ami ennél is fontosabb: mindig a kinyilatkoztatott szándékával összhangban jár el, a Bibliában feljegyzettek szerint.

A szellemi gyógyítás ideje

Isten megígéri, hogy Fiának föld feletti, ezeréves uralma idején minden testi, szellemi és érzelmi betegségből kigyógyítja az embereket (Jelenések 20:1–3; 21:3–5). Az őszinte keresztények már alig várják, hogy eljöjjön ez a megígért idő, és kétség nélkül hisznek abban, hogy Istennek van hatalma megvalósítani mindezt. Nem várják, hogy most történjen ilyen csodálatos gyógyulás, inkább azért imádkoznak Istenhez, hogy nyújtson vigaszt, és adjon erőt a próbák elviseléséhez (Zsoltárok 55:23). Ha megbetegszenek, talán Isten vezetéséért is imádkoznak, hogy a legjobb orvosi kezelésben részesüljenek, amit csak megengedhetnek maguknak anyagilag.

Egyes vallásokban Jézus és az apostolai által végrehajtott csodálatos gyógyításokra hivatkozva arra buzdítják a betegeket, hogy imádkozzanak az azonnali gyógyulásukért. Az említett csodák azonban különleges célt szolgáltak. Azért történtek, hogy bizonyítsák: Jézus Krisztus az igazi Messiás; és hogy megmutassák: Isten kegye most már nem a zsidó nemzeten nyugszik, hanem a fiatal keresztény gyülekezeten. Abban az időben azért volt szükség csodálatos ajándékokra, hogy megerősítsék az újonnan létrejött keresztény gyülekezet hitét. Amikor a csecsemőhöz hasonlítható gyülekezet úgymond járni kezdett, és éretté vált, a csodálatos ajándékok ’eltöröltettek’ (1Korinthus 13:8, 11).

Most, ebben a válságos időben Jehova Isten fontosabb munkában, a szellemi gyógyító munkában vezeti imádóit. Amíg még van idejük az embereknek, sürgősen válaszolniuk kell a felhívásra: „Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, a míg közel van. Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban” (Ésaiás 55:6, 7).

A megbánást tanúsító bűnösök szellemi gyógyítása az Isten Királyságáról szóló jó hír prédikálása által valósul meg (Máté 24:14). Jehova Isten képessé teszi szolgáit ennek az életmentő munkának a végzésére, és ezzel minden nemzetből való emberek millióinak segít, hogy megbánják bűneiket, és jó kapcsolatba kerüljenek vele e gonosz rendszer vége előtt. Akik őszintén imádkoznak ezért a szellemi gyógyulásért, illetve akik e gyógyítómunka végzéséhez szükséges segítségért imádkoznak, azoknak az imáit gyakorlatilag már meg is hallgatták.

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Eliézer és Rebeka/The Doré Bible Illustrations/Dover Publications