Éljünk Krisztus törvénye szerint

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (GALÁTZIA 6:2).

 1. Miért mondható el, hogy Krisztus törvénye jóra késztető, hatalmas erő napjainkban?

RUANDÁBAN Jehova hutu és tuszi Tanúi az életüket kockáztatták, hogy megvédjék egymást az etnikai öldökléstől, ami nemrégiben végigsöpört ebben az országban. Kobéban (Japán), Jehovának azokat a Tanúit, akik a pusztító földrengés során elvesztették családtagjaikat, lesújtotta a veszteség. Mégis gyorsan cselekedtek, hogy megmentsenek más áldozatokat. Igen, a világ minden részéről szívmelengető tapasztalatok mutatják, hogy Krisztus törvénye működik napjainkban. Hatalmas erő ez a jóra.

 2. Hogyan tévesztette szem elől a kereszténység Krisztus törvényének a lényegét, és mi hogyan tölthetjük be ezt a törvényt?

² Ugyanakkor a Bibliának ezekről a válságos „utolsó napokról” szóló egyik próféciája teljesedik. Sokaknál „megvan az istenfélelem külső látszata, de annak hatalmát megtagadják” (2Timótheus 3:1, 5, Csia fordítás). A vallás főleg a kereszténységben gyakran a külsőség dolga, és nem szívből való. Ez vajon azért van, mert túl nehéz Krisztus törvénye szerint élni? Nem. Jézus nem adott volna nekünk olyan törvényt, amelyet nem lehet betartani. A kereszténység egyszerűen csak szem elől tévesztette ennek a törvénynek a lényegét. Nem fogadta meg ezeket az ihletett szavakat: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (Galátzia 6:2). Úgy ’töltjük be Krisztus törvényét’, ha egymás terhét hordozzuk, nem pedig a farizeusok utánzásával, és azzal, ha indokolatlanul növeljük testvéreink terhét.

 3. a) Többek között milyen parancsok tartoznak Krisztus törvényébe? b) Miért volna helytelen úgy következtetni, hogy a keresztény gyülekezetben a közvetlenül Krisztustól származó parancsokon kívül nem lenne szabad más szabályoknak lenniük?

³ Krisztus törvénye magában foglalja Krisztus Jézus mindegyik parancsát — legyen az akár a prédikálásra és a tanításra vonatkozó, vagy hogy őrizzük meg tisztának és egyszerűnek a szemünket, igyekezzünk megőrizni a békét felebarátunkkal, vagy hogy távolítsuk el a tisztátalanságot a gyülekezetből (Máté 5:27–30; 18:15–17; 28:19, 20; Jelenések 2:14–16). Igen, a keresztények kötelesek betartani minden parancsot, amelyet a Biblia Krisztus követőinek mond. Ezenkívül van még más is. Jehova szervezetének, valamint az egyes gyülekezeteknek szükséges szabályokat és eljárásmódokat kell felállítaniuk, hogy fenntartsák az ékes rendet (1Korinthus 14:33, 40). Nos, a keresztények még össze sem tudnának jönni, ha nem volnának szabályok, hogy mikor, hol és hogyan tartsák meg az ilyen összejöveteleket! (Zsidók 10:24, 25). Szintén Krisztus törvényének a betöltéséhez tartozik, ha együttműködünk azokkal az ésszerű irányelvekkel, amelyeket azok fektetnek le, akik felhatalmazást kaptak a szervezetben (Zsidók 13:17).

 4. Milyen indítóerő rejlik a tiszta imádat mögött?

⁴ Az igaz keresztények azonban nem engedik, hogy az imádatuk törvények értelmetlen rendszerévé váljon. Nem azért szolgálják Jehovát, mert egy bizonyos személy vagy szervezet mondja nekik, hogy tegyenek így. Az imádatuk mögött rejlő indítóerő inkább a szeretet. Pál ezt írta: „Krisztus szeretete ösztönöz minket” (2Korinthus 5:14, Katolikus fordítás). Jézus azt parancsolta követőinek, hogy szeressék egymást (János 15:12, 13). Az önfeláldozó szeretet az alapja Krisztus törvényének, és ez az, ami ösztönzi vagy hajtja az igaz keresztényeket mindenütt, a családban és a gyülekezetben egyaránt. Lássuk csak, hogyan.

A családban

 5. a) Hogyan teljesíthetik be a szülők Krisztus törvényét otthon? b) Mire van szükségük a gyermekeknek a szüleik részéről, és milyen akadályt kell némely szülőnek leküzdenie, hogy ki tudja ezt elégíteni?

⁵ Pál apostol ezt írta: „Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért” (Efézus 5:25). Ha egy férj utánozza Krisztust, és szeretettel, megértéssel bánik a feleségével, akkor Krisztus törvényének egyik alapvető vonását tölti be. Jézus ezenkívül nyíltan kimutatta szeretetét a kisgyermekek iránt, átölelve őket, rájuk téve a kezét, és megáldva őket (Márk 10:16). Így a Krisztus törvényét betöltő szülők is kimutatják a szeretetüket gyermekeik iránt. Igaz, vannak olyan szülők, akiknek nehézséget jelent Jézus példáját utánozni ezen a téren. Vannak, akik természetüknél fogva nem hajlamosak arra, hogy kimutassák érzelmeiket. Szülők, ne engedjétek, hogy az effajta szemlélet visszatartson titeket attól, hogy ki is mutassátok azt a szeretetet gyermekeiteknek, melyet irántuk éreztek! Nem elég, ha ti tudjátok, hogy szeretitek gyermekeiteket. Nekik is tudniuk kell. És nem fogják megtudni, hacsak nem találjátok meg a módját, hogyan mutassátok ki szereteteteket. (Vö. Márk 1:11.)

 6. a) Vajon szükségük van a gyermekeknek szülői szabályokra, és miért válaszolsz így? b) Mit kell megérteniük a gyermekeknek, mi az alapvető oka a házi szabályoknak? c) Milyen veszélyt hárítunk el, ha Krisztus törvénye uralja a családot?

⁶ Ugyanakkor a gyermekeknek korlátozásokra van szükségük, ami azt jelenti, hogy szüleiknek szabályokat kell alkotniuk, és időnként fegyelmezéssel be kell ezeket a szabályokat tartatniuk (Zsidók 12:7, 9, 11). Ennek ellenére a gyermekeknek fokozatosan segíteni kell, hogy megértsék, e szabályok alapvető oka: szüleik szeretik őket. Ezenkívül a gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy a szeretet a legjobb ok arra, hogy engedelmeskedjenek a szüleiknek (Efézus 6:1; Kolossé 3:20; 1János 5:3). A megkülönböztető képességet használó szülőknek az a céljuk, hogy megtanítsák a fiataloknak: használják „értelmi képességüket”, hogy végül önállóan majd jó döntéseket hozzanak (Róma 12:1, NW; vö. 1Korinthus 13:11). Másrészt viszont ne legyen túl sok szabály, illetve a fegyelmezés ne legyen túl kemény. Pál ezt mondja: „Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek” (Kolossé 3:21; Efézus 6:4). Ha Krisztus törvénye uralkodik a családban, nincs helye annak, hogy féktelen hanggal fegyelmezzenek, de a maró gúnynak sincs helye. Az ilyen otthon a gyermekeknek biztonságérzetet ad, és építő hatással van rájuk, nem érzik magukat megterheltnek vagy megalázottnak. (Vö. Zsoltárok 36:8.)

 7. Milyen területeken szolgálhatnak a Bétel-otthonok példaként, ha otthoni szabályok felállításáról van szó?

⁷ Néhányan, akik ellátogattak a szerte a világon lévő Bétel-otthonok valamelyikébe, azt mondják, ezek az otthonok a családi szabályokat illetően a kiegyensúlyozottság jó példái. Bár lakói felnőttek, ezek az intézmények igen hasonlóan működnek a családokhoz.a A Bétel működése összetett, és elég sok szabályra van szükség — biztosan többre, mint egy átlagcsaládban. A Bétel-otthonokban, -irodákban és -nyomdaüzemekben lévő vének, akik elöljárnak, igyekeznek betartani Krisztus törvényét. Nem csupán a munka megszervezését tekintik megbízatásuknak, hanem azt is, hogy elősegítsék a szellemi fejlődést és „az Úrnak örömét” munkatársaik között (Nehémiás 8:10). Ezért igyekeznek építő és buzdító módon megtenni dolgokat, és törekszenek arra, hogy ésszerűek legyenek (Efézus 4:31, 32). Nem csoda, hogy a Bétel-családok örömteli szellemükről ismertek!

A gyülekezetben

 8. a) Mi legyen mindig a célunk a gyülekezetben? b) Milyen körülmények esetében kértek egyesek szabályokat, vagy próbáltak meg szabályokat alkotni?

⁸ A gyülekezetben ugyancsak az a célunk, hogy egymást építsük a szeretet szellemében (1Thessalonika 5:11). Ezért hát minden kereszténynek óvatosnak kell lennie, nehogy nehezítse mások terhét azáltal, hogy veszi a bátorságot, és a személyes választás területén a saját elképzeléseit erőlteti másokra. Egyesek néha azért írnak a Watch Tower Societynak, hogy szabályokat kérjenek különböző helyzetekre, hogyan kell tekinteniük bizonyos filmeket, könyveket, sőt játékokat. Ám a Társulat nincs feljogosítva arra, hogy tüzetesen vizsgálatnak vessen alá ilyen dolgokat, és hogy ítélkezzen felettük. A legtöbb esetben ezek olyan helyzetek, amelyekben minden személynek vagy a családfőnek magának kell döntenie, a bibliai alapelvek iránti szeretetére alapozva. Mások hajlamosak arra, hogy a Társulat javaslatait és irányelveit szabályokká merevítsék. Az Őrtorony 1996. március 15-ei számában például volt egy nagyszerű cikk, amelyik arra buzdította a véneket, hogy végezzenek rendszeresen pásztori látogatást a gyülekezet tagjainál. Vajon szabályok felállítása volt a cél? Nem. Bár akik tudják követni ezeket a javaslatokat, hasznot merítenek belőle, de néhány vén nincs olyan helyzetben, hogy követni tudná azokat. Hasonlóképpen Az Őrtorony 1995. április 1-jei számában az „Olvasók kérdései” óva intett, ne rontsuk a keresztelkedés alkalmának a méltóságát szélsőségekbe esve, fékeveszett mulatozásokat tartva, vagy győzelmi parádékat szervezve. Néhányan ezt az érett tanácsot szélsőségessé alakították, sőt szabályt is alkottak, hogy helytelen lenne ilyen alkalommal buzdító üdvözlőlapot küldeni!

 9. Miért fontos, hogy ne legyünk túlságosan kritikusak vagy ítélkezőek egymással szemben?

⁹ Gondoljunk arra is, ha „a szabadság tökéletes törvénye” uralkodik köztünk, el kell fogadnunk, hogy nem egyforma minden keresztény lelkiismerete (Jakab 1:25). Vajon nagy ügyet csináljunk abból, ha olyan személyes döntéseket hoznak mások, ami nem sért szentírási alapelveket? Nem. Ha így tennénk, ez megosztó volna (1Korinthus 1:10). Pál, amikor arra figyelmeztetett, hogy ne ítélkezzünk keresztény társunk felett, ezt mondta: „Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon” (Róma 14:4). Azt kockáztatjuk meg, hogy Isten neheztelni fog, ha egymás ellen beszélünk olyan dolgokban, amit az egyén lelkiismeretére kellene bíznunk (Jakab 4:10–12).

10. Kikre bízták a gyülekezet felvigyázását, és hogyan kell támogatnunk őket?

¹⁰ Ne feledjük azt sem, hogy a vének azért vannak kinevezve, hogy őrizzék Isten nyáját (Cselekedetek 20:28). Azért vannak, hogy segítsenek. Bátran menjünk hozzájuk tanácsért, hiszen a Biblia tanulmányozói, és jól tudják, mit tárgyalt már a Watch Tower Society irodalma. Ha a vének látják, hogy egy bizonyos magatartás valószínűleg szentírási alapelvek megsértéséhez vezet, bátran megadják a szükséges tanácsot (Galátzia 6:1). A gyülekezet tagjai azáltal követik Krisztus törvényét, ha együttműködnek ezekkel a szeretett pásztorokkal, akik élenjárók köztük (Zsidók 13:7).

A vének Krisztus törvényét alkalmazzák

11. Hogyan alkalmazzák a vének Krisztus törvényét a gyülekezetben?

¹¹ A vének buzgón igyekeznek betölteni Krisztus törvényét a gyülekezetben. Élen járnak a jó hír prédikálásában, úgy tanítanak a Bibliából, hogy elérjék a szíveket, és mint szerető, gyengéd pásztorok, beszélnek a „lehangolt lelkekkel” (1Thessalonika 5:14, NW). Kerülik a nem keresztényi magatartást, amely a kereszténység oly sok vallásában megtalálható. Igaz, ez a világ rohamosan hanyatlik, és a vének Pálhoz hasonlóan talán aggódnak a nyájuk miatt; de megőrzik kiegyensúlyozottságukat, amikor ilyenfajta aggodalmaik hatására cselekszenek (2Korinthus 11:28).

12. Hogyan válaszolhat a vén, ha egy keresztény hozzá fordul segítségért?

¹² Tegyük fel például, hogy egy keresztény szeretne tanácsot kérni egy véntől egy fontos kérdésben, amelyre nincs konkrét szentírási hivatkozás, vagy amelynél különböző keresztényi alapelveket kell egyensúlyban tartani. Talán előléptetést kínáltak fel neki a munkahelyén, ami több fizetéssel, de nagyobb felelősséggel jár. Vagy egy fiatal keresztény hitetlen édesapja talán olyasmiket követel a fiától, ami kihatással lehetne a szolgálatára. Ilyen helyzetekben a vén tartózkodik attól, hogy személyes véleményt mondjon. Valószínűleg inkább felnyitja a Bibliát, és segít az illetőnek, hogy átgondolja a rá vonatkozó alapelveket. Esetleg felhasználja a Watch Tower Publications Indexet, ha hozzáférhető, hogy megtalálja, mit mondott „a hű és értelmes rabszolga” ebben a témában Az Őrtorony és egyéb kiadványok oldalain (Máté 24:45, Vida fordítás). Mi a helyzet olyankor, ha ezek után a keresztény olyan döntést hoz, ami a vén előtt nem tűnik bölcsnek? Ha a döntés nem sért közvetlenül bibliai alapelveket vagy törvényeket, a keresztény azt látja majd, hogy a vén elismeri, az egyénnek joga van ilyen döntést hozni, tudva, hogy „kiki a maga terhét hordozza”. Ennek a kereszténynek azonban nem szabad megfeledkeznie arról, hogy „a mit vet az ember, azt aratándja is” (Galátzia 6:5, 7).

13. Miért segítenek a vének másoknak átgondolni a dolgokat, ahelyett hogy közvetlen választ adnának bizonyos kérdésekben, vagy elmondanák a saját véleményüket?

¹³ Miért tesz így a tapasztalt vén? Legalább két okból. Először is, Pál azt mondta az egyik gyülekezetnek, hogy ő nem ’uralkodik a hitükön’ (2Korinthus 1:24). A vén Pál hozzáállását utánozza, ha segít testvérének átgondolni az írásszövegeket, valamint ha segít, hogy testvére maga hozzon megalapozott döntést. Elismeri, hogy hatalma véges, mint ahogy Jézus is elismerte, hogy az ő hatalma is véges (Lukács 12:13, 14; Júdás 9). Ugyanakkor a vének készségesen adnak hasznos, sőt határozott, Írás szerinti tanácsot, ha szükséges. Másodszor, a vén képezi keresztény társát. Pál apostol ezt mondta: „Az érettkorúaknak . . . kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik [felfogóképességük, NW] a jó és rossz között való különbségtételre” (Zsidók 5:14). Ennélfogva az éretté váláshoz a saját felfogóképességünket kell használnunk, ne támaszkodjunk mindig másra, hogy más döntsön helyettünk. A vén, azáltal hogy megmutatja keresztény társának, hogyan tudja átgondolni az írásszövegeket, segít neki a fejlődésben.

14. Hogyan mutathatják ki az érettek, hogy bíznak Jehovában?

¹⁴ Bízhatunk abban, hogy Jehova Isten szent szelleme által befolyásolja igaz imádóinak a szívét. Ezért az érett keresztények testvéreik szívére gyakorolnak hatást, kérlelve őket, mint Pál apostol tette (2Korinthus 8:8; 10:1; Filemon 8, 9). Pál tudta, hogy főként az igazságtalanoknak, és nem az igazságosaknak van szükségük részletekre kiterjedő törvényekre, hogy a helyes úton maradjanak (1Timótheus 1:9). Nem a gyanakvását vagy a bizalmatlanságát fejezte ki, hanem azt, hogy megbízik a testvéreiben. Az egyik gyülekezetnek ezt írta: „Bízunk . . . az Úrban reátok nézve” (2Thessalonika 3:4). Pál hite, bizalma és meggyőződése biztos nagyon ösztönző hatással volt ezekre a keresztényekre. A véneknek és az utazófelvigyázóknak ma hasonló céljaik vannak. Milyen felüdítőek ezek a hűséges férfiak, amikor szeretettel legeltetik Isten nyáját! (Ésaiás 32:1, 2; 1Péter 5:1–3).

Éljünk Krisztus törvénye szerint!

15. Többek között milyen kérdéseket tehetünk fel magunknak, hogy megvizsgáljuk, vajon alkalmazzuk-e Krisztus törvényét testvéreinkkel való kapcsolatainkban?

¹⁵ Mindannyiunknak rendszeres önvizsgálatot kell tartanunk, hogy mi vajon Krisztus törvénye szerint élünk-e, és támogatjuk-e ezt a törvényt (2Korinthus 13:5). Igazán mindannyiunk javára válhat, ha feltesszük ezeket a kérdéseket: „Építő vagyok vagy kritikus? Kiegyensúlyozott vagyok vagy szélsőséges? Figyelmes vagyok mások iránt, vagy ragaszkodom a jogaimhoz?” Egy keresztény nem próbálja meg előírni, milyen lépéseket kell, illetve milyeneket nem szabad megtennie a testvérének olyan helyzetekben, amelyekkel nem foglalkozik konkrétan a Biblia (Róma 12:1; 1Korinthus 4:6).

16. Krisztus törvényének egyik alapvető vonását betöltve hogyan segíthetünk azoknak, akik negatívan gondolkodnak magukról?

¹⁶ Ezekben a válságos időkben fontos keresni a módját, hogy egymást bátorítsuk (Zsidók 10:24, 25; vö. Máté 7:1–5). Ha testvéreinket vagy testvérnőinket tekintjük, vajon a jó tulajdonságaik nem jelentenek nekünk sokkal többet, mint a gyengeségeik? Jehovának mindegyikük drága. Sajnos, nem mindannyian érzik ezt így, még magukról sem. Sokan hajlamosak arra, hogy csak a hiányosságaikat és a tökéletlenségeiket lássák magukban. Ahhoz, hogy bátorítsuk az ilyeneket — és másokat is —, nem próbálhatnánk meg minden egyes összejöveteli alkalommal egy vagy két személlyel beszélni, tudatva velük, hogy miért értékeljük a jelenlétüket és a nagyszerű közreműködésüket a gyülekezetben? Milyen nagy öröm könnyíteni ily módon a terhükön, és ezáltal betölteni Krisztus törvényét! (Galátzia 6:2).

Krisztus törvénye működik!

17. Milyen különböző módjait látod annak, ahogyan Krisztus törvénye a te gyülekezetedben működik?

¹⁷ Krisztus törvénye működik a keresztény gyülekezetben. Nap mint nap látjuk — amikor Tanú-társaink buzgón megosztják másokkal a jó hírt; amikor vigasztalják és bátorítják egymást; amikor igyekeznek Jehovát szolgálni, a legnehezebb gondok ellenére; amikor a szülők erőfeszítéseket tesznek gyermekeik nevelésében, hogy örömteli szívvel szeressék Jehovát; amikor a felvigyázók szeretettel és melegséggel tanítják Isten Szavát, égő vágyat ébresztve a nyájban, hogy örökké szolgálhassák Jehovát (Máté 28:19, 20; 1Thessalonika 5:11, 14). Mennyire örül Jehova szíve, ha mi személy szerint alkalmazzuk Krisztus törvényét az életünkben! (Példabeszédek 23:15). Ő azt akarja, hogy örökké éljen mindenki, aki szereti tökéletes törvényét. Az eljövendő Paradicsomban megérjük azt az időt, amikor az emberiség tökéletes lesz, amikor nem lesznek törvényszegők, és amikor ellenőrzés alatt tartjuk majd szívünk minden hajlamát. Mily nagyszerű jutalom ez azért, amiért Krisztus törvénye szerint élünk!

[Lábjegyzet]

Mit gondolsz?

◻ Miért tévesztette szem elől a kereszténység Krisztus törvényének a lényegét?

◻ Hogyan alkalmazhatjuk Krisztus törvényét a családban?

◻ Mit kell elkerülnünk, és mit kell tennünk, ha szeretnénk alkalmazni Krisztus törvényét a gyülekezetben?

◻ Hogyan engedelmeskedhetnek Krisztus törvényének a vének, amikor a gyülekezettel foglalkoznak?

[Kép a 23. oldalon]

Gyermekeidnek nagy szükségük van a szeretetre

[Kép a 24. oldalon]

Mennyire felüdítőek szeretett pásztoraink!