„A szellem gyümölcse” dicsőséget szerez Istennek

„Abban dicsőül meg az én Atyám, hogy mindig sok gyümölcsöt teremtek” (JÁN 15:8)

1–2. a) Milyen lehetőségeket ragadhatunk meg arra, hogy buzdítsunk másokat? b) Milyen ajándékot kaptunk Jehovától, hogy jobb szolgálatot tudjunk végezni neki?

KÉPZELJ EL két esetet: Egy testvérnő észreveszi, hogy egy fiatalabb testvérnőt aggaszt valami. Odamegy hozzá, és elhívja a szántóföldi szolgálatba. Amint egyik ajtótól a másikig mennek, beszélgetnek egymással. A fiatalabb testvérnő megnyílik, és elmondja, hogy mi bántja. Valamivel később imában megköszöni Jehovának, hogy ez az érett testvérnő ilyen szeretettel odafigyelt rá. Pont erre volt szüksége! Egy másik gyülekezetben egy házaspár nemrég tért vissza külföldről, ahol prédikálni voltak. Testvéri társaságban lelkesen mesélik az élményeiket, egy fiatal testvér pedig csendben hallgatja őket. Néhány évvel később ő is külföldi megbízatást kap. Amint készülődik, eszébe jut ez a házaspár és a beszámolójuk. Akkor határozta el, hogy misszionárius lesz.

² Talán neked is eszedbe jut valaki, aki nagy hatással volt az életedre, vagy akiért te tettél valamit. Persze nem mindennap történik olyan, hogy egyetlen beszélgetés megváltoztatja valakinek az életét, de nap mint nap lehetőségünk van arra, hogy buzdítsunk másokat, és erőt öntsünk beléjük. Bárcsak létezne valami, ami javítani tudna a képességeinken és a tulajdonságainkon, hogy még többet tudjunk tenni a testvéreinkért, és hasznosabb eszközök legyünk Isten kezében! Jehova igazából megajándékozott minket valamivel, ami épp ebben segít: a szent szellemével (Luk 11:13). Amint Isten szelleme kifejti hatását az életünkben, gyönyörű tulajdonságok válnak az egyéniségünk részévé, melyek segíteni fognak javítanunk az Istennek végzett szolgálatunk minden területén. Milyen csodálatos ajándék a szent szellem! (Olvassátok fel: Galácia 5:22, 23.)

 3. a) Hogyan szerez dicsőséget Istennek az, ha megteremjük ’a szellem gyümölcsét’? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

³ Azok a tulajdonságok, amelyekre a szent szellem segítségével tehetünk szert, Jehova Isten egyéniségét tükrözik vissza, ugyanis ő a forrása ennek a szellemnek (Kol 3:9, 10). Jézus rámutatott, hogy mi a legfontosabb oka annak, hogy a keresztényeknek utánozniuk kell Istent. Ezt mondta az apostolainak: „Abban dicsőül meg az én Atyám, hogy mindig sok gyümölcsöt teremtek”a (Ján 15:8). Ha ápoljuk ’a szellem gyümölcsét’, akkor ez egyértelműen megmutatkozik a beszédünkben és a tetteinkben, és ezzel dicsőséget szerzünk Istennek (Máté 5:16). Miben különbözik a szellem gyümölcse Sátán világának a jellemvonásaitól? Hogyan tudjuk megteremni a szellem gyümölcsét? Mi nehezítheti meg a dolgunkat? Ezeket a kérdéseket fogjuk megvizsgálni, amint megnézzük a szellem gyümölcsének első három jellemzőjét: a szeretetet, az örömet és a békét.

Egy magasabb rendű alapelv vezérelte szeretet

 4. Milyenfajta szeretetre tanította Jézus a követőit?

⁴ Az a fajta szeretet, melynek a szent szellem a forrása, merőben más, mint az a szeretet, amely a világban megszokott. Miért mondhatjuk ezt? Azért, mert egy magasabb rendű alapelv vezérli. Jézus a hegyi beszédben rámutatott a két szeretet közti különbségre. (Olvassátok fel: Máté 5:43–48.) Megjegyezte, hogy még a bűnösök is jól bánnak másokkal, ha azok is jól bánnak velük. Ehhez a „szeretethez” nincs szükség igazi önfeláldozásra, csupán szívességet szívességgel viszonoznak. Ha ’égi Atyánk fiainak akarunk bizonyulni’, akkor nekünk másmilyennek kell lennünk. Nem úgy kell bánnunk másokkal, ahogyan ők bánnak velünk. Nekünk Jehova gondolkodásmódját és bánásmódját kell utánoznunk. De hogyan engedelmeskedhetünk Jézus parancsának, hogy szeressük még az ellenségeinket is?

 5. Hogyan tudjuk szeretni azokat, akik üldöznek minket?

⁵ Nézzünk meg egy példát a Bibliából. Amikor Pál és Silás Filippiben prédikáltak, letartóztatták és kíméletlenül megverték őket. Aztán bevetették őket a belső börtönbe, és a lábukat kalodába zárták. Nagyon valószínű, hogy még a börtönőr is kegyetlenül bánt velük. Amikor váratlanul földrengés sújtott, és kiszabadultak, vajon alig várták, hogy bosszút állhassanak a börtönőrön? Nem. Sőt, az őszinte törődés – az önfeláldozó szeretetük – arra indította őket, hogy azonnal a segítségére siessenek, és ennek köszönhetően ő és az egész háznépe hívők lettek (Csel 16:19–34). Jehova modern kori szolgái közül is sokan hasonlóan viselkedtek, és ’áldották azokat, akik üldözték őket’ (Róma 12:14).

 6. Hogyan lehetünk önfeláldozó szeretettel a testvéreink iránt? (Lásd a 21. oldalon lévő kiemelt részt.)

⁶ A hittársaink iránti szeretetünknek még ennél is erősebbnek kell lennie. „Kötelességünk odaadni a lelkünket testvéreinkért.” (Olvassátok fel: 1János 3:16–18.) De gyakoribb, hogy a szeretet az apró dolgokban nyilvánul meg. Például ha olyat teszünk vagy mondunk, amivel megsértjük az egyik testvérünket, a szeretet jele, ha megpróbálunk kibékülni vele (Máté 5:23, 24). Hogyan viselkedünk, ha minket sértenek meg? ’Készek vagyunk megbocsátani’, vagy néha hajlamosak vagyunk neheztelni a másikra? (Zsolt 86:5). Az a fajta buzgó szeretet, amelyre a szent szellem indít minket, segíteni tud túllépni az apró sérelmeken, és készséggel megbocsátani másoknak, „mint ahogy Jehova is készséggel megbocsátott” nekünk (Kol 3:13, 14; 1Pét 4:8).

7–8. a) Milyen hatással van az Isten iránti szeretetünk arra, ahogyan az embereket szeretjük? b) Hogyan mélyíthetjük el a Jehova iránti szeretetünket? (Lásd a lenti képet.)

⁷ Hogyan fejleszthetünk ki önfeláldozó szeretetet a testvéreink iránt? Úgy, hogy elmélyítjük az Isten iránti szeretetünket (Ef 5:1, 2; 1Ján 4:9–11, 20, 21). A Jehovával eltöltött perceink – a bibliaolvasás, az elmélkedés és az ima – megmelengetik a szívünket, és elmélyítik a szeretetünket égi Atyánk iránt. De meg kell vásárolnunk az időt arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

⁸ Képzeld el, milyen lenne, ha meg lenne szabva, hogy a napnak melyik órájában olvashatod Isten Szavát, elmélkedhetsz rajta, vagy imádkozhatsz Jehovához. Nem ragaszkodnál foggal-körömmel ehhez az egyetlen órácskához? Biztosan nem engednéd, hogy bármi is közbejöjjön, és ne tudd építeni a személyes kapcsolatodat Jehovával. Természetesen senki nem akadályozhatja meg, hogy Istenhez imádkozzunk, és a legtöbben akkor olvassuk a Bibliát, amikor akarjuk. De lehet, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy az a tömérdek dolog, amivel mindennap foglalkoznunk kell, nehogy elrabolja azt az időt, amit Istennel szeretnénk tölteni. Te mindennap megpróbálsz annyi időt szakítani, amennyit csak tudsz, arra, hogy közelebb kerülj Jehovához?

„Szent szellem örömével”

 9. Mi jellemző arra az örömre, melyet a szent szellem terem?

⁹ A szellem gyümölcsének egyik kiemelkedő sajátossága az, hogy nem befolyásolják a körülmények, vagyis állandó. A szellem gyümölcsének második vonása, az öröm kitűnő példa erre. Az öröm olyan, mint egy szívós növény, amely még egy barátságtalan környezetben is képes virágozni. Istennek sok olyan szolgája van a világ minden részén, akik ’sok nyomorúság közepette fogadták el a szót, szent szellem örömével’ (1Tessz 1:6). Másokat veszteség ért vagy nélkülöznek, de Jehova a szellemével erőt ad nekik ahhoz, hogy ’teljesen ki tudjanak tartani és hosszútűrők legyenek örömmel’ (Kol 1:11). Miből fakad az örömük?

10. Mi az örömünk forrása?

¹⁰ Sátán világának ’bizonytalan gazdagságával’ ellentétben a Jehovától kapott szellemi kincseknek maradandó értékük van (1Tim 6:17; Máté 6:19, 20). Istennek köszönhetően örökké tartó jövőnek nézünk elébe, ami örömmel tölt el minket. Abból is örömünk származik, hogy egy világméretű keresztény testvériség tagjai lehetünk. Az örömünk legfőbb forrása az Istennel ápolt kapcsolatunk. Osztjuk Dávid érzéseit, aki, bár bujdosni kényszerült, Jehovát dicsérte, ezt énekelve: „Mert szerető-kedvességed az életnél is jobb, hadd dicsérjenek téged az én ajkaim! Így áldalak, amíg csak élek” (Zsolt 63:3, 4). Még ha megpróbáltatások érnek is minket, szívből jövő örömmel dicsérjük Istenünket.

11. Miért fontos örömmel szolgálnunk Jehovát?

¹¹ Pál apostol erre ösztönözte a keresztényeket: „Mindig örvendezzetek az Úrban. Még egyszer mondom: örvendezzetek!” (Fil 4:4). Miért fontos, hogy a keresztények örömmel szolgálják Jehovát? Azért, mert Sátán felvetett egy kérdést Jehova szuverenitásával kapcsolatban. Állítása szerint senki sem szolgálja önként és szívből Istent (Jób 1:9–11). Ha csak kötelességtudatból szolgálnánk Jehovát, nem pedig örömmel, akkor a dicséretáldozatunk hiányos lenne. Ezért igyekszünk megfogadni azt, amire a zsoltáríró int: „Szolgáljátok Jehovát örvendezve, jöjjetek eléje örömkiáltással!” (Zsolt 100:2). Az örömteli, készséges szolgálat Istent dicsőíti.

12–13. Hogyan tudunk harcolni a rossz érzések ellen?

¹² De az is igaz, hogy időnként még olyanokkal is előfordul, hogy lehangoltakká válnak, és küzdeniük kell, hogy derűlátóak maradjanak, akik odaadóan szolgálják Jehovát (Fil 2:25–30). Mi segíthet ilyenkor? Az Efézus 5:18, 19 kijelenti: ’állandóan teljetek be szellemmel – zsoltárokkal, Istennek szóló dicséretekkel és szellemi énekekkel, énekelve és közben zenélve szívetekben Jehovának.’ Hogyan alkalmazhatjuk ezt a tanácsot?

¹³ Ha rossz érzések gyötörnek minket, buzgón imádkozzunk Jehovához, és próbáljunk meg dicséretre méltó dolgokon gondolkodni. (Olvassátok fel: Filippi 4:6–9.) Néhányan megkönnyebbülnek és feltöltődnek, ha Királyság-énekeket hallgatnak, és közben halkan dúdolják őket. Jó irányba terelődnek a gondolataik. Egy testvér elég nehéz megpróbáltatáson ment keresztül, és közben többször is úgy érezte, hogy egyszerűen tehetetlen. Csalódott volt, és csüggedt. Ő ezt mondja: „Amellett, hogy rendszeresen kiöntöttem a szívem Jehovának, néhány Királyság-éneket is megtanultam. Megnyugtatta a szívemet, hogy ezeket a gyönyörű dicséreteket énekelhetem Jehovának, akár magamban, akár hangosan. Ez idő tájt jelent meg a Közeledj Jehovához! könyv is. Az azt követő évben kétszer is elolvastam. Olyan volt a szívemnek, mint egy gyógyító balzsam. Tudom, hogy Jehova megáldotta az erőfeszítéseimet.”

’A béke egyesítő köteléke’

14. Többek között miben nyilvánul meg igen szembetűnő módon a szent szellemből fakadó béke?

¹⁴ A nemzetközi kongresszusainkon nagyon sokféle ember vesz részt küldöttként, és sugárzik az arcuk az örömtől keresztény testvéreik meghitt társaságában. Egy-egy ilyen kongresszusi pillanatkép megmutatja, hogy többek között miben nyilvánul meg ma az Isten népe közti béke: az egységben, amely nem ismer országhatárokat. Akik látnak minket, sokszor elképednek azon, hogy olyan emberek, akikről azt hinnék, hogy egymás ellenségei, ’komolyan igyekeznek megtartani a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében’ (Ef 4:3). A köztünk lévő béke egész egyszerűen lenyűgöző, tekintettel arra, hogy sokaknak min kellett ehhez felülkerekedniük.

15–16. a) Milyen gondolkodásmód szerint nevelkedett Péter, és emiatt milyen akadályt kellett leküzdenie? b) Hogyan segített Jehova Péternek átformálnia a gondolkodását?

¹⁵ Nem könnyű feladat összekovácsolni olyan embereket, akiknek különbözik a hátterük. Hogy belelássunk valamelyest abba, hogy milyen akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy létrejöjjön ez az egység, nézzünk meg egy első századi példát, Péter apostolét. A szavaiból kiérződik, hogy hogyan viszonyult először a körülmetéletlen nem zsidókhoz: „Jól tudjátok, mennyire nincs megengedve egy zsidónak, hogy egy más nemzetséghez tartozó emberhez csatlakozzon, vagy közeledjen hozzá, de nekem az Isten megmutatta, hogy egy embert se szabad beszennyezettnek vagy tisztátalannak hívnom” (Csel 10:24–29; 11:1–3). Pétert nyilvánvalóan arra nevelték, hogy a Törvény értelmében csak a zsidó honfitársait szeretheti, senki mást. Ez volt akkor az uralkodó gondolkodásmód. Lehet, hogy számára természetes volt, hogy a nemzetekből valókat gyűlöletes ellenségnek kell tekinteni.b

¹⁶ Képzelhetjük, mennyire feszenghetett Péter, amikor belépett Kornéliusz otthonába! Lehetséges, hogy valaki, akinek egykor negatív érzései voltak a nem zsidókkal szemben, valaha is ’harmonikusan együttműködjön’ velük „a béke egyesítő kötelékében”? (Ef 4:3, 16). Igen, mivel néhány nappal korábban Isten szelleme megnyitotta Péter szívét, aki ennek hatására kezdte átformálni a gondolkodását, és legyűrni az előítéleteit. Jehova egy látomás segítségével világosan megmutatta neki, hogy Ő nem azt nézi az emberben, hogy melyik rasszhoz vagy nemzethez tartozik (Csel 10:10–15). Péter ezért tudott így érvelni Kornéliusznak: „Bizonyosan látom, hogy nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Csel 10:34, 35). Péter váltott, és így igazi egységben lehetett ’a testvérek egész közösségével’ (1Pét 2:17).

17. Miért figyelemre méltó az Isten népét összefogó egység?

¹⁷ A Péterrel történtek segítenek megértenünk, hogy milyen figyelemre méltó átalakuláson mennek keresztül azok, akik ma Isten népéhez tartoznak. (Olvassátok fel: Ézsaiás 2:3, 4.) „Minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” több millió ember változtatott már a gondolkodásán, hogy igazodjon ’Isten jó, elfogadható és tökéletes akaratához’ (Jel 7:9; Róma 12:2). Sokukba mélyen beleivódott a Sátán világára jellemző gyűlölködés, ellenségeskedés és széthúzás. De Isten Szavának a tanulmányozásával és a szent szellem segítségével megtanultak ’olyasmikre törekedni, amik elősegítik a békét’ (Róma 14:19). Az ennek köszönhető egység dicsőséget szerez Istennek.

18–19. a) Hogyan járulhatunk mindannyian hozzá a gyülekezet békéjéhez és egységéhez? b) Mivel foglalkozik a következő cikk?

¹⁸ Hogyan járulhatunk hozzá mindannyian Isten népének a békéjéhez és egységéhez? Sok gyülekezetben vannak olyanok, akik másik országból jöttek. Néhányuk nem beszéli jól a nyelvünket, és másmilyenek a szokásaik. Próbálunk hozzájuk is közelebb kerülni? Isten Szava erre kér minket. Pál a következőket írta a római gyülekezetnek, amelybe zsidó és más nemzetiségű keresztények is tartoztak: „Fogadjátok . . . szívesen egymást, mint ahogy a Krisztus is szívesen fogadott bennünket, az Isten dicsőségére” (Róma 15:7). Eszedbe jut valaki a gyülekezetből, akit jobban megismerhetnél?

¹⁹ De mi mindent tehetünk még, hogy a szent szellem hatással lehessen az életünkre? A következő cikk, amely a szellem gyümölcsének többi jellemzőjével foglalkozik, választ ad erre a kérdésre.

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolnál?

• Hogyan fejezhetjük ki önfeláldozó szeretetünket a testvéreink iránt?

• Miért fontos örömmel szolgálnunk Istent?

• Hogyan járulhatunk hozzá a gyülekezet békéjéhez és egységéhez?

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

„Ezek az igaz keresztények”

Egy Jehova Tanúiról szóló könyv leírja, mit mondott egy fiatal zsidó rab a Tanúkkal való első találkozásáról, melyre akkor került sor, amikor bevitték a neuengammei koncentrációs táborba:

„Amikor megérkeztünk mi, zsidók Dachauból, és beléptünk a blokkba, a többi zsidó gyorsan eldugta, amije volt, hogy ne kelljen osztozkodnia velünk . . . Odakint mindig segítettünk egymásnak. De ha az életben maradásról van szó, mindenki csak a saját bőrét menti, a többiekről pedig megfeledkezik. Amit a Bibliakutatók csináltak, az elképesztő volt. Azokban az időkben a Bibliakutatóknak kemény munkát kellett végezniük. Valamilyen vízvezetéket hoztak helyre. Nagyon hideg volt, és ők egész nap a jeges vízben álltak. Egyszerűen nem értettük, hogyan voltak képesek ezt kibírni. Azt mondták, Jehova adja nekik az erőt. Nekik is iszonyatosan nagy szükségük volt a kenyerükre, mint nekünk, mivel éheztek. Mégis mit csináltak? Összegyűjtötték az összes kenyeret, amijük volt, a felét megtartották, a másik felét pedig odaadták a hittársaiknak, akik akkor érkeztek Dachauból. Sőt, baráti csókkal üdvözölték őket. Mielőtt ettek, imádkoztak. Utána mindnyájan elégedettek és boldogok voltak. Azt mondták, egyikük sem éhes már. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy ezek az igaz keresztények” (Zwischen Widerstand und Martyrium: die Zeugen Jehovas im „Dritten Reich”).

[Képek a 19. oldalon]

Mindennap megvásárolod az időt arra, hogy közelebb kerülj Jehovához?