’Hívd a véneket!’

„Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit” (JAKAB 5:14).

 1., 2. a) Napjainkban milyen veszedelmes helyzetben találják magukat Jehova szolgái, és milyen érzéseik lehetnek? b) Ilyen körülmények között milyen kérdések várnak válaszra?

’NEHÉZ időket’ élünk. Az emberek önzőn, anyagiasan, felfuvalkodottan viselkednek, s gyakran szítanak békétlenséget ezekben az „utolsó napokban” (2Timótheus 3:1–5). Mi mint keresztények, akik a dolgok jelen gonosz rendszerében élünk, három igen nagy veszéllyel találjuk magunkat szembe: Sátánnal, az Ördöggel, az istentelen emberiség világával, és saját, öröklött bűnös hajlamainkkal (Róma 5:12; 1Péter 5:8; 1János 5:19).

² E fenyegető veszélyek közepette időnként úgy érezhetjük, hogy túl sok teher nehezedik ránk. Hol lelhetünk ilyenkor támaszra, hogy hűségesen ki tudjunk tartani? Kihez fordulhatunk útmutatásért, mikor keresztényi tevékenységünket és imádatunkat érintő döntések előtt állunk?

A segítség elérhető közelségben

 3. Kitől kaphatunk vigasztaló bátorítást és hogyan?

³ Az a tudat, hogy Jehova az erőnk Forrása, megvigasztal és bátorít (2Korinthus 1:3, 4; Filippi 4:13, New World Translation). A zsoltáros Dávid, aki tapasztalta az isteni segítséget, kijelentette: „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.” „Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz” (Zsoltárok 37:5; 55:23). Mennyire hálásak lehetünk az ilyen támogatásért!

 4. Hogyan nyújt vigaszt úgy Péter, mint Pál?

⁴ Vigaszt meríthetünk még annak tudatából is, hogy nem egyedül nézünk szembe a próbákkal és veszélyekkel. Péter apostol így buzdította keresztény társait: „Álljatok ellen [Sátánnak, az Ördögnek], erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be” (1Péter 5:9). Bizonyára minden keresztény szilárdan akar állni a hitben. Igaz, Pál apostolhoz hasonlóan, gyakran úgy érezhetjük, hogy „mindenütt szorongatnak”. Őt azonban mégsem ’szorították be’. Lehet, hogy zavarba jövünk, ahogyan ő is zavarba jött, „de nem esünk kétségbe”. Mégha üldöznek, akkor sem vagyunk „elhagyottak”. Ha ’le is tipornak’, „el nem veszünk”. Következésképpen: „nem csüggedünk [nem adjuk fel, NW]”. Arra törekszünk, hogy ’ne a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra’ (2Korinthus 4:8, 9, 16, 18, Ökumenikus fordítás). Hogyan tehetjük meg ezt?

 5. Milyen háromszoros segítséget nyújt Jehova?

⁵ Jehova, a „könyörgést meghallgató”, háromszoros segítséget nyújt (Zsoltárok 65:3; 1János 5:14). Először is: irányításról gondoskodik ihletett Szava, a Biblia által (Zsoltárok 119:105; 2Timótheus 3:16). Másodszor: szent szelleme képessé tesz arra, hogy cselekedjük akaratát. (Vö. Cselekedetek 4:29–31.) És harmadszor: Jehova földi szervezete készen áll támogatni minket. Mit kell tennünk, hogy segítségben részesüljünk?

’Emberadományok’

 6. Milyen segítségről gondoskodott Jehova Thaberában, és hogyan?

⁶ Egy váratlan esemény Mózes próféta napjaiban segít értékelnünk, mennyire szívén viseli Jehova a szolgáinak nyújtandó segítséget. A színhely Thabera volt, melynek jelentése: „égetés; tűzvész; lángok”. A Sínai-pusztában ezen a helyen lángolt fel Isten tüze a zúgolódó izraeliták ellen. „A gyülevész nép”, amely elkísérte Izrael népét Egyiptomból, együtt elégedetlenkedett velük az égi eledel miatt. Látva Isten haragját, és úgy érezve, már-már összeroppan a népért és szükségleteiért vállalt felelősség terhe alatt, Mózes így kiáltott fel: „Nem viselhetem én magam mind ez egész népet; mert erőm felett van. Ha így cselekszel velem, kérlek ölj meg engemet, ölj meg ha kedves vagyok előtted, hogy ne lássam az én nyomorúságomat” (4Mózes 11:1–15). Hogyan válaszolt Jehova? Kijelölt „hetven férfiút Izráel vénei közül” és rájuk adta szellemét, hogy megfelelő mértékben osztozhassanak Mózessel a közigazgatási munkában (4Mózes 11:16, 17, 24, 25). Ilyen képesített, kinevezett férfiakkal könnyebben részesülhettek segítségben az izraeliták és a „sok elegy nép” (2Mózes 12:38).

 7., 8. a) Az ősi Izraelben hogyan gondoskodott Jehova ’adományokról emberek formájában’? b) Hogyan alkalmazta Pál a Zsoltárok 68:19 szavait az első században?

⁷ Miután az izraeliták már számos évet töltöttek az Ígéret Földjén, Jehova jelképesen felment Sion hegyére és Jeruzsálemet tette az előképi királyság fővárosává Dáviddal, mint királlyal az élen. Istent, a ’Mindenhatót’ dicsérve, Dávid felemelt hangon énekelte: „Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben [emberek formájában, NW]” (Zsoltárok 68:15, 19). Valóban, az Ígéret Földjének elfoglalásakor foglyul ejtett férfiak elérhető segítségnek bizonyultak a Léviták szolgálatában (Ezsdrás 8:20).

⁸ I. sz. első századában a keresztény Pál apostol a zsoltáros szavainak egy prófétai beteljesedésére hívta fel a figyelmet. Pál ezt írta: „Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint. Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek [emberekben, NW]. (Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire? A ki leszállott vala, ugyanaz, a ki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)” (Efézus 4:7–10). Ki ez az „ugyanaz”? Nem más, mint Jehova képviselője, a Nagyobb Dávid, a messiási Király, Jézus Krisztus. Ő az, akit Isten feltámasztott és felmagasztalt „mindenek fölé” (Filippi 2:5–11, Ö.f.).

 9. a) Kik voltak az első századi emberadományok? b) Kik az újabb kori emberadományok?

⁹ És kik ezek az ’emberadományok’ (vagy ’emberekből álló adományok’)? Pál megmagyarázza, hogy Isten Főképviselője „adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: a szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére” (Efézus 4:11, 12). Krisztus minden követője, aki apostolként, prófétaként, evangélistaként, pásztorként vagy tanítóként szolgált, teokratikus irányítás alatt tette ezt (Lukács 6:12–16; Cselekedetek 8:12; 11:27, 28; 15:22; 1Péter 5:1–3). Napjainkban a szent szellem által kijelölt, szellemileg képesített vének felvigyázókként szolgálnak a világ minden részén Jehova Tanúi mintegy 70 000 gyülekezetében. Ők a mi emberadományaink (Cselekedetek 20:28). Míg a Királyság világméretű hirdetése továbbra is rohamos léptekkel halad előre, egyre több testvér ’kívánja’ és vállalja a ’püspökséggel [felvigyázói tisztséggel, NW]’ járó felelősségeket (1Timótheus 3:1). Kijelölésükkor ők is emberadományokká válnak.

10. Ésaiás leírása a ’fejedelmekről’ hogyan illik rá a keresztény vének szerepére napjainkban?

¹⁰ Ezek a keresztény vének, vagy emberadományok megfelelnek annak a leírásnak, melyet Ésaiás próféta adott, mikor a ’fejedelmekről’, a Királyság-uralomnak alárendelt helytartókról jövendölt. Olyannak kell lennie mindegyiknek, „mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön” (Ésaiás 32:1, 2). Ez megmutatja, milyen nagy segítséget kellene jelentenie e kinevezett férfiaknak, akik szerető módon látják el felvigyázói tisztségüket. Hogyan fordíthatjuk ezt a legteljesebb mértékben javunkra?

Légy kezdeményező!

11. Amikor szellemileg gyengék vagyunk, hogyan kaphatunk segítséget?

¹¹ Egy fuldokló ember ösztönösen kiált segítségért. Nem tétovázik. Ha az életünk forog kockán, egyikünket sem kell nógatni, hogy segélyért kiáltson. Vajon Dávid király nem kiáltott szüntelenül segítségért Jehovához? (Zsoltárok 3:5; 4:2; 5:2–4; 17:1, 6; 34:7, 18–20; 39:13). Mikor szellemileg gyengék vagyunk, vagy talán mély lehangoltság lesz úrrá rajtunk, hasonlóképpen Jehovához fordulunk imában és esedezve kérjük, hogy vezessen szent szelleme által (Zsoltárok 55:23; Filippi 4:6, 7). Vigaszt keresünk az Írásokban (Róma 15:4). Gyakorlati tanácsok után nézünk a Watch Tower Society keresztényi kiadványaiban. Ez gyakran lehetővé teszi számunkra, hogy megoldjuk saját gondjainkat. Ha úgy látszik, hogy túl sok nehézségünk van, a gyülekezet kinevezett véneitől is kérhetünk tanácsot. Az igazat megvallva, lehetnek olyan időszakok, mikor tényleg szükséges a ’véneket hívnunk’. Miért hívjunk keresztény véneket? Hogyan segíthetnek azokon, akiknek szellemi támogatásra van szükségük?

12—14. a) Milyen bölcs eljárást kövessen valaki, ha beteg? b) A Jakab 5:14 alapján, milyen tanácsot fogadjanak meg a „beteg” keresztények? c) Milyen betegségre utal a Jakab 5:14, és miért válaszolsz így?

¹² Amikor megbetegszünk, azért pihenünk, hogy a test regeneráló erőinek alkalmuk legyen működésbe lépni. De ha betegségünk nem múlik el, bölcsen szakorvosi segítséget kérünk. Vajon nem ugyanezt kellene tennünk, mikor szellemileg gyengülünk le?

¹³ Figyeld meg, mit tanácsol ezzel kapcsolatban Jakab tanítvány. Ezt mondja: „Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében” (Jakab 5:14). Milyen betegségre utal itt Jakab? Néhány bibliamagyarázó úgy következtet, hogy fizikai betegségre, és ezt azzal indokolja, hogy az olajjal való megkenés általános orvosi gyakorlatnak számított azokban a napokban (Lukács 10:34). Abban is hisznek, hogy Jakab csodagyógyításra gondolt, melyet a gyógyítás adománya tett volna lehetővé. Azonban mit mutat a szövegösszefüggés?

¹⁴ Az ’öröm’ a ’szenvedéssel [gonosz elszenvedésével, NW]’ van szembeállítva. Ez arra utal, hogy Jakab szellemi betegségről beszélt (Jakab 5:13). Nem doktorokat, de még csak nem is a gyógyítás adományával rendelkezőket, hanem a „gyülekezet véneit” kellett hívni. És mi volt a teendőjük? Jakab megmondta: „Imádkozzanak felette . . . És a hitből való imádság megtartja a beteget.” (Jakab 5:14, 15; Vö. Zsoltárok 119:9–16.) A döntő bizonyíték arra nézve, hogy Jakab szellemi betegségre utal, az a tény, hogy a reménylett gyógyulással kapcsolatban a bűnök megvallására buzdít. Ezt írja: „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Ha súlyos bűn a szellemi betegség oka, a beteg felépülésére csak akkor lehet számítani, ha kedvezően fogadja az Isten Szaván alapuló figyelmeztetést, bűnbánatot tart és felhagy bűnös életmódjával (Jakab 5:16; Cselekedetek 3:19).

15. Milyen cselekedeteket javasol a Jakab 5:13, 14?

¹⁵ Van még más is Jakab tanácsában, amire oda kell figyelnünk. Mialatt gonoszt szenved el egy keresztény, fontos volna, hogy „imádkozzék”. Ha pedig öröme van, „dícséretet énekeljen”. Mindkét helyzet — akár szenved valaki, akár öröme van — cselekvést igényel. Egyfelől könyörgésre, másfelől az öröm kifejezésre való juttatására van szükség. Így hát, mire kellene számítanunk, mikor ezt kérdezi Jakab: „Beteg-é valaki köztetek?” Megint csak pozitív cselekvést javasol, igen, legyen az illető kezdeményező. „Hívja magához a gyülekezet véneit” (Zsoltárok 50:15; Efézus 5:19; Kolossé 3:16).

Ahogyan segítséget nyújtanak a „vének”

16., 17. Hogyan segítenek nekünk a vének a bibliai alapelvek alkalmazásában?

¹⁶ Néha nehéz felismernünk, hogyan alkalmazhatók a bibliai alapelvek személyes körülményeinkre. Ilyenkor a keresztény vének a segítség felbecsülhetetlen forrásának bizonyulhatnak. Például imádkoznak a szellemileg beteg személy felett és ’megkenik őt olajjal az Úrnak nevében’, azáltal hogy ügyesen alkalmazzák az Isten Szavának fájdalmat enyhítő tanításait. A vének ily módon nagymértékben hozzájárulhatnak szellemi felépülésünkhöz (Zsoltárok 141:5). Sokszor mindössze arra van szükségünk, hogy megerősítsenek helyes gondolkodásunkban. A dolgok megvitatása egy tapasztalt keresztény vénnel meg fogja szilárdítani azon elhatározásunkat, hogy azt tegyük, ami helyes (Példabeszédek 27:17).

¹⁷ Amikor ellátogatnak valahova, a keresztény véneknek ’biztatniuk kell a bátortalanokat’. Ezenkívül ’fel fogják karolni az erőtleneket [és] türelmesek lesznek mindenkihez‛ (1Thessalonika 5:14, Ö.f.). Egy ilyen meghitt, megértést tükröző kapcsolat a „vének” és az „erőtlenek” között, növeli a teljes szellemi gyógyulás valószínűségét.

Személyes felelősség és ima

18., 19. Milyen szerepet játszanak a keresztény vének a Galátzia 6:2, 5 vonatkozásában?

¹⁸ A keresztény véneknek viselniük kell az Isten nyájáért vállalt felelősségüket. Segítőkészeknek kell lenniük. Például Pál ezt mondta: „Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Az apostol ezt is írta: „Kiki a maga terhét hordozza” (Galátzia 6:1, 2, 5).

¹⁹ Hogyan hordozhatjuk egymás terhét, és ugyanakkor a magunkét is? A dolog nyitja a „tehernek” fordított két görög szó jelentésbeli különbségében rejlik. Ha egy keresztény szellemileg bajba keveredik, ami nagyon megterhelő számára, a vének és más hívőtársak felkarolnák, így segítve neki a teher hordozásában. Mindamellett az egyéntől, mint olyantól megköveteltetik, hogy az Isten iránti személyes felelősségének terhét önmaga hordozza.a A vének örömmel hordozzák testvéreik „terhét” bátorítás, Írás szerinti tanácsadás, és ima által. Mindazonáltal nem veszik le vállunkról szellemi felelősségünk személyes „terhét” (Róma 15:1).

20. Miért nem szabadna elhanyagolni az imát?

²⁰ Az ima nélkülözhetetlen és nem szabad elhanyagolni. De a szellemileg beteg keresztények közül sokan nehéznek tartják az imádkozást. Ha a vének hittel imádkoznak a szellemi betegségtől szenvedő személyért, mi lesz az eredmény? „Az Úr felsegíti őt”, mintegy a levertségből, és erőt ad neki ahhoz, hogy az igazság és igazságosság útján haladjon. Egy szellemileg beteg keresztény lehet, hogy rossz magatartású, de nem feltétlenül kellett valami súlyos bűnt elkövetnie, mivel Jakab ezt mondja: „És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.” A vének Írás szerinti tanácsa buzgó imával párosulva néha arra ösztönzi a szellemileg gyenge személyt, hogy megvallja esetlegesen elkövetett komoly bűneit és bűnbánó szellemet tanúsítson. Ez pedig Isten részéről megbocsátást eredményez (Jakab 5:15, 16).

21. a) Miért vonakodik némely keresztény attól, hogy hívja a véneket? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

²¹ Szembenézve a kihívással, hogy gondot viseljenek a keresztény gyülekezetbe özönlő újak tömegeire, a lelkiismeretes véneknek sokat kell tenniük felvigyázói tisztségük megfelelő ellátása érdekében. Valóban, ezek az emberadományok egy csodálatos gondoskodás Jehovától, hogy képesek legyünk kitartani ezekben a nehéz időkben. Ennek ellenére, némely keresztény vonakodik attól, hogy segítséget kérjen tőlük, mivel úgy gondolja, hogy e testvérek túlságosan elfoglaltak vagy gondterheltek. A következő cikk segít megértenünk, hogy ezek az emberek boldogok, ha segíthetnek, mert készségesen szolgálnak mint alpásztorok a keresztény gyülekezetben.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Mikor támogatásra szorulunk, milyen háromszoros segítséget nyújt Jehova?

◻ Kik az újabb kori emberadományok?

◻ Mikor kellene hívnunk a véneket?

◻ Milyen segítségre számíthatunk a keresztény vének részéről?

[Kép a 15. oldalon]

Élvezed az imából, a bibliatanulmányozásból és a keresztény vének segítségéből fakadó szellemi áldásokat?