Kerüld el sikeresen a kapzsiság csapdáját
’Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába esnek’ (1TIMÓTHEUS 6:9, Újfordítású revideált Biblia).
1. Miért kell foglalkoznunk a csapdákkal?
A „CSAPDA” szóról egy vadász juthat eszedbe, aki éppen egy álcázott szerkezetet állít fel, hogy elejtse gyanútlan zsákmányát. Mindamellett Isten világossá teszi, hogy számunkra a legveszélyesebb csapdákat nem az efféle szó szerinti szerkezetek jelentik, hanem az olyan dolgok, amelyek szellemileg vagy erkölcsileg ejthetnek csapdába. Az Ördög mestere annak, hogy miként kell ilyen csapdákat állítani (2Korinthus 2:11; 2Timótheus 2:24–26).
2. a) Hogyan segít Jehova elkerülni a veszélyes csapdákat? b) Melyik sajátos csapdára irányítjuk most a figyelmünket?
2 Jehova segít nekünk azzal, hogy azonosít néhányat Sátán számos és sokféle csapdájából. Isten például figyelmeztet bennünket, hogy ajkunk vagy szánk csapdának bizonyulhat, ha ostobán, elhamarkodottan vagy olyasmiről beszélünk, amiről nem kellene (Példabeszédek 18:7; 20:25). A büszkeség is csapda lehet, aminthogy az is, ha olyan emberekkel ápolunk kapcsolatot, akik hajlamosak a haragra (Példabeszédek 22:24, 25; 29:25). De fordítsuk figyelmünket egy másik csapdára: „Akik . . . meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik” (1Timótheus 6:9, Ú. f.). Hogy mi áll e csapda hátterében vagy mi alkotja alapját, azt ebben a szóban lehet összefoglalni: „kapzsiság”. Noha a kapzsiság gyakran jelentkezik úgy, hogy meg akar gazdagodni valaki, a kapzsiság valójában egy csapda, melynek sok megjelenési formája van.
Jehova figyelmeztet a veszélyre
3., 4. Milyen leckét ad a kapzsiság tekintetében az emberiség ősi történelme?
3 A kapzsiság alapjában véve szélsőségesen erős, túlzott vágy arra, hogy az ember többel rendelkezzen valamiből — legyen az pénz, vagyon, hatalom, szex vagy egyéb dolgok. Nem mi vagyunk az elsők, akik veszélyben vannak a kapzsiság csapdája miatt. Hosszú idővel ezelőtt az Éden kertjében a kapzsiság csapdába ejtette Évát és Ádámot. Éva párját, aki több élettapasztalattal rendelkezett, mint Éva, személyes oktatásban részesítette Jehova. Isten paradicsomi otthonról gondoskodott számukra. A jó és változatos táplálékok bőségének örvendhettek, melyek egy szennyezetlen földön teremtek. Előretekinthettek arra, hogy tökéletes gyermekeik lesznek, akikkel vég nélkül szolgálhatják Jehovát (1Mózes 1:27–31; 2:15). Nemde elegendőnek tűnik ez ahhoz, hogy akármelyikünket is kielégítse?
4 És mégis: az, hogy az ember elegendő mértékben rendelkezik valamivel, még nem vet gátat annak, hogy csapdává váljon a kapzsiság. Évát csapdába ejtette az a kilátás, hogy olyan lehet, mint Isten, nagyobb függetlenséget élvezhet és felállíthatja saját irányadó mértékeit. Úgy tűnik, Ádámnak az volt a kívánsága, hogy mindegy milyen áron, csak továbbra is együtt lehessen gyönyörű párjával. Mivel még e tökéletes embereket is csapdába ejtette a kapzsiság, megértheted, miért jelenthet veszélyt a kapzsiság számunkra.
5. Mennyire fontos elkerülnünk a kapzsiság csapdáját?
5 Ügyelnünk kell, nehogy csapdába ejtsen a kapzsiság, hiszen Pál apostol így figyelmeztet bennünket: „nem tudjátok, hogy igazságtalanok Isten királyságát nem fogják örökölni? Ne tévelyegjetek! Sem paráznák, sem bálványimádók, sem puhányok, sem férfifertőzők, sem tolvajok, sem kapzsik . . . Isten királyságát örökölni nem fogják” (1Korinthus 6:9, 10, Csia fordítás). Pál ezt is mondta: „Paráznaságról és más tisztátalanságról, vagy kapzsiságról szó se essék köztetek” (Efezus 5:3, Békés—Dalos fordítás). Így hát a kapzsiság még csak beszéd témája sem lehet azzal a szándékkal, hogy tökéletlen hústestünknek kedvezzünk vele.
6., 7. a) Milyen bibliai példák hangsúlyozzák ki, mennyire heves lehet a kapzsi vágy? b) Miért kellene e példáknak figyelmeztetésül szolgálniuk számunkra?
6 Jehova sok példát jegyeztetett fel, hogy éberségre intsen a kapzsiság veszélyével szemben. Emlékezz Ákán kapzsiságára. Isten azt mondta, hogy meg kell semmisíteni Jerikót, de a város aranya, ezüstje, reze és vasa az Ő kincstáráé legyen. Ákán kezdetben talán követni szándékozta ezt az utasítást, ámde a kapzsiság csapdába ejtette őt. Alighogy Jerikóban volt, úgy érezte, mintha bevásárló körúton lenne, ahol hihetetlenül jó vételek kínálkoznak, köztük egy gyönyörű köntös, amely éppen megfelelt neki. Felkapva az aranyat és ezüstöt, amely ma több ezer dollárt érne, talán így gondolkozott: „Micsoda szerencse! Ingyen van, mint a lopott holmi.” Az is volt! Mohó vágyat érezve aziránt, amit meg kellett volna semmisítenie, illetve be kellett volna szolgáltatnia, Istentől lopott Ákán, és ezért életével fizetett (Józsué 6:17–19; 7:20–26). Gondolkodj el Géházi és Iskáriótes Júdás példáján is (2Királyok 5:8–27; János 6:64; 12:2–6).
7 Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a fent említett három személy nem a pogányok közé tartozott, akik mit sem tudtak Jehova irányadó mértékeiről. Ellenkezőleg — önátadott szolgái voltak Istennek. Mindegyikük szemtanúja volt bizonyos csodáknak, amelyeknek elméjükbe kellett volna vésni Jehova hatalmát és annak fontosságát, hogy megőrizzék a kegyét. Ennek ellenére a kapzsiság csapdája vesztüket okozta. Mi is tönkretehetjük Istenhez fűződő kapcsolatunkat, ha engedjük, hogy csapdába ejtsen a kapzsiság valamelyik formája. A kapzsiság milyen fajtái vagy formái lehetnek különösen veszélyesek számunkra?
A jómód vagy vagyon utáni kapzsi vágy csapdájába esve
8. Milyen figyelmeztetésben részesít a Biblia a jómódot illetően?
8 A legtöbb keresztény hallotta már a Biblia egyértelmű figyelmeztetéseit, melyek óvnak attól, hogy szeretet fejlődjön ki bennünk a gazdagság iránt vagy sóvárgás a jómód után. Miért ne tekintenénk át néhányat ezek közül, mint például azokat, amelyek a Máté 6:24–33-ban, a Lukács 12:13–21-ben és az 1Timótheus 6:9, 10-ben találhatók? Noha úgy érezheted, hogy te elfogadod és követed az ilyen tanácsot, nemde Ákán, Géházi és Júdás is azt mondták volna valószínűleg, hogy egyetértenek vele? Nyilvánvaló, hogy a puszta értelembeli egyetértésnél mélyebbre kell hatolnunk. Vigyáznunk kell, hogy a jómód vagy vagyon utáni kapzsi vágy — amely csapda — ne legyen kihatással a mindennapi életünkre.
9. Miért vizsgáljuk meg a vásárláshoz való hozzáállásunkat?
9 A mindennapi életben gyakran kell vásárolnunk élelmiszert, ruhaneműt és árucikkeket otthonra (1Mózes 42:1–3; 2Királyok 12:11, 12; Példabeszédek 31:14, 16; Lukács 9:13; 17:28; 22:36). De a kereskedelmi világ azt a vágyat kelti az emberekben, hogy többet és újabb dolgokat kívánjanak. A hirdetések, amelyek elárasztják az újságokat, a képes folyóiratokat és a TV képernyőket, burkolt kísérletek arra, hogy kapzsi vágyakat ébresszenek bennünk. Az efféle kísérleteknek tanúi lehetünk az üzletekben is, ahol blúzokkal, kabátokkal, ruhákkal, pulóverekkel teleaggatott fogasok és divatos cipőkkel, elektronikus felszerelésekkel és kamerákkal megrakott polcok várnak. Okosan tennék a keresztények, ha megkérdeznék önmaguktól: ’Vajon a vásárlás vált életem legkiemelkedőbb vagy a legfőbb élvezetet nyújtó eseményévé?’ ’Tényleg szükségem van azokra az új árucikkekre, amelyeket látok, vagy pedig csak arról van szó, hogy a kereskedelmi világ serkenti a bennem levő kapzsiság kifejlődését?’ (1János 2:16).
10. A kapzsiság mely csapdája jelent különleges veszélyt a férfiaknak?
10 Ha a vásárlás a jelek szerint a nők számára bizonyul általános csapdának, akkor a pénz hajszolása számtalan férfinak jelent csapdát. Jézus egy gazdag ember példájával szemléltette ezt a csapdát, akinek busás jövedelme volt, mégis úgy döntött, hogy ’lebontja raktárait és nagyobbakat épít, és odagyűjti össze minden gabonáját és összes javait’. Jézus nem hagyott kétséget a veszély felől: „Tartsátok nyitva a szemeteket és óvakodjatok a mohóság [vagy a kapzsiság] minden formájától” (Lukács 12:15–21, New World Translation). Akár gazdagok vagyunk, akár nem, meg kell fogadnunk e tanácsot.
11. Hogyan ejthet csapdába egy keresztényt az a kapzsi vágy, hogy több pénzt akar szerezni?
11 A pénz vagy a pénzen megvehető dolgok utáni kapzsi vágy sokszor lel táptalajra. Egy gyors meggazdagodást hozó terv, esetleg egy kockázatos befektetést igénylő, az anyagi biztonság megteremtésével kecsegtető, ’soha vissza nem térő’ lehetőségként jelenhet meg. Vagy valaki arra érezhet kísértést, hogy megkérdőjelezhető vagy törvénytelen üzleti tevékenységek által jusson pénzhez. E mohó vágy leküzdhetetlen erővé válhat, csapdába ejthet (Zsoltárok 62:11; Példabeszédek 11:1; 20:10). Némelyek a keresztény gyülekezeten belül üzleti vállalkozásokba fogtak arra számítva, hogy majd a testvéreik lesznek legjobb vevőik, akik bíznak bennük. Ha céljuk nem egyszerűen az volt, hogy ’keményen dolgozva, és saját kezükkel fáradozva a jó munkában’ biztosítsanak egy szükséges terméket vagy szolgáltatást, hanem hogy gyorsan keressenek pénzt keresztény társaik rovására, akkor kapzsiságból teszik, amit tesznek (Efézus 4:28, NW; Példabeszédek 20:21; 31:17–19, 24; 2Thessalonika 3:8–12). A pénz utáni kapzsi vágy arra vitt némelyeket, hogy sorsjegyekkel, totó- vagy lottószelvényekkel szerencsejátékokat űzzenek. Mások félretéve az empátiát és az ésszerűséget, gondolkodás nélkül pereskedni kezdtek egy tetemes összegű kártérítés vagy tartásdíj reményében.
12. Honnan tudjuk, hogy a jómód utáni kapzsi vágy csapdájából győztesen kerülhetünk ki?
12 Az itt említettek olyan területek, amelyek tekintetében helyes, ha önvizsgálatot tartunk, hogy tisztán lássuk, vajon dolgozik-e bennünk a kapzsiság. És még ha dolgozik is, megváltozhatunk. Emlékezz rá, hogy Zákeus megváltozott (Lukács 19:1–10). Ha valaki úgy találja, hogy a jómód vagy vagyon utáni kapzsi vágy problémát jelent neki, akkor olyan határozottnak kell lennie, mint Zákeus volt, hogy elkerülje a csapdát (Jeremiás 17:9).
Kapzsiság az élet más oldalairól
13. A kapzsiságnak milyen egyéb csapdájára hívja fel a figyelmünket a Zsoltárok 10:18?
13 Egyesek szerint a pénz vagy a vagyon utáni kapzsi vágy veszélyét könnyebb felismerni, mint a kapzsiság egyéb megjelenési formáit. Egy a görög nyelvvel foglalkozó szótár azt mondja, hogy a ’kapzsiságnak’ vagy ’mohóságnak’ fordított szavak azt a jelentést hordozzák magukban, hogy „’többet akarunk’ a hatalom stb., valamint a tulajdon vonatkozásában”. Igen, az az utáni kapzsi vágy is csapdába ejthet, hogy hatalmaskodjunk mások felett, esetleg azt kívánva tőlük, hogy féljenek a tekintélyünktől (Zsoltárok 10:18).
14. Milyen területen volt káros a hatalomvágy?
14 A tökéletlen ember már régtől fogva élvezi, hogy hatalmaskodhat a másikon. Isten előre látta, hogy az emberi bűn egyik szomorú következménye az lesz, hogy a férjek közül sokan ’uralkodni’ fognak a feleségükön (1Mózes 3:16). Ez a hiányosság azonban a házassági szférán kívülre is kiterjed. Évezredekkel később a Biblia egyik írója feljegyezte, hogy „ember uralkodott emberen a maga kárára” (Prédikátor 8:9, NW). Valószínűleg tudod, hogy mennyire igaznak bizonyultak e szavak a politikai és a katonai ügyekben, de vajon lehetséges, hogy a saját hatáskörünkben a személyes hatalom és ellenőrzés egyre nagyobb mértékű gyakorlására törekszünk?
15., 16. Milyen vonatkozásokban ejthet csapdába egy keresztényt az, hogy nagyobb hatalomra vágyik? (Filippi 2:3)
15 Mindannyian kapcsolatban állunk másokkal — a szűkebb vagy a tágabb családi körben, a világi munkahelyünkön vagy az iskolában, a barátok között és a gyülekezetben. Alkalomadtán vagy gyakran beleszólásunk lehet abba, hogy mik a teendők, valamint hogy miként és mikor kell elvégezni a teendőket. Ebben még nincs semmi rossz vagy kivetnivaló. De vajon határtalan élvezetet lelünk abban, hogy élhetünk a tekintéllyel, amely osztályrészünkül jutott? Vajon lehetséges, hogy azt szeretjük, ha miénk az utolsó szó, és azt akarjuk, hogy egyre többször legyen a miénk? A világi igazgatók vagy ügyvezetők gyakran tanúsítanak ilyen magatartást, miközben körülveszik magukat ’bólogató Jánosokkal’, akiknek soha nincs ellenvetésük és nincs kifogásuk feletteseik világi hatalomvágya (kapzsisága) ellen.
16 Ez egy csapda, amelyet el kell kerülnünk a keresztény társainkkal való viselkedésünkben. Jézus ezt mondta: „Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok” (Máté 20:25, 26). Az ilyen alázatosságnak nyilvánvalónak kell lennie a keresztény vének egymással, a kisegítő szolgákkal és a nyájjal való viselkedésében. Kifejeződhet-e például a hatalomvágy abban, hogy egy elnöklőfelvigyázó csak a kisebb jelentőségű dolgokról tanácskozik vén társaival, míg a kulcsfontosságú döntéseket minden esetben maga hozza meg? Vajon tényleg készséget mutat arra, hogy feladatokat bízzon másokra? Problémák adódhatnak abból, ha egy kisegítőszolga egy szántóföldi szolgálati összejövetel levezetésekor ésszerűtlen követelményeket támasztana a rendelkezéseiben, sőt még szabályokat is állítana fel (1Korinthus 4:21; 9:18, NW; 2Korinthus 10:8, Csia; 13:10; 1Thessalonika 2:6, 7).
17. Miért helyénvaló figyelmet szentelni az étel témájának, mikor a kapzsiság csapdájáról beszélünk?
17 Egy másik terület, ahol csapdába ejtett sokakat a kapzsiság, az étellel van kapcsolatban. A dolgok természetes rendje, hogy élvezetet találunk az evésben és ivásban; a Biblia is helyesli ezt (Prédikátor 5:18). Mégsem megy ritkaságszámba, hogy az effajta vágy egy bizonyos idő elteltével annyira felerősödik, hogy mértéke messze túlhaladja azt az ésszerű keretet, amelyen belül élvezetesnek és elegendőnek tekinthető valami. Ha ez nem lenne egy olyan terület, amely megérdemelné Isten szolgáinak a figyelmét, akkor miért mondaná Jehova Szava a Példabeszédek 23:20-ban: „Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak”? De hogyan kerüljük el ezt a csapdát?
18. Milyen önvizsgálatot tarthatunk az étel és az ital dolgában?
18 Isten nem tanácsolja népének, hogy valamiféle szigorú étrend szerint éljen (Prédikátor 2:25, 26). De azt sem helyesli, ha az étel és az ital témája kiemelkedő szerepet kap, mikor beszélgetünk vagy terveket készítünk. Megkérdezhetnénk magunktól: ’Vajon gyakran történik meg velem, hogy rendkívüli lelkesedéssel ecsetelem, mit ettem vagy mit fogok enni a terveim szerint?’ ’Vajon minduntalan az ételről és az italról beszélek?’ Egy másik dolog, amiből következtetni tudunk az, hogy miként reagálunk akkor, ha olyan ételt fogyaszthatunk, amelyet nem mi készítettünk, és amiért nem nekünk kellett fizetni; talán mikor vendégségben vagyunk valakinél vagy egy olyan keresztényi összejövetelen veszünk részt, ahol ételről is gondoskodnak. Vajon lehetséges, hogy ilyenkor hajlamosak vagyunk jóval többet enni, mint általában? Emlékszünk Ézsaura, aki hagyta, hogy az étel túlontúl fontossá váljon életében, s ennek maradandó kárát látta (Zsidók 12:16).
19. Hogyan okozhat problémát a kapzsiság a szexuális öröm tekintetében?
19 Pál betekintést enged egy másik csapdába: „Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység [kapzsiság, NW] ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik” (Efézus 4:17–19; 5:3). A szexuális öröm utáni kapzsi vágy valóban kifejlődhet bennünk. Természetesen az ilyen élvezetnek is megvan a maga helye, mégpedig a házassági köteléken belül. Az erős vonzalom az ilyen örömmel párosulva szerepet játszik abban, hogy a férj és a feleség segítséget kapjanak ahhoz, hogy odaadóan szeressék egymást a házasság hosszú évein át. Mindamellett kevesen tagadják, hogy a mai világ túlzott hangsúlyt fektet a szexre, normálisnak tüntetve fel azt, ami a valóságban annak a kapzsiságnak a kifejeződése, amelyről Pál tett említést. Különösen azok azonosulnak könnyen a szexuális örömről vallott ilyen helytelen nézetekkel, akik kiteszik magukat az erkölcstelenség és a nudizmus hatásának, amely általánossá vált manapság sok filmben, videofilmben, képes folyóiratban, valamint a szórakozóhelyeken.
20. Hogyan tanúsíthatunk éberséget azzal a veszéllyel szemben, amit a szexuális dolgok utáni kapzsi vágy jelent?
20 A beszámoló, amely Dávid Bethsabéval elkövetett bűnéről szól, megmutatja, hogy Isten szolgái közül is beleeshet valaki a szexuális öröm utáni kapzsi vágy csapdájába. Noha saját házasságán belül szabadon kedvét lelhette az effajta örömben, Dávid hagyta, hogy felerősödjön benne a meg nem engedett szexuális vágy. Megfigyelve, mennyire vonzó Uriás felesége, szabad utat engedett a gondolatnak — és tetteinek —, hogy meg nem engedett örömben legyen része az asszonnyal (2Sámuel 11:2–4; Jakab 1:14, 15). Bizonyos, hogy őrizkednünk kell a kapzsiság e formájától. Még a házasságon belül is helyénvaló őrizkedni a kapzsiságtól. Ez magában foglalja, hogy visszautasítjuk a szélsőséges szexuális szokásokat. Egy férj, akinek eltökélt szándéka, hogy elkerüli a kapzsiságot ezen a téren, őszinte érdeklődést fog tanúsítani párja iránt, úgyhogy bármilyen közös döntést is hozzanak a családtervezés tekintetében, a férj az érzéki örömét nem tekinti majd fontosabbnak, mint a feleség jelenlegi és jövőbeni egészségét (Filippi 2:4).
Továbbra is legyen eltökélt szándékod, hogy kerülöd a kapzsiságot
21. Miért ne bátortalanítson el bennünket a kapzsiságról szóló fejtegetésünk?
21 Jehova nem bizalmatlanságból int elővigyázatosságra vagy figyelmeztet bennünket. Tudja, hogy önátadott szolgái lojálisan kívánják szolgálni őt, és biztos benne, hogy nagy többségük a továbbiakban is ezt teszi majd. Népéről mint egészről hasonló véleményt nyilváníthat ki, mint amit Jóbról mondott, amikor Sátánhoz beszélt: „Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő” (Jób 1:8). A mi szerető, bizalommal teljes égi Atyánk éberségre int a veszélyes csapdákkal szemben, mint amilyenek azok, amelyek a kapzsiság formáival vannak kapcsolatban, mert azt kívánja, hogy továbbra is szeplőtelenek és hűségesek legyünk előtte.
22. Mit kellene tennünk, ha a tanulmányozásunk olyan területre világított rá, ahol személyes veszélyt vagy gyengeséget tapasztalunk?
22 Mindannyiunkban megvan az öröklött hajlam a kapzsiságra, és talán hagytuk, hogy a gonosz világ befolyására tovább fejlődjön bennünk e vágy. Mit tegyél akkor, ha a kapzsiság témáját tanulmányozva a jómód, a vagyon, a tekintély, az étel és a szexuális öröm tekintetében valamilyen téren gyengeséget fedezel fel magadban? Akkor szívleld meg Jézus tanácsát: „ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára” (Márk 9:43). Tégy meg minden szükséges változtatást akár magatartásodat, akár érdeklődési körödet illetően. Kerüld el a kapzsiság halálos csapdáját. Így Isten segítségével ’bemehetsz az életre’.
Mit tanultam?
◻ Miért kell foglalkoznunk a kapzsiság csapdájával?
◻ Milyen módokon ejthet csapdába a jómód vagy vagyon utáni kapzsi vágy?
◻ Hogyan járhat igazi veszélyekkel a kapzsiság az élet más területein?
◻ Milyen magatartást kellene tanúsítanunk, ha bármi gyengeséget fedezünk fel magunkban a kapzsiság tekintetében?