„Ne engedjétek, hogy bárki elvegye tőletek a győzelem díját!”
„Ne engedjétek, hogy bárki elvegye tőletek a győzelem díját, aki alázatoskodásban tetszeleg . . . és ok nélkül felfuvalkodik érzéki gondolkodásában” (KOLOSSÉ 2:18).
1., 2. Hogyan munkálkodtak sokan mások örökké tartó érdekei ellen, és tudnál-e még további ilyen példákat felsorolni a Bibliából?
AZ ELSŐ emberi bűnöst, Évát egy hatalmas, emberfeletti szellemi teremtmény juttatta a halálba. A második vétkest — Ádámot — a felesége, egy pusztán emberi lény vezette félre (1Timótheus 2:14; 1Mózes 3:17).
2 Éva volt az első azon egyének hosszú sorában, akiknek a biztatására hallgatva, az emberek a saját örök érdekeik ellen cselekszenek. Hallgasd csak, hogyan visszhangzanak az ő szavaik mindenütt a Bibliában! Potifár felesége: „Feküdj le velem!” (1Mózes 39:7). Jób felesége: „Átkozd meg Istent és halj meg!” (Jób 2:9). Az Áronhoz szóló izraeliták: „Kelj fel, készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon!” (2Mózes 32:1). Péter ezt mondja Jézusnak: „Légy jó magadhoz, Uram, ez nem történhet meg veled!” (Máté 16:22).
3. Mire figyelmeztet Pál a Kolossé 2:18-ban, és milyen kérdések vetődnek fel ennek kapcsán?
3 Nagyon is gyakran előfordul, hogy effajta biztatás Jehova Tanúi valamelyikének a romlását okozza. Bár elmondhatjuk, hogy az igaz keresztényeknek . . . ’gonosz szellemi erők ellen kell hadakozniuk’, mégis gyakran előfordul, hogy az embertársaink jelentik számunkra a közvetlen veszélyt (Efezus 6:12). Ezért Pál apostol így figyelmeztet: „Ne engedjétek, hogy bárki elvegye tőletek a győzelem díját!” (Kolossé 2:18). Melyik ez a díj? És miért engedték meg mégis néhányan Jehova szolgái közül, hogy elveszítsék ezt a díjat azáltal, hogy tökéletlen emberek befolyásának engedtek? Válaszul vizsgáljuk meg, milyen körülmények késztették Pált arra, hogy ezt a figyelmeztetést közölje Kolosséban az ottani keresztényekkel.
4., 5. a) Milyen vallásos befolyás érvényesült Kolosséban? b) Miből állt a gnoszticizmus, és milyen veszélyes befolyást gyakorolhatott volna?
4 Kolossé városa valóságos vallási olvasztótégely volt. A született frigiaiak igen szenvedélyes népet alkottak: mélyen belemerültek a spiritizmusba és a bálványimádó babonákba. Ott volt azután a város zsidó lakossága. Ők még mindig a judaizmushoz ragaszkodtak. Az a tény, hogy Kolossé fő kereskedelmi útvonal szomszédságában helyezkedett el, látogatók áradatát vonzotta a városba. Ezek az idegenek szerették ott tölteni a szabad idejüket, híreket mondva és hallgatva. (Vö. Cselekedetek 17:21.) Ez elsősegítette új filozófiai irányzatok elterjedését. Ezek közül lassanként eléggé kiemelkedő szerephez jutottak a gnosztikusok. R. E. O. White, a neves kutató ezt mondja: „A gnoszticizmus olyan szélesen elterjedt gondolkodási atmoszférát teremtett, mint ma a fejlődés elmélet. Minden valószínűség szerint, az első században élte fénykorát. Egyesítette magában filozófiai spekulációt, a babonát, a félmágikus szertartásokat, és néha még a fanatikus, sőt az erkölcsileg ocsmány kultuszt is.”
5 Ilyen légkörben a vallás Kolosséban egyfajta folyamatos tapasztalattá lett: a judaizmus, a görög filozófia, és a pogány miszticizmus hibrid keverékévé. Vajon a keresztényiség is bekerül ebbe az olvasztótégelybe?
’Megfosztva a díjtól’ — hogyan?
6. a) Hogyan ellensúlyozták Pál szavai a pogány filozófusoknak és a judaizmus híveinek befolyását? b) Miért volt szükséges, hogy a keresztények „vigyázzanak”?
6 Pál apostolnak a kolossébeli keresztényekhez írt erőteljes levele ellensúlyozta mindazt a befolyást, amit olyanok gyakorolhattak volna, akik szerették volna egybeolvasztani a pogány filozófiát a krisztusi hittel. Pál ismételten Krisztus-ra hívta fel a figyelmet. Ezt írta: „Benne [Krisztusban, nem pedig judaizmus-hívőben vagy pogány filozófusban) rejtetett el gondosan a bölcsesség és tudás egész kincsesháza.” A kolossébeliek arra kaptak felszólítást, hogy „továbbra is járjanak vele [Krisztussal] egységben, meggyökerezve és felépülve benne, és megszilárdulva a hitben”. Máskülönben eltévelyedhetnek. Félrevezethetik őket. Ezért így szól Pál figyelmeztetése: „Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselkedéssel és üres, megtévesztő szavakkal, amelyek az emberek hagyományához, a világ elemi dolgaihoz és nem Krisztushoz alkalmazkodnak” (Kolossé 2:3, 6–8).
7. a) Miért tűnt vonzónak némely keresztény számára a pogány filozófusok és a judaizmus híveinek a tanítása? b) Az ilyen tanítások miért voltak valójában „üres, félrevezető beszédek”?
7 Talán Jézus Krisztus néhány követője hiányolta a miszticizmus áhitatát vagy a filozófia ösztökélő hatását. Egyes zsidó-keresztények talán a judaizmus ősi hagyományai után sóvárogtak. Az ilyenek számára bizonyos vonzerővel bírtak a pogány filozófusok és a judaizmus híveinek tanításai. Azonban bármennyire ékesszólóak és meggyőzőek voltak is látszólag ezek a hamis tanítók, semmi mást nem nyújtottak, mint „üres, megtévesztő szavakat”. Ahelyett, hogy Isten tiszta beszédét terjesztették volna, csak „a világ elemi dolgait” szajkózták: az üres, semmitmondó filozófiát, szabályokat, és dogmákat. Az ilyen téveszmék elfogadása katasztrófális következményekkel járt volna a keresztények számára. Ezért mondta: „Ne engedjétek, hogy bárki elvegye tőletek a győzelem díját!” (Kolossé 2:18).
8. a) Mi volt a „győzelem díja”, és melyik bibliaversek támasztják alá a válaszodat? b) Hogyan vehették el a felkent keresztényektől a „győzelmi díjat”?
8 A „győzelem díja” a mennyei örök élet volt. Ahhoz a jutalomhoz hasonlította Pál, amit a győztes futó kapott a kimerítő futóverseny után (1Korinthus 9:24–27; Filippi 3:14; 2Timótheus 4:7, 8; Jelenések 2:7). Végső soron csakis Jehova Isten zárhat ki valakit Jézus Krisztus által az életért való versenyfutásból (János 5:22, 23). Mindazonáltal, ha egy hamis tanító elkezd gyámkodni egy keresztény felett, annak könnyen az lehet az eredménye, hogy megfosztja a keresztényt a győzelmi díjtól! A félrevezetett személy oly messzire sodródhat el az igazságtól, hogy sohasem lesz képes végigfutni a versenypályát!
A tévtanítók személyisége
9. Milyen négy dolog jellemezte a kolossébeliek között a tévtanítókat?
9 Vajon fel lehetett-e ismerni valamiről azt, akinek szándékában állt, ’megfosztani a keresztényt a díjtól’? Igen, fel lehetett ismerni, mert Pál apostol leírta a Kolosséban levő tévtanítók jellemvonását. Az ilyen ember 1.) „alázatoskodásban és angyalok imádatában tetszeleg”; 2.) „látomásaival foglalkozik”; 3.) ok nélkül „felfuvalkodik érzéki gondolkodásában”; 4.) „nem ragaszkodik a főhöz”, Jézus Krisztushoz (Kolossé 2:18, 19).
10. Milyen módon „alázatoskodtak” a hamis tanítók?
10 Mekkora ravaszság! Semmibe véve azt, hogy Jézus elítélte a hivalkodó böjtölést, a tévtanító az alázatosság vonzó álarca mögé rejtőzik (Máté 6:16). A hamis tanító természetesen önmutogató böjtölésben és a vallásos önmegtagadás egyéb formáiban ’tetszelgett’ (Kolossé 2:20–23). Szomorú ábrázatát gondosan úgy állította be, hogy az hamis ájtatosságot tükrözött vissza. A hamis tanító természetesen úgy ’gyakorolta igazságosságát az emberek előtt, hogy azok lássák, észrevegyék őt’ (Máté 6:1). Mindez azonban csak színlelés, „alázatoskodás” volt. Ahogy a The Expositor’s Bible mondja: „Az az ember, aki tudja, hogy alázatos, és emiatt önelégült, s lesütött szeme sarkából sunyin pillant minden tükörbe, ahol megláthatja magát, egyáltalán nem alázatos” (Kiemelés tőlünk.)
11. a) Miből állt az angyalok imádata? b) Mi a bizonyítéka annak, hogy Kolosséban az angyalok imádatát gyakorolták?
11 Mindazonáltal ez a színlelt alázatosság tett látszólag még inkább hitelt érdemlővé egy értelmetlen szokást — az „angyalok imádatát”. Egy azonban biztos: olyan hamis imádati forma volt ez, amely évszázadokon át makacsul tartotta magát Kolossé környékén. A közeli Laodiceában a negyedik században megtartott zsinat szükségesnek látta kimondani: „A keresztényeknek nem szabad elhagyniuk az Isten Egyházát, és . . . segítségül hívni az angyalok nevét . . . Ha valakit azon érnek tetten, hogy ezt az egyéni bálványimádatot gyakorolja, az legyen átkozott.” Ennek ellenére, az ötödik századbeli teológus és tudós Theodoret rámutat, hogy még az ő idejében is létezett „az angyal imádat” rossz szokása. A katolikus egyház még ma is „arra buzdítja a híveket, hogy szeressék, tiszteljék, és segítségül hívják az angyalokat”, és „miséket és istentiszteleteket” tart „az őrangyalok tiszteletére” (New Catholic Encyclopedia, I. kötet, 515. oldal).
12. Hogyan próbálták a hamis tanítók igazolni, hogy az angyalok imádata helyénvaló?
12 A katolikus teológusok érveléséhez hasonló gondolatmenetet követve, a tévtanítók talán ezt mondták: ’Mily csodálatos kiváltságban részesülnek az angyalok! Nem általuk kapták-e az izraeliták a mózesi törvényt? Nincsenek-e közeli kapcsolatban Istennel a mennyben? Biztosan meg kell adnunk ezeknek a hatalmasoknak az őket megillető tiszteletet! Nem lenne-e valóban igazi alázatosság ez a részünkről? Elvégre is, Isten oly fenséges, mi, emberek pedig oly alacsonyrendűek vagyunk! Az angyalok ezért közbenjáróként szolgálhatnak, amikor Istenhez közeledünk.’
13. a) Valóban elfogadható az angyalok imádata? b) A hamis tanító hogyan ’foglalkozik a látomásaival’?
13 Az angyalok imádatának bármely formája tehát helytelen (1Timótheus 2:5; Jelenések 19:10; 22:8, 9). A tévtanító azonban megpróbálja azzal elhárítani ezt az ellenvetést, hogy „a látomásaival foglalkozik”. A The Vocabulary of the Greek Testament szerint, ezt a kifejezést „a misztérium-vallásokban használták a beavatási aktus csúcspontjának a megjelölésére, amikor a beavatott belép az új életbe, ahol most már az istenséggel áll közösségben”. Amikor a pogány szóhasználatot alkalmazza, Pál tulajdonképpen kigúnyolja azt a módot, ahogyan a tévtanító azzal büszkélkedett, hogy különleges betekintést nyert bizonyos dolgokba — sőt talán azt is állította, hogy emberfeletti látomásai vannak.
14. Hogyan ’fuvalkodik fel érzéki gondolkodásában’ a hamis tanító?
14 Bár azt állította magáról, hogy szellemi beállítottságú, a tévtanító valójában ok nélkül felfuvalkodott érzéki gondolkodásában. A bűnös test volt az, ami rányomta bélyegét a szemléletére és az indítékaira. Mivel büszkeség és szemtelenség következtében „felfuvalkodott”, az elméje „gonosz cselekedeteken” járt (Kolossé 1:21). S ami még rosszabb, nem ragaszkodott a főhöz, Krisztushoz, mert nagyobb súlyt helyezett a világi emberek spekulációira, mint Jézus tanítására.
Még egy veszély?
15. a) Milyen magatartás figyelhető meg ma néhány kereszténynél? b) Honnan ered az ilyen magatartás, és hogyan viszonyul az a bibliai tanácshoz?
15 Az örök élet győzelmi díja — legyen a mennyei avagy földi örök élet — még mindig Jehova szolgáira vár. Igaz, a gnosztikusok és a judaizmus hívei már régóta eltűntek a színtérről. Vannak azonban ma is olyan egyének, akik megakadályozhatják a keresztényt abban, hogy elnyerje a győzelmi díjat. Az is lehet, hogy nem szándékosan teszik ezt. Mivel azonban hagyták, hogy e rendszer „filozófiája és üres, félrevezető beszéde” túlzott hatással legyen rájuk, talán ilyen megjegyzéseket tesznek:
’Én megpróbálok becsületes lenni, de ez nagyon nehéz, amikor valaki üzleti vállalkozásból él. Ez amolyan „aki kapja, marja” világ, és az ember néha kénytelen megalkudni.’ (Vö. Példabeszédek 11:1; Zsidók 13:18.)
’Azt akarod mondani, hogy még mindig csak háziasszony vagy? Változtak az idők! Miért mennél állásba és miért ne kezdenél valamit az életeddel?’ (Vö. Példabeszédek 31:10–31.)
’Tudom, a foglalkozásom egy kissé gátol az összejövetelek látogatásában és a szántóföldi szolgálatban. De szépen keresek, és fenn tudom tartani az életszínvonalat. És mi rossz van abban, ha valaki szép holmikkal rendelkezik?’ (Állítsd szembe ezt az okoskodást a Lukács 21:34, 35; 1Timótheus 6:6–8. verseivel.)
’Annyira fáraszt, amikor a vének mindig csak a szántóföldi szolgálatot hajtogatják! Én egész héten dolgozom, megérdemlem, hogy kikapcsolódjak a hétvégeken.’ (Vö. Lukács 13:24; Márk 12:30.)
’Nem mindenki képes úttörő szolgálatot végezni. Azután meg a mai gazdasági viszonyok közt szükséged van egyetemi végzettségre, ha akarod vinni valamire.’ (Állítsd szembe ezt a Máté 6:33; 1Korinthus 1:19, 20; 1Timótheus 6:9–11. versével.)
Az anyagias és a testies gondolkodásmód is „a világ elemi dolgaihoz” tartozik — ez a világi emberek alapvető elve és dogmája. Az effajta gondolkodásmód követése jóvátehetetlen szellemi károkat okozhat!
16. Hogyan lettek egyesek képmutató bírák manapság?
16 Az önmagukat bírákká és tanítókká tevő egyének más veszélyt is jelenthetnek. Miként a Kolosséban működő egykori tévtanítók, pusztán személyes ügyekből is vitakérdést csinálhatnak. Gyakran az álszent „alázatoskodás” jellemzi őket (Kolossé 2:16–18). Amikor valaki „pápább akar lenni a pápánál”, az rendszerint hamis indítékot takar, azt a vágyat, hogy mások fölé emelkedhessen. Az ilyen egyén gyakran, „felettébb igazságos”, hamar túlmegy azon, amit a „hű és értelmes rabszolga” mond vagy közzétesz. Az ilyen egyének vitát provokálnak olyan témák felett, mint a kikapcsolódás, az egészség-ápolás, a ruházkodási mód, a testápolás, a szeszes italok fogyasztása (Prédikátor 7:16; Máté 24:45–47). Így terelik el a figyelmet a szellemi dolgoktól és testi kívánságokra összpontosítják azt. (Vö. 1Timótheus 6:3–5.)
17., 18. a) Hogyan foglalkoznak némelyek ma a saját nézeteikkel, és miért veszélyes ez? b) Mit tárgyal a következő leckénk?
17 Manapság sokan odáig mennek, hogy „a látomásaikkal foglalkoznak” a Szentírás dolgában, vagyis azt állítják, hogy különleges bölcsességgel vannak felruházva. Egy asszony, aki mindössze egy éve merítkezett alá, azt állította magáról, hogy a felkent osztályhoz tartozik, és úgy véli, hogy az ő véleményének nagyobb súlya van. Elmondta: erős vágyat érez arra, hogy „másokat tanítson és buzdítson”, éspedig hivatalos minőségben! (De lásd 1Timótheus 2:12.) Mivel Jehova gyűlöli „az önfelmagasztalást és a büszkeséget”, a keresztények legyenek szerények a saját véleményük tekintetében (Példabeszédek 8:13). Kerüljék a csapdát, amelyben az egyén „felfuvalkodik érzéki gondolkodásában” (Kolossé 2:18). Mindaz, aki személyes elképzeléseit tolja előtérbe és rossz megvilágításban tünteti fel Krisztus kinevezett „hű rabszolgájának” a tanácsát, nem a főhöz ragaszkodik. Biztos tehát, hogy Jehova lojális tanúinak résen kell lenniük, és tartózkodniuk kell az istentelen befolyástól, amely megfoszthatná őket a győzelem díjától!
18 Sátán embereket használ fel arra, hogy megakadályozzák embertársaikat az élet elnyerésében. De vajon milyen egyéb eszközöket használ fel az Ördög a mesterkedéseiben? És hogyan ragaszkodhat Jehova hű tanúja körömszakadtáig a győzelmi díjához?
Vissza tudsz emlékezni rá?
◻ Milyen vallásos befolyás fenyegette a kolossébeli keresztényeket az ókorban?
◻ Miről lehetett felismerni azokat, akik képesek voltak megfosztani a keresztényeket „a díjtól”?
◻ Hogyan mutatják meg némely mai keresztények, hogy „a világ elemi dolgai” befolyásolják őket?
◻ Hogyan vezethetik a hamis tanítók tévútra a keresztényeket?
[Kép a 10. oldalon]
Az ’angyalok imádata’ nagy veszélyt jelentett a keresztény gyülekezetnek Kolosséban. Hasonló bálványimádat uralkodik a magukat keresztényeknek valló egyének közt ma is
[Kép a 12. oldalon]
Őrizkedjetek azoktól, akik a világ szerinti gondolkodásra akarnak befolyásolni titeket!