Egész lélekkel mutassunk be áldozatot Jehovának

„Bármit tesztek is, munkálkodjatok azon egész lélekkel, mint Jehovának” (KOL 3:23)

1–3. a) Vajon Jézus kínoszlopon való halála azt jelentette, hogy Jehova már nem vár el tőlünk semmilyen áldozatot? Magyarázd meg! b) Milyen kérdés merül fel napjainkban az áldozatokkal kapcsolatban?

AZ ELSŐ században Jehova feltárta a népének, hogy Jézus váltságáldozata hatályon kívül helyezte a mózesi törvényt (Kol 2:13, 14). Már nem volt szükség azokra az áldozati felajánlásokra, amelyeket a zsidók évszázadokon át bemutattak, többé már semmi hasznuk sem volt. A Törvény Krisztushoz vezető nevelőként betöltötte a szerepét (Gal 3:24).

² Ez persze nem jelenti azt, hogy a keresztényeknek nem kell többé áldozatot bemutatniuk. Épp ellenkezőleg, Péter beszélt arról, hogy „Jézus Krisztus által Isten előtt elfogadható szellemi áldozatokat” kell felajánlani (1Pét 2:5). Továbbá Pál apostol rávilágított arra, hogy egy önátadott keresztény élete – annak minden területe – joggal tekinthető áldozatnak (Róma 12:1).

³ Egy keresztény tehát úgy mutat be áldozatokat Jehovának, hogy felajánl bizonyos dolgokat neki, illetve lemond bizonyos dolgokról érte. Figyelembe véve, hogy milyen elvárások vonatkoztak az izraelitákra, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a mi áldozataink elfogadhatóak Jehovának?

ÁLDOZATOK A MINDENNAPOKBAN

 4. Mit ne felejtsünk el soha a mindennapi tevékenységeinkkel kapcsolatban?

⁴ Talán nehezen tudunk összefüggést találni a mindennapi életünk során végzett tevékenységeink között, és a Jehovának bemutatott áldozatok között. Az olyan tevékenységeknek, mint a munka, a tanulás, a házimunka és a vásárlás látszólag nincs sok közük a szellemi dolgokhoz. Azonban, ha már átadtad az életedet Jehovának, vagy ha a közeljövőben szeretnéd ezt megtenni, akkor fontos, hogy milyen a hozzáállásod a mindennapi tevékenységekhez. Ugyanis mi a nap 24 órájában keresztények vagyunk. Az életünk minden területén alkalmaznunk kell a bibliai alapelveket. Ezért Pál így buzdított minket: „Bármit tesztek is, munkálkodjatok azon egész lélekkel, mint Jehovának, és nem mint embereknek”. (Olvassátok fel: Kolosszé 3:18–24.)

5–6. Mit vegyünk figyelembe azt illetően, ahogy a mindennapokban öltözködünk és viselkedünk?

⁵ Egy keresztény hétköznapi tevékenységei nem számítanak szent szolgálatnak. Ám az, hogy Pál arra buzdított minket, hogy a munkánkat „egész lélekkel [végezzük], mint Jehovának”, arra ösztönöz bennünket, hogy az életünk minden területére ügyeljünk. Hogyan tudjuk ezt alkalmazni az életünkben? Mindig illendően cselekszünk és öltözködünk? Vagy a viselkedésünk, illetve az öltözködésünk miatt zavarba jönnénk, ha a mindennapi tevékenységek végzése közben Jehova Tanújaként kellene azonosítani magunkat? Ennek sosem szabadna előfordulnia! Jehova népe sosem szeretne olyat tenni, ami szégyent hozna az ő nevére (Ézs 43:10; 2Kor 6:3, 4, 9).

⁶ Vizsgáljuk meg, hogy az a vágyunk, hogy a munkánkat „egész lélekkel [végezzük], mint Jehovának”, hogyan hat ki az életünk számos területére. Mindeközben tartsuk észben, hogy az izraelitáknak mindenből a legjobbat kellett bemutatniuk áldozatként Jehovának (2Móz 23:19).

HOGYAN ÉLD AZ ÉLETEDET?

 7. Mit foglal magában a keresztényi önátadás?

⁷ Amikor átadtad az életedet Jehovának, nemde fenntartás nélkül tetted ezt? Valójában megígérted, hogy az életed minden területén Jehovát fogod tenni az első helyre. (Olvassátok fel: Héberek 10:7.) Ez egy nagyon bölcs lépés volt. Kétségtelenül tapasztaltad már, hogy amikor egy helyzetben megvizsgáltad, hogy mi Jehova akarata, és igyekeztél is azzal összhangban cselekedni, annak kiváló eredménye lett (Ézs 48:17, 18). Isten népe szent és örömteli, mivel annak a személynek a tulajdonságait tükrözi vissza, aki tanítja őt (3Móz 11:44; 1Tim 1:11).

 8. Milyen jelentősége van számunkra annak, hogy Jehova szentnek tartotta az ókori áldozatokat?

⁸ Jehova szentnek tartotta azokat az áldozatokat, amelyeket az izraeliták bemutattak neki (3Móz 6:25; 7:1). A „szentségnek” fordított héber szó az elkülönítettség, a kizárólagosság vagy az Istennek való odaszenteltség gondolatát közvetíti. Tehát ahhoz, hogy az áldozataink elfogadhatóak legyenek Jehova szemében, a világi befolyásoktól mentesnek, beszennyezetlennek kell lenniük. Nem szerethetünk semmi olyat, amit Jehova gyűlöl. (Olvassátok fel: 1János 2:15–17.) Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell minden olyan társaságot vagy tevékenységet, amely Isten szemszögéből nézve beszennyezhetne minket (Ézs 2:4; Jel 18:4). Ez azt is magában foglalja, hogy semmi olyat nem szabad szándékosan néznünk, ami tisztátalan vagy erkölcstelen, illetve semmi ilyesmin nem szabad fantáziálgatnunk (Kol 3:5, 6).

 9. Miért fontos az, hogy hogyan bánik egy keresztény másokkal?

⁹ Pál erre ösztönözte a hívőtársait: „ne feledkezzetek meg a jónak cselekvéséről és a javak másokkal való megosztásáról, mert az ilyen áldozatok igen kedvére vannak az Istennek” (Héb 13:16). Tehát, ha mindig a jót tesszük, és segítünk másoknak, akkor Jehova a tetteinket elfogadható áldozatnak tekinti. A mások iránti szerető törődés az igaz keresztények egyik megkülönböztető jegye (Ján 13:34, 35; Kol 1:10).

ÁLDOZATOK AZ IMÁDATBAN

10–11. Hogyan tekint Jehova a szolgálatunkra és az imádatunkra, és milyen hatással legyen ez ránk?

¹⁰ Az egyik legnyilvánvalóbb módja annak, ahogy a keresztények másokkal jót tehetnek, a reménységük nyilvános kijelentése. Minden alkalmat megragadsz a tanúskodásra? Pál erre a létfontosságú keresztény tevékenységre úgy utalt, mint dicséretáldozatra, vagyis az ajkak gyümölcsére, amelyek nyilvános kijelentést tesznek Isten neve mellett (Héb 10:23; 13:15; Hós 14:2). Sokat beszélhetnénk arról, hogy mennyi időt töltsünk a Királyság jó hírének prédikálásával, és hogy milyen módon végezzük ezt a munkát. A szolgálati összejöveteleken sok program épp azt a célt szolgálja, hogy megfelelően gondolkodjunk ezekről a kérdésekről. Mégis röviden összefoglalva ezt mondhatjuk: a szántóföldi szolgálatunk és a kötetlen formájú tanúskodásunk dicséretáldozat, vagyis az imádatunk része, ezért a tőlünk telhető legjobb áldozatot kell bemutatnunk. A körülményeink különbözőek, de az, hogy mennyi időt fordítunk a jó hír hirdetésére, gyakran a szellemi dolgok iránti értékelésünket tükrözi.

¹¹ A keresztények rendszeresen áldoznak időt az imádatra, legyen az otthon vagy a gyülekezetben. Jehova elvárja, hogy így tegyünk. Igaz, ma már nem kell szigorúan megtartanunk a sabbatot, illetve nem kell rendszeresen elutaznunk Jeruzsálembe, hogy részt vegyünk az ünnepeken. Ám ezeknek az ókori előírásoknak megvannak a megfelelőik a keresztény életben. Isten még mindig elvárja tőlünk, hogy felhagyjunk a holt cselekedetekkel, és hogy tanulmányozzuk a Szavát, imádkozzunk és részt vegyünk az összejöveteleken. A keresztény családfők pedig erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megtartsák a családi imádatot a családtagjaikkal (1Tessz 5:17; Héb 10:24, 25). A szellemi tevékenységeinkkel kapcsolatban jól tesszük, ha megkérdezzük magunktól: „Tudnék javítani az imádatom minőségén?”

12. a) Mihez hasonlíthatnánk ma azt, hogy az ókori imádatban füstölőszert ajánlottak fel? b) Milyen hatással legyen ez a párhuzam az imáink tartalmára?

¹² Dávid király ezt énekelte Jehovának: „Imádságom mint füstölőszer legyen elkészítve előtted” (Zsolt 141:2). Most gondold át, hogy milyenek a te imáid. Rendszeresen imádkozol? Milyen az imáid minősége? A Jelenések könyve „a szentek imáit” füstölőszerhez hasonlítja. Ez arra utal, hogy ezek az elfogadható imák kellemes illatként szállnak fel Jehovához (Jel 5:8). Az ókori Izraelben a füstölőszert, melyet rendszeresen ajánlottak fel Jehova oltárán, gondosan és az előírások szerint kellett elkészíteni. Csak akkor volt elfogadható Jehovának, ha úgy lett felajánlva, ahogy azt ő meghatározta (2Móz 30:34–37; 3Móz 10:1, 2). Ha a szívből jövő imáink hasonlóképpen vannak megfogalmazva, akkor biztosak lehetünk abban, hogy elfogadhatóak Jehovának.

RÉSZVÉTEL AZ ADAKOZÁSBAN ÉS AZ ELFOGADÁSBAN

13–14. a) Milyen szolgálatot tett Epafroditusz és a filippi gyülekezet Pálnak, és hogyan tekintette ezt az apostol? b) Hogyan tudjuk követni Epafroditusz és a filippiek példáját?

¹³ A világméretű munka támogatására adott anyagi hozzájárulásokat is tekinthetjük egy fajta áldozatnak, függetlenül attól, hogy sokat vagy keveset adunk (Márk 12:41–44). A Filippiben lévő első századi gyülekezet elküldte Epafrodituszt Rómába, hogy gondoskodjon Pál fizikai szükségleteiről. Nyilvánvalóan pénzt is küldtek neki ajándékba. Nem ez volt az első alkalom, hogy a filippiek nagylelkűek voltak Pálhoz. Kedvesen segíteni akartak neki, hogy ne kelljen aggódnia az anyagiak miatt, és így még több időt tudjon szentelni a szolgálatnak. Hogyan tekintette Pál az ajándékukat? Úgy, mint „kellemes illatot, elfogadható áldozatot”, mely az Isten előtt igen kedves. (Olvassátok fel: Filippi 4:15–19.) Pál – akárcsak Jehova – nagyra értékelte a filippiek kedves gesztusát.

¹⁴ Jehova napjainkban is hasonlóképpen nagyra becsüli a világméretű munkára adott hozzájárulásainkat. Sőt, megígéri, hogy ha továbbra is első helyre tesszük a Királyságot az életünkben, akkor gondoskodni fog minden szellemi és fizikai szükségletünkről (Máté 6:33; Luk 6:38).

FEJEZD KI A HÁLÁDAT

15. Többek között miért vagy hálás Jehovának?

¹⁵ Felsorolni is hosszú lenne, hogy mi mindenért lehetünk hálásak Jehovának. Mindennap hálával tartozunk neki az élet ajándékáért. Mindent megad nekünk, amire szükségünk van, hogy fenntartsuk magunkat: élelmet, ruházatot, lakhelyet, és még a levegőt is, amelyet belélegzünk. Továbbá a hitünk, mely pontos ismereten alapszik, reményt ad nekünk. Tehát nagyon is helyénvaló, hogy imádjuk őt, és hogy dicséretáldozatokat ajánljunk fel neki, hiszen ő a Teremtőnk, és annyi mindent tesz értünk. (Olvassátok fel: Jelenések 4:11.)

16. Hogyan fejezhetjük ki a hálánkat Krisztus váltságáldozatáért?

¹⁶ Ahogyan azt az előző cikkben láttuk, Krisztus váltságáldozata Isten különösen értékes ajándéka az emberiség számára. Ez Isten irántunk érzett szeretetének kiemelkedő megnyilvánulása (1Ján 4:10). Hogyan tudjuk kifejezni a hálánkat érte? Pál kijelentette: „A Krisztusban levő szeretet . . . kényszerít minket, mert úgy ítéltük meg, hogy e g y ember meghalt mindenkiért . . . ; és ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki meghalt értük, és feltámadt” (2Kor 5:14, 15). Pál ezzel tulajdonképpen azt mondta, hogy azáltal tudjuk kifejezni a hálánkat Isten ki nem érdemelt kedvességéért, hogy az életünkkel tiszteletet szerzünk Istennek és a Fiának. Az Isten és Krisztus iránt érzett szeretetünk és hálánk bizonyítéka az, ha engedelmeskedünk nekik, és vágyunk arra, hogy végezzük a prédikáló- és tanítványképző munkát (1Tim 2:3, 4; 1Ján 5:3).

17–18. Milyen módokon növelik némelyek a Jehovának végzett dicséretáldozatukat? Mondj egy példát!

¹⁷ Tudnál még javítani a dicséretáldozatodon, melyet Istennek ajánlasz fel? Miután elgondolkodnak mindazon a jón, amit Jehova értük tesz, sokan indíttatást éreznek arra, hogy úgy szervezzék meg a tevékenységeiket és osszák be az idejüket, hogy növelni tudják a Királyság-prédikáló munkában vagy más teokratikus tevékenységekben való részvételüket. Így néhányan kisegítőúttörő-szolgálatot tudnak vállalni egyszer vagy akár többször is egy évben, míg mások be tudnak lépni az általános úttörők soraiba. Olyanok is vannak, akik Királyság-terem-építéseken vesznek részt. Micsoda kiváló módjai ezek annak, hogy kifejezzük a hálánkat! Ha helyes indítékkal végzik őket – a hálájuk és az értékelésük bizonyítékaként –, akkor a szent szolgálatnak ezek a tettei elfogadhatóak Isten szemében.

¹⁸ Sok keresztény úgy érzi, hogy hálával tartozik Jehovának, és ez cselekvésre indítja őt. Az egyikük Morena. A szellemi természetű kérdéseire a választ a katolikus vallásban kereste, amelyben felnevelkedett, illetve a keleti filozófiákban. De egyikben sem talált megnyugtató választ. Csak azután csillapodott a szellemi éhsége, hogy elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Morena nagyon hálás volt Jehovának, amiért minden kérdésére választ kapott a Szentírásból, és hogy így kiegyensúlyozott lett az élete. Meg akarta ezt köszönni neki azáltal, hogy minden erejével őt szolgálja. Keresztelkedése után azonnal elkezdte a kisegítőúttörő-szolgálatot, melyet folyamatosan végzett, majd amint a körülményei engedték, általános úttörő lett. Azóta 30 év telt el, de Morena még mindig a teljes idejű szolgálatban van.

19. Hogyan tudnál még több áldozatot felajánlani Jehovának?

¹⁹ Természetesen Jehovának sok olyan hűséges szolgája is van, akinek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy úttörő legyen. Bármennyit tudunk is tenni Jehova szolgálatában, mindannyian képesek vagyunk arra, hogy elfogadható szellemi áldozatokat mutassunk be: A viselkedésünkkel, ha gondosan követjük az igazságos alapelveket, észben tartva, hogy mindenkor Jehovát képviseljük. A hitünkkel, ha teljes mértékben bízunk Isten szándékának a megvalósulásában. És a jó cselekedeteinkkel, ha részt veszünk a jó hír terjesztésében. Továbbra is egész lélekkel mutassunk be áldozatokat Jehovának, szívből értékelve mindazt, amit értünk tesz.

[Oldalidézet a 25. oldalon]

Arra ösztönöz Jehova jósága, hogy javíts a dicséretáldozatodon?

[Kép a 23. oldalon]

Minden alkalmat megragadsz, hogy tanúskodj?