„Ti vagytok a föld sója”
„Ti vagytok a föld sója; ha azonban a só elveszti erejét, hogyan lehet visszaállítani sós voltát?” (MÁTÉ 5:13)
1. Miből áll a közönséges só?
A SÓ bámulatos anyag. Kémiai szempontból nátriumból — egy szokatlan fémes elemből — és klórból — egy mérges gázból — tevődik össze. Az a tény, hogy ez a két veszélyes elem egyesülhet és hasznos vegyületet képezhet, önmagában is a Teremtő csodálatos gondoskodását tükrözi, amely az ember javát szolgálja (Zsoltárok 104:24).
2. Hogyan tudnánk szemléltetni, hogy a só meggátolja a bomlást és konzerváló hatása van?
2 A só egyrészt kitűnő konzerváló szer: meggátolja a bomlást. Csak egy példa: Egy bizonyos férfi két levágott birka bőrét betette a kocsija csomagtartójába, és hosszú útra indult a forró afrikai napon. Amikor végül felnyitotta a csomagtartó fedelét, orrfacsaró bűz áradt ki onnan, és a bőrökben csak úgy nyüzsögtek a kukacok! A gyapjas bőrt azonban jól lemosták, és alaposan besózták. S az eredmény? Puha, ágyeleji padlószönyeg lett belőlük, amit évekig használtak.
3.Mit mondhatunk a só értékéről, és a földön fellelhető sókészletről?
3 A só természetesen értékes konzerváló szer. De más szempontból is hasznos. A régi Kínában közvetlenül az arany után következett az értékek sorában. A só latin neve: sal, és császári Róma korában a katonák a fizetésük egy részét (solarium) sóban kapták. Innen ered a „zsold” kifejezés. A legtöbb helyen a só ma inkább közönséges és olcsó cikk. Az óceánok mintegy négy és fél millió köbmérföldnyi (19 millió köbkilométernyi) sót tartalmaznak, ami elgendő lenne ahhoz, hogy az Egyesült Államok egész területét 1,6 km vastagságban beborítsa! Amikor Jézus Krisztus a földön volt, elég bőséges volt a sókészlet. Például, a Holt–tenger vize is kellő mennyiséget tartalmazott, és sódombok voltak annak a helynek a közelében is, ahol Lót felesége sóoszloppá lett (1Mózes 19:26).
4. Miért mondhatjuk, hogy a só igen fontos az élethez?
4 A só gyógyászati szempontból is értékes. Testünk mintegy 230 gramm sót tartalmaz, ami nélkül meghalnánk. A só tehát létszükséglet. De a Bibliában a sónak jelképes jelentése is van, amely közelről érinti a keresztény életet és tevékenységet.
„Sóval fűszerezett”
5. Mire szolgál a só az ételek tekintetében?
5 Amikor a szakács elfelejti megsózni az ételt, az olyan ízetlen lesz, hogy az emberek nem képesek megenni. Ahogyan Jób mondta: „Megeszik-e só nélkül azt, ami ízetlen?” (Jób 6:1, 6). A só feljavítja az étel ízét. De a sónak ezt a tulajdonságát és konzerváló erejét jelképesen is használja a Szentírás. Különösen a helyes beszéd leírásánál használják a sónak ezt a szerepét.
6. Hogyan vonatkozik a Kolossé 4:6. verse Jehova Tanúi szolgálatára?
6 Pál apostol ezt írta: „A ti beszédetek legyen mindig kellemes, sóval fűszerezett, hogy tudjátok, hogyan kell mindenkinek válaszolnotok.” Egy másik fordítás szerint: „Beszélgetésetek mindenkor kedves legyen, és sohasem íztelen” (Kolossé 4:6, The New English Bible). Az igaz keresztények sok órát töltenek el azzal, hogy beszéljenek az embereknek Isten Királyságáról. Természetesen Jehova Tanúi közül nem mindenki beszél magától értetődően folyékonyan. De ha komolyan veszik és értékelik az üzenetet, ha meggyőződéssel és érzéssel, melegséggel beszélnek, sok ember szívét fordíthatják Isten Szavához. Igen lényeges tehát, hogy Jehova szolgáinak a beszéde kellemes és vonzó legyen!
7. Milyen jó hatással lehetnek másokra a keresztény „fűszerezett” szavai?
7 A keresztény „fűszerezett” szavai nemcsak arra késztetik a hallgatót, hogy felfogja a bibliai üzenet kellemes ízét, de arra is, hogy megőrizzék, megóvják a hallgatók életét. Tehát ahogyan a só nélkülözhetetlen az élethez, Jehova szolgáinak a beszéde is életet jelenthet azoknak, akik értékeléssel hallgatják azt, amit Isten szándékáról és Királyságáról mondanak. (Vö. János 6:63, 68.)
8. Miért szükséges, hogy a kedvesség jellemezze a keresztény szolgák beszédét?
8 Ennek megfelelően a kedvességnek kell jellemezni a keresztény beszédét, amikor hitetlenekhez szól. Néha előfordul, hogy a Királyság-üzenetet halló személy durva, nyers módon válaszol. Jehova szolgái azonban sohase válaszolhatnak ilyen módon. Mindig kedveseknek kell lenniük. De hát mit jelent kedvesnek lenni? Azt jelenti, hogy nyájasak, kellemes modorúak, udvariasak, és könyörületesek vagyunk. Sokszor lényeges, szembetűnő különbséget árul el a keresztény kedves, türelmes viselkedése, a kérdésekre, ellenvetésekre, bírálatokra, sőt a rossz modorra történő reagálása. Ahogy a példabeszédek mondja: „A szelíd válasz eloszlatja a haragot, de a fájdalmat okozó szó haragra ingerel” (Példabeszédek 15:1). A kedvesség, az udvariasság, és a tapintatos felelet a keresztény szolgálatban meglágyíthatja az olyan embereket, akiknek kemény és nyers modoruk ellenére is jó szívük van (Példabeszédek 25:15).
9. Hogyan társalogjanak a keresztények a hívőtársaikkal, és miért így?
9 Hogyan beszélgessen a keresztény a hívőtársaival? Talán barátságtalanul? Soha! S vajon miért ne? Azért, mert Jehovának azok az önátadott szolgái szintén „az Isten nyájához” tartoznak, és gyengédséggel kell velük bánni! (Vö. 1Péter 5:2–4; Cselekedetek 20:29).
10. Hogyan érinti az Efezus 4:29–32. verse Jehova szolgáinak a beszédmodorát?
10 Vajon Jehova szolgája rossz szavakat használjon, amikor munkatársaival beszél, akik talán felbosszantották? Vajon helyes lenne, ha egy keresztény művezető például tisztátalan kifejezéseket használna, amikor a munkásai kellemetlenséget okoztak neki? Vagy ha egy férj és feleség valami miatt bosszankodik, vajon gorombaságokat mondjanak egymásnak vagy a gyermekeinek? Soha ne tegyék ezt! Pál ezt írta: „Semmilyen romlot beszéd ne hagyja el szátokat . . . Minden rosszindulatú keserűséget, haragot, dühöt, üvöltözést, és gyalázkodó beszédet vessetek ki magatokból, minden rosszasággal együtt. Hanem legyetek egymáshoz kedvesek, gyengéden együttérzők, készségesen megbocsátva egymásnak, amiképpen Isten is készségesen megbocsátott nektek Krisztus által” (Efezus 4:29–32).
„Legyen bennetek só”
11., 12. Milyenfajta „sóról” beszélt Jézus a Márk 9:50. versében, és milyenfajta beszédre és tettekre vonatkoznak az ő szavai?
11 Mivel tökéletlenek vagyunk, mindannyiunknál előfordul, hogy keresztényhez nem illő módon szólunk. Jakab tanítvány őszintén elismerte: „Mindannyian sokszor megbotlunk. Aki szóban nem botlik meg, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni” (Jakab 3:2, 8–10). Ez alól Jézus első tanítványai sem voltak kivételek, meg is kellett őket dorgálni, mivel nem beszéltek egymással valami kedvesen. Egy alkalommal például azon vitatkoztak, hogy ki a legnagyobb közöttük. Jézus az egész csoportnak jó tanácsot adott arra vonatkozóan, hogy ne okozzanak botlást másoknak, nehogy „tűzzel sózassanak meg”, vagyis a gyehennában pusztuljanak el. Majd e szavakkal fejezte be intését: „Legyen bennetek só, és éljetek egymással békében!” (Márk 9:33–50).
12 Jézus itt nyilván nem a tanítványai testében levő csekély mennyiségű sóra utalt. Inkább arra utalt, hogy legyenek figyelmesek, tapintatosak, épületesek, és békeszeretők mind beszédben, mind tettekben — jó ízléssel viselkedjenek másokkal. Ez azért lényeges, hogy az igaz keresztények egymással békében élhessenek.
„A föld sója”
13. Mire gondolt Jézus, amikor azt mondta követőinek: „Ti vagytok a föld sója”?
13 Jézus ezt is mondta követőivel kapcsolatban: „Ti vagytok a föld sója” (Máté 5:13). Jézus ezzel nem azt akarta mondani, hogy a tanítványok betű szerinti értelemben sóból vannak. Inkább azt, hogy a só konzerváló tulajdonsággal bír, sokak életét megóvják. Természetesen a tanítványoknak megóvó befolyásuk lehet azokra, akik meghallgatják az üzenetüket, és megakadályozhatják az erkölcsi megromlást az ilyen személyeknél. Ahhoz nem fért kétség, hogy a Jézus követői által hirdetett jó hír megóvja az életet (Cselekedetek 5:20; 13:46–48).
A só megóv a megromlástól
14. Mi szükséges ahhoz, hogy ellenállhassunk a világi romlottság hatásának?
14 Jehova Isten magasszintű és tiszta nézőpontjából a dolgok egész rendszere nagyon hasonlít ahhoz a birkabőrhöz, amiről korábban beszéltünk. A tisztítás és besózás előtt bűzt árasztottak és nyüzsögtek bennük a férgek. Nos, bizonyos mértékig mindenkire hatással vannak az e világban uralkodó állapotok, és csak úgy lehet ellenállni az élet minden területét sújtó romlásnak, ha valaki bátor és megőrzi Isten iránti feddhetetlenségét. Csak így lehet elkerülni az erkölcsi romlást. Az embernek nemcsak arra van szüksége, hogy kedvesen beszéljen, de szüksége van konzerváló képességre is, amely lehetővé teszi számára, hogy nemet mondjon a romlás minden formájának. Ebben az esetben viszont sürgős szüksége van „sóra”! (1Péter 4:1–3).
15. Milyen jó példát mutatott Jézus és Dániel?
15 Jehova hű szolgájának tudnia kell, hogy miként mondjon nemet a helytelen szokásoknak és a kísértéseknek. Ne feledjük, hogy Jézus háromszor mondott nemet, amikor Sátán megkísértette a pusztában (Máté 4:1–10). És ott van Dániel próféta példája. Viszonylag fiatal korában megtanult nemet mondani. Amikor egész fiatal emberként Babilon királyának udvarába került, felkínálták neki és társainak, hogy ,a királyi ételekből kapjanak mindennap’. Dániel és barátai azonban visszautasították az ajánlatot. Nem arról volt szó, hogy elutasítottak egy vendégszerető ajánlatot. Inkább arról, hogy a négy héber ifjú olyan étrendhez ragaszkodott, amely csak főzelékfélékből és vízből állt, mivel gondosan el akarták kerülni a Jehova törvényében megtiltott vagy a pogány szertartások által beszennyezett ételek fogyasztását. Ehhez igazi bátorság kellett. A kimenetel kedvező volt számukra, hisz végül is a próbaidő leteltével sokkal jobban néztek ki, mint a királyi ételekkel táplálkozó személyek. Szellemiek terén pedig azok a héber ifjak Jehova áldásának és kegyének örvendhettek (Dániel 1:5–17).
16. Miért mondhatjuk azt, hogy Dániel „jól sózott” szolgája volt Jehovának?
16 Jehova Isten gondoskodott arról, hogy Dániel és társai védelemben részesüljenek és megmaradjanak, mivel ,volt bennük só’. De még többet is tanulhatunk Dániel példájából. Magas tisztséget bíztak rá a babiloni kormányban. Az akkori körülmények között sokszor volt kénytelen nemet mondani, mivel pogányok vették körül s a királyi udvar tele volt erkölcstelenséggel, hazugsággal, megvesztegetéssel, politikai cselszövésekkel, és egyéb romlott szokásokkal. Dánielre sokszor nagy nyomás nehezedett. De bár az akkori „világ” közepette élt, mégsem volt „része a világnak” (János 17:16). Dániel Jehova hű és „jól sózott” szolgája volt. Dániel ellenségeit talán bosszantotta, hogy Dániel feddhetetlensége és becsületessége rossz fényt vetett rájuk, sőt megpróbálták megsemmisíteni őt! Ámde kénytelenek voltak elismerni, hogy „megbízható volt, és semmiféle hanyagságot vagy korrupt dolgot nem találtak benne” (Dániel 6:4, 5). Mily nagyszerű példa ő számunkra!
17. Milyen nehéz próbákat kell kiállniuk ma a fiatal keresztényeknek?
17 Miként az ifjú Dániel és barátai, a mai fiatal keresztények is nehéz próbákkal állnak szemben. Különösen az iskolában. Meg kell küzdeniük a kábítószerekkel, a dohányzással, a szeszes italok fogyasztásával, a tisztátalan beszéddel, az erkölcstelenséggel, a csalással, a lázadás szellemével, a hamis imádattal, a nacionalizmussal, a rossz társasággal, a hamis tanításokkal — mint például az evolúció —, és egyéb rossz befolyásokkal. „Jól sózott” keresztény fiatalnak kell lenni ahhoz, hogy valaki megőrizhesse tisztán a feddhetetlenségét a sokfajta kísértéssel szemben.
18. a) Milyen kérdéseket kell megvizsgálniuk a keresztény szülőknek? b) Mit ajánlunk az olyan szülőknek, akik nehéznek találják, hogy segítsenek a gyermekeiknek?
18 Ezért ti, keresztény szülők, alaposan vizsgáljátok meg a családotok helyzetét. Vajon minden családtag fel tud mutatni valamilyen szellemi előmenetelt? Sikerült elérned, hogy a saját gyermekeidet ne fertőzze meg a világ romlottsága? Tudod, hogy mit tesznek, és valójában mit gondolnak és mit éreznek az igaz imádat tekintetében? Valóban gyűlölik a világ tisztátalan dolgait, vagy abban a veszélyben vannak, hogy áldozatul esnek azoknak? (Ámos 5:14, 15). Ha ti, mint szülők, nem vagytok elég szoros kapcsolatban a gyermekeitekkel, hogy segítsetek nekik, vagy nehéznek tartjátok az ilyen kapcsolatot, miért ne könyörögnétek imában Jehovához ebben az ügyben? (1János 5:14).
19. Melyek azok a dolgok, amelyekre a keresztény szülőknek nemet kell mondaniuk?
19 Ti, keresztény szülők, vajon milyen példát mutattok? Határozottan nemet mondtok-e a káros falánkságnak az evésben, a túlzott ivásban, az erkölcstelenség és a tisztátalan szokások számos formájának, ami körülöttetek előfordul? Nemet mondtok-e a csalásnak, az apró dézsmálgatásoknak, a világi emberek trágár tréfáinak és beszédének? Munkahelyeteken, szomszédságotokban, vajon úgy ismernek benneteket mint tiszta, becsületes, egyenes embereket? Ahhoz, hogy valaki a „föld sója” legyen, kellő időben nemet kell mondania!
Kitartás és lojalitás
20. Milyen módon használtak sót Jehova imádatával kapcsolatban az ókori Izraelben?
20 Izraelben nyilván azért használtak sót Jehova imádatánál, mert a só a romlástól való mentességet jelképezte. Az oltárra kerülő minden áldozatot meg kellett például sózni. A Mózes által adott törvény kimondta. „Ne engedd meg, hogy hiányozzon a terményáldozatodból Istened szövetségének sója. Minden áldozatodat sóval együtt mutasd be.” Kötelezőnek tartották a „só-szövetséget” (3Mózes 2:23; 4Mózes 18:19; 2Krónika 13:4, 5).
21. Mit követelnek meg ma Jehova szolgáitól mint olyan személyektől, akik „a föld sója”?
21 Mint Jehova Tanúi, az ő szolgái ma „a föld sóját” képezik. Ez megköveteli tőlük, hogy romlatlanok, hűségesek és lojálisak legyenek. Szorgalmasan kell ápolniuk az Isten szent szellemének gyümölcseit — a szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, és önuralom tulajdonságát (Galata 5:22, 23). A szellem gyümölcse szellemi, sóhoz hasonló tulajdonságok forrása. De az a tény, hogy valaki évek óta szolgálja Jehovát, önmagában még nem szavatolja, hogy az illető nem eshet el (1Korinthus 10:12). Maga Jézus is figyelmeztet erre.
22. Mi a jelentése a Máté 5:13. verse utolsó részének?
22 Emlékezzünk csak arra, hogy miután Jézus ezt mondta: „Ti vagytok a föld sója”, hozzátette: „Ha azonban a só elveszti erejét, hogyan lehet visszaállítani sós voltát? Többé nem lehet használni semmire, hanem hogy kivessék és az emberek tapossanak rajta” (Máté 5:13). Amikor Jézus a földön volt, akadt olyan só, amely idegen anyagokkal volt összekeverve. Ha a tiszta sót elmosta az eső vagy más okból tünt el, a visszamaradt anyag csak arra volt jó, hogy kidobják, és a járókelők rajta tapossanak az úton. Ha a sót nem tudták megőrizni jó állapotban, könnyen használhatatlanná lett.
23. Milyen nézetünk legyen nekünk mint Jehova Tanúinak Jézus szavairól: „Ti vagytok a föld sója”?
23 Mint Jehovának és Fiának, Jézus Krisztusnak lojális szolgái, gondosan ügyeljünk arra, hogy soha ,ne veszítsük el erőnket’, vagyis só-minőségünket, sóhoz hasonló tulajdonságainkat. Inkább tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy Isten szellemének a gyümölcseit ápoljuk. Legyünk mindig kedvesek, barátságosak a beszédünkben, hirdessük buzgón a Királyság-üzenetet és segítsünk megóvni mások életét. Ne engedjük, hogy legyőzzön minket ez a romlott világ, hanem mindig gondoljunk arra, hogy milyen mély értelműek és milyen nagy kiváltságot jelentenek számunkra Jézus szavai: „Ti vagytok a föld sója!”
Próbáld ki az emlékezőtehetségedet!
◻ Hogyan érhetjük el, hogy a kijelentéseink ,sóval fűszerezettek’ legyenek?
◻ Miért lényeges, hogy a keresztényekben ,legyen só’?
◻ Milyen értelemben mondhatjuk el Jézus követőiről, hogy ők „a föld sója”?
◻ Mit kell kerülniük a „jól sózott” keresztényeknek?
◻ Tekintettel a Máté 5:13. versére, mi legyen Jehova szolgáinak a nézőpontja ma?
[Kép a 13. oldalon]
Dániel már fiatal korában megtanult nemet mondani