Erényre törekszel?
„Ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok” (FILIPPI 4:8).
1. Mi az erkölcstelenség, és miért nem rontotta meg Jehova imádatát?
AZ ERKÖLCSTELENSÉG erkölcsi züllöttség vagy romlottság. Ez hatja át a világot, amelyben élünk (Efézus 2:1-3). Ám Jehova Isten nem engedi meg, hogy tiszta imádata beszennyeződjön. A keresztény kiadványok, az összejövetelek, a kisebb és nagyobb kongresszusok időszerű figyelmeztetést közölnek velünk, melyek óva intenek a gonosz viselkedéstől. Józan szentírási segítséget kapunk, hogy ’ragaszkodjunk a jóhoz’, ami Isten szemében jó (Róma 12:9). Ezért mint szervezet, Jehova Tanúi arra törekszenek, hogy tiszták, erényesek legyenek. De mi a helyzet velünk egyénenként? Vajon te valóban erényre törekszel?
2. Mi az erény, és miért kell erőfeszítést tenni ahhoz, hogy valaki erényes maradjon?
2 Az erény erkölcsi kiválóság, jóság, helyes cselekedet és gondolkodás. Ez nem passzív, hanem aktív, pozitív tulajdonság. Az erény több mint csupán a bűn kerülése; azt jelenti, hogy az ember törekszik arra, ami jó (1Timótheus 6:11). Péter apostol erre intette keresztény hittársait: „adjatok hitetekhez erényt.” Hogyan? „Minden komoly igyekezetet felmutatva [Isten drága ígéreteire való] válaszként” (2Péter 1:5, NW). Bűnös természetünk miatt igazi erőfeszítést jelent erényesnek maradni. Ám a múltban élt istenfélő egyének így tettek még roppant akadályokkal szembenézve is.
Erényre törekedett
3. Milyen gonosztettekben volt bűnös Akház király?
3 A Szentírás sok beszámolót tartalmaz azokról, akik erényre törekedtek. Vegyük például az erényes Ezékiást. Apja, Akház, aki Júda királya volt, nyilvánvalóan Molokot imádta. „Húsz esztendős volt Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; de nem azt cselekedé, a mi az Úrnak, az ő Istenének tetszett volna, a mint Dávid, az ő atyja, hanem az Izráel királyainak útjokon járt, még az ő fiát is átvitte a tűzön, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai előtt kiűzött volt. És ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon és a halmokon és minden zöld fa alatt” (2Királyok 16:2–4). Egyesek azt állítják, hogy az „átvisz a tűzön” kifejezés valamiféle megtisztítási rítust, nem pedig emberáldozatot jelent. John Day a Molech—A God of Human Sacrifice in the Old Testament (Molok — az emberáldozatok istene az Ószövetségben) című könyve azonban a következőt írja: „Vannak klasszikus és pun [karthágói] forrásokban fellelhető bizonyítékok, valamint régészeti bizonyítékok arra, hogy létezett emberáldozat . . . a kananeus világban, és ezért nincs okunk kétségbe vonni az Ószövetség kijelentéseit [az emberáldozatokra vonatkozóan].” Továbbá a 2Krónika 28:3 határozottan azt írja, hogy Akház a „fiait is megégeté tűzben”. (Vö. 5Mózes 12:31; Zsoltárok 106:37, 38.) Micsoda gonosztettek!
4. Hogyan viselkedett Ezékiás az erkölcstelenséggel teli környezetben?
4 Hogyan boldogult Ezékiás ebben az erkölcstelenséggel teli környezetben? A 119. zsoltár különös jelentőséggel bír számunkra e kérdésben, mivel egyesek szerint ezt Ezékiás szerezte még akkor, amikor herceg volt (Zsoltárok 119:46, 99, 100). Ezért körülményeit a következő szavak mutathatják: „Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik. Nem tudok aludni a bánat miatt” (Zsoltárok 119:23, 28, Újfordítású revideált Biblia). Hamis vallás gyakorlóival körülvéve Ezékiás talán gúny tárgya lett a királyi udvar tagjai között olyannyira, hogy még az alvás is nehézzé vált számára. Mégis erényre törekedett, idővel király lett, és továbbra is „kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt . . . az Úrban, Izráel Istenében bízott” (2Királyok 18:1–5).
Erényesek maradtak
5. Milyen megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie Dánielnek és három társának?
5 Dániel és három héber társa — név szerint Anániás, Misáel és Azariás — szintén példamutató volt az erény tekintetében. Erőszakkal elvitték őket szülőföldjükről, és fogságba hurcolták Babilonba. Mind a négyüknek babiloni neveket adtak: Baltazár, Sidrák, Misák és Abednégó. „Királyi ételt” ajánlottak fel nekik, amelybe Isten Törvénye által tiltott ételek is beletartoztak. Továbbá kénytelenek voltak részt venni egy hároméves kiképzésen, amelyen „a Káldeusok írására és nyelvére” oktatták őket. Ez többet jelentett, mint csupán megtanulni egy másik nyelvet, mivel a „Káldeusok” kifejezés itt valószínűleg a művelt társadalmi osztályt jelezte. Ezért ezek a héber fiatalok elferdült babiloni tanításoknak voltak kitéve (Dániel 1:1–7).
6. Miért mondhatjuk, hogy Dániel erényre törekedett?
6 Bár óriási nyomás nehezedett rájuk, hogy alkalmazkodjanak ezekhez, Dániel és három társa inkább az erényt, mintsem az erkölcstelenséget választotta. A Dániel 1:21-ben (Úf) ez áll: „maradt Dániel Círus király uralkodásának első évéig.” Igen, Dániel több mint 80 éven át Jehova erényes szolgája „maradt” — átélve számos hatalmas király felemelkedését és bukását. Hűséges maradt Istenhez a romlott kormánytisztviselők ármánykodásai és cselszövései, valamint a babiloni vallást átható szexuális erkölcstelenség ellenére. Dániel továbbra is erényre törekedett.
7. Mit tanulhatunk abból az életútból, amelyet Dániel és három társa követett?
7 Sokat tanulhatunk az istenfélő Dánieltől és társaitól. Erényre törekedtek, és elutasították, hogy beolvadjanak a babiloni kultúrába. Bár babiloni neveket kaptak, sose veszítették el az egyéniségüket mint Jehova szolgái. Nos, mintegy 70 évvel később a babiloni király a héber nevén szólította meg Dánielt! (Dániel 5:13). Hosszú életén át Dániel mindig elutasította, hogy megalkudjon, még a legkisebb dolgokban is. Fiatalemberként „eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével” (Dániel 1:8). Dánielnek és három társának ez a megalkuvást nem tűrő kiállása kétségtelenül megerősítette őket, hogy túléljék az életüket is fenyegető megpróbáltatásokat, amelyekkel később szembenéztek (Dániel 3., 6. fejezet).
Erényre törekedni napjainkban
8. Hogyan tudják a keresztény fiatalok elutasítani, hogy beolvadjanak Sátán világába?
8 Dánielhez és három társához hasonlóan Isten népe napjainkban elutasítja, hogy beolvadjon Sátán gonosz világába (1János 5:19). Ha keresztény fiatal vagy, talán erőteljes nyomást tapasztalsz társaidtól, hogy utánozd szélsőséges ízlésüket az öltözködésben, az ápoltságban és a zenében. Ne kövess minden hóbortot vagy stílust, amely divatba jön, hanem inkább állj szilárdan, és ’ne szabd magad e világhoz’ (Róma 12:2). „Megtagadván a hitetlenséget és a világi kivánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk” (Titus 2:11, 12). Jehova és nem a társaid helyeslése a fontos (Példabeszédek 12:1).
9. Milyen nyomással nézhetnek szembe a keresztények az üzleti világban, és hogyan kell viselkedniük?
9 A felnőtt keresztények szintén nyomással néznek szembe, de erényesnek kell lenniük. A keresztény üzletemberek talán kísértést éreznek arra, hogy kérdéses módszereket alkalmazzanak, vagy figyelmen kívül hagyjanak kormányrendeleteket és adótörvényeket. Tekintet nélkül arra azonban, hogyan viselkednek a versenytársak vagy a munkatársak, ’igyekezzünk mindenekben tisztességesen forgolódni’ (Zsidók 13:18). Szentírási követelmény számunkra, hogy becsületesek és tisztességesek legyünk a munkaadókkal, az alkalmazottakkal, a vevőkkel és a világi kormányzatokkal szemben (5Mózes 25:13–16; Máté 5:37; Róma 13:1; 1Timótheus 5:18; Titus 2:9, 10). Törekedjünk rendezettségre is az üzleti ügyeinkben. Ha pontos feljegyzéseket vezetünk, és minden megállapodást írásba foglalunk, akkor gyakran elkerülhetjük a félreértéseket.
Folyton résen legyünk!
10. Miért van szükség arra, hogy ’folyton résen legyünk’, amikor a zene megválasztásáról van szó?
10 A Zsoltárok 119:9 (NW) egy másik szempontját emeli ki annak, hogyan maradjunk erényesek Isten szemében. A zsoltáríró így énekelt: „Hogyan fogja egy fiatal férfi megtisztítani az útját? Azáltal, hogy folyton résen van a te szavad szerint.” Sátán egyik leghatásosabb fegyvere a zene, amely képes felkavarni az érzelmeket. Sajnálatos, hogy egyes keresztények nem ’voltak folyton résen’, amikor a zenéről volt szó, és azt veszik észre, hogy olyan szélsőséges zenei irányzatokhoz vonzódnak, mint amilyen a rap és a heavy metal. Némelyek talán úgy érvelnek, hogy az ilyen zene nem ártalmas rájuk nézve, vagy hogy egyáltalán nem figyelnek a dalszövegre. Mások azt mondják, hogy egyszerűen csak élvezik az erőteljes ritmust vagy a bömbölő gitárok hangját. A keresztényeknek azonban nem az a kérdés, hogy valami élvezetes-e vagy sem. Őket az érdekli, hogy az ’kedves-e az Úrnak’ (Efézus 5:10). A heavy metal és a rapzene egészében véve az erkölcstelenség olyan formáit mozdítja elő, mint például a káromkodás, a paráznaság, sőt a satanizmus — olyan dolgok, amelyeknek nincs helyük Isten népe közötta (Efézus 5:3). Legyünk idősek vagy fiatalok, mindnyájunknak jó lenne elgondolkodni a következő kérdésen: Vajon a zene megválasztásakor erényre vagy erkölcstelenségre törekszem?
11. Hogyan lehet egy keresztény folyton résen a tévéprogramok, a videofilmek és a mozifilmek tekintetében?
11 Sok tévéprogram, videofilm és mozifilm mozdítja elő az erkölcstelenséget. Egy vezető elmegyógyász szerint „élvhajhászás, szexualitás, erőszak, kapzsiság és önzés” uralkodik a manapság készített legtöbb mozifilmben. Ezért ahhoz, hogy folyton résen legyünk, igényesnek kell lennünk azt illetően, hogy mit nézünk meg. A zsoltáríró így imádkozott: „Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot” (Zsoltárok 119:37). Egy József nevű keresztény fiatal alkalmazta ezt az alapelvet. Amikor egy bizonyos filmben szex és erőszak kezdett megjelenni, ő elhagyta a mozit. Vajon zavarba jött emiatt? „Egyáltalán nem — mondja József. — Rögtön Jehovára gondoltam, és arra, hogy megörvendeztessem őt.”
A tanulmányozás és elmélkedés szerepe
12. Miért van szükség személyes tanulmányozásra és elmélkedésre ahhoz, hogy erényre törekedjünk?
12 Nem elég kerülni a rossz dolgokat. Ahhoz, hogy az ember erényre törekedjen, még arra is szükség van, hogy tanulmányozza az Isten Szavában feljegyzett jó dolgokat, és elmélkedjen rajtuk, hogy annak igazságos alapelveit alkalmazni tudja az életben. „Mely igen szeretem a te törvényedet — kiáltott fel a zsoltáríró —, egész napestig arról gondolkodom!” (Zsoltárok 119:97). Vajon a Biblia és a keresztény kiadványok személyes tanulmányozása részét képezi heti időtervednek? Való igaz, időt szakítani Isten Szavának szorgalmas tanulmányozására és az imateljes elmélkedésre erőpróba elé helyezheti az embert. De gyakran lehetséges más tevékenységektől megvásárolni az időt (Efézus 5:15, 16). Talán a kora reggeli órák alkalmasak neked az imára, a tanulmányozásra és az elmélkedésre. (Vö. Zsoltárok 119:147.)
13., 14. a) Miért felbecsülhetetlen értékű az elmélkedés? b) Melyek azok az írásszövegek, amelyeken ha elmélkedünk, segíthetnek abban, hogy iszonyodjunk a szexuális erkölcstelenségtől?
13 Az elmélkedés felbecsülhetetlen értékű, mivel segít emlékezetbe vésnünk a tanultakat. Ami még fontosabb, segít kifejlesztenünk, hogy Isten szemszögéből nézzük a dolgokat. Szemléltetésül: más csupán tudni, hogy Isten tiltja a paráznaságot, és egész más valóban ’iszonyodni a gonosztól, és ragaszkodni a jóhoz’ (Róma 12:9). Ténylegesen képesek vagyunk úgy érezni, ahogy Jehova érez a szexuális erkölcstelenséggel szemben, ha olyan kulcsfontosságú bibliaszövegeken elmélkedünk, mint a Kolossé 3:5, amely így sürget: „Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot [az érzéki vágyakat, Katolikus fordítás], gonosz kívánságot és a fösvénységet, a mi bálványimádás.” Kérdezd meg magadtól: „Milyen érzéki vágyakat kell megöldökölnöm? Mit kell kerülnöm, ami tisztátalan vágyakat ébreszthet? Vajon bizonyos változtatásokat kell tennem abban, ahogyan más nembeli személyekkel bánok?” (Vö. 1Timótheus 5:1, 2.)
14 Pál arra sürgeti a keresztényeket, hogy tartózkodjanak a paráznaságtól, és gyakoroljanak önuralmat, hogy „senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát” (1Thessalonika 4:3–7). Kérdezd meg magadtól: „Miért káros a paráznaság elkövetése? Milyen kárt okoznék magamnak vagy valaki másnak, ha ilyen bűnt követnék el? Hogyan befolyásolna ez szellemileg, érzelmileg és fizikailag? Mi a helyzet azokkal az egyénekkel a gyülekezetben, akik áthágták Isten törvényét, és nem tanúsítottak megbánást? Hogyan alakultak a dolgok számukra?” Ha megszívleljük, mit mond a Szentírás az ilyen viselkedésről, az elmélyítheti bennünk a gyűlöletet aziránt, ami rossz Isten szemében (2Mózes 20:14; 1Korinthus 5:11–13; 6:9, 10; Galátzia 5:19–21; Jelenések 21:8). Pál azt mondta, hogy a parázna „nem embert vet meg, hanem az Istent” (1Thessalonika 4:8). Melyik igaz keresztény vetné meg égi Atyját?
Erény és társaság
15. Milyen szerepet játszik a társaság abban, hogy erényre törekszünk?
15 Egy másik segítség ahhoz, hogy erényesek maradjunk, a jó társaság. A zsoltáríró így énekelt: „Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged [Jehova], és a kik határozataidat megtartják” (Zsoltárok 119:63). Egészséges társaságra van szükségünk, amelyet a keresztény összejöveteleken élvezhetünk (Zsidók 10:24, 25). Ha elkülönítjük magunkat, énközpontúakká válhatunk gondolkodásunkban, és könnyen az erkölcstelenség áldozatai lehetünk (Példabeszédek 18:1). A bensőséges keresztény társaság azonban megerősíthet abban az elhatározásunkban, hogy erényesek maradjunk. Természetesen őrizkednünk kell a rossz társaságoktól is. Barátságosak lehetünk a szomszédainkhoz, a munkatársainkhoz és az iskolatársainkhoz. De ha valóban bölcsen járunk, kerülni fogjuk, hogy túl közel kerüljünk azokhoz, akik nem törekszenek keresztény erényre. (Vö. Kolossé 4:5.)
16. Hogyan segíthet nekünk az 1Korinthus 15:33 alkalmazása abban, hogy erényre törekedjünk napjainkban?
16 Pál ezt írta: „Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.” Ezzel a kijelentéssel figyelmeztette a hívőket, hogy elveszíthetik hitüket, ha olyanokkal ápolnak kapcsolatot, akik kereszténynek vallják magukat, ugyanakkor elvetik a feltámadás szentírási tanítását. A Pál figyelmeztetése mögött rejlő alapelv egyaránt vonatkozik a gyülekezeten kívüli és belüli társaságokra is (1Korinthus 15:12, 33). Természetesen nem akarjuk elkerülni szellemi testvéreinket és testvérnőinket, mert történetesen nincsenek egy véleményen velünk néhány teljesen személyes jellegű dologban (Máté 7:4, 5; Róma 14:1–12). Mégis óvatosságra van szükség, ha némelyek a gyülekezetben vitathatóan kezdenek viselkedni, vagy keserű, panaszkodó szellemet mutatnak (2Timótheus 2:20–22). Bölcs dolog közel maradni azokhoz, akikkel örvendhetünk annak, hogy ’együtt felbuzdulunk’ (Róma 1:11, 12). Ez segíteni fog erényes életútra törekednünk, és megmaradnunk „az élet ösvényén” (Zsoltárok 16:11).
Továbbra is törekedjünk erényre
17. A 4Mózes 25. fejezete szerint milyen csapás sújtotta az izraelitákat, és milyen tanulságul szolgál ez számunkra?
17 Röviddel azelőtt, hogy az izraeliták birtokba vették az Ígéret földjét, több ezren döntöttek úgy közülük, hogy erkölcstelenségre törekszenek — és csapást szenvedtek (4Mózes 25. fejezet). Napjainkban Jehova népe az igazságos új világ küszöbén áll. A bejutás oda azok áldott kiváltsága lesz, akik továbbra is elutasítják e világ erkölcstelenségét. Tökéletlen emberekként talán helytelen indítékaink vannak, de Isten segíthet nekünk, hogy szent szellemének igazságos vezetését kövessük (Galátzia 5:16; 1Thessalonika 4:3, 4). Fogadjuk meg ezért Józsuénak Izráelhez intézett figyelmeztetését: „féljétek az Urat, és szolgáljatok néki tökéletességgel és hűséggel” (Józsué 24:14). A tiszteletteljes félelem attól, hogy Jehova nemtetszését vonjuk magunkra, segít majd, hogy erényes életútra törekedjünk.
18. Az erkölcstelenség és az erény tekintetében mi legyen minden keresztény elhatározása?
18 Ha szívből jövő vágyad megörvendeztetni Istent, határozd el, hogy megfogadod Pál intését: „a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.” Mit eredményez majd, ha ezt teszed? Pál megmondta: „azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz” (Filippi 4:8, 9). Igen, Jehova segítségével képes vagy arra, hogy elvesd az erkölcstelenséget, és az erényre törekedj.
[Lábjegyzet]
a Lásd Az Őrtorony 1993. április 15-ei számának 19—24. oldalát, és az Ébredjetek!-ben megjelenő „Fiatalok kérdezik . . .” rovatot az 1993. február 8-ai, február 22-ei és március 22-ei, valamint az 1996. november 22-ei számban.
Ismétlési pontok
◻ Mit követel meg az, hogy erényre törekedjünk?
◻ Milyen körülmények között maradt erényes Ezékiás, Dániel és a három héber?
◻ Hogyan lehetünk Dánielhez hasonlók abban, hogy ellenálljunk Sátán fortélyainak?
◻ Miért kell a keresztényeknek folyton résen lenniük a szórakozás tekintetében?
◻ Milyen szerepet játszik a tanulmányozás, az elmélkedés és a társaság abban, hogy erényre törekszünk?
[Kép a 15. oldalon]
A fiatal Ezékiás erényre törekedett, bár Molok imádóival volt körülvéve
[Képek a 17. oldalon]
A keresztényeknek folyton résen kell lenniük, amikor a szórakozásról van szó