Épüljön a gyülekezet!

„A gyülekezet . . . békés időszakba lépett, épült” (CSELEKEDETEK 9:31)

 1. Milyen kérdések merülhetnek fel ’Isten gyülekezetével’ kapcsolatban?

JEHOVA i. sz. 33 pünkösdjén Krisztus tanítványainak egy csoportját egy új nemzetnek, ’Isten Izraelének’ ismerte el (Galácia 6:16). Ezenkívül ezek a szellemmel felkent keresztények bibliai szóhasználattal élve ’Isten gyülekezetévé’ váltak (1Korintusz 11:22). Mire utalt ez? Hogyan lett megszervezve ’Isten gyülekezete’? Hogyan működik a földön függetlenül attól, hogy hol élnek a tagjai? Mindez pedig miként érinti az életünket és a boldogságunkat?

2–3. Hogyan utalt rá Jézus, hogy a gyülekezet meg lesz szervezve?

² Az előző cikkben már olvastunk Jézusnak arról a jövendöléséről, hogy a felkent követőinek ez a gyülekezete meg fog alakulni. Így szólt Péter apostolhoz: „erre a sziklára [Jézus Krisztusra] fogom építeni a gyülekezetemet, és a hádesz kapui nem fognak diadalmaskodni rajta” (Máté 16:18). Továbbá amikor Jézus még az apostolaival volt, beszélt nekik arról, hogy miként fog működni, és hogyan lesz megszervezve ez a hamarosan megalakuló gyülekezet.

³ Jézus a szavaival és tetteivel megmutatta, hogy a gyülekezetben lesznek néhányan, akik vállalják a vezetést, mégpedig úgy, hogy szolgálják a csoportjuk tagjait. Ezt mondta: „Tudjátok, hogy akik a nemzeteken uralkodni látszanak, hatalmaskodnak rajtuk, és a nagyjaik hatalmuk alatt tartják őket. Nem így van ez tiköztetek; hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenkinek a rabszolgája” (Márk 10:42–44). Egyértelmű volt, hogy nem szétszórtan, egymástól elszigetelten élő személyek fogják alkotni „Isten gyülekezetét”, tehát nem lesz szervezetlen. Éppen ellenkezőleg! A szervezettség lesz rá jellemző, és a gyülekezet tagjai szorosan együttműködnek majd.

4–5. Honnan tudjuk, hogy a gyülekezetnek szellemi oktatásra van szüksége?

⁴ Jézus, aki később ’Isten gyülekezetének’ a Feje lett, rámutatott, hogy az apostolai és mások, akik tőle tanultak, különleges felelősséggel fognak tartozni a gyülekezet tagjaiért. Mi lesz a feladatuk? Elsősorban az, hogy szellemi oktatást nyújtsanak a gyülekezetnek. Emlékezzünk rá, hogy a feltámasztott Jézus néhány apostola jelenlétében ezt kérdezte Pétertől: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Péter erre ezt felelte neki: „Igen, Uram, tudod, hogy vonzódom hozzád.” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd a bárányaimat . . . Terelgesd a juhocskáimat . . . Legeltesd a juhocskáimat” (János 21:15–17). Ez aztán igazán komoly megbízatás volt!

⁵ Jézus szavaiból azt láthatjuk, hogy akik egybe vannak gyűjtve a gyülekezetbe, azok olyanok, mint a juhok egy akolban. Ezeket a juhokat – keresztény férfiakat, nőket és gyerekeket – táplálni kell szellemileg, és megfelelően kell pásztorkodni fölöttük. Emellett mivel Jézus az összes követőjének azt parancsolta, hogy tanítsanak másokat, és képezzenek tanítványokat, az új juhocskákat ki kell képezni ennek az Istentől származó megbízatásnak a végzésére (Máté 28:19, 20).

 6. Milyen intézkedések történtek Isten újonnan megalakult gyülekezetében?

⁶ Amikor „Isten gyülekezete” megalakult, a tagjai rendszeresen összegyűltek oktatás és kölcsönös buzdítás végett: „továbbra is az apostolok tanításának és az egymással való osztozásnak, az étkezéseknek és az imáknak szentelték magukat” (Cselekedetek 2:42, 46, 47). A történelmi beszámoló egy másik figyelemre méltó részlete, hogy néhány képesített férfit arra jelöltek ki, hogy segítsen bizonyos gyakorlati feladatok ellátásában. Nem az iskolázottságuk vagy a szakértelmük miatt esett rájuk a választás. Ezek a férfiak ’telve voltak szellemmel és bölcsességgel’. Egyikük István volt, és a beszámolóból megtudjuk róla, hogy „hittel és szent szellemmel teljes férfi volt”. A gyülekezeti elrendezésnek az lett az egyik eredménye, hogy „Isten szava tovább növekedett, és a tanítványok száma igencsak sokasodott Jeruzsálemben” (Cselekedetek 6:1–7).

Isten által felhasznált férfiak

7–8. a) Milyen tisztségben szolgáltak a korai keresztények között az apostolok és a jeruzsálemi vének? b) Mi lett az eredménye annak, hogy a gyülekezetek által a keresztények útmutatást kaptak?

⁷ Érthető módon a korai gyülekezeti elrendezés élén az apostolok álltak, de mások is részt vállaltak a vezetésből. Pál és a társai egyszer visszatértek a szíriai Antiókiába. A Cselekedetek 14:27-ben ezt olvashatjuk: „Amikor megérkeztek, és egybegyűjtötték a gyülekezetet, elmondták, mennyi mindent tett általuk az Isten”. Még ebben a gyülekezetben voltak, amikor felmerült az a kérdés, hogy a nem zsidó hívőknek körül kell-e metélkedniük. A kérdés megoldása végett Pált és Barnabást elküldték „Jeruzsálembe az apostolokhoz és a vénekhez”, akik minden bizonnyal vezető testületként szolgáltak (Cselekedetek 15:1–3).

⁸ Jakab, aki Jézus féltestvére volt, de nem volt apostol, keresztény vénként szolgált, és ő elnökölt, amikor ’az apostolok és a vének egybegyűltek, hogy megvizsgálják ezt az ügyet’ (Cselekedetek 15:6). Alapos tanácskozás után a szent szellem segítségével olyan döntés született, amely összhangban volt az Írással. A döntést levélben elküldték a helyi gyülekezeteknek (Cselekedetek 15:22–32). Akik hallották ezt a tájékoztatást, elfogadták és alkalmazták. Mi lett ennek az eredménye? A testvérek és testvérnők épültek és felbuzdultak. Ez olvasható a bibliai beszámolóban: „Így a gyülekezetek bizony továbbra is szilárdultak a hitben, és napról napra gyarapodtak számban” (Cselekedetek 16:5).

 9. Milyen felelősségteljes tisztségekről ír a Biblia a képesített keresztény férfiak számára?

⁹ De hogyan működtek a helyi gyülekezetek a mindennapokban? Nézzük meg például a Kréta szigetén lévő gyülekezeteket. Bár a szigeten élők közül sok személynek rossz hírneve volt, néhányan megváltoztak, és igaz keresztények lettek (Titusz 1:10–12; 2:2, 3). Ők különböző városokban éltek, és mindannyian messze voltak a jeruzsálemi vezető testülettől. Ez azonban nem okozott különösebb gondot, hiszen szellemi gondolkodású ’vének’ voltak kinevezve mindegyik krétai, valamint más helyeken működő gyülekezetben. Ezek a férfiak megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyek a Bibliában vannak feljegyezve. Kinevezték őket vénnek, vagyis felvigyázónak, és ők ’buzdítottak az egészséges tanítással, és megfeddték az ellentmondókat’ (Titusz 1:5–9; 1Timóteusz 3:1–7). Más szellemi gondolkodású férfiak kisegítőszolgákként, vagyis diakónusokként támogatták a gyülekezeteket (1Timóteusz 3:8–10, 12, 13).

10. A Máté 18:15–17 alapján hogyan kellett rendezni komoly nehézségeket?

¹⁰ Jézus utalt rá, hogy a gyülekezetek így lesznek majd megszervezve. Gondoljunk csak vissza a Máté 18:15–17-ben feljegyzett beszámolóra, ahol arról beszélt, hogy időnként nehézségek merülhetnek fel Isten népének két tagja között, amikor az egyikük valamilyen módon bűnt követ el a másik ellen. A sértett félnek oda kellett mennie a másikhoz, és négyszemközt ’fel kellett tárnia a hibáját’. Ha ezzel nem oldódott meg a gond, akkor segítségül lehetett hívni egy vagy két személyt, akik ismerték az ügyet. Mi volt a helyzet akkor, ha még ezután sem tudták rendezni a dolgot? Jézus ezt mondta: „Ha nem hallgat rájuk, szólj a gyülekezetnek. Ha még a gyülekezetre sem hallgat, éppen olyan legyen előtted, mint egy nemzetekből való, és mint egy adószedő.” Amikor Jézus ezeket mondta, még a zsidók alkották „Isten gyülekezetét”, és ezért a szavai akkor még rájuk vonatkoztak.a Viszont a keresztény gyülekezet megalakulása után Jézus utasítását már ott kellett alkalmazni. Ez szintén azt mutatta, hogy Isten népe gyülekezetekbe lesz szervezve, hogy minden keresztény épülhessen és irányítást kaphasson.

11. Milyen szerepük volt a véneknek a nehézségek megoldásában?

¹¹ Ennek megfelelően a helyi gyülekezetet a vének, vagyis a felvigyázók képviselték, amikor nehézségek megoldásával vagy valakinek a bűnével kellett foglalkozni. Ez összhangban volt a vénekre vonatkozó követelményekkel, amelyekről a Titusz 1:9 ír. Az igaz, hogy a helyi vének tökéletlenek voltak, mint ahogyan Titusz is, de Pál mégis őt küldte el a gyülekezetekhez, hogy ’hozza rendbe a hiányosságokat’ (Titusz 1:4, 5). Napjainkban azokat ajánlják vénnek, akik hosszabb időn keresztül bizonyították a hitüket és Isten iránti odaadásukat. Így a gyülekezet más tagjai okkal bíznak meg az irányításukban és vezetésükben, melyet ennek az elrendezésnek a keretében nyújtanak.

12. Milyen felelősségük van a véneknek a gyülekezet iránt?

¹² Pál ezt mondta az efézusi gyülekezetben szolgáló véneknek: „Ügyeljetek magatokra és az egész nyájra, amelyben a szent szellem felvigyázóknak nevezett ki benneteket, hogy terelgessétek az Isten gyülekezetét, amelyet saját Fiának a vérén vásárolt meg” (Cselekedetek 20:28). A gyülekezeti felvigyázók napjainkban is éppen azért lettek kinevezve, hogy ’terelgessék az Isten gyülekezetét’. Ezt szeretettel kellett tenniük, nem pedig úgy, hogy hatalmaskodnak a nyájon (1Péter 5:2, 3). A felvigyázóknak arra kell törekedniük, hogy építsék és segítsék ’az egész nyájat’.

Maradjunk közel a gyülekezethez!

13. Időnként mi történhet egy gyülekezetben, és miért?

¹³ A vének is, és a gyülekezet többi tagja is tökéletlenek, és ezért időnként félreértések vagy nehézségek adódnak. Ez az első században is így volt, amikor még néhány apostol is élt (Filippi 4:2, 3). Egy felvigyázó vagy egy másik személy olyasmit mondhat, ami nyersnek vagy barátságtalannak tűnik, vagy nem hangzik igaznak. Esetleg úgy gondolhatjuk, hogy olyan dolog történik, ami nincs összhangban a Szentírással, és úgy látszik, hogy bár a helyi vének tudnak róla, mégsem változtatnak a dolgon. Természetesen nincs kizárva, hogy az ügy a Szentírással összhangban és általunk nem ismert tények fényében már rendezve lett, vagy éppen folyamatban van a rendezése. De még ha úgy áll is a dolog, ahogyan azt mi gondoljuk, jusson eszünkbe a következő: a korintuszi gyülekezetben egy komoly helytelenség egy ideig nem lett orvosolva, pedig Jehova törődött ezzel a gyülekezettel. Idővel gondoskodott róla, hogy a helytelenség megfelelően és határozottan rendezve legyen (1Korintusz 5:1, 5, 9–11). Megkérdezhetnénk magunktól: „Ha akkor Korintuszban éltem volna, hogyan viselkedtem volna addig, amíg nem lett rendezve a helyzet?”

14–15. Miért hagytak fel némelyek Jézus követésével, és mit tanulhatunk ebből?

¹⁴ Vagy mi a helyzet akkor, ha valaki nehezen ért meg és fogad el egy szentírási tanítást? Talán kutatást végzett a Bibliában és a gyülekezetben beszerezhető kiadványokban, valamint segítséget kért érett hittársaitól, sőt még a vénektől is. Ennek ellenére nem nagyon ért egy gondolatot, és nehéznek találja azt elfogadni. Mit tehet ilyenkor? Valami hasonló történt körülbelül egy évvel Jézus halála előtt. Azt mondta, hogy ő „az élet kenyere”, és ha valaki örökké szeretne élni, akkor annak ’ennie kell az Emberfia testét, és innia kell a vérét’. Emiatt a tanítványai közül voltak, akik megbotránkoztak. Sokan ahelyett, hogy magyarázatot kerestek volna ezekre a szavakra, vagy csak hittel vártak volna, „nem jártak” Jézussal többé (János 6:35, 41–66). Ismét tegyük fel a kérdést: „Ha ott lettem volna, mit tettem volna?”

¹⁵ Napjainkban néhányan elhagyják a gyülekezetüket, mert úgy érzik, hogy egyedül is tudják szolgálni Istent. Tettüket talán azzal magyarázzák, hogy megsértették őket, nem lett kiigazítva egy helytelenség, vagy nem tudnak elfogadni bizonyos tanításokat. Vajon ésszerűen cselekszenek? Bár minden kereszténynek személyes kapcsolata kell hogy legyen Istennel, ő egy világméretű gyülekezetet használ fel, éppen úgy, mint az apostolok idejében. Továbbá Jehova felhasználta és megáldotta a gyülekezeteket az első században, és úgy intézte, hogy képesített vének és kisegítőszolgák hasznos szolgálatot végezzenek a gyülekezetekben. Ugyanez elmondható napjainkban is.

16. Mit gondoljon végig az, aki kísértést érez arra, hogy elhagyja a gyülekezetet?

¹⁶ Ha egy keresztény úgy érzi, hogy semmi másra nincs szüksége, csak a saját, Istennel ápolt kapcsolatára, akkor hátat fordít Isten azon elrendezésének, hogy a népe világméretű gyülekezetet alkot, és vannak helyi gyülekezetek. Ez a személy talán elhatárolja magát másoktól, vagy csupán néhány személlyel tart fenn kapcsolatot. De akkor miért vannak a gyülekezeti vének és a kisegítőszolgák? Érdekes megfigyelni, hogy amikor Pál levelet írt a kolosszéi gyülekezetnek, és azt az utasítást adta, hogy a levelet Laodiceában is olvassák fel, arról írt, hogy legyenek „meggyökerezve és épülve őbenne”, vagyis Krisztusban. Azok merítettek ebből a levélből hasznot, akik a gyülekezetben voltak, nem pedig azok, akik elkülönítették magukat attól (Kolosszé 2:6, 7; 4:16).

Az igazság oszlopa és támasza

17. Mit mutat az 1Timóteusz 3:15 a gyülekezetről?

¹⁷ Pál apostol a keresztény vénnek, Timóteusznak írt első levelében kifejtette, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a véneknek és a kisegítőszolgáknak a gyülekezetekben. Közvetlenül ezután Pál megjegyezte, hogy ’az élő Isten gyülekezete az igazság oszlopa és támasza’ (1Timóteusz 3:15). Az első században a felkent keresztények egész gyülekezete ilyen oszlopnak számított. Vitathatatlan, hogy minden egyes keresztény elsősorban a helyi gyülekezet révén ismerte meg ezt az igazságot. Ott tanították és védelmezték az igazságot, és ez az épülésükre szolgált.

18. Miért létfontosságúak a gyülekezeti összejövetelek?

¹⁸ Ehhez hasonlóan a világméretű keresztény gyülekezet Isten háznépe, „az igazság oszlopa és támasza”. Istenhez fűződő kapcsolatunk úgy erősödhet, és úgy tudunk felkészülni az akarata cselekvésére, ha rendszeresen jelen vagyunk és közreműködünk a gyülekezetünk összejövetelein. Pál a korintuszi gyülekezetnek írt levelében kifejtette, hogy mik hangzanak el ezeken az összejöveteleken. Arról írt, hogy szeretné, ha az összejöveteleken elhangzó gondolatok világosak, érthetőek lennének, hogy így a jelenlevők ’épüljenek’ (1Korintusz 14:12, 17–19). Napjainkban mi is épülhetünk, ha elismerjük, hogy Jehova Istentől származik a gyülekezeti elrendezés, és hogy ő támogatja azt.

19. Miért vagy hálás a gyülekezetedért?

¹⁹ Igen, ha mint keresztények épülni akarunk, akkor a gyülekezetben a helyünk. Ez a hely már régóta védelemnek számít a hamis tanítások ellen, és Isten arra használja fel, hogy a messiási Királyságának jó híre az egész világon hirdetve legyen. Isten kétségtelenül már sok mindent megvalósított a keresztény gyülekezeten keresztül (Efézus 3:9, 10).

[Lábjegyzet]

Vissza tudsz rá emlékezni?

• Miért ne lepődjünk meg azon, hogy Isten gyülekezeteket használ a földön?

• Jóllehet a vének tökéletlenek, mégis mit tesznek a gyülekezetért?

• Hogyan épülhetsz a gyülekezetedben?

[Kép a 26. oldalon]

Az apostolok és a jeruzsálemi vének vezető testületként szolgáltak

[Kép a 28. oldalon]

A vének és a kisegítőszolgák oktatást kapnak, hogy el tudják látni a gyülekezeti felelősségeiket