Őrizd meg az örömödet a nehézségek idején
„Akik [Jehovánál] keresnek menedéket, mind örvendezni fognak, időtlen időkig örömmel kiáltanak” (ZSOLT 5:11)
1–2. a) Többek között mi okoz gyötrelmet az embereknek napjainkban? b) Mit kell elviselniük az igaz keresztényeknek az emberiséget sújtó csapások mellett?
AZ EMBERISÉGET sújtó csapások Jehova Tanúit is érintik. Isten sok szolgája lett már bűncselekmény, háború és más igazságtalanság áldozata. A természeti katasztrófák, a szegénység, a betegség és a halál sok gyötrelmet okoz. Pál apostol találóan ezt írta: „tudjuk, hogy az egész teremtés szüntelenül együtt nyög és együtt kínlódik mindmostanáig” (Róma 8:22). Ráadásul a saját tökéletlenségünk miatt is szenvedünk. Lehet, hogy hasonló érzéseink vannak, mint a régen élt Dávid királynak, aki ezt mondta: „vétkeim elborítják fejemet, mint valami súlyos teher, túl nehezek nekem” (Zsolt 38:4).
2 Az igaz keresztényeket nemcsak az emberiséget sújtó csapások érik, hanem egy jelképes kínoszlopot is hordoznak (Luk 14:27). Igen, miként Jézust gyűlölték és üldözték, úgy a tanítványait is gyűlölik és üldözik (Máté 10:22, 23; Ján 15:20; 16:2). Ezért amíg várunk az új világ áldásaira, szüntelen erőfeszítést és kitartást kíván meg tőlünk, hogy kövessük Krisztust (Máté 7:13, 14; Luk 13:24).
3. Honnan tudjuk, hogy Isten nem várja azt, hogy a keresztények élete csupa szenvedés legyen?
3 Vajon ez azt jelenti, hogy az igaz keresztényeknek örömtelen és boldogtalan az élete? Vajon amíg el nem jön a vég, az életünk csupa szomorúság és bánat kell, hogy legyen? Kétségtelen, hogy Jehova azt szeretné, hogy boldogok legyünk, miközben várjuk az ígéreteinek a beteljesedését. A Biblia gyakran úgy beszél az igaz imádókról, mint akik boldog emberek. (Olvassátok fel: Ézsaiás 65:13, 14.) „Akik [Jehovánál] keresnek menedéket, mind örvendezni fognak, időtlen időkig örömmel kiáltanak” – mondja a Zsoltárok 5:11. Igen, még a megpróbáltatások közepette is lehetséges valódi örömet, elmebeli békét és megelégedettséget találni. Nézzük meg, hogyan segít a Biblia abban, hogy szembe tudjunk nézni a próbákkal, és eközben meg tudjuk őrizni az örömünket.
Jehova „a boldog Isten”
4. Hogyan érez Isten, amikor semmibe veszik a hatalmát?
4 Vizsgáljuk meg Jehova példáját. Mivel ő a mindenható Isten, az egész világmindenség a hatalma alatt áll. Nem szenved hiányt semmiben, és nem szorul rá senkire. De mindezek ellenére biztosan csalódott volt, amikor az egyik szellemfia fellázadt ellene, és Sátánná lett. Az is biztosan rosszul érintette, hogy később más angyalok is csatlakoztak a lázadáshoz. És gondolj bele abba is, hogy mennyire fájhatott neki, amikor Ádám és Éva, földi teremtésművének koronái hátat fordítottak neki. Azóta a leszármazottaik közül több milliárdan vetették el Jehova hatalmát (Róma 3:23).
5. Mi okoz különösen nagy gyötrelmet Jehovának?
5 Sátán máig is lázad. Jehova körülbelül 6000 éve tanúja a bálványimádásnak, erőszaknak, gyilkosságoknak és szexuális züllöttségnek (1Móz 6:5, 6, 11, 12). Sőt, aljas hazugságokat és istenkáromló szavakat is hall. Olykor még az igaz imádói is megbántják. A Biblia például ezt írja az izraelitákról: „Mily sokszor lázongtak ellene a pusztában, és bántották meg a sivatagban! Újra meg újra próbára tették Istent, fájdalmat okoztak Izrael Szentjének!” (Zsolt 78:40, 41). Tagadhatatlan, hogy Jehovának nagyon fáj, amikor a szolgái elvetik őt (Jer 3:1–10). Tehát kétségtelen, hogy történnek rossz dolgok, és hogy ezek nagy gyötrelmet okoznak Jehovának. (Olvassátok fel: Ézsaiás 63:9, 10.)
6. Hogyan néz szembe Isten a lesújtó helyzetekkel?
6 Jehovát azonban nem bénítja meg a fájdalom és a csalódottság. Amikor akadályok merültek fel, késedelem nélkül cselekedett, hogy minél kevesebb rossz következménye legyen a történteknek. Hosszú távú intézkedéseket is hozott, hogy a szándéka végül megvalósuljon. Mindezek fényében Jehova örömmel tekint előre arra az időre, amikor igazolódni fog a szuverenitása, és amikor az ebből fakadó áldások kiáradnak majd lojális imádóira (Zsolt 104:31). Igen, annak ellenére, hogy milyen sok gyalázat érte Jehovát, ő továbbra is „a boldog Isten” marad (1Tim 1:11; Zsolt 16:11).
7–8. Hogyan utánozhatjuk Jehovát, amikor rosszul mennek a dolgok?
7 Az igaz, hogy nem mérhetjük magunkat Jehovához, amikor arról van szó, hogy mennyire vagyunk képesek megoldani a nehézségeket. Azonban utánozhatjuk őt, amikor csapások érnek minket. Teljesen természetes, hogy elkeseredünk, ha rosszul mennek a dolgok, de nem kell, hogy szomorúak maradjunk. Mivel Jehova képmására lettünk teremtve, van gondolkodóképességünk és gyakorlati bölcsességünk, így amikor nehézségek adódnak, fel tudjuk mérni a helyzetünket, és meg tudjuk tenni, amit lehet.
8 Ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni az életben felmerülő gondokkal, az is fontos, hogy elfogadjuk: vannak olyan dolgok, amelyeket egyszerűen nem tudunk befolyásolni. Ha mégis ezeken tépelődünk, az fokozhatja a csalódottságunkat, és megfoszthat minket attól a sok örömtől, mely az igaz imádatból fakad. Ha ésszerű mértékben megtettük, amit lehet, az a legjobb, ha továbblépünk, és hasznos célokra összpontosítunk. A következő bibliai beszámolók jól szemléltetik ezt.
Az ésszerűség létfontosságú
9. Miben mutatkozott meg Anna ésszerűsége?
9 Nézzük meg Anna példáját. Ő Sámuel próféta édesanyja volt, de Sámuel születése előtt sokáig nem lehetett gyermeke, és emiatt nagyon el volt keseredve. Még gúnyolták is a meddősége miatt. Olykor annyira lehangolt volt, hogy csak sírt, és nem evett (1Sám 1:2–7). Egyszer, amikor meglátogatta Jehova szentélyét, a „lelkében elkeseredve imádkozni kezdett Jehovához, és nagyon sírt” (1Sám 1:10). Miután kiöntötte a szívét Jehovának, Éli, a főpap ezt mondta neki: „Menj el békében, és adja meg Izrael Istene kérésedet, amit kértél tőle!” (1Sám 1:17). Anna ekkor bizonyára megértette, hogy megtette, amit lehetett. A meddőségén nem tudott változtatni. Ésszerű volt. „Elment . . . a maga útján. Evett, és nem volt többé gondterhelt az arca” (1Sám 1:18).
10. Hogyan mutatott ésszerűséget Pál, amikor egy olyan nehézséggel nézett szembe, melyet nem tudott megoldani?
10 Pál apostol is ésszerűséget mutatott, amikor nehézségekkel nézett szembe. Sok szenvedést okozott neki valami, amit ő a testében lévő ’tövisnek’ nevezett (2Kor 12:7). Bármi volt is az, Pál megtette, amit lehetett, hogy megszabaduljon a gyötrelmei okától: Jehovához imádkozott enyhülésért. Hányszor kérlelte Jehovát? Háromszor. A harmadik alkalom után Isten feltárta neki, hogy nem fogja csoda útján eltávolítani a ’tövist’ a testéből. Pál elfogadta ezt, és teljes mértékben Jehova szolgálatára összpontosított. (Olvassátok fel: 2Korintusz 12:8–10.)
11. Milyen szerepe van az imának és a könyörgésnek, amikor csapások sújtanak bennünket?
11 Ezek a példák nem arra utalnak, hogy ne imádkozzunk többé azokkal a dolgokkal kapcsolatban, melyek gyötrelmet okoznak nekünk (Zsolt 86:7). Éppen ellenkezőleg, hiszen Isten Szava így int bennünket: „Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindenben az ima és a könyörgés által hálaadással együtt tárjátok kéréseiteket az Isten elé”. Hogyan fog Jehova válaszolni ezekre a könyörgésekre és kérésekre? A Biblia így folytatja: „és az Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által” (Fil 4:6, 7). Igen, Jehova talán nem vet véget a gondjainknak, de válaszol az imáinkra például azáltal, hogy megőrzi a gondolkodóképességünket. Az ima segíthet felismernünk, hogy milyen veszélyes, ha engedjük, hogy felemésszen minket az aggodalom.
Találj örömet Isten akaratának cselekvésében
12. Miért veszélyes, ha hosszú időn át csüggedtek vagyunk?
12 A Példabeszédek 24:10 elismeri: „Elcsüggedsz a nyomorúság napján? Szűkös lesz az erőd.” Egy másik példabeszéd kijelenti: „a szívfájdalom . . . megtöri a szellemet” (Péld 15:13). Néhány keresztény annyira elcsüggedt, hogy még a személyes bibliaolvasással és az olvasottakon való elmélkedéssel is felhagyott. Felületessé váltak az imáik, és talán még el is szigetelték magukat a hittársaiktól. Nyilvánvaló hát, hogy veszélyes, ha hosszú időn át letörtek vagyunk (Péld 18:1, 14).
13. Mely tevékenységek rázhatnak fel minket a csüggedtségből és adhatnak örömet?
13 Ellenben ha pozitívan gondolkodunk, az segíthet, hogy az életünk azon területeire összpontosítsunk, amelyekből öröm származik. Dávid ezt írta: „Akaratod cselekvésében gyönyörködöm, ó, Istenem” (Zsolt 40:8). Ha rosszul alakulnak a dolgok az életünkben, semmiképp sem szabad felhagynunk az imádattal kapcsolatos tevékenységekkel. Valójában a szomorúság egyik ellenszere az, ha olyasmikkel foglalkozunk, amik örömet szereznek. Jehova azt mondja, hogy örömet és boldogságot találhatunk abban, hogy rendszeresen olvassuk a Szavát, és elmélyedünk benne (Zsolt 1:1, 2; Jak 1:25). A Szentírásból és az összejöveteleken is ’kellemes beszédeket’ olvashatunk vagy hallhatunk, amelyek felpezsdítenek minket, és megvidámítják a szívünket (Péld 12:25; 16:24).
14. Jehova melyik ígérete szerez örömet nekünk már most?
14 Istennek köszönhetően sok okunk van az örömre. Azt ígérte, hogy szabadulást hoz, és ez valóban a boldogság egyik legfőbb forrása (Zsolt 13:5). Tudjuk, hogy bármi történik is most velünk, Isten végül megjutalmazza azokat, akik komoly igyekezettel keresik őt. (Olvassátok fel: Prédikátor 8:12.) Habakuk próféta is meg volt győződve erről, és ezt gyönyörű szavakkal fejezte ki: „Még ha a fügefa nem virágzik is, a szőlőtőn nincs is termés, az olajfa termése elmarad is, és a teraszos föld sem hoz eledelt; elszakad a nyáj az akoltól, és nincs csorda az elkerített helyeken, én akkor is ujjongani fogok Jehovában, örvendezek megmentésem Istenében” (Hab 3:17, 18).
„Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!”
15–16. Említs meg néhányat Isten ajándékai közül, amelyek örömet szereznek nekünk, miközben várjuk a jövőbeni áldásokat.
15 Addig is, amíg várjuk az előttünk álló gyönyörű jövőt, Jehova azt szeretné, hogy találjunk örömet azokban a jó dolgokban, amelyekről gondoskodik. A Biblia ezt mondja: „Rájöttem, hogy nincs jobb [az embereknek], mint hogy örvendezzenek, és jót tegyenek életükben; és hogy minden ember egyen, igyon, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót. Isten ajándéka ez” (Préd 3:12, 13). ’Jót tenni’: ez olyan jó tetteket foglal magában, amelyeket másokért teszünk. Jézus azt mondta, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Mély megelégedettséggel jár, ha kedvesen bánunk a házastársunkkal, a gyermekeinkkel, a szüleinkkel és más rokonainkkal (Péld 3:27). Az is sok örömet szerez, és Jehovának is tetszik, ha gyöngédek, vendégszeretők és megbocsátók vagyunk a szellemi testvéreinkkel és testvérnőinkkel (Gal 6:10; Kol 3:12–14; 1Pét 4:8, 9). És valódi jutalommal jár, ha önfeláldozóan végezzük a szolgálatunkat.
16 A Prédikátor könyvéből idézett előbbi szavak megemlítik az élet apróbb örömeit, például az evést és az ivást. Igen, a Jehovától kapott fizikai ajándékokban még akkor is örömet találhatunk, amikor próbákon megyünk keresztül. Egy lélegzetelállító naplemente, egy fenséges táj, az állatkölykök játszadozása vagy más, természeti csodák semmibe sem kerülnek, mégis ámulatba ejtenek és örömmel töltenek el minket. Ha elgondolkodunk ezeken a dolgokon, erősebb lesz a Jehova iránti szeretetünk, hiszen tőle származik minden jó.
17. Minek köszönhetően szabadulhatunk meg végérvényesen a nehézségektől, és addig is miben találhatunk vigaszt?
17 Az Isten iránti szeretetünk, a parancsainak való engedelmességünk és a váltságáldozatba vetett hitünk végül azt fogja eredményezni, hogy végérvényesen megszabadulunk a tökéletlenséggel járó nehézségektől, és maradandó örömünk lesz (1Ján 5:3). Addig is vigasztaló az a gondolat, hogy Jehova mindenről tud, ami nyomorúságot okoz nekünk. Dávid ezt írta: „Örülni és örvendezni fogok szerető-kedvességednek, hisz láttad nyomorúságomat, ismered lelkem gyötrelmeit” (Zsolt 31:7). Jehova az irántunk érzett szeretetéből fakadóan megszabadít majd minket minden bajtól (Zsolt 34:19).
18. Miért hassa át Isten népét az öröm?
18 Bárcsak utánoznánk Jehovát, a boldog Istent, mialatt várjuk ígéreteinek a beteljesedését! Ne engedjük, hogy szellemileg megbénítsanak a negatív érzések. Amikor nehézségek merülnek fel, a gondolkodóképesség és a gyakorlati bölcsesség vezessen. Jehova segíteni fog, hogy meg tudjunk küzdeni a negatív érzéseinkkel, és hogy meg tudjuk tenni, amit lehet, hogy minél kevésbé gyötrődjünk amiatt, ami történt velünk. Találjunk örömet a tőle származó jó dolgokban, mind a fizikaiakban, mind a szellemiekben. Ha közel maradunk Istenhez, örvendezni fogunk, hiszen „boldog nép az, amelynek Istene Jehova!” (Zsolt 144:15).
Mit tanultál?
• Hogyan utánozhatjuk Jehovát, amikor csapásokkal kell megküzdenünk?
• Hogyan segíthet az ésszerűség, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel?
• Hogyan találhatunk örömet Isten akaratának cselekvésében a nehézségek idején?
[Képek a 16. oldalon]
Jehovának gyötrelmet okoznak a rossz dolgok
[Forrásjelzés]
© G.M.B. Akash/Panos Pictures
[Képek a 18. oldalon]
Jehova sok mindent megad, hogy meg tudjuk őrizni az örömünket