Egyesülten a szeretet tökéletes kötelékében

’Harmonikusan illeszkedjetek egymáshoz szeretetben’ (KOLOSSÉ 2:2, NW).

 1., 2. Milyen bomlasztó hatás érezhető, főleg napjainkban?

HALLGASD CSAK! Harsogó hang visszhangozza mindenhol az égen: „Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van” (Jelenések 12:12). Az évek múlásával egyre vészjóslóbbá válik ez az üzenet a föld lakosai számára.

² Jehova nagy ellenfele sokáig úgy volt ismert mint ellenálló (Sátán) és rágalmazó (Ördög). De e csaló most egy másik rosszat sejtető szerepben ténykedik — felbőszült istenné vált! Miért? Mert Mihály és angyalai kiűzték őt az égből az 1914-ben megkezdődött égi háborúban (Jelenések 12:7–9). Az Ördög tudja, hogy csak kevés ideje van bebizonyítani azt a kihívó állítását, mely szerint minden embert el tud téríteni Isten imádatától (Jób 1:11; 2:4, 5). Mivel nincs hová menekülnie, olyan ő a démonaival, mint egy felbőszült méhraj, amely kitölti haragját az emberiség háborgó tömegein (Ésaiás 57:20).

 3. Milyen hatása van a mi időnkben annak, hogy megalázták Sátánt?

³ Ezek az emberi szem számára láthatatlan események megmagyarázzák, mi az oka az emberiségnél most tapasztalható általános erkölcsi csődnek. Azokra a kétségbeesett erőfeszítésekre is magyarázatot adnak, amelyeket azért tesznek az emberek, hogy összetoldozzák, összefoldozzák a széthulló nemzeteket, amelyek egyszerűen nem tudnak harmóniában élni. Törzsi és etnikai csoportok támadják egymást gonoszul, aminek következtében milliók válnak hajléktalanná és hontalanná. Nem csoda, hogy a törvénytelenség példátlan mértékben növekedik! Jézus jövendölésének megfelelően „a legtöbb emberben elhidegül a szeretet”. Bármerre nézel is, mindenhol a harmónia hiánya és a szeretetlenség jellemzi ma a nyugtalan emberiséget (Máté 24:12, Csia fordítás).

 4. Miért van különleges veszélyben Isten népe?

⁴ Ha tekintetbe vesszük a világhelyzetet, nagyobb jelentőséget kap Jézusnak a követőiért mondott imája: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok” (János 17:15, 16). Ma rendkívüli módon tölti ki haragját „a gonosz” azokon, „akik Isten parancsolatait megőrzik s akiknél ott van a Jézusról szóló bizonyságtétel” munkája (Jelenések 12:17, Cs). Ha Jehova nem tanúsítana éber és szerető törődést, hűséges Tanúi eltöröltetnének a föld színéről. Életünk attól függ, hogy kihasználjuk-e mindazt, amiről szellemi biztonságunk és jólétünk érdekében gondoskodik Isten. Ez magában foglalja, hogy az Ő Krisztus általi erejének működésével összhangban buzgólkodunk, amint azt a Kolossé 1:29-ben sürgette az apostol.

 5., 6. Hogyan érzett Pál apostol a kolossébeli keresztényekkel kapcsolatban, és miért helyénvaló az 1995-ös vezérszöveg?

⁵ Noha Pál valószínűleg sohasem látta személyesen a kolossébeli testvéreit, szerette őket. Ezt mondta nekik: „Akarom pedig, hogy tudjátok, mily szorgos gondom van tirátok” (Kolossé 2:1, Káldi fordítás). Mivel Jézus követői nem alkotják részét a világnak, „a gonosz” állandóan kísérletet tesz majd arra, hogy azzal törje meg a testvérek egységét, hogy elveti köztük a világ szellemét. A hírek, amelyeket Epafrás hozott Kolosséból, azt jelezték, hogy bizonyos fokig ez volt folyamatban.

⁶ Az egyik legfőbb dolgot, amelyet szívügyének tekintett Pál a keresztény testvéreivel kapcsolatban, ezekkel a szavakkal lehetne összefoglalni: ’Harmonikusan illeszkedjetek egymáshoz szeretetben.’ Szavainak különleges jelentősége van napjainkban, egy olyan világban, amely tele van egyenetlenséggel és szeretetlenséggel. Ha megszívleljük Pál tanácsát, akkor élvezni fogjuk Jehova törődését. Szellemének erejét is tapasztaljuk majd életünkben, amely segít ellenállnunk a világtól jövő nyomásoknak. Mennyire bölcs e tanács! Ennélfogva a Kolossé 2:2 (NW) lesz az 1995-ös vezérszövegünk.

 7. Milyen harmóniát kellene találni az igaz keresztények között?

⁷ Egy korábbi levélben, amely a korinthusbelieknek szólt, az apostol az emberi testet használta fel szemléltetésül. Azt írta, hogy „szakadás ne legyen” a felkent keresztények gyülekezetében, hanem „a tagok egyenlőképen egymásnak gondját viseljék” (1Korinthus 12:12, 24, 25, Kámory fordítás). Milyen csodálatos szemléltetés! Végtagjaink egymástól függnek, mindegyikük a testünk többi részéhez illeszkedik. Ugyanez érvényes a testvéreink világméretű társulására is, amely felkentekből, valamint azokból a milliókból áll, akik egy paradicsomi földi életben reménykednek. Nem szabad elszakasztanunk magunkat a kereszténytársakból álló testtől, hogy függetlenül éljünk! Istennek Krisztus Jézus által működő szelleme nagymértékben a testvéreinkkel való társuláson keresztül árad ránk.

A harmónia összekapcsolódik az ismerettel

 8., 9. a) Mi az, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy hozzájáruljunk a harmóniához a gyülekezetben? b) Hogyan szereztél ismeretet Krisztusról?

⁸ Pálnak az volt az egyik kulcsgondolata, hogy a keresztényi harmónia összefügg az ismerettel, különösen a Krisztusra vonatkozó ismerettel. Pál azt írta, hogy a keresztények „harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz szeretetben, és szem előtt tartva megértésük teljes bizonyosságának minden gazdagságát, szem előtt tartva Isten szent titkának, nevezetesen Krisztusnak, pontos ismeretét” (Kolossé 2:2, NW). Ismeretet — tényeket — tettünk magunkévá, amióta elkezdtük tanulmányozni Isten Szavát. Az arra vonatkozóan szerzett megértés részeként, hogy miként illik Isten szándékába sok ilyen tény, felfogjuk Jézus döntő szerepét. „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse [gondosan, NW] elrejtve” (Kolossé 2:3, Újfordítású revideált Biblia).

⁹ Így érzel Jézussal és az Isten szándékában betöltött szerepével kapcsolatban? A kereszténységben sokan habozás nélkül szóba hozzák Jézust, azt állítva, hogy elfogadták őt, és hogy meg vannak mentve. De vajon igazán ismerik őt? Aligha, mivel a legtöbben elhiszik az Írás-ellenes háromságtant. Te nemcsak ebben a tekintetben ismered az igazságot, hanem valószínűleg arról is elég széles körű ismerettel rendelkezel, hogy mit mondott és tett Jézus. Milliók kaptak már segítséget ehhez egy felvilágosító tanulmányozás által A legnagyobb ember aki valaha élt című könyv felhasználásával. Mindazonáltal állandóan mélyítenünk kell a Jézusra és útjaira vonatkozó ismeretünket.

10. Mi módon érhető el számunkra az elrejtett ismeret?

¹⁰ Az a megállapítás, hogy Jézusban „van a bölcsesség és ismeret minden kincse [gondosan, NW] elrejtve”, nem jelenti azt, hogy az ilyen ismeret felfoghatatlan számunkra. Inkább egy külszíni bányához hasonlít valamelyest. Nem kell átkutatnunk egy hatalmas területet, azon tűnődve, hol kezdjük az ásást. Tudjuk már, hogy az igazi ismeret azzal kezdődik, amit a Biblia tár fel Jézus Krisztusról. Amint teljesebb mértékben látjuk Jézus szerepét Jehova szándékának megvalósításában, hozzájutunk az igazi bölcsesség és pontos ismeret kincseihez. Így hát arra van szükségünk, hogy egyre mélyebbre ássunk, még több drágakövet vagy értékes dolgot bányászva ki abból, ami elérhető e forrásból, ahol eddig is ástunk (Példabeszédek 2:1–5).

11. Hogyan gyarapíthatjuk az ismeretünket és bölcsességünket, ha elgondolkodunk Jézuson? (Szemléltesd ezt azzal, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát, vagy használj fel egyéb példákat.)

¹¹ Például: talán tudjuk, hogy Jézus megmosta az apostolai lábát (János 13:1–20). De elgondolkodtunk-e a leckén, amelyet tanított, és a hozzáálláson, amelyet tanúsított? Ezt cselekedve felszínre hozhatjuk a bölcsesség egy kincsét, amely képessé tesz — igen, ösztönöz — minket arra, hogy változtassunk egy olyan testvérrel vagy testvérnővel való bánásmódunkon, akinek személyisége régóta irritál bennünket. Vagy amikor olyan megbízatást kapunk, amely nincs nagyon az ínyünkre, talán másként reagálunk akkor, ha már felfogtuk a János 13:14, 15 jelentésbeli gazdagságát. Ekképpen hat ránk az ismeret és a bölcsesség. Milyen lehet a másokra gyakorolt hatás, miközben szorosabban igazodunk a Krisztusra vonatkozó megnövekedett ismerethez? A nyájat alkotó juhok valószínűleg ’harmonikusabban fognak egymáshoz illeszkedni szeretetben’.a

A figyelemelvonás tönkreteheti a harmóniát

12. Milyen ismeret vonatkozásában kell résen lennünk?

¹² Ha a pontos ismeret elősegíti, hogy ’harmonikusan illeszkedjünk egymáshoz szeretetben’, mi származik „a hamis nevű ismeretből”? Épp az ellenkezője ennek — vita, széthúzás és a hittől való eltévelyedés. Így hát óvakodnunk kell az effajta hamis ismerettől, ahogy arra Pál is figyelmeztette Timótheust (1Timótheus 6:20, 21). Ezenkívül így írt Pál: „Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen hitető beszéddel [érveléssel, NW]. Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való” (Kolossé 2:4, 8).

13., 14. a) Miért voltak kockázatnak kitéve a kolossébeli testvérek az ismeretet illetően? b) Miért érezhetik úgy egyesek napjainkban, hogy ők nincsenek hasonló kockázatnak kitéve?

¹³ A kolossébeli keresztényeket az az álnok befolyás vette körül, amely egyenlő volt a hamis nevű ismerettel. Kolosséban és környékén sokan nagyra becsülték a görög filozófiákat. Judaisták is voltak, akik azt akarták, hogy a keresztények tartsák meg a Mózesi Törvényt — például az ünnepnapjai és a táplálékkal kapcsolatos követelményei tekintetében (Kolossé 2:11, 16, 17). Pál nem ellenezte, hogy igaz ismeretet szerezzenek a testvérei, de ügyelniük kellett arra, hogy senki se vessen zsákmányt bennük hitető érveléseket használva fel a meggyőzésükre, s emiatt maguk is pusztán emberi módon kezdjék szemlélni az életet és a cselekedeteket. Megértheted, hogy ha a gyülekezetben egyesek megengedték volna, hogy effajta Írás-ellenes felfogások és életszemléletek irányítsák a gondolkodásukat és döntéseiket, akkor ez a gyülekezeti tagok közötti harmónia és szeretet ellen fejtett volna ki hatást.

¹⁴ „Igen — gondolhatnád —, látom a veszélyt, amellyel a kolossébeliek szembenéztek, de én nem vagyok kitéve annak a kockázatnak, hogy olyan görög felfogások lesznek hatással rám, mint a halhatatlan léleké vagy egy háromságistené; annak veszélyét sem látom egyáltalán, hogy bűvkörébe kerítenek annak a hamis vallásnak a pogány ünnepei, amelyből kifutottam.” Nagyszerű. Jó, ha szilárdan meg vagyunk győződve a Jézus által feltárt és az Írásokban elérhető alapvető igazság magasabbrendűségéről. De vajon lehetséges, hogy egyéb, napjainkban uralkodó filozófiák vagy emberi nézetek tesznek ki minket kockázatnak?

15., 16. Milyen életszemlélet lehet hatással egy keresztény gondolkodására?

¹⁵ Egy ilyenfajta hozzáállás már régóta megfigyelhető: „Hol van a beteljesülése annak az ígéretnek, hogy megjelenik? Hiszen attól a naptól fogva, melyen atyáink elaludtak, minden marad úgy, ahogy a világ kezdete óta volt” (2Péter 3:4, Cs). Ez a vélemény más szavakkal is kifejezhető, de a szemléletmód ugyanaz. Valaki például így érvelhetne: „Amikor évtizedekkel ezelőtt megismertem az igazságot, a vég már »küszöbön« állt. De még mindig nincs itt, és ki tudja, mikor fog eljönni.” Tény és való, hogy senki emberfia nem tudja, mikor jön el a vég. De figyeld meg, mit sürgetett Jézus a nézőpontunkat illetően: „Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő” (Márk 13:32, 33, Cs).

¹⁶ Mennyire veszélyes lenne magunkévá tenni azt a nézetet, hogy mivel nem tudjuk, mikor jön el a vég, élményekben gazdag és „normális” életre kellene berendezkednünk! Ez a megközelítés ilyen érvelésben fejeződhet ki: „Nyugodtan megtehetem azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik nekem (vagy gyermekeimnek), hogy tiszteletre méltó karrierem legyen, amely nagyon jól jövedelmez, és hozzásegít majd ahhoz, hogy kényelmes életnek örvendjek. Persze látogatni fogom a keresztény összejöveteleket, és részt veszek valamilyen mértékben a prédikálómunkában, de semmi sem indokolja, hogy buzgólkodjak vagy nagy áldozatokat hozzak” (Máté 24:38–42).

17., 18. Milyen legyen a nézetünk, ahogy azt Jézus és az apostolai sürgették?

¹⁷ Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy Jézus és apostolai azt ajánlották, azzal a tudattal éljünk, hogy sürgős véghezvinnünk a jó hír prédikálását, buzgólkodnunk és készséget mutatnunk arra, hogy áldozatokat hozzunk. Pál ezt írta: „Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott. Ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna . . ., akik vásárolnak valamit, mintha nem volna az az övék, és akik a világ javaival élnek, mintha nem élnének vele, mert e világ ábrázata elmúlik” (1Korinthus 7:29–31, Úf; Lukács 13:23, 24; Filippi 3:13–15; Kolossé 1:29; 1Timótheus 4:10; 2Timótheus 2:4; Jelenések 22:20).

¹⁸ Pál távolról sem javasolta, hogy a kényelmes életet tűzzük ki célunkul, hanem ezt írta ihletés alatt: „semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; de ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele . . . Harczold meg a hitnek szép harczát, nyerd el az örök életet, a melyre hívattattál, és szép vallástétellel vallást [nyilvános kijelentést, NW] tettél sok bizonyság előtt” (1Timótheus 6:7–12).

19. Milyen hatással van a gyülekezetre, amikor a vele kapcsolatban állók elfogadják azt az életfelfogást, amelyre Jézus buzdított?

¹⁹ Amikor egy gyülekezet buzgó keresztényekből áll, akik teljes erővel arra törekednek, hogy ’szép nyilvános kijelentést tegyenek’, természetes, hogy harmónia van. Nem engedik át magukat a következő hozzáállásnak: „sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!” (Lukács 12:19). Inkább ugyanabban az erőfeszítésben egyesülnek, készséget mutatva arra, hogy áldozatokat hozzanak, hogy a lehető legteljesebb mértékben vegyenek részt e soha meg nem ismétlődő munkában. (Vö. Filippi 1:27, 28.)

Óvakodjunk a hitető érvelésektől

20. Milyen egyéb területen vezethetik még félre a keresztényeket?

²⁰ Természetesen más módokon is „rászedhetik” a keresztényeket „hitető érvelésekkel” vagy üres csalásokkal, amelyek megakadályozzák, hogy „harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz szeretetben”. A Watch Tower Society németországi fiókhivatalából ezt írták: „Van egy ügy — nevezetesen egy testvér bizonyosfajta terápiákat alkalmaz —, amely vitát váltott ki, s ebben hírnökök, sőt még vének is állást foglaltak.” Hozzátették: „Az alkalmazott módszerek széles skálája és a nagyszámú beteg miatt ez egy olyan terület, amely alkalmat ad a vitára, és ha a terápiás módszerekből kiérződik a spiritizmus, veszélyt is jelenthet” (Efézus 6:12).

21. Hogyan tévesztheti ma szem elől egy keresztény a helyes középpontot?

²¹ A keresztények fenn szeretnék tartani életüket és egészségüket, hogy imádhassák Istent. Ebben a rendszerben azonban ki vagyunk téve a tökéletlenségből következő öregedésnek és betegségnek. Az egészséget érintő kérdések hangsúlyozása helyett inkább arra kellene összpontosítanunk, ami igazi megoldást jelent nekünk és másoknak (1Timótheus 4:16). Krisztus áll e megoldás középpontjában, pontosan úgy, ahogy Pál kolossébelieknek adott tanácsában is ő volt a középpont. De emlékezz: Pál rámutatott arra, hogy némelyek „hitető érvelésekkel” állhatnak elő, elterelve a figyelmünket Krisztusról, hogy esetleg kórmegállapító módszerekre, kezelésekre vagy étrendekre figyeljünk (Kolossé 2:2–4).

22. Milyen kiegyensúlyozott hozzáállással viszonyuljunk a kórmegállapítási és kezelési módszerekre vonatkozó számos állításhoz?

²² Az emberekre a föld minden részén záporként hullanak a legkülönfélébb kezelésekkel és kórmegállapító eljárásokkal kapcsolatos hirdetések és ajánlólevelek. Ezek némelyikét széles körben alkalmazzák és elismerik; mások széles körű bírálatot kapnak vagy bizalmatlanság tárgyai.b Mindenki maga felel azért, hogy eldöntse, mit fog tenni az egészségét illetően. De azok, akik elfogadják Pálnak a Kolossé 2:4, 8-ban található tanácsát, védelemben fognak részesülni az ellen, hogy rászedjék őket „hitető érvelésekkel” vagy „üres csalásokkal”, amelyek sok olyan embert eltérítenek, aki a Királyság-remény híján kétségbeesetten vágyik a megkönnyebbülésre. Még ha meg is van győződve egy keresztény arról, hogy egy adott kezelés jót tesz neki a jelek szerint, akkor se reklámozza ezt a keresztény testvériségben, mert az széles körű megbeszélés és vita tárgyává válhat. Ily módon ki tudja nyilvánítani, hogy nagyon tiszteletben tartja a harmónia fontosságát a gyülekezetben.

23. Miért van különleges okunk az örömre?

²³ Pál kihangsúlyozta, hogy a keresztényi harmónia alapul szolgál az igazi örömre. Az ő napjaiban a gyülekezetek száma biztos, hogy kisebb volt, mint ma. De ezt írhatta a kolossébelieknek: „jóllehet testben távol vagyok tőletek, mindazáltal lélekben veletek vagyok, örülvén és látván ti köztetek a jó rendet és Krisztusba vetett hiteteknek erősségét” (Kolossé 2:5; lásd még a Kolossé 3:14-et). Mennyivel több okunk van nekünk az örömre! Igazi bizonyítékát láthatjuk a saját gyülekezetünkben a harmóniának, a jó rendnek, a hit erősségének, ami visszatükrözi Isten népének egész földre kiterjedő általános helyzetét. Így hát a jelenlegi rendszerből hátralevő kevés idő alatt mindannyian azzal az elhatározással éljünk, hogy ’harmonikusan fogunk egymáshoz illeszkedni szeretetben’.

[Lábjegyzetek]

Jól megfigyelted?

◻ Mi Jehova Tanúi 1995-ös éviszövege?

◻ Miért kellett a kolossébeli keresztényeknek harmonikusan illeszkedniük egymáshoz szeretetben, és miért kell ma nekünk is ezt tennünk?

◻ Milyen álnok életszemlélettől kell különösen óvakodniuk ma a keresztényeknek?

◻ Miért vigyázzanak arra a keresztények, hogy ne vezessék őket félre az egészségre és a kórmegállapítási eljárásokra vonatkozó hitető érvelésekkel?

[Képek a 17. oldalon]

Jézus jelenlétére összpontosulnak a jövőre vonatkozó terveid?