Ötödik fejezet
Hitük kiállta a tűzpróbát
1. Hogyan vélekednek sokan az Isten, illetve a haza iránti odaadásról?
VAJON Isten iránt kell odaadónak lenned, vagy az ország iránt, ahol élsz? Sokan így válaszolnának: én mindkettőt tiszteletben tartom. Imádom Istent vallásom elvárásai szerint, ugyanakkor kinyilvánítom ragaszkodásomat a hazám iránt is.
2. Milyen értelemben volt Babilon királya vallási és politikai személyiség is egyben?
2 Napjainkban talán nem lehet tisztán kivenni a vallásos odaadás és a hazafiasság közötti választóvonalat, az ókori Babilonban viszont gyakorlatilag nem is létezett ilyen. Valóban, olyannyira egymásba fonódtak a civil élettel és a vallással kapcsolatos dolgok, hogy időnként különbséget sem lehetett tenni köztük. Charles F. Pfeiffer professzor így ír: „Az ókori Babilonban a király főpapként és világi uralkodóként is szolgált. Ő mutatta be az áldozatokat, és ő határozta meg alattvalói vallásos életét.”
3. Mi mutatja, hogy Nabukodonozor mélyen vallásos ember volt?
3 Vizsgáljuk meg Nabukodonozor királyt. Már a neve is azt jelenti: ’Ó, Nabú, védd meg az örököst!’ Nabú volt a bölcsesség és a földművelés istene Babilonban. Nabukodonozor mélyen vallásos ember volt. Mint korábban megemlítettük, számos babiloni istennek épített és díszített fel templomot, ezenkívül különösen Marduka iránt volt odaadó, ugyanis ennek az istennek tulajdonította katonai győzelmeit. Úgy tűnik továbbá, hogy Nabukodonozor nagymértékben a jóslásra támaszkodott csatái megtervezésekor (Ezékiel 21:18–23).
4. Jellemezd Babilon vallási légkörét!
4 Valóban, egész Babilont vallásos légkör hatotta át. A város több mint 50 templommal dicsekedett, amelyekben istenek és istennők hosszú sorát imádták, köztük az Anuból (az ég istenéből), Enlilből (a föld, a levegő és a vihar istenéből) és Éából (a víz istenéből) álló hármas istenséget. Egy másik istenháromság tagjai Szín (a holdisten), Samas (a napisten) és Istár (a termékenység istennője) voltak. Babilon vallásában kiemelkedő szerepet játszott a mágia, a varázslás és az asztrológia.
5. Milyen erőpróba elé állította a zsidó foglyokat a babiloni vallásos környezet?
5 A zsidó foglyokat rettenetes erőpróba elé állította, hogy olyan emberek közt éltek, akik sok istent tiszteltek. Évszázadokkal korábban Mózes figyelmeztette az izraelitákat, hogy keserű következményekkel jár majd, ha úgy döntenek, hogy fellázadnak Legfőbb Törvényadójuk ellen. Mózes ezt mondta nekik: „Az Úr elvisz téged és a te királyodat, a kit magad fölé emelsz, oly nép közé, a melyet nem ismertél sem te, sem a te atyáid; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket: fát és követ” (5Mózes 28:15, 36).
6. Miért állította különleges erőpróba elé Dánielt, Ananiást, Misáelt és Azariást az, hogy Babilonban éltek?
6 A zsidók most pontosan ilyen helyzetbe kerültek. Nehéz volt megőrizni Jehova iránti feddhetetlenségüket, de különösen nehéz volt ez Dánielnek, Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak. Ezt a négy fiatal hébert külön kiválasztották, hogy kiképezzék őket kormányzati szolgálatra (Dániel 1:3–5). Emlékezz vissza, hogy babiloni neveket adtak nekik — Baltazárnak, Sidráknak, Misáknak és Abednégónak nevezték őket —, valószínűleg azért, hogy az új környezetükhöz való alkalmazkodásra késztessék őket.b Magas beosztásuk miatt feltűnő volt, sőt felségsértésnek számított, ha bármilyen mértékben visszautasították azt, hogy az ország isteneit imádják.
VESZÉLYT JELENTŐ ARANY ÁLLÓKÉP
7. a) Írd le a Nabukodonozor által felállíttatott állóképet! b) Milyen célt szolgált az állókép?
7 Nyilvánvalóan birodalma egységének megszilárdítására törekedve, Nabukodonozor egy arany állóképet állíttatott fel Dura mezején. Magassága 60 sing (27 méter), szélessége pedig 6 sing (2,7 méter) volt.c Néhányan azt gondolják, hogy az állókép egyszerűen egy oszlop, azaz egy obeliszk volt. Lehet, hogy nagyon magas talapzata volt, amelyen egy hatalmas, ember formájú szobor állt, amely talán magát Nabukodonozort vagy Nabú istent ábrázolta. Bármelyik legyen is igaz, ez a toronymagasságú emlékmű a Babiloni Birodalom jelképe volt. Ebben a mivoltában arra szánták, hogy mindenki lássa és tisztelje (Dániel 3:1).
8. a) Kiket hívtak meg az állókép felavatására, és mit kellett minden jelenlévőnek tennie? b) Milyen büntetésre számíthattak azok, akik megtagadták, hogy leboruljanak az állókép előtt?
8 Ezért Nabukodonozor egy felavatási ünnepséget szervezett. Összegyűjtötte satrapáit, helytartóit, kormányzóit, tanácsadóit, kincstárosait, bíráit, rendőrparancsnokait és a tartományok minden tisztviselőjét. Egy hírnök kihirdette: „Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek! Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott. Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemenczébe” (Dániel 3:2–6).
9. Szemmel láthatóan mi volt a jelentősége annak, ha valaki leborult az állókép előtt, amelyet Nabukodonozor állíttatott fel?
9 Néhányan úgy hiszik, hogy Nabukodonozor azért szervezte ezt az ünnepséget, hogy rákényszerítse a zsidókat arra, hogy engedményeket tegyenek Jehova iránti imádatukban. De valószínűleg nem így volt, hiszen nyilvánvalóan csak a kormányhivatalnokokat hívták meg erre az eseményre. Tehát csak azok a zsidók voltak jelen, akik valamilyen szerepet töltöttek be a kormányzatban. Úgy tűnik tehát, hogy az állókép előtti leborulás azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék az uralkodó osztály összetartását. John F. Walvoord tudós megemlíti: „A tisztviselők ilyen egybegyűjtése egyrészt kielégítő módon bemutatta Nabukodonozor birodalmának hatalmát, másrészt az volt a jelentősége, hogy megbecsüljék az isteneket, akiknek — véleményük szerint — győzelmeiket köszönhették.”
JEHOVA SZOLGÁI VISSZAUTASÍTJÁK, HOGY MEGALKUDJANAK
10. Miért nem jelentett gondot a nem zsidóknak, hogy engedelmeskedjenek Nabukodonozor parancsának?
10 Noha azok, akik egybegyűltek a Nabukodonozor által felállíttatott állókép előtt, különféle védőisteneket imádtak, legtöbben minden további nélkül imádták az állóképet is. „Teljesen megszokott volt nekik, hogy bálványokat imádjanak, és az, hogy az egyik istent imádták, nem gátolta meg őket abban, hogy egy másikat is tiszteljenek” — magyarázta egy bibliatudós. Majd így folytatta: „A bálványimádók közt uralkodó nézettel összhangban volt az, hogy sok isten van . . . , és hogy nem helytelen kifejezni a hódolatot bármely nép vagy ország istenének.”
11. Miért utasította vissza Sidrák, Misák és Abednégó azt, hogy leboruljon az állókép előtt?
11 A zsidóknál azonban ez másként volt. Istenük, Jehova ezt parancsolta nekik korábban: „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőnszerető Isten vagyok” (2Mózes 20:4, 5). Ezért, amikor a zene megszólalt és a jelenlevők leborultak az állókép előtt, három héber ifjú — Sidrák, Misák és Abednégó — állva maradt (Dániel 3:7).
12. Mivel vádolták meg bizonyos kaldeusok a három hébert, és miért tették ezt?
12 Bizonyos kaldeusokat haragra gyújtott az, hogy a három héber hivatalnok visszautasította, hogy imádja az állóképet. Nyomban a királyhoz mentek, és „vádat emelénekd a zsidók ellen”. Nem érdekelte őket semmilyen magyarázat. A vádolók, mivel azt akarták, hogy lojalitás hiánya és árulás miatt elítéljék a hébereket, ezt mondták: „Vannak zsidó férfiak, a kiket a babiloni tartomány gondviselésére rendeltél, Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak nem becsülnek téged, oh király, a te isteneidet nem tisztelik, és az arany állóképet, a melyet felállíttattál, nem imádják” (Dániel 3:8–12).
13., 14. Hogyan reagált Nabukodonozor arra, amit Sidrák, Misák és Abednégó tett?
13 Mennyire csalódást okozhatott Nabukodonozornak, hogy a három héber nem engedelmeskedett parancsának! Egyértelmű volt, hogy nem sikerült neki Sidrákot, Misákot és Abednégót a Babiloni Birodalom lojális híveivé változtatnia. Hát nem taníttatta őket a kaldeusok tudományára? Sőt még a nevüket is megváltoztatta! Ha azonban Nabukodonozor úgy vélte, hogy az előkelő oktatás az imádatnak egy újfajta formájára tanítja őket, vagy hogy nevük megváltoztatása megváltoztatja egyéniségüket, akkor keservesen csalódnia kellett. Sidrák, Misák és Abednégó Jehova lojális szolgája maradt.
14 Nabukodonozor király tombolt. Nyomban magához rendelte Sidrákot, Misákot és Abednégót. Megkérdezte őket: „Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany állóképet, a melyet felállíttattam?” Nem kétséges, Nabukodonozor döbbent hitetlenséggel mondta e szavakat. Hiszen bizonyára így érvelt: Három épeszű ember hogyan hagyhat figyelmen kívül egy ilyen egyértelmű parancsot — ráadásul olyat, amelynél ilyen szigorú büntetést eredményez az engedetlenség? (Dániel 3:13, 14).
15., 16. Milyen lehetőséget adott Nabukodonozor a három hébernek?
15 Nabukodonozor kész volt még egy esélyt adni a három hébernek. Ezt mondta: „Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az állóképet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égő, tüzes kemenczébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimből?” (Dániel 3:15).
16 Nyilvánvaló, hogy az álmában látott állókép (amely a Dániel könyve 2. fejezetében lett feljegyezve) nem gyakorolt tartós hatást Nabukodonozor elméjére és szívére. Talán már azt is elfelejtette, amit ő maga mondott Dánielnek: „a ti Istenetek, ő az isteneknek Istene, és a királyoknak ura” (Dániel 2:47). Úgy tűnik, Nabukodonozor most kihívta Jehovát, azt állítva, hogy még Ő sem tudja megmenteni a hébereket a rájuk váró ítélettől.
17. Hogyan válaszolt Sidrák, Misák és Abednégó a király ajánlatára?
17 Sidráknak, Misáknak és Abednégónak nem volt szüksége arra, hogy újra átgondolja a kérdést. Azonnal válaszoltak: „Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked. Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket. De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, a melyet felállíttatál, nem imádjuk” (Dániel 3:16–18).
A TÜZES KEMENCÉBE!
18., 19. Mi történt, amikor a három hébert a tüzes kemencébe vetették?
18 A haragra gyúlt Nabukodonozor elrendelte, hogy szolgái a szokásosnál hétszer jobban fűtsék be a kemencét. Azután elrendelte, hogy a „legerősebb férfiak” kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, és vessék őket az „égő, tüzes kemenczébe”. Ezek a férfiak engedelmeskedtek a király parancsának, a három hébert ruhástul, megkötözve vetették a tűzbe — talán azért, hogy minél hamarabb megeméssze őket a tűz. Viszont éppen Nabukodonozor szolgái voltak azok, akiket megöltek a lángok (Dániel 3:19–22).
19 De valami rendkívüli történt. Bár Sidrák, Misák és Abednégó a tüzes kemence kellős közepén voltak, a lángok nem emésztették meg őket. Képzeld csak el Nabukodonozor megdöbbenését! Erősen megkötözve vetették a hébereket a lobogó tűzbe, és mégis életben voltak. Sőt szabadon sétáltak a tűzben! Nabukodonozor azonban észrevett még valamit. „Nem három férfiút veténk-é a tűz közepébe megkötözve?” — kérdezte udvara magas rangú tisztviselőit. „Bizonyára, oh király!” — válaszolták azok. „Ímé — kiáltott fel Nabukodonozor —, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé” (Dániel 3:23–25).
20., 21. a) Mit vett észre Nabukodonozor Sidrákon, Misákon és Abednégón, amikor kijöttek a kemencéből? b) Mit volt kénytelen elismerni Nabukodonozor?
20 Nabukodonozor odament a tüzes kemence ajtajához. „Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái — kiáltotta —, jertek ki és jőjjetek ide!” A három héber kijött a tűz közepéből. Kétségtelen, hogy azok, akik e csoda szemtanúi voltak — köztük a satrapák, a helytartók, a kormányzók és a magas rangú tisztviselők —, mind megdöbbentek. Igen, úgy tűnt, mintha ezek a fiatalok nem is lettek volna a kemencében! A tűz szaga sem járta át őket, egyetlen hajszáluk sem perzselődött meg (Dániel 3:26, 27).
21 Nabukodonozor király most kénytelen volt elismerni, hogy Jehova a felséges Isten. Kijelentette: „Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az ő angyalát és kiszabadította az ő szolgáit, a kik ő benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és veszedelemre adták az ő testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az ő Istenökön kivül.” Ezután a király ezt a szigorú figyelmeztetést fűzte hozzá: „Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson.” A három hébert a király ezután újra kegyébe fogadta, és ’nagy tisztségre emelte Babilon tartományában’ (Dániel 3:28–30).
HIT ÉS A TŰZPRÓBA NAPJAINKBAN
22. Milyen értelemben néznek szembe hasonló körülményekkel Jehova mai szolgái, mint amilyenekkel Sidrák, Misák és Abednégó nézett szembe?
22 Jehova imádói napjainkban is hasonló körülményekkel néznek szembe, mint Sidrák, Misák és Abednégó. Igaz, ma talán nem fogoly szó szerint Isten népe. Mégis, Jézus azt mondta, hogy követői „nem e világból valók” (János 17:14). „Idegenek” abban az értelemben, hogy nem fogadják el a körülöttük lévők Írás-ellenes szokásait, magatartásformáját és cselekvésmódját. Ahogyan Pál apostol írta, a keresztényeknek ’nem szabad magukat e világhoz szabniuk’ (Róma 12:2).
23. Hogyan bizonyult a három héber megingathatatlannak, és hogyan követhetik példájukat a mai keresztények?
23 A három héber visszautasította, hogy hasonlóvá váljon a babiloni rendszerhez. Még az sem térítette el őket, hogy alaposan megtanították őket a kaldeusok tudományára. Az imádat kérdésében elfoglalt álláspontjuk nem volt vita tárgya, és Jehova iránt nyilvánítottak ki ragaszkodást. A mai keresztényeknek éppilyen megingathatatlannak kell lenniük. Nem szabad szégyellniük magukat amiatt, hogy mások, mint a világban levők. Valójában „a világ elmúlik, és annak kívánsága is” (1János 2:17). Ezért ostobaság és hiábavaló az, ha valaki a dolgok e haldokló rendszeréhez válik hasonlóvá.
24. Milyen hasonlóság van a hűséges keresztények és a három héber állásfoglalása között?
24 A keresztényeknek őrizkedniük kell a bálványimádás minden formájától, köztük a ravasz formáitól is (1János 5:21).e Sidrák, Misák és Abednégó engedelmesen és tisztelettudóan állt az arany állókép előtt, de felismerte, hogy a tisztelet puszta kimutatásánál többet jelentett volna, ha leborul előtte. Ez imádatot jelentő cselekedet volt, és Jehova haragját vonták volna magukra, ha részt vesznek benne (5Mózes 5:8–10). John F. Walvoord ezt írja: „Ez tulajdonképpen a zászló előtti tisztelgés volt, noha lehetett vallásos jelentése is annak alapján, hogy a vallásos és a nemzeti lojalitás szorosan összefonódott.” Az igaz keresztényeknek ma ugyanilyen szilárd az állásfoglalásuk a bálványimádással szemben.
25. Milyen tanulságot vontál le Sidrák, Misák és Abednégó valós életből vett történetéből?
25 A Sidrákról, Misákról és Abednégóról szóló bibliai beszámoló ragyogó szemléltető példa mindazoknak, akik eltökélték, hogy kizárólagos odaadást tanúsítanak Jehova iránt. Pál apostol nyilvánvalóan erre a három héberre gondolt, amikor azokról beszélt, akik hitet mutattak ki, köztük azokról, akik „megoltották a tűznek erejét” (Zsidók 11:33, 34). Jehova megjutalmazza mindazokat, akik utánozzák az ilyen hitet. A három héber kiszabadult a tüzes kemencéből, mi pedig biztosak lehetünk abban, hogy Jehova feltámasztja mindazokat a lojálisokat, akik a feddhetetlenség megőrzőiként vesztik életüket, és örökké tartó élettel áldja meg őket. Bárhogy legyen is, Jehova „megőrzi a lojálisok lelkét; kiszabadítja őket a gonoszok kezéből” (Zsoltárok 97:10, NW).
[Lábjegyzetek]
a Néhányan úgy vélik, hogy Marduk, akit a Babiloni Birodalom alapítójának tekintettek, az isteni rangra emelt Nimródot képviseli. Ezt azonban nem lehet bizonyossággal állítani.
b A „Baltazár” név jelentése: ’Óvd meg a király életét!’ A „Sidrák” szó talán azt jelenti: ’Aku [a sumér holdisten] parancsa’. A „Misák” valószínűleg egy sumér istenre utal, az „Abednégó” név jelentése pedig ’Negó [vagyis Nabú] szolgája’.
c Figyelembe véve az állókép óriási méretét, néhány bibliatudós úgy véli, hogy fából készült, és azután vonták be arannyal.
d A „vádat emelének” szókapcsolattal fordított arám kifejezés azt jelenti, hogy egy személy ’darabjait megenni’ — úgyszólván tönkretenni rágalmazás által.
e A Biblia például a falánkságot és a kapzsiságot is összekapcsolja a bálványimádással (Filippi 3:18, 19; Kolossé 3:5).
MIT ÉRTETTÉL MEG?
• Miért utasította vissza Sidrák, Misák és Abednégó azt, hogy leboruljon az állókép előtt, amelyet Nabukodonozor állíttatott fel?
• Hogyan reagált Nabukodonozor a három héber álláspontjára?
• Hogyan jutalmazta meg Jehova a három hébert a hitéért?
• Mit tanultál abból, hogy odafigyeltél Sidrák, Misák és Abednégó valós életből vett történetére?
[Egész oldalas kép a 68. oldalon]
[Képek a 70. oldalon]
1. Templomtorony (zikkurát) Babilonban
2. Marduk-templom
3. Bronzból készült dísztábla, amely Marduk (balra) és Nabú (jobbra) istent ábrázolja, amint sárkányokon állnak
4. Az építkezéseiről nevezetes Nabukodonozor kámeája
[Egész oldalas kép a 76. oldalon]
[Egész oldalas kép a 78. oldalon]