A más juhok és az új szövetség

„Az idegeneket . . ., a ki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat: szent hegyemre viszem föl ezeket” (ÉSAIÁS 56:6, 7).

 1. a) Mi valósul meg János látomása szerint, ameddig visszafogják Jehova ítéletének szeleit? b) Milyen figyelemre méltó sokaságot látott János?

A JELENÉSEK könyvében feljegyzett negyedik látomásban János apostol látta, amint visszafogják Jehova ítéletének pusztító szeleit, míg be nem fejeződik „Isten Izráele” minden tagjának az elpecsételése. Először ők részesülnek áldásban Jézuson, Ábrahám Magvának a legfőbb részén keresztül (Galátzia 6:16; 1Mózes 22:18; Jelenések 7:1–4). János ugyanebben a látomásban látott ’egy nagy sokaságot, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből, kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!’ (Jelenések 7:9, 10). Mivel a nagy sokaság azt mondja, hogy „az idvesség . . . a Bárányé”, ez azt mutatja, hogy ők is áldásban részesülnek Ábrahám Magva által.

 2. Mikor jelent meg a nagy sokaság, és hogyan lehet meghatározni?

² Ezt a nagy sokaságot 1935-ben ismerték fel, s ma már több mint 5 millió a száma. A nagy nyomorúság túlélőiként vannak megjelölve a tagjai, s örök életre lesznek elkülönítve, amikor Jézus szétválasztja „a juhokat a kecskéktől”. A nagy sokasághoz tartozó keresztények Jézusnak a juhaklokról szóló szemléltetésében a „más juhokhoz” tartoznak. Az a reménységük, hogy örökké élhetnek egy paradicsomi földön (Máté 25:31–46; János 10:16; Jelenések 21:3, 4).

 3. Miben különböznek a felkent keresztények és a más juhok az új szövetséget tekintve?

³ A 144 000 az új szövetségen keresztül részesül az ábrahámi szövetség áldásában. Mivel részesei az új szövetségnek, „ki nem érdemelt kedvesség alá” és „Krisztus törvénye alá” kerülnek (Róma 6:15; 1Korinthus 9:21, NW). Éppen ezért kizárólag Isten Izráelének a 144 000 tagja fogyaszt jogosan az emlékjegyekből Jézus halálának az emlékünnepén, és Jézus csakis velük kötötte meg a szövetséget egy Királyságra (Lukács 22:19, 20, 29). A nagy sokaság tagjai nem részesei az új szövetségnek. De Isten Izráeléhez társulnak, és együtt élnek velük az ’országukban’ (Ésaiás 66:8). Ezért ésszerűen elmondható, hogy ők is Jehova ki nem érdemelt kedvessége alá és a Krisztus törvénye alá kerülnek. Bár nem részesei az új szövetségnek, de haszonélvezői.

„Idegenek” és „Isten Izráele”

 4., 5. a) Milyen csoport szolgál Jehovának Ésaiás szerint? b) Hogyan teljesedett be az Ésaiás 56:6, 7 a nagy sokaságon?

⁴ Ésaiás próféta ezt írta: „az idegeneket, a kik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Ő néki szolgái legyenek; mindenkit, a ki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat: szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvídámítom őket imádságom házában; egészen égő és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon” (Ésaiás 56:6, 7). Izráelben ez azt jelentette, hogy az „idegenek”, a nem izraeliták, Jehovát imádják — szeretik a nevét, engedelmeskednek a Törvényszövetség feltételeinek, megtartják a sabbathot és áldozatot mutatnak be a templomban, Isten „imádság házában” (Máté 21:13).

⁵ Napjainkban a nagy sokaság ’az idegenek, akik az Úrhoz adták magukat’. Isten Izráeléhez csatlakozva szolgálják Jehovát (Zakariás 8:23). Ugyanolyan elfogadható áldozatot mutatnak be, mint Isten Izráele (Zsidók 13:15, 16). Isten szellemi templomában, az ő „imádság házában” mutatnak be imádatot. (Vesd össze: Jelenések 7:15.) Vajon megtartják a heti sabbathot? Sem a felkentek, sem a más juhok nem kaptak erre parancsot (Kolossé 2:16, 17). A felkent héber keresztényeknek azonban ezt mondta Pál: „megvan a szombatja [szombati nyugalom, Újfordítású revideált Biblia] az Isten népének. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól” (Zsidók 4:9, 10). Ezek a héberek ebbe a „szombati nyugalomba” léptek be, amikor alávetették magukat „Isten igazságosságának”, és megnyugodtak, nem próbálva meg igazolni magukat a Törvény cselekedeteivel (Róma 10:3, 4, Vida fordítás). A felkent nem zsidó keresztények ugyanilyen nyugalomban vannak, mivel alávetik magukat Jehova igazságosságának. A nagy sokaság ebbe a nyugalomba csatlakozik hozzájuk.

 6. Hogyan vetik ma alá magukat a más juhok az új szövetségnek?

⁶ A más juhok ezenkívül alávetik magukat az új szövetségnek, ugyanúgy, mint ahogyan régen az idegenek alávetették magukat a Törvényszövetségnek. Hogyan? Nem úgy, hogy részeseivé válnak, hanem úgy, hogy alávetik magukat a velejáró törvényeknek, és hasznot merítenek az elrendezéseiből. (Vesd össze: Jeremiás 31:33, 34.) Felkent társaikhoz hasonlóan a más juhoknak is a „szívökbe” van írva Jehova törvénye. Mélységesen szeretik Jehova parancsolatait és alapelveit, s engedelmeskednek nekik (Zsoltárok 37:31; 119:97). Ismerik Jehovát, akárcsak a felkent keresztények (János 17:3). Mi a helyzet a körülmetélkedéssel? Mintegy 1500 évvel az új szövetség megkötése előtt Mózes így buzdította az izraelitákat: „Metéljétek . . . körül a ti szíveteket” (5Mózes 10:16; Jeremiás 4:4). A kötelező testi körülmetélkedés ugyan elmaradt a Törvénnyel együtt, de a felkenteknek és a más juhoknak ’körül kell metélniük’ a szívüket (Kolossé 2:11). Végül pedig Jézus kiontott ’szövetségvére’ alapján Jehova megbocsátja a más juhok vétkeit (Máté 26:28; 1János 1:9; 2:2). Isten nem fogadja őket szellemi fiaivá, mint a 144 000-t. De igazságosnak nyilvánítja a más juhokat abban az értelemben, ahogyan Isten barátjaként igazságosnak lett nyilvánítva Ábrahám (Máté 25:46; Róma 4:2, 3; Jakab 2:23).

 7. Milyen kilátás nyílik ma meg a más juhok előtt, akik igazságosnak vannak nyilvánítva, miként Ábrahám?

⁷ A 144 000 számára az igazságossá nyilvánítás által lehetőség nyílik a reménységre, hogy Jézussal uralkodhatnak az égi Királyságban (Róma 8:16, 17; Galátzia 2:16). A más juhok számára az Isten barátaiként való igazságossá nyilvánítás által lehetővé válik, hogy azt a reménységet válasszák, hogy örökké élhetnek egy paradicsomi földön — akár úgy, hogy túlélik Armageddont a nagy sokaság tagjaként, akár ’az igazak feltámadása’ által (Cselekedetek 24:15). Micsoda kiváltság, ha valaki ilyen reménységnek örvend, ha a világegyetem Szuverénjének a barátja és ha az ő ’sátrának a vendége’ (Zsoltárok 15:1, 2, Úf). Igen, a felkentek és a más juhok is csodálatos módon részesülnek áldásban Jézuson, Ábrahám Magván keresztül.

A nagyobb engesztelés napja

 8. Mit árnyékoltak elő az engesztelés napi áldozatok a Törvény alatt?

⁸ Pál, amikor az új szövetséget tárgyalta, emlékeztette olvasóit a Törvényszövetség alatt évenként megtartott engesztelés napjára. Ezen a napon külön áldozatot mutattak be Lévi papi törzséért, külön a többi 12 nem papi törzsért. Ennek már régóta az a magyarázata, hogy Jézus nagy áldozatát árnyékolja elő, amely javára válik az égi reménységű 144 000-nek is, és annak a több millió személynek is, akinek földi reménysége van.a Pál rámutatott, hogy a beteljesedésekor Jézus áldozatának a haszna egy nagyobb engesztelési napon keresztül jön el, az új szövetség alatt. Jézus mint ennek a nagyobb napnak a Főpapja tökéletes életét adta engesztelő áldozatként, hogy „örök váltságot” szerezzen az embereknek (Zsidók 9:11–24).

 9. Mit kaphattak meg a héber felkent keresztények azáltal, hogy az új szövetségben vannak?

⁹ Az első században sok héber keresztény továbbra is ’buzgó volt a [Mózesi] Törvény mellett’ (Cselekedetek 21:20). Éppen ezért találó volt, amire Pál emlékeztette őket: „új szövetségnek a közbenjárója ő [Jézus], hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét” (Zsidók 9:15). Az új szövetség feloldotta a héber keresztényeket az ó szövetség alól, amely kiemelte bűnös voltukat. Az új szövetségnek köszönhetően megkaphatták „az örökkévaló [égi] örökségnek ígéretét”.

10. Miért hálásak Istennek a felkentek és a más juhok?

¹⁰ „A ki hisz a Fiúban”, hasznot fog meríteni a váltságáldozatból (János 3:16, 36). Pál ezt mondta: „Krisztus . . . egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják idvességökre” (Zsidók 9:28). Akik ma őszintén várják Jézust, azok többek között az Isten Izráelének még életben maradt felkent keresztényei és a nagy sokaságot alkotó több millió személy, akiknek szintén örökké tartó örökségük van. Mindkét osztály hálás Istennek az új szövetségért és az ahhoz kapcsolódó életadó áldásokért, köztük a nagyobb engesztelés napjáért és a Főpapnak, Jézusnak az égi szentek szentjében bemutatott szolgálatáért.

Elfoglaltak a szent szolgálatban

11. Mit tesznek a felkent keresztények is, és a más juhok is boldogan, Jézus áldozata által megtisztult lelkiismerettel?

¹¹ Pál a Zsidókhoz írt levelében kiemeli, hogy Jézus áldozata az új szövetség elrendezésén belül értékesebb, mint az ó szövetség alatt bemutatott, bűnért való áldozatok (Zsidók 9:13–15, NW). Jézus jobb áldozata ’meg tudja tisztítani lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy az élő Istennek szolgáljunk’. A héber keresztényeknél a „holt cselekedetek” közé számítottak ’az előző szövetség alatt elkövetett törvényszegések’. Napjainkban a keresztényeknél idetartoznak a múltban elkövetett bűnök, amelyeket már igazán megbántak, és amelyeket megbocsátott Isten (1Korinthus 6:9–11). A felkent keresztények megtisztult lelkiismerettel végeznek ’szent szolgálatot az élő Istennek’. Ezt teszi a nagy sokaság is. „A Bárány vére” által megtisztult lelkiismerettel Isten nagyszerű szellemi templomában vannak, „és szent szolgálatot végeznek neki éjjel és nappal” (Jelenések 7:14, 15, NW).

12. Hogyan mutatjuk ki, hogy „a hit teljes bizonyossága” van bennünk?

¹² Pál még ezt is mondta: „Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével [a hit teljes bizonyosságában, NW], mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettől, és testök meg van mosva tiszta vízzel” (Zsidók 10:22, 23a). Hogyan mutathatjuk ki, hogy „a hit teljes bizonyossága” van bennünk? Pál így buzdította a héber keresztényeket: „tartsuk meg a[z égi] reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett, és ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, el nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget” (Zsidók 10:23b–25). Ha hitünk élő, mi sem fogjuk ’elhagyni a magunk gyülekezetét’. Örömmel fogjuk buzdítani testvéreinket, és örömmel vesszük a szeretetre és a jó cselekedetekre ösztönző buzdításukat, és meg fogunk erősödni reménységünk nyilvános kijelentésének a létfontosságú munkájára, legyen ez a reménység akár földi, akár égi (János 13:35).

Az „örök szövetség”

13., 14. Milyen értelemben örök az új szövetség?

¹³ Mi történik akkor, amikor a 144 000 utolsó tagjának is valóra válik égi reménysége? Vajon megszűnik az új szövetség érvényessége? Akkor már Isten Izráelének egyetlen tagja sem marad a földön. A szövetség mindegyik résztvevője Jézussal lesz ’Atyjának a Királyságában’ (Máté 26:29, Vi). De ne feledjük Pál Zsidókhoz írt levelének a szavait: „A békesség Istene . . . kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által” (Zsidók 13:20; Ésaiás 55:3). Milyen értelemben örök az új szövetség?

¹⁴ Először is abban az értelemben, hogy a Törvényszövetségtől eltérően sosem váltja fel valami más. Másodszor, maradandóak a működéséből származó eredmények, akárcsak Jézus királyi mivolta. (Vesd össze a Lukács 1:33-at az 1Korinthus 15:27, 28-cal.) Az égi Királyságnak örök helye van Jehova szándékában (Jelenések 22:5). Harmadszor pedig a más juhok folytonosan hasznot merítenek az új szövetségi elrendezésből. Krisztus ezeréves uralma alatt a hűséges emberek majd továbbra is „szent szolgálatot végeznek neki [Jehovának] éjjel és nappal az ő templomában”, mint ahogyan most is teszik. Jehova nem hozza fel a múltban elkövetett bűneiket, amelyeket már megbocsátott Jézus ’szövetségvére’ alapján. Továbbra is igazságos állapotban lesznek Jehova barátaiként, és törvénye marad a szívükbe írva.

15. Írd le, milyen lesz Jehova kapcsolata földi imádóival az új világban.

¹⁵ Vajon Jehova el tudja majd mondani ezekről az emberi szolgákról, hogy „az Istenük vagyok, ők pedig az én népem”? Igen. „Velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök” (Jelenések 21:3). Ők alkotják majd a „szentek táborát”, ők képviselik majd a földön „a szeretett várost”, Jézus Krisztus égi menyasszonyát (Jelenések 14:1; 20:9; 21:2). Mindez azért lehetséges, mert hisznek Jézus kiontott ’szövetségvérében’, és mert alávetik magukat az égi királyoknak és papoknak, akik a földön éltükkor Isten Izráelét alkották (Jelenések 5:10).

16. a) Milyen lehetőségek várnak azokra, akik a földre támadnak fel? b) Milyen áldások lesznek az ezer év végén?

¹⁶ Mi lesz a földre feltámadó halottakkal? (János 5:28, 29). Ők is meghívást kapnak, hogy ’megáldassanak’ Jézus, vagyis Ábrahám Magva által (1Mózes 22:18). Nekik is szeretniük kell Jehova nevét, szolgálniuk kell őt, elfogadható áldozatot kell bemutatniuk és szent szolgálatot kell végezniük imádságházában. Akik így tesznek, belépnek majd Isten nyugalmába (Ésaiás 56:6, 7). Az ezer év végére minden hűséges emberi tökéletességre jut Jézus Krisztusnak és 144 000 társpapjának a szolgálata által. Igazságosak lesznek, és nem csak igazságosnak nyilvánítják őket Isten barátaiként. ’Megelevenednek’, mivel teljes mértékben megszabadulnak az Ádámtól örökölt bűntől és haláltól (Jelenések 20:5; 22:2). Micsoda áldás lesz ez! A mostani kilátásunk szerint úgy tűnik, hogy Jézusnak és a 144 000-nek a papi munkája befejeződik. Teljes mértékben javunkra fognak válni a nagyobb engesztelési nap áldásai. Ez után Jézus „átadja az országot [királyságot, Vi] az Istennek és Atyának” (1Korinthus 15:24). Ekkor lesz az emberiség végső próbája, majd utána következik Sátánnak és démonainak az örök pusztulása (Jelenések 20:7, 10).

17. Mit határozzunk el mindannyian a ránk váró örömet tekintve?

¹⁷ Milyen szerepet fog játszani az „örök szövetség”, ha egyáltalán lesz szerepe az akkor kezdődő izgalmas időszakban? Ennek nem vagyunk a megmondhatói. Elegendő most nekünk, amit Jehova eddig feltárt. Áhítattal tölt el minket. Gondolj csak bele: örökké tartó élet az „új ég és új föld” részeként! (2Péter 3:13). Bárcsak semmi sem gyengítené a vágyunkat, hogy örököljük ezt az ígéretet. Talán nem könnyű szilárdan állni. Pál ezt mondta: „békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet” (Zsidók 10:36). De ne feledd, hogy bármilyen nehézségen kell is túljutnod, bármilyen ellenségeskedést kell is leküzdened, jelentéktelenné halványul a ránk váró örömhöz képest (2Korinthus 4:17). Ezért egyikünk se legyen a ’meghátrálás embere, hogy elvesszen’. Bizonyuljunk inkább olyanoknak, mint akiknek van ’hitük, hogy életet nyerjenek’ (Zsidók 10:39). Bízzunk mindannyian teljes mértékben Jehovában, a szövetségek Istenében, hogy örökké tartó áldásban részesüljünk kivétel nélkül mindannyian.

[Lábjegyzet]

Értetted?

◻ A felkent keresztényeken kívül kik részesülnek áldásban Ábrahám Magván keresztül?

◻ Azáltal hogy áldásban részesülnek az új szövetségen keresztül, miben hasonlítanak az ó szövetség alatt lévő prozelitákhoz a más juhok?

◻ Hogyan részesülnek áldásban a más juhok a nagyobb engesztelés napi elrendezésen keresztül?

◻ Miért nevezte Pál az új szövetséget „örök szövetségnek”?

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

Szent szolgálat a templomban

A nagy sokaság a felkent keresztényekkel Jehova nagyszerű szellemi templomának a földi udvarában mutat be imádatot (Jelenések 7:14, 15; 11:2). Nincs okunk úgy következtetni, hogy a pogányoknak egy elkülönített udvarában van. Amikor Jézus a földön volt, a pogányoknak volt udvaruk a templomban. De Salamon és Ezékiel templomának Istentől ihletett terveiben nem volt szó pogányok udvaráról. Salamon templomában volt egy külső udvar, ahol az izraeliták és a prozeliták, férfiak és nők együtt mutattak be imádatot. Ez a szellemi templom földi udvarának a prófétai mintája, ahol János a nagy sokaságot látta, amint szent szolgálatot végez.

De csak a papok és a léviták léphettek a belső udvarra, ahol a nagy oltár volt; csak a papok léphettek be a szentélybe; és csak a főpap léphetett be a szentek szentjébe. A belső udvar és a szentély tudvalevőleg a földön lévő felkent keresztények különleges szellemi állapotát árnyékolja elő. A szentek szentje pedig magát az eget jelképezi, ahol a felkent keresztények halhatatlan életet kapnak égi Főpapjukkal együtt (Zsidók 10:19, 20).

[Kép a 23. oldalon]

A ránk váró örömet tekintve legyen ’hitünk, hogy életet nyerjünk’