SZENT KIJELENTÉSEK

Ez a kifejezés csupán négyszer fordul elő a Keresztény Görög Iratokban; a görög loʹgi·on szót ( jel.: ’szócska’) fordítják így, amely a loʹgosz (szó) főnév kicsinyítő képzős alakja. Eredetileg a loʹgi·on szóval egy rövid szent kijelentésre utaltak, idővel pedig bármilyen isteni üzenetre, illetve orákulumra, vagyis jóslatra. Egyes angol fordítások egyszerűen úgy adják vissza ezt a szót, hogy „orákulum” (AS, KJ, RS). A Wuest által készített fordítás az „isteni kijelentések” kifejezést használja a Cselekedetek 7:38-ban, valamint a Róma 3:2-ben (lásd még: Bud., Soós).

István említést tett arról, hogy amikor Mózes megkapta a Törvényt a Sínai-hegyen, akkor tulajdonképpen „élő szent kijelentéseket kapott” (Cs 7:38). Pál apostol a következő szavakkal utalt a Héber Iratokra és az ihletett Keresztény Görög Iratok akkor már létező részeire: „Mi tehát a fölénye a zsidónak, vagy mi a haszna a körülmetéltségnek? Mindenképpen sok. Mindenekelőtt azért, mert rájuk bízattak az Isten szent kijelentései” (Ró 3:1, 2). Tehát az ihletett Írások imént említett részeinek a megírása a zsidókra volt bízva, és ők ezt úgy vitték véghez, hogy „a szent szellem vezette őket” (2Pt 1:20, 21).

Pál apostol a hébereknek írt levelében ’szent kijelentésekként’ utalt az Úr Jézus Krisztusnak, az apostolainak és más ihletett keresztény íróknak a tanításaira (Héb 5:12; vö.: Héb 6:1, 2). Péter is hasonlóan tág értelemben használja ezt a szót, amikor Krisztus követőinek ír az 1Péter 4:11-ben: „Ha valaki szól, úgy szóljon, mint aki Isten szent kijelentéseit szólja”. Ezenkívül Pál apostol írásait ugyanolyan hitelesnek állítja be, mint „az Írások többi részét” (2Pt 3:15, 16).

A görög Septuaginta sokszor használja a loʹgi·on szót, például amikor a Zsoltárok 12:6-ot (11:6, LXX) fordítja, mely így szól: „Jehova szavai tiszta szavak”. A Septuaginta Bagster-féle angol kiadása így adja vissza ezt a verset: „Az Úr orákulumai tiszta orákulumok”.