Horgonyhoz hasonló remény

10., 11. Mihez hasonlította Pál a reményünket, és miért találó ez a hasonlat?

¹⁰ Pál rámutatott, hogy Jehova ígérete szerint Ábrahámon keresztül áldások fognak kiáradni. Utána pedig elmondta: „Isten . . . esküvéssel lépett közbe, hogy két változhatatlan tény [szava és esküje] által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet, mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya” (Zsidók 6:17–19; 1Mózes 22:16–18). A felkent keresztények a halhatatlan égi életben reménykednek. Napjainkban Jehova szolgáinak a többsége előtt pedig az a ragyogó reménység van, hogy örökké tartó élet vár rájuk paradicsomi földön (Lukács 23:43). Ilyen remény nélkül nem lehet hitünk.

¹¹ A horgony egy erős biztonsági szerkezet, amely nélkülözhetetlen abban, hogy egy bizonyos helyen maradjon a hajó, és ne sodródjon el. Egyetlen tengerész sem merészkedne ki a tengerre horgony nélkül. Mivel Pál már többször is átélt hajótörést, tapasztalatból tudta, hogy a tengerészek élete gyakran a hajójuk horgonyától függött (Cselekedetek 27:29, 39, 40; 2Korinthus 11:25). Az első században a hajóknak nem volt motorjuk, amellyel a kapitány úgy manőverezhet, ahogy akar. Az evezős hadihajókat leszámítva a hajók haladása leginkább a szélen múlott. Ha a hajót az a veszély fenyegette, hogy sziklának sodródhat, a kapitány egyetlen lehetősége az volt, hogy bedobta a horgonyt, és így várta ki a vihar végét, bízva abban, hogy a horgony nem lazul meg a tengerfenéken. Pál ezért hasonlította a keresztények reményét „lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonyához” (Zsidók 6:19). Ha ellenségeskedés vagy egyéb próbák vihara ostromol minket, csodálatos reményünk olyan, mint a horgony, mely megszilárdít bennünket, élő lelkeket, hogy hitünk hajója ne sodródjon a kétely veszélyes zátonyai, vagy a hitehagyás végzetünket jelentő sziklái felé (Zsidók 2:1; Júdás 8–13).

12. Hogyan kerülhetjük el azt, hogy elszakadjunk Jehovától?

¹² Pál így figyelmeztette a héber keresztényeket: „Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon” (Zsidók 3:12). Az „elszakad” szóval fordított kifejezés szó szerinti jelentése a görög szövegben: ’eláll’, vagyis megtagadja a hitét. De mi elkerülhetjük az olyan hajótörést, amelyben elsüllyed a hajónk. A hit és a remény a próbáknak még a legnagyobb viharai közepette is segíteni fog ragaszkodnunk Jehovához (5Mózes 4:4; 30:19, 20). Hitünk hajóját így nem fogja ide-oda hányni a hitehagyott tanítások szele (Efézus 4:13, 14). Horgonyszerű reményünkkel képesek leszünk arra, hogy Jehova szolgáiként kiálljuk az élet viharait.

Haladjunk, hogy elérjük úti célunkat

18. Mi által tudunk majd kitartani, ha bármiféle hitpróba ér minket a jövőben?

¹⁸ Hitünk és szeretetünk nehéz próbák alá kerülhet, még mielőtt eljutunk a dolgok új rendszerébe. De Jehova „bátorságos és erős” horgonyt, vagyis csodálatos reményt adott nekünk (Zsidók 6:19; Róma 15:4, 13). Ki tudunk tartani az ellenségeskedés vagy egyéb próbák ostromló vihara idején, ha biztosan vetettük meg a horgonyt reményünk által. Ha már elmúlt egy vihar, de még nem tört ki a következő, határozzuk el, hogy megerősítjük a reményünket, és megszilárdítjuk a hitünket.