Ragaszkodjunk hitünkhöz a próbák ellenére!

„Teljes örömnek tekintsétek, testvéreim, ha különféle próbákkal kerültök szembe” (JAKAB 1:2, NW).

 1. Minek ellenére szolgálja Jehovát a népe hittel és „szívbéli örömmel”?

JEHOVA népe a Tanújaként belé vetett hittel és „szívbéli örömmel” szolgál (5Mózes 28:47, NW; Ésaiás 43:10). Ezt teszik, pedig sok próba éri őket. Nehézségeik ellenére vigaszt merítenek a következő szavakból: „Teljes örömnek tekintsétek, testvéreim, ha különféle próbákkal kerültök szembe, hiszen tudjátok, hogy a hitetek kipróbált minősége kitartást eredményez” (Jakab 1:2, 3, NW).

 2. Mit tudunk Jakab levelének az írójáról?

² Ezt a kijelentést i. sz. 62-ben vetette papírra Jakab tanítvány, Jézus Krisztus féltestvére (Márk 6:3). Jakab vén volt a jeruzsálemi gyülekezetben. Jakab, Kéfás (Péter) és János valójában ’oszlopokul tekintettek’ — a gyülekezet erős, megbízható, szilárd támaszául (Galátzia 2:9). Amikor a körülmetélkedés kérdése „az apostolok és a vének” elé került i. sz. 49 körül, Jakab Írás szerinti, jó javaslatot tett, amelyet elfogadott az első századi vezető testület (Cselekedetek 15:6–29).

 3. Többek között milyen nehézségekkel kerültek szembe az első századi keresztények, és hogyan fordíthatjuk legjobban a javunkra Jakab levelét?

³ Törődő szellemi pásztorként Jakab ’ismerte a juhok külsejét’ (Példabeszédek 27:23). Felismerte, hogy a keresztények akkoriban súlyos próbákkal kerültek szembe. Néhányuknak változtatniuk kellett a gondolkodásukon, mivel kivételeztek a gazdagokkal. Sokaknál csupán formalitás volt az imádat. Néhányan kárt okoztak zabolátlan nyelvükkel. A világi szellem káros hatással volt rájuk, és sokan nem voltak türelmesek, sem imateljesek. Szó, ami szó, szellemi betegség lett úrrá néhány keresztényen. Jakab levele építő módon ilyen dolgokra irányítja a figyelmet, s tanácsa ugyanolyan gyakorlatias napjainkban, mint amilyen i. sz. az első században volt. Nagy hasznunk lesz belőle, ha úgy vizsgáljuk meg ezt a levelet, mintha személyesen nekünk írták volna.a

Amikor próbákat élünk át

 4. Hogyan tekintsük a próbákat?

⁴ Jakab rámutat, hogyan tekintsük a próbákat (Jakab 1:1–4). Nem említi meg, milyen családi kapcsolatban áll Isten Fiával, hanem alázatosan „Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgájának” nevezi magát. Jakab „az elszórtan levő” szellemi Izráel ’tizenkét nemzetségének’ ír, elsősorban az üldözés miatt (Cselekedetek 8:1; 11:19; Galátzia 6:16; 1Péter 1:1). Mivel keresztények vagyunk, minket is üldöznek, és ’különféle próbákkal kerülünk szembe’ (NW). De ha nem feledkezünk meg arról, hogy ha kitartunk a próbák alatt, megerősödik a hitünk, akkor ’teljes örömnek fogjuk tartani’, ha bekövetkeznek rajtunk. Ha megőrizzük Isten iránti feddhetetlenségünket, a próbák alatt ez maradandó boldogságot eredményez.

 5. Mit foglalhatnak magukban a próbáink, és mi történik, ha sikeresen kitartunk?

⁵ Próbáink az embereket általában érő megpróbáltatásokat foglalják magukban. Tegyük fel például, hogy rossz az egészségünk. Isten most nem gyógyít csodálatos módon, de válaszol az imára, amelyben bölcsességet és erőt kérünk, hogy meg tudjunk birkózni a betegséggel (Zsoltárok 41:2–4). Az igazságosságért is szenvedünk, mint Jehova üldözött Tanúi (2Timótheus 3:12; 1Péter 3:14). Ha sikeresen kitartunk az ilyen próbák alatt, hitünk bizonyossá, ’kipróbált minőségűvé’ válik. S ha hitünk győzedelmeskedik, az „kitartást eredményez” (NW). A próbák által erősített hit segíteni fog nekünk kitartanunk a jövőben elkövetkező próbák alatt.

 6. Hogyan teszi „a kitartás teljessé munkáját”, és milyen gyakorlatias lépéseket tehetünk meg a próba alatt?

⁶ „Hadd tegye azonban a kitartás teljessé munkáját” (NW) — mondja Jakab. Ha engedjük, hogy teljesen végbemenjen a próba, s nem igyekszünk Írás-ellenes módszerekkel gyorsan véget vetni a próbának, akkor a kitartás megteszi a „munkáját”, teljessé téve minket mint keresztényeket, s nem lesz hiányos a hitünk. Természetesen ha egy próba valamilyen gyengeséget tár fel, kérjük Jehovát, hogy segítsen legyőznünk. Mi a helyzet, ha az a próbánk, hogy nemi erkölcstelenség elkövetésére érzünk kísértést? Imádkozzunk e miatt a nehézség miatt, és utána cselekedjünk imánkkal összhangban. Talán munkahelyet kell változtatnunk, vagy más lépéseket kell megtennünk, hogy megőrizzük Isten iránti feddhetetlenségünket (1Mózes 39:7–9; 1Korinthus 10:13).

A bölcsesség keresése

 7. Milyen segítséget kaphatunk a próbák leküzdésére?

⁷ Jakab megmutatja, mit tegyünk, ha nem tudjuk, hogyan küzdjünk le egy próbát (Jakab 1:5–8). Jehova nem tesz szemrehányást azért, amiért nincs bölcsességünk, és hittel imádkozunk érte. Segíteni fog abban, hogy helyesen tekintsük a próbát, és kitartsunk. Hívőtársaink felhívhatják a figyelmünket bizonyos írásszövegekre, vagy a bibliatanulmányozás során figyelhetünk fel rájuk. Az isteni gondoskodás által irányított események lehetővé tehetik, hogy meglássuk, mit kell tennünk. Lehet, hogy Isten szelleme vezet minket (Lukács 11:13). Természetesen, ahhoz hogy élvezhessük ezeket az áldásokat, ragaszkodnunk kell szorosan Istenhez és a népéhez (Példabeszédek 18:1).

 8. Miért nem kap semmit sem a kétkedő Jehovától?

⁸ Jehova megadja a bölcsességet, hogy meg tudjunk birkózni a próbákkal, ha ’hittel kérjük, semmit sem kételkedvén’. A kétkedő „hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél [kiszámíthatatlanul] hajt és ide s tova hány”. Ha ilyen ingatagok vagyunk szellemileg, ’ne véljük, hogy kaphatunk valamit az Úrtól’. Ne legyünk ’határozatlanok’ (NW), és ne legyünk ’állhatatlanok’ az imában és másban sem. Higgyünk inkább Jehovában, a bölcsesség Forrásában (Példabeszédek 3:5, 6).

A gazdagok is, és a szegények is ujjonghatnak

 9. Miért van okunk az ujjongásra Jehova imádóiként?

⁹ Ha netán próbáink egyikeként szegények vagyunk, tartsuk szem előtt, hogy a gazdag és a szegény keresztények egyaránt ujjonghatnak (Jakab 1:9–11). A legtöbb felkent nem dúskált anyagi javakban, mielőtt Jézus követőjévé vált volna, és lenézte a világ (1Korinthus 1:26). De ujjonghattak amiatt, hogy Királyság-örökös állást kaptak ’felmagasztalásként’ (NW) (Róma 8:16, 17). Ellenben a gazdagok, akik egykor tiszteletben álltak, ’alacsonyságot’ éltek át Krisztus követőiként, mivel megvetette őket a világ (János 7:47–52; 12:42, 43). Jehova szolgáiként azonban mindannyian ujjonghatunk, mivel a világi gazdagság és magas pozíció semmit sem ér összevetve a szellemi gazdagsággal, amelyet élvezünk. S milyen hálásak vagyunk, hogy köztünk nincs helye annak, hogy büszkék legyünk társadalmi rangunk miatt! (Példabeszédek 10:22; Cselekedetek 10:34, 35).

10. Hogyan tekintse egy keresztény az anyagi gazdagságot?

¹⁰ Jakab segít meglátnunk, hogy életünk nem a gazdagságon és a világban elért teljesítményen múlik. Miképpen a virág szépsége nem tudja megakadályozni annak elmúlását a nap „hévsége” alatt, a gazdag ember sem tudja meghosszabbítani életét a gazdagságával (Zsoltárok 49:7–10; Máté 6:27). Meghalhat, miközben „útain” igyekszik, talán üzleti ügyben. Fontos tehát, hogy ’Istenben legyünk gazdagok’, és tegyünk meg mindent a Királyság-érdekek előmozdításában (Lukács 12:13–21; Máté 6:33; 1Timótheus 6:17–19).

Boldogok, akik kitartanak a próba alatt

11. Milyen kilátásaik vannak azoknak, akik ragaszkodnak hitükhöz a próbák ellenére?

¹¹ Akár gazdagok vagyunk, akár szegények, csakis úgy lehetünk boldogok, ha kitartunk a próbáink alatt (Jakab 1:12–15). Ha ép hittel kitartunk a próbák alatt, boldognak mondhatnak minket, mivel öröm származik abból, ha azt tesszük, ami Isten szemében helyes. Mivel mindhalálig ragaszkodnak hitükhöz, a szellem által nemzett keresztények megkapják „az életnek koronáját”, vagyis a halhatatlanságot az egekben (Jelenések 2:10; 1Korinthus 15:50). Ha földi reménységünk van, és megőrizzük Istenbe vetett hitünket, örömmel várhatjuk a paradicsomi földön lévő örökké tartó életet (Lukács 23:43; Róma 6:23). Milyen jó Jehova mindazokhoz, akik hitet gyakorolnak benne!

12. Ha megpróbáltatást élünk át, miért nem szabad azt mondanunk: „Az Isten tesz próbára engem”?

¹² Vajon lehetséges, hogy maga Jehova próbál meg minket viszontagság által? Nem, nem szabad ezt mondanunk: „Az Isten tesz próbára engem” (NW). Jehova nem próbál minket arra késztetni, hogy bűnt kövessünk el, hanem biztosan segít nekünk, és megadja a szükséges erőt, hogy ki tudjuk állni a próbákat, ha rendíthetetlenek maradunk a hitben (Filippi 4:13). Isten szent, ezért nem hoz minket olyan helyzetbe, amely gyengítené a helytelenséggel szembeni ellenállásunkat. Ha szentségtelen helyzetbe kerülünk, és valamilyen bűnt követünk el, ne hibáztassuk őt, „mert az Istent nem lehet gonosz dolgokkal próbára tenni, és ő maga sem tesz próbára senkit” (NW). Jehova ugyan megengedhet egy próbát, hogy fegyelmezzen minket, ami a javunkra válik, de nem próbál meg minket gonosz szándékkal (Zsidók 12:7–11). Sátán lehet, hogy rosszra csábít, de Isten megszabadíthat minket ettől a gonosztól (Máté 6:13).

13. Mi történhet, ha nem vetünk el egy helytelen vágyat?

¹³ Imateljesnek kell lennünk, mivel bizonyos helyzetekben rossz kívánság jöhet felszínre bennünk, ami bűnre csábíthat minket. Jakab ezt mondja: „mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonja és csábítja” (NW). Nem hibáztathatjuk Istent a bűnünkért, ha hagyjuk, hogy szívünk bűnös vágyakon időzzön el. Ha egy helytelen vágyat nem hessegetünk el, akkor ’megfogan’, vagyis tápláljuk a szívünkben, és „bűnt szűl”. S ha a bűnt elkövettük, „halált nemz”. Nyilvánvalóan óvnunk kell szívünket, és ellen kell állnunk bűnre való hajlamainknak (Példabeszédek 4:23). Káint figyelmeztették, hogy szinte már legyőzte őt a bűn, de nem állt ellen neki (1Mózes 4:4–8). Mi van tehát akkor, ha Írás-ellenes életformát kezdünk folytatni? Bizony hálásnak kell lennünk, ha a keresztény vének megpróbálnak helyreigazítani minket, nehogy bűnt kövessünk el Isten ellen (Galátzia 6:1).

Isten a jó dolgok Forrása

14. Milyen értelemben mondhatjuk el, hogy Isten adományai ’tökéletesek’?

¹⁴ Emlékezzünk arra, hogy Jehova nem a próbáknak, hanem a jó dolgoknak a Forrása (Jakab 1:16–18). Jakab ’szeretett atyjafiainak’ nevezi hívőtársait, és rámutat, hogy Isten az Adományozója ’minden jó adománynak és minden tökéletes ajándéknak’. Jehova szellemi és fizikai adományai ’tökéletesek’, vagyis teljesek, nincsen bennük hiányosság. „Felülről” (NW), Isten égi lakhelyéről valók (1Királyok 8:39). Jehova „a világosságok”, vagyis a nap, a hold és a csillagok „Atyja”. Szellemi fénnyel és igazsággal is ellát minket (Zsoltárok 43:3; Jeremiás 31:35; 2Korinthus 4:6). A nappal ellentétben, ami a mozgásával változtatja az árnyékot, és csak pontosan délben ér a zenitre, Isten mindig a legmagasabb szinten gondoskodik jóról. Ha teljes mértékben kihasználjuk a Szaván és a ’hű és értelmes rabszolgáján’ keresztül nyújtott gondoskodást, biztosan felfegyverez minket, hogy szembe tudjunk nézni a próbákkal (Máté 24:45, Vida fordítás).

15. Mi Jehova egyik legnagyszerűbb adománya?

¹⁵ Mi Isten egyik legnagyszerűbb adománya? Az, hogy szellemi fiakat hozott létre a szent szellem által, amely a jó hírrel vagy az „igazságnak ígéjével” együtt munkálkodik. Akik szellem által születtek, azok ’valami zsenge’, és az emberiségből azért választották ki őket, hogy égi „királyok és papok” legyenek (Jelenések 5:10; Efézus 1:13, 14). Jakab valószínűleg az árpa zsengéjére gondolt — amely niszán hó 16-án lett felajánlva, ezen a napon támadt fel Jézus —, valamint a két búzakenyér felajánlására pünkösdkor, amikor kitöltetett a szent szellem (3Mózes 23:4–11, 15–17). Ebben az esetben Jézus volna a zsenge, társörökösei pedig a ’valami zsenge’. Mi a helyzet akkor, ha földi reménységűek vagyunk? Nos, ha ezt elménkben tartjuk, az segít nekünk abban, hogy ragaszkodjunk a „minden jó adomány” Adományozójába vetett hitünkhöz, aki lehetővé tette, hogy örökké éljünk a Királyság-uralom alatt.

Legyünk „a szó cselekvői”

16. Miért legyünk ’gyorsak a hallásra, de késedelmesek a szólásra és a haragra’?

¹⁶ Akár átélünk most valamilyen hitünket érintő próbát, akár nem, „a szó cselekvőinek” (NW) kell lennünk (Jakab 1:19–25). Isten szavának engedelmes cselekvőiként ’gyorsaknak kell lennünk’ annak ’hallására’ (János 8:47). Másrészt viszont legyünk ’késedelmesek a szólásra’, gondosan mérlegelve szavainkat (Példabeszédek 15:28; 16:23). Jakab talán arra buzdít minket, hogy ne jelentsük ki meggondolatlanul, hogy próbáink Istentől származnak. Azt a tanácsot is kapjuk, hogy legyünk ’késedelmesek a haragra, mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja’. Ha feldühödünk azon, amit más mond, ’késedelmeskedjünk’, nehogy gyűlölködő feleletet adjunk (Efézus 4:26, 27). A haragos szellem, amely talán nehézséget okoz nekünk, és próbát jelenthet másoknak, nem terem bennünk olyasmit, ami igazságos Istenünkbe vetett hitünkből adódóan elvárható volna tőlünk. Egyébként pedig, ha ’bővelkedünk értelemmel’, akkor ’késedelmesek vagyunk a haragra’, testvéreink és testvérnőink pedig vonzódnak hozzánk (Példabeszédek 14:29).

17. Mit eredményez, ha eltávolítjuk szívünkből és elménkből a rosszaságot?

¹⁷ Bizony menteseknek kell lennünk „minden undokságtól” — mindentől, amit utál Isten, és ami haragot szül. Ezenkívül ’el kell vetnünk azt a felesleges dolgot, a rosszaságot’ (NW). Mindannyiunknak meg kell tisztítanunk életünket minden testi vagy szellemi tisztátalanságtól (2Korinthus 7:1; 1Péter 1:14–16; 1János 1:9). Mivel eltávolítottuk szívünkből és elménkből a rosszaságot, az segített nekünk ’szelídséggel fogadni az igazság beoltott igéjét’ (Cselekedetek 17:11, 12). Bármily régóta vagyunk is keresztények, továbbra is engednünk kell, hogy még több Írás szerinti igazságot oltsanak belénk. Miért? Azért, mert Isten szelleme által a beoltott szó hozza létre az „új embert”, aki elnyeri a megmentést (Efézus 4:20–24).

18. Mennyiben különbözik az, aki csupán a szó hallgatója attól, aki cselekszi is?

¹⁸ Hogyan mutatjuk ki, hogy a szó vezet minket? Úgy, ha engedelmes ’cselekvői vagyunk a szónak, nem csak hallgatói’ (NW) (Lukács 11:28). A ’cselekvőknek’ hitük van, aminek eredményeként különböző cselekedeteket hajtanak végre, lelkesen részt vesznek például a keresztény szolgálatban, és rendszeresen közreműködnek Isten népének az összejövetelein (Róma 10:14, 15; Zsidók 10:24, 25). Aki csak hallgatója a szónak „az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát”. Egy pillantást vet a tükörre, majd elmegy és elfelejti, mit kellene megigazítania. ’A szó cselekvőiként’ gondosan tanulmányozzuk Isten „tökéletes törvényét”, és engedelmeskedünk e törvénynek, amelyben minden benne van, amit Isten megkíván tőlünk. Az a szabadság, amit ilyen módon élvezünk, épp az ellenkezője a bűn és a halál rabszolgaságának, mivel életre vezet. ’Maradjunk meg tehát a tökéletes törvény mellett’, állandóan kutatva azt, és engedelmeskedve neki. Gondold csak el! Ha ’nem feledékeny hallgatók vagyunk, hanem a cselekedet követői’, akkor elnyerjük az Isten tetszéséből fakadó örömet (Zsoltárok 19:8–12).

Sokkal több annál, hogy az imádat formáját követik

19., 20. a) Mit kíván meg tőlünk a tiszta imádat a Jakab 1:26, 27 szerint? b) Többek között milyen példák vannak a szeplőtelen imádatra?

¹⁹ Ha szeretnénk Isten tetszését élvezni, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az igaz imádat nem csupán formalitás (Jakab 1:26, 27). Mi talán azt gondoljuk, hogy elfogadható módon ’követjük Jehova imádatának a formáját’, de az számít igazából, ahogy ő ítél meg minket (1Korinthus 4:4). Súlyos hiba lehet, ha nem ’zabolázzuk meg a nyelvünket’. Becsapnánk magunkat, ha azt gondolnánk, Isten kedvét leli imádatunkban, ha rágalmazunk másokat, hazudunk, vagy egyéb módon használjuk helytelenül a nyelvünket (3Mózes 19:16; Efézus 4:25). Biztosan nem akarjuk, hogy bármi okból „hiábavaló” vagy elfogadhatatlan legyen Istennek az ’imádati formánk’ (NW).

²⁰ Jakab ugyan nem említi meg a tiszta imádat minden egyes vonását, de azt mondja, hogy beletartozik az is, hogy ’meglátogatjuk az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban’ (Galátzia 2:10; 6:10; 1János 3:18). A keresztény gyülekezet különleges figyelmet fordít arra, hogy gondoskodjon az özvegyekről (Cselekedetek 6:1–6; 1Timótheus 5:8–10). Mivel Isten a Védelmezője az özvegyeknek és az apátlanoknak, működjünk együtt Vele, megtéve mindent, amit csak tudunk, hogy segítsük őket szellemileg és anyagilag (5Mózes 10:17, 18). A tiszta imádat azt is jelenti, hogy ’szeplő nélkül megtartjuk magunkat a világtól’, a Sátán hatalma alatt lévő igazságtalan emberi társadalomtól (János 17:16; 1János 5:19). Tartsuk tehát távol magunkat a világ istentelen magatartásától, hogy dicsőíthessük Jehovát, és felhasználhasson minket a szolgálatában (2Timótheus 2:20–22).

21. Milyen további kérdések érdemelnek figyelmet Jakab levelével kapcsolatban?

²¹ Jakabnak az eddig megvizsgált tanácsa biztosan segít nekünk kitartanunk a próbák alatt, és ragaszkodnunk a hitünkhöz. Növelnie kellene a jó adományok szerető Adományozója iránti értékelésünket. S Jakab szavai segítenek a tiszta imádatot gyakorolnunk. Mire hívja még fel a figyelmünket? Milyen további lépésekkel bizonyíthatjuk Jehovában való igaz hitünket?

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Mi segít majd kitartanunk a próbák alatt?

◻ Miért ujjonghatnak a keresztények a próbák ellenére?

◻ Hogyan lehetünk a szó cselekvői?

◻ Mit foglal magában a tiszta imádat?

[Kép a 9. oldalon]

Próba idején gyakorolj hitet abban, hogy Jehovának van hatalma válaszolni az imákra

[Képek a 10. oldalon]

„A szó cselekvői” világszerte hirdetik Isten Királyságát