A hit türelmessé és imateljessé tesz minket
„Gyakoroljatok türelmet; szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr jelenléte elközeledett” (JAKAB 5:8, NW).
1. Miért kell elgondolkodnunk a Jakab 5:7, 8-on?
JÉZUS KRISZTUS régóta várt „jelenléte” ma már tény (Máté 24:3–14). Mindannak, aki azt állítja, hogy hisz Istenben és Krisztusban, oka van arra, most sokkal inkább mint valaha, hogy elgondolkodjon Jakab tanítványnak ezeken a szavain: „Gyakoroljatok . . . türelmet, testvérek, az Úr jelenlétéig. Íme! A földműves kitartóan várja a föld drága gyümölcsét, türelmet gyakorolva iránta, míg meg nem kapja a korai esőt és a kései esőt. Ti is gyakoroljatok türelmet; szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr jelenléte elközeledett” (Jakab 5:7, 8, NW).
2. Többek között milyen nehézségekkel kerültek szembe azok, akiknek Jakab írt?
2 Akiknek Jakab írta ihletett levelét, azoknak türelmet kellett gyakorolniuk, és különböző nehézségeket kellett megoldaniuk. Sokan az ellenkezőjét tették annak, ami elvárható volna azoktól, akik azt mondják magukról, hisznek Istenben. Például bizonyos vágyak ellen is szükség volt tenni valamit, amelyek néhányuk szívében kifejlődtek. Helyre kellett állítani a nyugalmat ezek között a korai keresztények között. Tanácsra volt szükségük azért is, hogy legyenek türelmesek és imateljesek. Miközben megvizsgáljuk, mit mondott nekik Jakab, figyeljük meg, hogyan alkalmazhatjuk szavait a mi életünkben.
A helytelen vágyak rombolóak
3. Mik voltak a gyülekezeti viszályok okai, és mit tanulhatunk ebből?
3 Nem volt béke néhány, magát kereszténynek valló között, és ennek a helyzetnek az alapvető oka a helytelen vágyakban rejlett (Jakab 4:1–3). A vitatkozások szakadásokhoz vezettek, s néhányan szeretetlenül ítélkeztek testvéreik felett. Ez azért volt, mert bensejükben érzéki gyönyör utáni sóvárgások tusakodtak. Talán nekünk is imádkoznunk kell segítségért, hogy ellenálljunk a tekintélyre, hatalomra és birtoklásra való testi vágyaknak, hogy semmi olyasmit ne tegyünk, ami megbontja a gyülekezet békéjét (Róma 7:21–25; 1Péter 2:11). Néhány első századi keresztényben a mohóság gyűlölködő, gyilkos szellemmé fajult. Mivel Isten nem teljesítette helytelen vágyaikat, állandóan harcoltak, céljaik elérésére törekedve. Ha hasonló helytelen vágyaink vannak, kérhetünk, de nem kapunk, mivel szent Istenünk nem válaszol az ilyen imákra (Jeremiás siralmai 3:44; 3János 9, 10).
4. Miért nevez Jakab néhányakat ’paráznáknak’, és mennyiben kell érintenie minket ennek a kijelentésnek?
4 Világiasság, irigység és büszkeség volt néhány korai keresztényben (Jakab 4:4–6). Jakab néhányakat ’paráznáknak’ nevez, mivel a világ barátai voltak, s így szellemi házasságtörést követtek el (Ezékiel 16:15–19, 25–45). Biztosan nem szeretnénk világiassá válni viselkedésünkben, beszédünkben és cselekedeteinkben, hiszen az Isten ellenségeivé tenne minket. Szava azt mutatja nekünk, hogy az „irigységre való hajlam” (NW) a bűnös emberekben lévő rosszra való hajlandóság vagy „szellem” (Vida fordítás) része (1Mózes 8:21; 4Mózes 16:1–3; Zsoltárok 106:16, 17; Prédikátor 4:4). Ha tehát felismerjük, hogy irigységgel, büszkeséggel vagy valamilyen más rossz hajlammal kell küzdenünk, kérjük Istent, hogy segítsen szent szellemével. Ez az erő, mellyel Isten ki nem érdemelt kedvességből lát el minket, hatalmasabb, mint az „irigységre való hajlam”. S míg Jehova ellene van a büszkéknek, ki nem érdemelt kedvességet mutat ki irántunk, ha harcolunk a bűnös hajlamokkal szemben.
5. Milyen követelményeknek kell eleget tennünk, hogy Isten ki nem érdemelt kedvességét élvezhessük?
5 Hogyan nyerhetjük el Isten ki nem érdemelt kedvességét? (Jakab 4:7–10). Ahhoz hogy Jehova ki nem érdemelt kedvességét élvezhessük, engedelmeskednünk kell neki, el kell fogadnunk, amiről gondoskodik, és fejet kell hajtanunk minden akarata előtt (Róma 8:28). Az Ördögnek is ’ellen kell állnunk’. „Elfut” tőlünk, ha szilárdak maradunk támogatva Jehova egyetemes szuverenitását. Ebben segít nekünk Jézus, aki féken tartja a világ gonosz képviselőit, hogy ne tegyenek bennünk semmiféle maradandó kárt. És sose feledkezzünk meg arról, hogy az ima, az engedelmesség és a hit által közel kerülünk Istenhez, és ő mellettünk lesz (2Krónika 15:2).
6. Miért nevez Jakab néhány keresztényt ’bűnösnek’?
6 Miért mondja Jakab néhány olyan személyre, hogy ’bűnös’, noha ők azt állítják magukról, hogy hisznek Istenben? Azért, mert vétkesek voltak a „háborúság” (Vi) és a gyilkos gyűlölet miatt — a keresztényektől ezek elfogadhatatlan magatartásformák (Titus 3:3). Rossz cselekedetektől szennyes ’kezeiket’ meg kellett tisztítaniuk. ’Szívüket’, az indíték székhelyét is meg kellett tisztítaniuk (Máté 15:18, 19). Ezek a „tétovázók” (NW) az Istennel és a világgal való barátság között ingadoztak. Rossz példájukból okulva legyünk éberek szüntelen, nehogy ilyesmi miatt hajótörést szenvedjen a hitünk (Róma 7:18–20).
7. Miért mondja Jakab némelyeknek, hogy ’gyászoljanak és sírjanak’?
7 Jakab azt írja olvasóinak, hogy ’nyomorkodjanak és gyászoljanak és sírjanak’. Bűnbánatuk bizonyítéka volna, ha Isten szerinti szomorúságot nyilvánítanának ki (2Korinthus 7:10, 11). Napjainkban egyesek, akik azt mondják, hisznek, a világ barátságát keresik. Ha közülünk valaki ilyenfajta életútra törekszik, vajon nem kellene gyászolnia gyenge szellemi állapota miatt, és nem kellene azonnal lépéseket tennie a dolgok kiigazítására? Ha megteszi a szükséges változtatásokat, és elnyeri Isten bocsánatát, akkor ez az ujjongás érzését kelti benne tiszta lelkiismerete és az örökké tartó élet örömteli kilátása miatt (Zsoltárok 51:12–19; 1János 2:15–17).
Ne ítéljük meg egymást
8., 9. Miért nem szabad mások ellen beszélnünk, vagy megítélnünk másokat?
8 Hívőtársunk ellen beszélni bűn (Jakab 4:11, 12). Némelyek mégis bírálgatják keresztény hittársaikat, talán saját önelégült magatartásuk következményeként, vagy mert azáltal akarják felmagasztalni magukat, hogy lebecsülnek másokat (Zsoltárok 50:20; Példabeszédek 3:29). A valaki „ellen szól” kifejezéssel visszaadott görög szó ellenséges érzelemre utal, és magában foglalja az eltúlzott vagy hamis vád emelését. Ez olyan, mint amikor elítéljük a testvérünket. Ha így teszünk, miért ’szólunk a törvény ellen, és miért kárhoztatjuk Isten törvényét’? Nos, az írástudók és a farizeusok ’szépen félretették Isten parancsolatját’, és a saját irányadó mértékeik szerint ítélkeztek (Márk 7:1–13). Ehhez hasonlóan, ha elítélnénk egy testvért, akit Jehova nem ítélne el, vajon nem ’Isten törvényét kárhoztatnánk’, és nem azt sejtetnénk bűnösen, hogy törvénye nem megfelelő? S ha igazságtalanul kritizálnánk testvérünket, nem töltenénk be a szeretet törvényét (Róma 13:8–10).
9 Ne feledkezzünk meg erről: „Egy a törvényadó és az ítélőbíró” (Újfordítású revideált Biblia) — Jehova. „Törvénye tökéletes”, nem hiányos (Zsoltárok 19:8; Ésaiás 33:22). Egyedül Istennek van joga ahhoz, hogy irányadó mértékeket és szabályokat adjon a megmentéshez (Lukács 12:5). Jakab megkérdezi: „kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?” Nincs jogunk megítélni vagy elítélni másokat (Máté 7:1–5; Róma 14:4, 10). Ha Isten szuverenitásán és pártatlanságán, valamint a mi bűnös voltunkon elmélkedünk, az biztos segít megfékeznünk magunkat, hogy ne ítéljünk meg másokat önelégülten.
Kerüljük a dicsekvő magabiztosságot
10. Miért kell Jehovát figyelembe vennünk a mindennapi életünkben?
10 Mindig figyelembe kell vennünk Jehovát és a törvényét (Jakab 4:13–17). Istent figyelmen kívül hagyva a magabiztos személy ezt mondja: ’Ma vagy holnap elmegyünk egy városba, ott töltünk egy esztendőt, üzleteket kötünk, és nyereségünk lesz.’ Ha ’magunknak gyűjtünk kincset, és nem az Istenben vagyunk gazdagok’, lehet, hogy életünknek holnap vége, és nem lesz lehetőségünk Jehovát szolgálni (Lukács 12:16–21). Amint Jakab is mondja, olyanok vagyunk, mint a hajnali pára, „a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik” (1Krónika 29:15). Csak akkor remélhetünk maradandó örömet és örökké tartó életet, ha hitet gyakorlunk Jehovában.
11. Mit jelent az a mondás: „Ha Jehova akarja”?
11 Ne hagyjuk figyelmen kívül dicsekvően Istent, hanem inkább legyen ilyen az álláspontunk: „Ha Jehova akarja, élni fogunk, és ezt vagy azt megtesszük” (NW). Ezt mondva: „Ha Jehova akarja”, arra utalunk, hogy megpróbálunk az akaratával összhangban cselekedni. Lehet, hogy üzleteket kell kötnünk, hogy ellássuk a családunkat, hogy utazni tudjunk a Királyság-munka miatt és így tovább. De ne kérkedjünk. Az „ilyen dicsekedés gonosz”, mert figyelmen kívül hagyja, hogy Istentől függünk (Zsoltárok 37:5; Példabeszédek 21:4; Jeremiás 9:23, 24).
12. Mit jelentenek a Jakab 4:17 szavai?
12 Kétségtelenül az önbizalomról és a dicsekvésről szóló kijelentéseinek a lezárásaként Jakab ezt mondja: „A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.” Minden kereszténynek alázatosan el kell ismernie, hogy Istentől függ. Ha ezt nem teszi meg, „bűne az annak”. Természetesen ugyanez az alapelv érvényes, ha nem teszünk meg bármit, amit az Istenbe vetett hit megkíván tőlünk (Lukács 12:47, 48).
Figyelmeztetés a gazdagságra nézve
13. Mit mond Jakab azokról, akik rosszul használják fel gazdagságukat?
13 Mivel néhány korai keresztény anyagiassá vált, vagy csodálatot érzett a gazdagok iránt, Jakab erőteljes szavakat használ néhány gazdag emberre (Jakab 5:1–6). A világi emberek, akik rosszul használják fel gazdagságukat, ’sírnak majd, jajgatván a nyomorúságaikon, amelyek elkövetkeznek rájuk’, amikor Isten megfizet nekik a cselekedeteik szerint. Akkoriban a legtöbb ember gazdagsága nagyrészt olyan dolgokból állt, amilyen például a ruházat, a gabona és a bor (Jóel 2:19; Máté 11:8). Ezek közül néhány megrothadhat vagy ’megeheti a moly’, Jakab azonban a gazdagság értéktelenségét hangsúlyozza, nem a romlandóságát. Bár az arany és az ezüst nem rozsdásodik, de ha gyűjtenénk, olyan értéktelenné válnának, mint azok a dolgok, amelyek megrozsdásodnak. A „rozsda” arra utal, hogy az anyagi javakat nem jól használták fel. Így hát egyikünk se feledje, hogy akik anyagi javaikban bíznak, azok ’tűzhöz hasonlót gyűjtöttek össze az utolsó napokban’ (NW), amikor Isten haragja eljön rájuk. Mivel „a végső időben” élünk, ezért különleges jelentősége van ezeknek a szavaknak számunkra (Dániel 12:4; Róma 2:5).
14. Hogyan cselekszenek gyakran a gazdagok, és mi mit tegyünk ezzel kapcsolatban?
14 A gazdagok gyakran becsapják aratóikat, akiknek a kifizetetlen bére megtorlásért „kiált”. (Vö. 1Mózes 4:9, 10.) A világban a gazdagok ’dőzsölnek’. Mivel túlhajszolják az érzéki gyönyöröket, kövér, érzéketlen szívet fejlesztenek ki, s még a lemészárlásukra kitűzött ’napon’ is ezt fogják tenni. ’Elkárhoztatták és megölték az igazat’. Jakab ezért megkérdezi: „Nem áll ellen nektek?” (NW). Egy másik fordítás azonban ezt mondja: „az igaz; nem áll ellen nektek.” Bármelyikről legyen is szó, nem szabad részrehajlónak lennünk a gazdagok iránt. A szellemi érdekeket kell első helyen tartanunk az életünkben (Máté 6:25–33).
A hit segít türelmet gyakorolnunk
15., 16. Miért olyan fontos türelmet gyakorolni?
15 Jakab, miután megjegyzést tesz a világban lévő elnyomó gazdagokra, arra buzdítja az elnyomott keresztényeket, hogy gyakoroljanak türelmet (Jakab 5:7, 8). Ha a hívők türelmesen elviselik nehézségeiket, hűségükért jutalmat kapnak Krisztus jelenlétekor, amikor elnyomóik el lesznek ítélve (Máté 24:37–41). Ezeknek a korai keresztényeknek a földműveshez hasonlónak kellett lenniük, aki türelmesen várja a korai őszi esőt, amikor ültethet, majd a kései tavaszi esőt, amely gyümölcsöt eredményez (Jóel 2:23). Nekünk is türelmet kell gyakorolnunk, s meg kell szilárdítanunk szívünket, főleg azért, mivel „az Úr [Jézus Krisztus] jelenléte” (NW) itt van!
16 Miért legyünk türelmesek? (Jakab 5:9–12). A türelem segít, hogy ne nyögjünk és sóhajtozzunk, amikor hívőtársaink bosszantanak minket. Ha ’egymás ellen sóhajtozunk’ ártó szellemmel, elítél minket Jézus Krisztus, a Bíró (János 5:22). Most, hogy „jelenléte” (NW) elkezdődött, ő pedig „az ajtó előtt áll”, mozdítsuk elő a békét azáltal, hogy türelmesek vagyunk testvéreinkkel, akik sok hitpróbával kerülnek szembe. A mi hitünk is erősödik, ha visszaemlékszünk arra, hogy Isten megjutalmazta Jóbot, amiért türelmesen kitartott a próbái alatt (Jób 42:10–17). Ha hitet és türelmet gyakorlunk, meglátjuk majd, hogy „igen irgalmas az Úr és könyörületes” (Mikeás 7:18, 19).
17. Miért mondja Jakab, hogy „ne esküdjetek”?
17 Ha nem vagyunk türelmesek, akkor lehet, hogy nyomás alatt helytelenül használjuk nyelvünket. Mondjuk, talán elhamarkodottan esküszünk. „Ne esküdjetek” — mondja Jakab, figyelmeztetve minket, hogy ne esküdözzünk könnyelműen. Ha állandóan esküvel erősítgetjük a kijelentéseinket, az egyben képmutatásnak is tűnik. Éppen ezért mondjuk egyszerűen csak az igazságot, az igenünk legyen igen, a nemünk pedig legyen nem (Máté 5:33–37). Jakab természetesen nem azt mondja, hogy helytelen dolog esküt tenni, amikor elmondjuk az igazságot a bíróságon.
A hit és az imáink
18. Milyen körülmények között kell ’kitartanunk az imában’ és ’dicséretet énekelnünk’?
18 Az imának nagy szerepet kell játszania az életünkben, ha ellenőrzés alatt szeretnénk tartani beszédünket, türelmet szeretnénk gyakorolni, és azt szeretnénk, hogy megőrizzük az Istenbe vetett egészséges hitet (Jakab 5:13–20). Különösen akkor kell ’kitartanunk az imában’ (NW), ha próba alatt vagyunk. Ha pedig vidámak vagyunk, ’énekeljünk dicséretet’, mint Jézus az apostolaival, amikor bevezette halálának az emlékünnepét (Márk 14:26). Van amikor olyannyira eltelünk az Isten iránti hálával, hogy még a szívünkben is dicséretet éneklünk (1Korinthus 14:15; Efézus 5:19). Micsoda öröm Jehovát magasztalni énekkel a keresztény összejöveteleken!
19. Mit kell tennünk, ha szellemileg megbetegszünk, és miért tegyük meg ezt a lépést?
19 Talán nem vágyunk énekelni, amikor szellemileg betegek vagyunk, esetleg helytelen viselkedés miatt, vagy mert nem táplálkoztunk rendszeresen Jehova asztaláról. Ha ilyen állapotban vagyunk, hívjuk alázatosan a véneket, hogy ’imádkozzanak felettünk’ (Példabeszédek 15:29). ’Olajjal is megkennek minket az Úrnak nevében.’ Vigasztaló szavaik és Írás szerinti tanácsuk miként az enyhítő hatású olaj a seben, segít majd csillapítanunk depressziónkat, kétségeinket, félelmünket. ’A hitből való imádság megtart minket’, ha ezt a mi hitünk is segíti. Ha a vének úgy találják, hogy súlyos bűn okozza szellemi betegségünket, kedvesen nyilvánvalóvá teszik hibánkat, és megpróbálnak segíteni nekünk (Zsoltárok 141:5). S ha megbánást tanúsítunk, hihetünk abban, hogy Isten meghallgatja imáinkat, és megbocsát nekünk.
20. Miért valljuk be bűneinket, és miért imádkozzunk egymásért?
20 ’Ha megvalljuk egymásnak bűneinket’, annak vissza kellene tartania minket attól, hogy további bűnt kövessünk el. Táplálnia kell az egymás iránti könyörületet, amely tulajdonság arra fog indítani minket, hogy ’imádkozzunk egymásért’. Hihetünk benne, hogy ez áldásos lesz, mivel „az igaznak” imája — azé, aki hitet gyakorol, és akit Isten becsületesnek tart — sokat ér el Jehovánál (1Péter 3:12). Illés prófétának hozzánk hasonló gyengeségei voltak, imája mégis hatásos volt. Imádkozott, és nem esett három és fél évig. S amikor újra imádkozott, esett az eső (1Királyok 17:1; 18:1, 42–45; Lukács 4:25).
21. Mit tudunk talán megtenni, ha egy keresztény hittársunk „eltévelyedik az igazságtól”?
21 Mi történik akkor, ha a gyülekezet egyik tagja „eltévelyedik az igazságtól”, eltér az igaz tanítástól és viselkedéstől? Lehet, hogy vissza tudjuk fordítani vétkétől a Biblia tanácsával, imával és valamilyen más segítséggel. Ha ez sikerül, az Krisztus váltsága alatt tartja őt, és megmenti a szellemi haláltól, valamint a halálos ítélettől. Ha segítünk egy vétkezőnek, sok bűnt fedezünk el. Ha a megfeddett bűnös visszafordul bűnös útjáról, megbánást tanúsít, és megbocsátást kér, akkor örülünk, mert azon munkálkodtunk, hogy elfedezzük bűneit (Zsoltárok 32:1, 2; Júdás 22, 23).
Valami mindannyiunknak szól
22., 23. Milyen hatással kell lenniük ránk Jakab szavainak?
22 Jakab levelében természetesen mindannyiunk számára van valami hasznos. Megmutatja, hogyan küzdjünk meg a próbákkal, tanácsot ad, hogy ne legyünk személyválogatóak, s arra buzdít minket, hogy becsületes cselekedetekkel foglaljuk el magunkat. Jakab arra buzdít minket, hogy fékezzük a nyelvünket, álljunk ellen a világi befolyásnak, és mozdítsuk elő a békét. Szavainak türelmessé és imateljessé is kell tenniük minket.
23 Igaz, Jakab a levelét eredetileg a korai, felkent keresztényeknek küldte. De hagynunk kell mindannyiunknak, hogy tanácsa segítsen ragaszkodnunk a hitünkhöz. Jakab szavai támogathatják a hitet, ami arra indít minket, hogy határozottan cselekedjünk Isten szolgálatában. S ez az Istentől ihletett levél maradandó hitet épít, amely Jehova türelmes, imateljes Tanúivá tesz minket most, „az Úr [Jézus Krisztus] jelenléte” (NW) alatt.
Hogyan válaszolnál?
◻ Miért kellett néhány korai kereszténynek változtatnia a magatartásán és a viselkedésén?
◻ Mire figyelmezteti Jakab a gazdagokat?
◻ Miért kell türelmet gyakorolnunk?
◻ Miért kell rendszeresen imádkoznunk?
[Kép forrásának jelzése a 19. oldalon]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Kép a 23. oldalon]
Némelyik korai kereszténynek türelmesebbnek kellett lennie hittársaival
[Kép a 24. oldalon]
A keresztényeknek türelmesnek, szeretetteljesnek és imateljesnek kell lenniük