Jehova hosszútűrő Isten

„Az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú” (2MÓZES 34:6).

1—2. a) Kiknek származott a múltban hasznuk Jehova hosszútűréséből? b) Mit jelent a „hosszútűrés” szó?

A NOÉ napjaiban élt embereknek, azoknak az izraelitáknak, akik a pusztában vándoroltak Mózessel, a Jézus földönlétekor élt zsidóknak — mindezeknek a személyeknek mások voltak a körülményeik. De mindannyiuknak hasznuk származott Jehovának egy kedves tulajdonságából, a hosszútűréséből, sőt némelyeknek ez még az életüket is jelentette. Jehova hosszútűrése a mi életünket is jelentheti.

² Mi a hosszútűrés? Mikor mutatja ki Jehova, és miért? A „hosszútűrés” egy meghatározás szerint „a rossz vagy a provokáció türelmes elviselése, azzal az elhatározással párosulva, hogy egy személy nem adja fel annak reményét, hogy a megromlott kapcsolatban javulás következhet be”. Ennek a tulajdonságnak tehát célja van, és legfőképpen a kellemetlen helyzetet okozó személy jólétét nézi. Ám a hosszútűrés nem jelenti azt, hogy valaki elnézi a helytelenséget. A hosszútűrés véget ér, amikor betölti a célját, vagy amikor már nincs értelme tovább tűrni a helyzetet.

 3. Mi a célja Jehova hosszútűrésének, és mikor ér véget?

³ Noha emberek is lehetnek hosszútűrők, a legkimagaslóbban Jehova mutatja ki ezt a tulajdonságot. Azóta, hogy a bűn megrontotta Jehovának az emberi teremtményeivel ápolt kapcsolatát, Teremtőnk türelmesen elvisel bizonyos dolgokat, és gondoskodott arról az eszközről is, mely által a bűnbánó emberek javíthatnak a vele való kapcsolatukon (2Péter 3:9; 1János 4:10). De amikor hosszútűrése eléri a célját, lépéseket fog tenni a szándékosan vétkezők ellen, és elhozza a jelenlegi gonosz rendszer végét (2Péter 3:7).

Összhangban Isten fő tulajdonságaival

 4. a) Hogyan jut kifejezésre a Héber Iratokban a hosszútűrés gondolata? (Lásd a lábjegyzetet is.) b) Hogyan beszél Náhum próféta Jehováról, és mit tár fel ez Jehova hosszútűréséről?

⁴ A Héber Iratokban a hosszútűrés gondolatát két héber szóval fejezik ki, melyek szó szerinti jelentése ’orrlyukak nagysága’a, és amelyeket az Új világ fordításbanb úgy adnak vissza, hogy „lassú a haragra”. Isten hosszútűréséről szólva Náhum próféta kijelentette: „Jehova lassú a haragra és nagy hatalmú, de nem tartja vissza a büntetést” (Náhum 1:3, NW). Jehova hosszútűrése tehát nem a gyengeség jele, és nem is vég nélküli. Az a tény, hogy a mindenható Isten egyszerre lassú a haragra és nagy hatalmú, azt mutatja, hogy azért hosszútűrő, mert szándékosan tartja vissza magát. Megvan a hatalma ahhoz, hogy büntessen, de szándékosan nem tesz azonnal így, lehetőséget adva a helytelenül cselekvőknek a változásra (Ezékiel 18:31, 32). Jehova hosszútűrése ennélfogva a szeretetének a kifejeződése, és arra vall, hogy bölcsen használja a hatalmát.

 5. Hogyan egyeztethető össze Jehova hosszútűrése az igazságosságával?

⁵ Jehova hosszútűrése összeegyeztethető az igazságosságával is; Mózesnek például úgy mutatta be magát, mint aki „irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra [hosszantűrő, Katolikus fordítás], nagy irgalmasságú és igazságú” (2Mózes 34:6). Mózes évekkel később így dicsérte Jehovát az énekével: „minden ő úta igazság [igazságosság, NW]! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!” (5Mózes 32:4). Igen, Jehovának az irgalma, a hosszútűrése, az igazságossága és az egyenessége harmonikusan kiegészíti egymást.

Jehova hosszútűrése az Özönvíz előtt

 6. Milyen figyelemre méltó bizonyítékát adta Jehova, hogy hosszútűréssel van Ádám és Éva utódai iránt?

⁶ Ádám és Éva Édenben elkövetett lázadása maradandóan tönkretette értékes kapcsolatukat szerető Teremtőjükkel, Jehovával (1Mózes 3:8–13, 23, 24). Ez az elidegenedés hatással volt az utódaikra is, akik bűnt, tökéletlenséget és halált örököltek tőlük (Róma 5:17–19). Bár az első emberpár szándékosan vétkezett, Jehova megengedte nekik, hogy gyermekeik legyenek. Később szeretetteljesen gondoskodott arról, hogy az utódaik megbékélhessenek vele (János 3:16, 36). „Az Isten pedig abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk — magyarázta Pál apostol. — Mivel tehát most igazságossá nyilvánítottak minket a vére által, sokkal inkább megmentetünk őáltala a haragtól. Mert ha akkor, amikor ellenségek voltunk, megbékéltettünk az Istennel a Fia halála révén, akkor most, hogy megbékéltettünk, sokkal inkább megmentésben részesülünk az élete által” (Róma 5:8–10).

 7. Hogyan mutatott Jehova hosszútűrést az Özönvíz előtt, és miért volt jogos cselekedet az Özönvíz előtt élt nemzedék elpusztítása?

⁷ Jehova hosszútűrése nyilvánvalóvá vált Noé napjaiban. Több mint egy évszázaddal az Özönvíz előtt Isten ’letekintett a földre’, és látta, hogy „meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát a földön” (1Mózes 6:12). Ámde egy korlátozott ideig hosszútűrést mutatott az emberiség iránt. „Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő” — mondta (1Mózes 6:3). Ez a 120 év lehetővé tette a hűséges Noénak, hogy családot alapítson, és amikor értesült Isten elhatározásáról, bárkát építsen, és figyelmeztesse kortársait a közelgő Özönvízre. „Az Isten türelme [egy olyan tulajdonság, mely kapcsolatban van a hosszútűréssel] várt Noé napjaiban, míg készült a bárka, amelyben kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen” — írta Péter apostol (1Péter 3:20). Az igaz, hogy Noé közvetlen családtagjain kívül mindenki figyelmen kívül hagyta Noé prédikálását (Máté 24:38, 39). De azáltal, hogy Jehova bárkát építtetett Noéval, és megengedte, hogy talán több évtizeden át „az igazságosság prédikálójaként” szolgáljon, elegendő lehetőséget nyújtott Noé kortársainak, hogy megbánják erőszakos útjaikat, és szolgálni kezdjék Őt (2Péter 2:5; Héberek 11:7). A gonosz nemzedék elpusztítása teljesen jogos cselekedet volt.

Példás hosszútűrés Izrael iránt

 8. Hogyan mutatott Jehova hosszútűrést Izrael nemzete iránt?

⁸ Jehova 120 évnél jóval hosszabb ideig mutatott hosszútűrést Izrael iránt. Isten választott népének több mint 1500 éves történelme alatt viszonylag kevés olyan időszak akadt, amikor az izraeliták nem tették a végsőkig próbára Isten hosszútűrését. Csupán néhány héttel az Egyiptomból való, csodákkal kísért kiszabadulásuk után az izraeliták bálványimádókká váltak, durva tiszteletlenséget mutatva Megmentőjük iránt (2Mózes 32:4; Zsoltárok 106:21). Az elkövetkező évtizedekben az izraeliták panaszkodtak a táplálékra, melyről Jehova gondoskodott számukra a pusztában csoda útján, zúgolódtak Mózes és Áron ellen, felemelték szavukat Jehova ellen, paráználkodtak a pogányokkal, sőt belefolytak a Baál-imádatba (4Mózes 11:4–6; 14:2–4; 21:5; 25:1–3; 1Korintus 10:6–11). Jehova jogosan pusztíthatta volna el a népét, de ehelyett hosszútűrő volt (4Mózes 14:11–21).

 9. Hogyan bizonyult Jehova hosszútűrő Istennek a bírák és a monarchia idején?

⁹ A bírák idejében az izraeliták ismételten bálványimádásba keveredtek. Amikor ezt tették, Jehova az ellenségeik kezébe adta őket. De amikor megbánták bűnüket, és a segítségét kérték, ő hosszútűrő volt, és bírákat támasztott, hogy megszabadítsa őket (Bírák 2:17, 18). A monarchia hosszú időszakában kevés király volt kizárólagos odaadással Jehova iránt, de a nép még a hűséges királyok idejében is gyakran vegyítette az igaz imádatot a hamissal. Amikor Jehova prófétákat küldött, hogy figyelmeztessen a hűtlenség következményeire, a nép rendszerint szívesebben hallgatott alávaló papjaira és a hamis prófétákra (Jeremiás 5:31; 25:4–7). Mi több, az izraeliták üldözték Jehova hűséges prófétáit, és némelyiküket még meg is gyilkolták (2Krónika 24:20, 21; Cselekedetek 7:51, 52). Jehova ennek ellenére továbbra is hosszútűrő volt (2Krónika 36:15).

Jehova hosszútűrése nem volt hiábavaló

10. Meddig tartott Jehova hosszútűrése?

¹⁰ A történelem azonban azt mutatja, hogy Jehova hosszútűrése nem tart a végtelenségig. I. e. 740-ben megengedte, hogy az asszírok legyőzzék Izrael tíztörzs-királyságát, és fogságba hurcolják annak lakosait (2Királyok 17:5, 6). Az ezt követő század végén megengedte, hogy a babiloniak betörjenek Júda kéttörzs-királyságának a területére, és elpusztítsák Jeruzsálemet a templomával együtt (2Krónika 36:16–19).

11. Hogyan mutatott Jehova hosszútűrést még ítéletének a végrehajtásakor is?

¹¹ Mindamellett Jehova még az Izrael és a Júda elleni ítéletének a végrehajtásakor sem felejtkezett meg a hosszútűrésről. Prófétája, Jeremiás által Jehova megjövendölte választott népének a visszatérését. „Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre — mondta. — És megtaláltok engem . . . , és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, a hová kiűztelek titeket” (Jeremiás 29:10, 14).

12. Hogyan tanúskodott isteni irányításról a zsidó maradék Júdába való visszatérése az eljövendő Messiást illetően?

¹² A fogságba vitt zsidók közül egy maradék valóban visszatért Júdába, és újjáélesztette Jehova imádatát a helyreállított jeruzsálemi templomnál. Jehova szándékainak a megvalósításakor ez a maradék olyanná vált, mint „az Úrtól való harmat”, melyet felüdülés és jólét kísér. Bátorrá és erőssé is váltak, mint „az oroszlán az erdei vadak között” (Mikeás 5:7, 8). Ez utóbbi kifejezés talán a Makkabeus-korban teljesedett be, amikor a Makkabeus-család uralma alatt álló zsidók kiűzték az ellenséget az Ígéret földjéről, és újra felszentelték a megszentségtelenített templomot. Ennek köszönhetően az ország és a templom fennmaradt, hogy egy másik hűséges maradék üdvözölni tudja Isten Fiát a Messiásként való megjelenésekor (Dániel 9:25; Lukács 1:13–17, 67–79; 3:15, 21, 22).

13. Hogyan tanúsított Jehova hosszútűrést a zsidók iránt még azután is, hogy meggyilkolták a Fiát?

¹³ Jehova még azután is, hogy a zsidók meggyilkolták a Fiát, három és fél éven át hosszútűrést tanúsított irántuk, és kizárólag őket hívta el, hogy Ábrahám szellemi magvának a részévé váljanak (Dániel 9:27c). I. sz. 36 előtt és után voltak zsidók, akik kedvezően reagáltak erre az elhívásra, és ahogy Pál a későbbiekben megfogalmazta: „megjelent egy maradék, ki nem érdemelt kedvességnek köszönhető kiválasztás szerint” (Róma 11:5).

14. a) Kik előtt nyílt meg az az értékes lehetőség i. sz. 36-ban, hogy Ábrahám szellemi magvának a részei legyenek? b) Hogyan fejezte ki Pál az érzéseit arról, ahogyan Jehova kiválasztja a szellemi Izrael tagjait?

¹⁴ Azok előtt, akik nem zsidók, és nem is prozeliták, i. sz. 36-ban nyílt meg először az az értékes lehetőség, hogy Ábrahám szellemi magvának a részei legyenek. Mindazok, akik kedvezően reagáltak erre, élvezhették Jehova ki nem érdemelt kedvességét és hosszútűrését (Galácia 3:26–29; Efézus 2:4–7). Pál mélységes értékelést fejezett ki a Jehova kegyelmes hosszútűrése mögött meghúzódó bölcsességért és szándékért. Jehova ez által a hosszútűrés által tölti be a szellemi Izrael elhívottainak a teljes számát. „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei, és kinyomozhatatlanok az útjai!” — kiáltott fel Pál (Róma 11:25, 26, 33; Galácia 6:15, 16).

Hosszútűrő a nevéért

15. Mi a fő oka Isten hosszútűrésének, és milyen vitakérdés tisztázásához volt szükség időre?

¹⁵ Miért hosszútűrő Jehova? Elsősorban azért, hogy magasztalva legyen szent neve, és igazolva legyen a szuverenitása (1Sámuel 12:20–22). Idő kellett ahhoz, hogy minden teremtmény előtt kielégítően tisztázódjon az az erkölcsi vitakérdés, melyet Sátán vetett fel Jehova szuverenitásának a gyakorlásával kapcsolatban (Jób 1:9–11; 42:2, 5, 6). Jehova ezért mondta ezt a fáraónak a népe egyiptomi nyomorgatásakor: „azért tartottalak fenn tégedet, hogy megmutassam néked az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön” (2Mózes 9:16).

16. a) Hogyan tette lehetővé Jehova hosszútűrése, hogy népet készítsen elő a nevének? b) Hogyan lesz megszentelve Jehova neve, és igazolva a szuverenitása?

¹⁶ Pál apostol Jehovának a fáraóhoz intézett szavait idézte, amikor elmagyarázta, milyen szerepe van Isten hosszútűrésének a szent neve felmagasztalásában. Majd ezt írta: „Ha pedig az Isten — bár az az akarata, hogy megmutassa haragját és megismertesse hatalmát — nagy hosszútűréssel megtűrte a harag pusztulásra valónak készített edényeit, hogy megismertethesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság edényein, melyeket előre elkészített a dicsőségre — tudniillik minket, akiket nemcsak a zsidók közül hívott el, hanem a nemzetek közül is —, akkor mi van? Úgy van, ahogy Hóseásnál is mondja: »Azokat, akik nem a népem, ,népemnek’ fogom hívni«” (Róma 9:17, 22–25). Mivel Jehova hosszútűrő volt, a nemzetekből ’népet tudott szerezni a nevének’ (Cselekedetek 15:14). Vezetőjük, Jézus Krisztus irányításával ezek a ’szentek’ annak a Királyságnak az örökösei, melyet Jehova felhasznál nagy neve megszentelésére és szuverenitása igazolására (Dániel 2:44; 7:13, 14, 27; Jelenések 4:9–11; 5:9, 10).

Jehova hosszútűrése megmentést eredményez

17—18. a) Hogyan kritizálhatjuk Jehovát akaratlanul is a hosszútűréséért? b) Hogyan tekintsük Jehova hosszútűrését?

¹⁷ Jehova attól fogva hosszútűrő Istennek bizonyult, hogy az emberiség végzetes módon bűnbe esett a kezdet kezdetén, és ez a hosszútűrése egészen napjainkig tart. Az Özönvíz előtt a hosszútűrése időt hagyott arra, hogy megfelelő figyelmeztetés hangozzon el, és felépüljön a megmentés eszköze. De Isten türelme nem volt határtalan, és végül eljött az Özönvíz. Ma Jehova ugyanígy hatalmas hosszútűrést mutat, és ez tovább tart, mint némelyek talán várták. Ám ez nem ok arra, hogy feladjuk, mivel ez egyenértékű lenne azzal, mintha kritizálnánk Istent a hosszútűréséért. „Megveted az ő kedvességének, béketűrésének és hosszútűrésének gazdagságát, mivel nem tudod, hogy az Isten kedves volta megbánásra próbál vezetni téged?” — kérdezte Pál (Róma 2:4).

¹⁸ Egyikünk sem tudja teljes egészében felmérni, hogy mekkora mértékben van szüksége Isten hosszútűrésére ahhoz, hogy helyeselt állapotban legyen előtte, és megmentésben részesüljön. Pál azt tanácsolja nekünk, hogy ’folyton munkáljuk saját megmentésünket, félelemmel és remegéssel’ (Filippi 2:12). Péter apostol ezt írta keresztény hittársainak: „Jehova nem lassú az ígéretét illetően, amint némelyek a lassúságról vélekednek, hanem türelmes hozzátok, mert nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Péter 3:9).

19. Milyen módon származik előnyünk Jehova hosszútűréséből?

¹⁹ Ne legyünk hát türelmetlenek azt illetően, ahogyan Jehova intézi az ügyeket. Inkább kövessük Péter további tanácsát, és tekintsük „megmentésnek a mi Urunk türelmét”. Kinek a megmentéséről van itt szó? A sajátunkról, tágabb értelemben véve pedig számtalan más emberéről, akiknek még hallaniuk kell „a királyságnak . . . a jó hírét” (2Péter 3:15; Máté 24:14). Ez segíteni fog, hogy értékeljük a Jehova hosszútűrésében rejlő nagylelkűséget, és arra fog indítani, hogy hosszútűrők legyünk mások iránt.

[Lábjegyzetek]

Meg tudod magyarázni?

• Mit ért a Biblia a „hosszútűrés” alatt?

• Hogyan mutatott Jehova hosszútűrést az Özönvíz előtt, a babiloni fogság után és az i. sz. első században?

• Milyen fontos okokból mutatott Jehova hosszútűrést?

• Hogyan tekintsük Jehova hosszútűrését?

[Kép a 9. oldalon]

Jehovának az Özönvíz előtti hosszútűrése elegendő lehetőséget nyújtott az embereknek, hogy megbánást tanúsítsanak

[Kép a 10. oldalon]

Babilon bukása után a zsidóknak hasznuk származott Jehova hosszútűréséből

[Kép a 11. oldalon]

Az első században mind a zsidóknak, mind pedig a nem zsidóknak hasznuk származott Jehova hosszútűréséből

[Képek a 12. oldalon]

Napjainkban a keresztények javukra fordítják Jehova hosszútűrését