Jehova a „bolondságot” használja a hívők megmentésére

„Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket” (1KORINTHUS 1:21).

 1. Milyen értelemben használja Jehova a „bolondság”-ot, és honnan tudjuk, hogy a világ a maga bölcsességében nem juthat el Isten megismeréséig?

MICSODA? Jehova bolondságot használ? Nem éppen! De használhat és használ is olyasmit, ami a világ számára bolondságnak tűnik. Azért tesz így, hogy megmentsen olyan embereket, akik ismerik és szeretik őt. A világ a maga bölcsességén keresztül nem juthat el Isten megismeréséig. Jézus Krisztus világossá tette ezt, amikor így imádkozott: „Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged” (János 17:25).

 2. Miért tűnhet úgy, hogy Jehova útjai és a világ útjai egymással párhuzamosan haladnak, de mik a tények?

² Jézus szavai azt mutatják, hogy Jehova útja különbözik a világ útjától. Felszínesen szemlélve a dolgot úgy tűnhet, hogy Isten célja és e világ célja egymással párhuzamosan halad. Úgy tűnhet, hogy e világ szándéka élvezi Isten áldását. Például a Biblia azt mondja, hogy Isten felállít egy igazságos kormányzatot, amely békét, boldogságot és jólétet hoz az emberiség életébe a földön (Ésaiás 9:6, 7; Máté 6:10). Ehhez hasonlóan a világ is azt hirdeti a maga céljaként, hogy békét, jólétet és jó kormányzatot kíván adni az embereknek egy úgynevezett új világrend által. Ámde Isten és a világ céljai nem azonosak. Jehova célja az, hogy mint a világegyetem Legfőbb Uralkodója igazolja magát. Ezt egy égi kormányzat által fogja megtenni, amely eltöröl majd minden földi kormányzatot (Dániel 2:44; Jelenések 4:11; 12:10). Istennek tehát nincs semmilyen közös vonása e világgal (János 18:36; 1János 2:15–17). Ezért beszél a Biblia kétféle bölcsességről — az egyik ’Isten bölcsessége’, a másik pedig ’a világ bölcsessége’ (1Korinthus 1:20, 21).

A világ bölcsességének alapvető hibája

 3. Jóllehet, hogy a világ bölcsessége hatásosnak tűnhet, miért nem lesz soha kielégítő az ember által megígért új világrend?

³ Azok számára, akiket nem Isten bölcsessége vezet, hatásosnak tűnhet a világ bölcsessége. A fennkölten hangzó világi filozófiák meghódítják az elmét. A magas szintű tudomány ezer meg ezer intézménye közöl információt a legnagyobbaknak tekintett emberi elméktől. A terjedelmes könyvtárak bővelkednek az emberi tapasztalat által századokon át felhalmozott ismeretanyagban. A világi uralkodók által javasolt új világrend uralkodója mindezek ellenére nem lehet más, csak egy tökéletlen, bűnös, halandó ember. Így az a rendszer is tökéletlen lesz, amely meg fogja ismételni a múlt hibáit, és soha nem lesz képes kielégíteni az emberiség összes szükségletét (Róma 3:10–12; 5:12).

 4. Minek van alávetve a tervezett új világrend, és mi ennek a következménye?

⁴ Az emberek tervezte új világrend nem csupán az emberi gyarlóságnak van alávetve, hanem a gonosz szellemi teremtmények hatásának is — igen, Sátán, az Ördög és az ő démonai hatásának. Sátán megvakítja az emberek elméjét, hogy ne higgyenek „a Krisztus dicsőséges evangyéliomának” (2Korinthus 4:3, 4; Efézus 6:12). Következésképpen a világ egyik zűrzavart a másik után szenvedi el. Harcol és vérzik aközben a végzetes kísérlete közben, hogy Isten segítsége és az isteni akarat figyelembevétele nélkül kormányozza saját magát (Jeremiás 10:23; Jakab 3:15, 16). Tehát, amint Pál apostol mondta: „Nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent” (1Korinthus 1:21).

 5. Mi e világ bölcsességének alapvető hibája?

⁵ Mi az alapvető hibája e világ bölcsességének, beleértve az új világrendre vonatkozó tervet is? Az, hogy a világ figyelmen kívül hagyja azt, amit nem lehet sikeresen figyelmen kívül hagyni: Jehova Isten legfőbb szuverenitását. Öntelten megtagadja az isteni szuverenitás elismerését. A világ szándékosan hagyja ki Jehovát minden számításából, és saját képességében és elgondolásában bízik. (Vö. Dániel 4:28–31; János 18:37.) A Biblia világossá teszi, hogy „a bölcseségnek kezdete az Úrnak [Jehovának, New World Translation] félelme” (Példabeszédek 9:10; Zsoltárok 111:10). A világ mégsem tanulta meg a bölcsességnek ezt az alapkövetelményét. Hogyan lehetne hát sikeres az isteni támogatás nélkül? (Zsoltárok 127:1).

Királyság-prédikálás — bolondság vagy gyakorlatilag használható?

 6., 7. a) Mit prédikálnak azok, akiket az Isten bölcsessége vezet, de hogyan tekinti őket a világ? b) Kinek a bölcsessége szerint prédikál a kereszténység papsága, és milyen eredménnyel?

⁶ Másrészről azok, akik ismerik Istent, felmutatják Isten bölcsességét és annak vezetését választják. Amint azt Jézus előre megmondta, „az Isten országának ez az evangyélioma . . . az egész világon” hirdettetik őáltaluk (Máté 24:14; 28:19, 20). Vajon gyakorlatilag használható ez a prédikálás most, amikor földünket viszály, szenny, szegénység és emberi szenvedés tölti be? A világi bölcsességűek Isten Királyságának e prédikálását teljes bolondságnak tekintik, olyasminek, ami minden gyakorlatiasságot nélkülöz. Isten Királyságának prédikálóit hajóra tapadó tengeri élősdiekhez hasonlítják, akik csak súlyosabbá teszik az állam hajóját, és lassítják annak az ideális politikai kormányzat irányába történő haladását. Az így gondolkodók mindebben támogatást kapnak a kereszténység papságától, amely e világ bölcsessége szerint prédikál, és nem mondja el az embereknek azt, amit tudniuk kell Isten új világáról és Királyság-kormányzatáról, annak ellenére, hogy ez volt Krisztus fő tanítása (Máté 4:17; Márk 1:14, 15).

⁷ A történész H. G. Wells felhívta a figyelmet a kereszténység papságának eme hibájára. Ezt írta: „Feltűnő az a szenvedélyes buzgalom, amellyel Jézus az égi királyságról szóló tanítását hirdette, s feltűnő, hogy a keresztény egyházak legtöbbjének tanításában és szertartásaiban milyen kis szerepe van e tannak.” Nos, ha e nemzedék tagjai életet akarnak nyerni, először Isten felállított Királyságáról kell hallaniuk, és ebből a célból valakinek prédikálnia kell az arról szóló jó hírt (Róma 10:14, 15).

 8. Miért a lehető leggyakorlatibb feladat ma Isten jó hírének prédikálása, és mi az, ami nem jár tartós haszonnal?

⁸ Ma tehát Isten jó hírének prédikálása a lehető leggyakorlatibb feladat. Ez már csak azért is igaz, mert a Királyság-üzenet olyan valódi reménységet ad, amely örömmel tölti el az emberi szíveket ezekben az utolsó napokban, amikor „nehéz idők állanak be” (2Timótheus 3:1–5; Róma 12:12; Titus 2:13). Míg az élet e világban bizonytalan és rövid, az élet Isten új világában örökké tartó lesz, öröm, bőség és béke közepette éppen itt a földön (Zsoltárok 37:3, 4, 11). Amint Jézus Krisztus mondta: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?” Ha valaki elveszti az Isten új világában való élet jogát, mi haszna van számára ennek az eltűnő világnak? Az ilyen emberek jelenlegi örömét biztosító anyagi dolgok haszontalanok, hiábavalók és mulandók (Máté 16:26; Prédikátor 1:14; Márk 10:29, 30).

 9. a) Mit tanácsolt Jézus egy férfinak, amikor elhívta őt, hogy legyen a követője, és az haladékot kért? b) Hogyan kell érintenie bennünket Jézus válaszának?

⁹ Egy férfi, akit Jézus arra hívott el, hogy legyen az ő követője, ezt mondta: „Uram engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.” Mit tanácsolt neki Jézus? Tudva, hogy az illető a legalapvetőbb munkát halasztaná el egyszerűen azért, hogy megvárja, amíg szülei leélik azt, ami természetes életidejükből még hátravan, Jézus így válaszolt: „Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát” (Lukács 9:59, 60). Azok, akik bölcsességet mutatnak a Jézusnak való engedelmességgel, nem vonulhatnak vissza ama küldetésük teljesítésétől, hogy prédikálják a Királyság-üzenetet. Az isteni bölcsesség tudatosítja bennük, hogy ez a világ uralkodóival együtt kudarcra van ítélve (1Korinthus 2:6; 1János 2:17). Isten szuverenitásának támogatói tudják, hogy az emberiség egyedüli igaz reménysége az isteni beavatkozásban és uralomban van (Zakariás 9:10). Ezért, bár az e világ bölcsességét birtoklók nem hisznek Isten Királyságában és nem óhajtják az égi kormányzatot, az isteni bölcsesség által vezetett nép azt teszi, ami igazán hasznos embertársai számára: előkészíti őket az örökké tartó életre Jehova megígért új világában (János 3:16; 2Péter 3:13).

„Bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek”

10. a) Milyen munkát tett magáévá tárzusi Saul, amikor megtért, és hogyan tekintette ezt? b) Miről voltak híresek az ókori görögök, de hogyan tekintette Isten a bölcsességüket?

¹⁰ Tárzusi Saul, aki mint Pál, Jézus Krisztus apostola vált ismertté, magáévá tette ezt az életmentő munkát. Vajon ésszerű-e azt gondolni, hogy Jézus Krisztus, miután megtérítette Sault, egy bolond tevékenységgel bízta meg őt? Pál nem így gondolta (Filippi 2:16). Abban az időben a görögöket a világ legműveltebb népének tekintették. S ők dicsekedtek nagy filozófusaikkal és bölcs férfiaikkal. Pál, bár beszélt görögül, mégsem követte a görög filozófusokat és bölcseket. Miért? Azért, mert e világ ilyen fajta bölcsessége bolondság Isten előtt.a Pál isteni bölcsességet keresett, s az arra indította őt, hogy prédikálja a Jóhírt házról házra. Minden idők legnagyobb prédikálója, Jézus Krisztus példát állított fel, és arra adott utasítást Pálnak, hogy ő is ugyanezt a munkát végezze (Lukács 4:43; Cselekedetek 20:20, 21; 26:15–20; 1Korinthus 9:16).

11. Röviden összefoglalva, mit mondott Pál a maga prédikálói küldetéséről és a világ bölcsességéről?

¹¹ Pál ezt mondta prédikálói küldetéséről: „Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen. Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje. Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem. Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét? Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket” (1Korinthus 1:17–21).

12. Mit valósít meg Jehova „az igehirdetés bolondsága” által, és hogyan fognak válaszolni azok, akik kívánják ’a felülről való bölcsességet’?

¹² Hihetetlen — amint látható —, hogy Jehova éppen azokat használja fel prédikálóiként, akiket a világ bolondnak nevez. Igen, e prédikálók szolgálatának bolondsága által menti meg Isten azokat, akik hisznek. Jehova úgy rendezi a dolgokat, hogy a „bolondság” e prédikálói ne dicsőíthessék magukat, és más emberek se dicsőíthessék jogosan azokat, akik által hallottak a Jóhírről. Erre azért van szükség, hogy „ne dicsekedjék ő előtte egy test sem” (1Korinthus 1:28–31; 3:6, 7). Igaz, a prédikáló fontos szerepet játszik; de maga az üzenet, amelynek prédikálására küldetett, az munkálkodik annak megmentésén, aki hisz benne. Azok, akik a ’felülről való bölcsességet’ kívánják, nem fogják megvetni a prédikáló üzenetét azért, mert a prédikáló bolondnak és egyszerűnek tűnik, s mert üldözik őt, és mert házról házra jár. A szelídek inkább a Királyság-hírnököt Jehova kiküldött prédikálójaként tisztelik, aki Isten nevében jár. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az üzenetnek, amit a hírnök hoz részint szóban, részint nyomtatott oldalakon (Jakab 3:17; 1Thessalonika 2:13).

13. a) Hogyan tekintették a zsidók és a görögök a megfeszített Krisztusról való prédikálást? b) Melyik embercsoportból nem hívattak el túl sokan mint Jézus követői, és miért?

¹³ Folytatva az Isten útjairól szóló fejtegetést, Pál ezt mondta: „Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek. Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot; Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét. Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél. Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket” (1Korinthus 1:22–27; vö. Ésaiás 55:8, 9).

14. a) Mire mutatnak rá Jehova Tanúi, ha bizonyítványt kérnek tőlük? b) Miért utasította el Pál azt, hogy a világ bölcsességével szerezzen örömet a görögöknek?

¹⁴ Amikor Jézus a földön volt, a zsidók égi jelt kértek tőle (Máté 12:38, 39; 16:1). Jézus azonban mindenfajta jel adását megtagadta. Hasonlóképpen ma Jehova Tanúi sem adnak jelszerű bizonyítékokat. Ehelyett küldetésükre mutatnak rá: prédikálják a Jóhírt, amint az több bibliaversben is feljegyzésre került, például az Ésaiás 61:1, 2-ben, a Márk 13:10-ben és a Jelenések 22:17-ben. Az ókori görögök a bölcsességet, a dolgok e rendszerében elérhető magasabb képzettséget keresték. Bár Pál képzett volt a világi bölcsesség terén, elutasította, hogy azzal szerezzen örömet a görögöknek (Cselekedetek 22:3). A klasszikus görög helyett az egyszerű nép hétköznapi nyelvén beszélt és írt. Pál a korinthusiaknak ezt mondta: „Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét . . . És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék” (1Korinthus 2:1–5).

15. Mire emlékezteti Péter a Jóhír gúnyolóit, és milyen hasonlóság van a jelen helyzet és Noé napjai között?

¹⁵ Mindazokat, akik ezekben az utolsó napokban Isten eljövendő új világának jó hírén és e világ közelgő vége felett gúnyolódnak, Péter apostol emlékezteti arra, hogy Noé napjaiban „az akkori világ vízzel elboríttatván, elveszett” (2Péter 3:3–7). Mit tett Noé, amikor szembenézett a világkatasztrófát jelentő véggel? Sokan csak mint bárkaépítőre gondolnak rá. Ámde Péter azt írja, hogy amikor Isten elhozta a Vízözönt a régi világra, „Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte” (2Péter 2:5). A Vízözön előtti istentelen emberek világi bölcsességükben kétségtelenül kigúnyolták azt, amit Noé prédikált és bolondnak, a valóságot nem ismerőnek és gyakorlati érzék nélkülinek nevezték őt. Az igaz keresztények ma hasonló helyzettel néznek szembe; Jézus nemzedékünket Noé napjainak nemzedékéhez hasonlította. A gúnyolódás ellenére azonban a Királyság jó hírének prédikálása több egyszerű beszédnél. Hasonlóan a Noé által végzett prédikáláshoz, megmentést jelent a prédikálónak és azoknak is, akik hallgatnak rá (Máté 24:37–39; 1Timótheus 4:16).

„Bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen”

16. Mi fog történni e világ bölcsességével Armageddonkor, és ki fog túlélőként átjutni Isten új világába?

¹⁶ Hamarosan, Armageddonkor Jehova Isten elpusztítja ’a bölcseknek minden bölcsességét’. Félrelöki azon ’értelmeseknek minden értelmét’, akik megjósolták, hogyan fog új világrendjük jobb állapotokat hozni az emberiség számára. „A mindenható Isten ama nagy napjának viadala” elhamvasztja e világ álokoskodását, filozófiáját és bölcsességét (1Korinthus 1:19; Jelenések 16:14–16). Csak azok élik túl azt a háborút és nyernek örök életet Isten új világában, akik engedelmeskednek annak, amit a világ bolondságnak nevez — igen, a Jehova dicsőséges Királyságáról szóló jó hírnek.

17. Hogyan válnak Jehova Tanúi ’bolondokká’, és minek a megtételét határozzák el Isten jó hírének prédikálói?

¹⁷ Jehova Tanúi az ő szellemétől vezetve nem szégyellik prédikálni azt, amit a világ bolondságnak nevez. Ahelyett, hogy megpróbálnának világi értelemben bölcsekké lenni, ’bolondokká’ lesznek. Hogyan? Végezve a Királyság-prédikálás munkáját, amely bölccsé tesz, amint azt Pál írta: „Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen” (1Korinthus 3:18–20). Jehova jó hírének prédikálói ismerik üzenetük életet mentő értékét, és ki fognak tartani annak szüntelen prédikálásában egészen e világ és annak bölcsessége Armageddon háborújában bekövetkező végéig. Jehova Isten hamarosan igazolja egyetemes szuverenitását és örök életet hoz mindazok számára, akik hiszik és cselekszik ’az igehirdetés bolondságát’.

[Lábjegyzet]

Mit válaszolsz?

◻ Melyik a bölcsesség két fajtája?

◻ Mi a világ bölcsességének alapvető hibája?

◻ Miért a lehető leggyakorlatibb dolog a Jóhír prédikálása?

◻ Mi fog hamarosan történni a világ valamennyi bölcsességével?

◻ Miért nem szégyellik Jehova Tanúi prédikálni azt, amit a világ bolondságnak nevez?

[Kép a 23. oldalon]

A görögök a világi bölcsességet keresték, és Pál prédikálását gyakran bolondságnak tekintették