Hangsúlyoznunk kell, hogy azok a gonosz angyalok, akik ez előtt az esemény előtt még bebocsátást nyertek az égbe, már ki voltak zárva Isten családjából, és határozott korlátozások vonatkoztak rájuk. A Júdás 6-ból például megtudhatjuk, hogy már az i. sz. első században is „örök bilincsekben, sűrű [szellemi] sötétségben” tartották fenn őket a nagy nap ítéletére. A 2Péter 2:4 ehhez hasonlóan kijelenti: „Isten nem habozott megbüntetni az angyalokat, akik vétkeztek, hanem a tartaroszba [teljes megalázottságba] vetve sűrű [szellemi] sötétség vermeinek adta át őket, hogy ítéletre tartassanak fenn.”a