Armageddon — Egy boldog kezdet

AZ Armageddon szó a héber „Har-Magedon”, vagyis „Megiddó hegye” kifejezésből ered. A Jelenések 16:16-ban olvashatunk róla, ahol ez áll: „egybegyűjtötték őket arra a helyre, melyet héberül Har-Magedonnak neveznek.” Kik gyűlnek össze Armageddonnál és miért? Két verssel előbb a Jelenések 16:14 ezt írja: ’az egész lakott föld királyai egybegyűlnek a mindenható Isten nagy napjának háborújára.’ Persze ezek a gondolatok további érdekes kérdéseket vetnek fel. Hol harcolnak ezek a ’királyok’? Miért és kivel harcolnak? Tömegpusztító fegyvereket fognak felhasználni, ahogyan azt sokan elképzelik? Lesznek túlélői Armageddonnak? Nos, lássuk mit ír minderről a Biblia.

Vajon a „Megiddó hegye” kifejezés arra utal, hogy Armageddont Közel-Keleten, egy bizonyos hegyen fogják megvívni? Nem. Egyrészt nem is létezik ilyen hegy az ókori Megiddó területén, csak egy körülbelül 20 méter magas halom található Megiddó völgyében. Másrészt a Megiddó körüli területen nem férnének el „a föld királyai és a seregeik” (Jelenések 19:19). Ám Megiddó területén zajlott a Közel-Kelet történelmének néhány legádázabb és legfontosabb csatája. Ezért az Armageddon név egy döntő fontosságú küzdelmet jelképez, melynek csak egy győztese lehet. (Lásd a „Megiddó — Találó jelkép” című bekeretezett részt az 5. oldalon.)

Armageddon nem lehet egy pusztán földi nemzetek között vívott háború, hiszen a Jelenések 16:14 azt írja, hogy ’az egész lakott föld királyai’ egy egységes frontot alkotnak ’a mindenható Isten nagy napjának háborújában’. Jeremiás ihletett próféciája kijelenti, hogy „a Jehova által megöltek” mindenütt ott lesznek „a föld egyik végétől a föld másik végéig” (Jeremiás 25:33). Armageddon tehát nem a Közel-Kelet egy bizonyos helyéhez köthető, emberek vívta háború. Ez Jehova háborúja, és az egész földre kiterjed.

Figyeljük meg azonban, hogy a Jelenések 16:16 azt írja, hogy Armageddon egy ’hely’. A Bibliában a „hely” utalhat egy állapotra vagy egy helyzetre, ebben az esetben arra, hogy az egész világ egységbe tömörül Jehovával szemben (Jelenések 12:6, 14). Armageddonkor az összes földi nemzet szövetkezik „az égben levő seregek” ellen, melyek a „királyoknak Királya és uraknak Ura”, vagyis Jézus Krisztus parancsnoksága alatt állnak (Jelenések 19:14, 16).

De akkor mi a helyzet azon feltevésekkel, hogy Armageddonkor tömegpusztító fegyverek fognak tarolni, vagy hogy egy égitesttel összeütközünk? Vajon egy szerető Isten megengedné, hogy ilyen borzalmas vége legyen az emberiségnek és az otthonunknak, a földnek? Dehogy! Jehova határozottan kijelenti, hogy „nem pusztán a semmiért” teremtette a földet, hanem „azért formálta meg, hogy lakjanak rajta” (Ézsaiás 45:18; Zsoltárok 96:10). Armageddonkor nem fogja a bolygónkat egy mindent felemésztő világégésben megsemmisíteni. Ehelyett ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’ (Jelenések 11:18).

Armageddon — Mikor?

Van egy kérdés, melyről az évszázadok során már végtelen sok elmélet született: „Mikor jön el Armageddon?” Ha a Biblia más részeit is figyelembe véve megvizsgáljuk a Jelenések könyvét, az segíthet meghatározni, hogy mikor jön el ez a döntő háború. A Jelenések 16:15 Armageddont azzal köti össze, hogy Jézus eljön, mint a tolvaj. Ezt a szóképet Jézus is használta, amikor arról beszélt, hogy el fog jönni, hogy ítéletet hajtson végre ezen a világrendszeren (Máté 24:43, 44; 1Tesszalonika 5:2).

Amint azt a bibliai próféciák teljesedése jelzi, 1914 óta ennek a világrendszernek az utolsó napjaiban élünk.a Az utolsó napok befejező részét egy olyan időszak fogja jelezni, melyet Jézus a ’nagy nyomorúságnak’ nevezett. A Biblia nem ír arról, hogy mennyi ideig fog tartani, de olyan szörnyű csapásokkal jár majd, melyeket még soha nem tapasztalt a világ. A nagy nyomorúság Armageddonkor éri el a csúcspontját (Máté 24:21, 29).

Mivel Armageddon ’a mindenható Isten nagy napjának háborúja’, az emberek semmit sem tehetnek, hogy elhalasszák. Jehova kijelölte a ’meghatározott időt’, hogy mikor kezdődjön el ez a háború. „Nem késik el” (Habakuk 2:3).

Egy igazságos Isten igazságos háborút vív

De miért indít Isten egy világméretű háborút? Armageddon szoros összefüggésben van az egyik fő tulajdonságával, az igazságossággal. A Biblia kijelenti: „Jehova szereti az igazságosságot” (Zsoltárok 37:28). Ő látott minden igazságtalan tettet, melyet az emberiség történelme során elkövettek. Ez nyilvánvalóan jogos haragot vált ki belőle. Éppen ezért megbízta a Fiát, hogy vívjon igazságos háborút, és pusztítsa el ezt az egész gonosz világrendszert.

Egyedül Jehova képes arra, hogy egy valóban igazságos, és nem válogatás nélkül pusztító háborút vívjon, melyben megmenekülnek a helyes szívállapotú emberek, bárhol éljenek is a földön (Máté 24:40, 41; Jelenések 7:9, 10, 13, 14). És egyedül neki van meg a joga ahhoz, hogy a szuverenitását az egész földre kiterjessze, hiszen ez az ő teremtésműve (Jelenések 4:11).

Milyen erőket fog felhasználni Jehova az ellenségei ellen? Ezt nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy megvannak az eszközei ahhoz, hogy véglegesen elpusztítsa a gonosz nemzeteket (Jób 38:22, 23; Sofóniás 1:15–18). Isten földi imádói azonban nem fognak részt venni a küzdelemben. A Jelenések könyve 19. fejezetében lévő látomás rámutat, hogy csak az égi seregek fognak hadakozni Jézus Krisztus oldalán. Jehova földön élő keresztény szolgái közül senki sem fog ebben részt venni (2Krónikák 20:15, 17).

Egy bölcs Isten mindenkit figyelmeztet

Vajon lesznek túlélők? Valójában bárki elkerülheti, hogy meghaljon Armageddonkor. Péter apostol a következőket írta: „Jehova . . . nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Péter 3:9). Pál apostol pedig azt mondta, hogy Istennek „az az akarata, hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Timóteusz 2:4).

Hogy ez megvalósulhasson, Jehova bölcs módon lehetővé tette, hogy ’a királyság jó hírét’ szerte a földön hirdessék több száz nyelven. Az emberek mindenütt lehetőséget kapnak az életben maradásra és megmentésben részesülhetnek (Máté 24:14; Zsoltárok 37:34; Filippi 2:12). Azok, akik kedvezően reagálnak a jó hírre, túlélhetik Armageddont, és egy paradicsomi földön örökké élhetnek tökéletességben (Ezékiel 18:23, 32; Sofóniás 2:3; Róma 10:13). Vajon nem ezt várjuk egy olyan Istentől, aki maga a szeretet? (1János 4:8).

Hogyan harcolhat egy szerető Isten?

Sokan nem értik azonban, hogy az az Isten, aki a szeretet megtestesítője, miért hozna halált és pusztulást az emberiség többségére. A helyzetet egy csótányokkal teli házhoz hasonlíthatnánk. Ugye egy lelkiismeretes tulajdonos kiirtaná a kártevőket, hogy megvédje a családja egészségét és jóllétét?

Ehhez hasonlóan Jehova is nagyon szereti az embereket, ezért kerül sor Armageddon háborújára. Istennek az a célja, hogy a föld paradicsommá váljon, és hogy az emberiség tökéletességben és békében éljen, ’senki se legyen, aki megrettenti őket’ (Mikeás 4:3, 4; Jelenések 21:4). Mit kell hát tenni azokkal, akik veszélybe sodorják embertársaik békéjét és biztonságát? Az igazságosak védelmében Istennek el kell pusztítania az ilyen „kártevőket”, vagyis azokat a gonoszokat, akik nem hajlandók megváltozni (2Tesszalonika 1:8, 9; Jelenések 21:8).

A mai harcok és vérontások nagy részét a tökéletlen emberi uralkodók és az önző nacionalista érdekek szítják (Prédikátor 8:9). Az emberi kormányzatok figyelembe sem veszik Isten már létező Királyságát, csak a saját hatalmuk kiterjesztésével foglalkoznak. Nem áll szándékukban lemondani a szuverenitásukról, és átadni azt Istennek és Krisztusnak (Zsoltárok 2:1–9). Ezért az ilyen kormányzatokat el kell távolítani, hogy helyet kaphasson Jehova Királyságának igazságos uralma Krisztus vezetése alatt (Dániel 2:44). Armageddon háborúját meg kell vívni, hogy egyszer és mindenkorra tisztázódjon, hogy kinek van joga uralkodni ezen a bolygón az emberiség felett.

Az, hogy Jehova tevékenyen beavatkozik Armageddonkor, az emberiség legjobb érdekeit fogja szolgálni. Jelenleg a világ helyzete egyre inkább romlik. Egyedül Isten tökéletes uralma fogja teljes mértékben kielégíteni az emberek szükségleteit. Csak az ő Királysága fog valódi jólétet és békét hozni. Hová fajulna a világ, ha Isten soha nem lépne közbe? Vajon nem gyűlölet, erőszak és háborúk sújtanák az embereket, mint ahogyan az emberi uralmak eddigi évszázadai alatt is? Armageddon csatája nagyon is jót tesz majd az emberiségnek! (Lukács 18:7, 8; 2Péter 3:13).

Egy háború, amely megszüntet minden háborút

Armageddon meg fog valósítani valamit, amit még eddig egyetlen háborúnak sem sikerült: megszüntet minden háborút. Ki az, aki nem vágyik rá, hogy a hadakozás végre a múlté legyen? Ám emberi erőfeszítésekkel képtelenség megszüntetni a háborúkat. Az emberek ezt többször megkísérelték, de a kudarcaik csak megerősítik, hogy mennyire igazak Jeremiás szavai: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23). Arról, hogy Jehova mit fog megvalósítani, ezt ígéri a Biblia: „Háborúkat szüntet meg a föld végéig. Íjat tör szét, dárdát zúz össze, szekereket éget el tűzben” (Zsoltárok 46:8, 9).

Amint a nemzetek egymás ellen fordítják halálos fegyvereiket, valamint veszélyeztetik a környezetet, a föld Alkotója közbelép. Ez lesz a bibliai Armageddon! (Jelenések 11:18). Ez a háború meg fogja valósítani azt, amiben eddig az istenfélő emberek évszázadok óta csak reménykedni tudtak. Igazolni fogja, hogy Jehova Istennek, a föld Tulajdonosának joga van uralkodni minden teremtménye felett.

Tehát azoknak, akik szeretik az igazságosságot, nem kell félniük Armageddontól. Ez inkább reménnyel tölt el, hiszen Armageddon háborúja meg fogja tisztítani a földet minden aljasságtól és gonoszságtól, és megnyitja az utat egy igazságos új világrendszer előtt, melyben Isten messiási Királysága fog uralkodni (Ézsaiás 11:4, 5). Armageddon nem félelmetes világvége lesz, hanem egy boldog kezdet jele az igazságos embereknek, akik örökké egy paradicsomi földön fognak élni (Zsoltárok 37:29).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

MEGIDDÓ — TALÁLÓ JELKÉP

Az ókori Megiddó fontos helyen feküdt, Jezréel termékeny völgyének nyugati oldalára nézett, Izrael északi részén. Felügyelte a nemzetközi kereskedelmi és katonai útvonalakat, melyek ott keresztezték egymást. Így Megiddó fontos csaták színhelyévé vált. Graham Davies professzor a könyvében ezt írja: „Megiddó városa . . . könnyen megközelíthető volt a minden irányból érkező kereskedőknek és vándorló népeknek; ugyanakkor mivel ott kereszteződtek az utak, hatalmában állt ellenőrizni az áthaladókat, és így befolyásolni tudta a kereskedelmet és a háborúkat is. Nem meglepő tehát, hogy . . . gyakran harcok folytak érte, és ha megkaparintották, akkor szigorúan őrizték” (Cities of the Biblical World​—Megiddo).

Megiddó hosszú története az i. e. 2. évezredbe nyúlik vissza, amikor III. Thotmesz egyiptomi uralkodó azon a helyen legyőzte a kánaánita uralkodókat. Ez így ment évszázadokon át, míg 1918-ban Edmund Allenby brit tábornok súlyos vereséget mért a török hadseregre. Megiddónál történt, hogy Isten képessé tette Bárák bírót, hogy megsemmisítő vereséget mérjen Jábinra, a kánaánita királyra (Bírák 4:12–24; 5:19, 20). Gedeon bíró pedig Megiddó környékén késztette megfutamodásra a midiánitákat (Bírák 7:1–22). Ott ölték meg Aházia és Jósiás királyt is (2Királyok 9:27; 23:29, 30).

Ezért helyénvaló, ha Armageddont összefüggésbe hozzuk azzal a környékkel, hiszen számos fontos csata színhelye volt. Találóan jelképezi Isten végleges győzelmét, melyet minden szemben álló hatalom felett arat majd.

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Képek a 7. oldalon]

Az emberek világszerte figyelmeztetésben részesülnek, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy túlélhessék Armageddont

[Kép a 7. oldalon]

Armageddon egy boldog kezdet jele lesz