37. fejezet
Kesergés és örvendezés Babilon pusztulása felett
1. Hogyan reagálnak majd „a föld királyai” Nagy Babilon hirtelen pusztulására?
BABILON pusztulása jó hír Jehova népének, de hogyan tekintenek rá a nemzetek? János elmondja nekünk: „A föld királyai pedig, akik paráznaságot követtek el vele, és szégyentelen fényűzésben éltek, sírni fognak, és verni fogják magukat a miatta való bánatukban, amikor égésének füstjére néznek, mialatt kínjától való félelmükben távol állnak, és ezt mondják: »Milyen kár, milyen kár, te nagy város, Babilon, te erős város, mert egyetlen óra alatt elérkezett a te ítéleted!«” (Jelenések 18:9, 10).
2. a) Miért bánkódnak a „föld királyai” Nagy Babilon pusztulása felett, jóllehet a skarlátszínű vadállat jelképes tíz szarva pusztítja el? b) Miért állnak távol az elpusztult várostól a gyásztól lesújtott királyok?
2 A nemzetek reagálása talán meglepőnek tűnik annak fényében, hogy Babilont a skarlátszínű vadállat jelképes tíz szarva pusztította el (Jelenések 17:16). De amikor Babilon nincs többé, „a föld királyai” valószínűleg rádöbbennek arra, milyen hasznos volt számukra, mert békességben és alárendeltségben tartotta az embereket. A papság szentesítette a háborúkat, toborzó ügynökként szolgált, és prédikációival a harcvonalba küldte a fiatalokat. A vallásnak köszönhetően a korrupt uralkodók a szentség leple alatt elnyomhatták az egyszerű embereket. (Vesd össze: Jeremiás 5:30, 31; Máté 23:27, 28.) Figyeljük meg azonban, hogy ezek a gyásztól lesújtott királyok most távol állnak az elpusztult várostól. Nem jönnek annyira közel hozzá, hogy a segítségére siethessenek. Bánkódnak amiatt, hogy már nincs, ámde nem annyira, hogy kockázatot is vállaljanak érte.
A kereskedők sírnak és keseregnek
3. Kik sajnálkoznak még Nagy Babilon elmúlása miatt, és mit mond János, miért teszik ez?
3 Nem csak a föld királyai sajnálkoznak Nagy Babilon elmúlása miatt. „A föld utazó kereskedői is sírnak és keseregnek miatta, mert senki sincs már, aki megvegye teljes árukészletüket, az arany, az ezüst, a drágakő, a gyöngyök, a finom lenvászon, a bíbor, a selyem és a skarlát teljes árukészletét, és mindent, ami illatos fából való, és mindenféle elefántcsont tárgyat, és mindenféle igen értékes fából, rézből, vasból és márványból készült tárgyat, továbbá fahéjat, indiai fűszert, füstölőszert, illatos olajat, tömjént, bort, olívaolajat, finomlisztet, búzát, marhákat, juhokat, lovakat, kocsikat, rabszolgákat és emberi lelkeket. Igen, a jó gyümölcs, melyet lelked kívánt, eltávozott tőled [Nagy Babilontól], és minden csemege és minden, ami pazar, kiveszett tőled, és soha többé meg nem találják” (Jelenések 18:11–14).
4. Miért sírnak és keseregnek ’az utazó kereskedők’ Nagy Babilon pusztulása miatt?
4 Igen, Nagy Babilon a gazdag kereskedők közeli barátja és jó vevője volt. Például a kereszténység kolostoraiban, zárdáiban és templomaiban az évszázadok során óriási mennyiségű aranyat, ezüstöt, drágakövet, értékes fát és egyéb kincseket halmoztak fel. Továbbá a vallás áldását adta a lázas bevásárlásokra és az ivászatokra, melyek a Krisztust gyalázó karácsonyhoz és más úgynevezett szent ünnepekhez kapcsolódnak. A kereszténység misszionáriusai távoli országokba is eljutottak, új piacokat nyitva meg e világ „utazó kereskedői” számára. Japánba a XVII. században érkezett a katolicizmus a kereskedőkkel együtt, és az egyház még a feudális harcokba is beleavatkozott. Az oszakai vár falai alatt lezajlott döntő ütközetről egy enciklopédia megállapítja: „Tokugawa csapatai olyan ellenséggel találták szembe magukat, melynek zászlaján címerként a kereszt, valamint a Megváltónak és Szent Jakabnak, Spanyolország védőszentjének a képe volt” (The Encyclopædia Britannica). A győztes fél üldözni kezdte a katolicizmust, és gyakorlatilag kiirtotta az országból. Az egyház beleavatkozása a világ ügyeibe napjainkban sem fog áldást hozni számára.
5. a) Hogyan írja le az égből jövő hang az „utazó kereskedők” kesergését? b) Miért ’állnak távol’ a kereskedők is?
5 Az égi hang ezután ezt mondja: „Az ezekkel üzletelő utazó kereskedők, akik őbelőle lettek gazdagok, kínjától való félelmükben távol állnak majd, sírnak és keseregnek, és így szólnak: »Milyen kár! Milyen kár a nagy városért, mely finom lenvászonba, bíborba és skarlátba volt öltözve, és gazdagon fel volt ékesítve aranydíszekkel, drágakővel és gyönggyel, mert egyetlen óra alatt elpusztult ilyen nagy gazdagság!«” (Jelenések 18:15–17a). Amikor Nagy Babilon elpusztul, a „kereskedők” keseregnek kereskedelmi partnerük elvesztése miatt. Valóban „milyen kár” ez számukra. Figyeljük meg azonban, hogy kizárólag önző okokból keseregnek, és akárcsak a királyok, ők is „távol állnak”. Ők sem jönnek elég közel ahhoz, hogy bármilyen segítséget nyújtsanak Nagy Babilonnak.
6. Hogyan számol be az égből jövő hang ’a hajóskapitányok és a tengerészek’ kesergéséről, és ők miért sírnak?
6 A beszámoló folytatódik: „És minden hajóskapitány, és mindenki, aki hajózik valahol, és a tengerészek és mindazok, akiknek a tenger biztosítja a megélhetését, távol álltak, és amint égésének füstjét nézték, így kiáltottak: »Melyik város olyan, mint a nagy város?« És port hintettek fejükre, kiáltoztak sírva és keseregve, és ezt mondták: »Milyen kár! Milyen kár a nagy városért, melyben mindazok meggazdagodtak a pompájából, akiknek hajóik vannak a tengeren, mert egyetlen óra alatt elpusztult!«” (Jelenések 18:17b–19). Az ókori Babilon kereskedelmi város volt nagy hajóflottával. Hasonlóképpen Nagy Babilon is óriási üzleteket bonyolít le népének ’sok vizei’ által. Ez számos vallásos alattvalójának állást biztosít. Micsoda anyagi csapást jelent nekik Nagy Babilon pusztulása! Soha többé nem lesz még egy ilyen megélhetési forrásuk.
Örvendezés a megsemmisítése felett
7–8. Hogyan éri el csúcspontját a Nagy Babilonnal kapcsolatos égből jövő üzenet, és kik örvendeznek e szavak hallatán?
7 Amikor az ókori Babilont a médek és a perzsák elfoglalták, Jeremiás ezt prófétálta: „Örömmel kiáltanak majd Babilon miatt az egek és a föld, és minden, ami bennük van” (Jeremiás 51:48). Amikor Nagy Babilon elpusztul, az égből jövő üzenet eléri csúcspontját. A hang ezt mondja Nagy Babilonról: „Örvendj miatta, ó, ég, ti szentek és ti apostolok, és ti próféták is, mert az Isten bírói büntetést hajtott végre rajta értetek!” (Jelenések 18:20). Jehova és az angyalok örvendeznek, amikor látják Isten ősi ellenségének megsemmisülését. Az apostolok és a korai keresztény próféták is örülni fognak, akik azóta már feltámadtak, és a 24 vén égi soraiban kaptak helyet. (Vesd össze: Zsoltárok 97:8–12.)
8 Nem kétséges, hogy az összes ’szent’ – akár feltámasztottként az égben, akár itt a földön – örömmel kiált fel, és velük együtt a más juhok nagy sokaságához tartozó társaik is. Az új rendszerben idővel az összes ókori hűséges feltámad majd, és ők is csatlakoznak az örvendezéshez. Isten népe nem próbált meg bosszút állni hamis vallásos üldözőin. Jehova szavaira emlékeztek: „Enyém a bosszú; én visszafizetek, ezt mondja Jehova” (Róma 12:19; 5Mózes 32:35, 41–43). Nos, Jehova most megfizetett. Megbosszulta a Nagy Babilon által kiontott összes vért.
A nagy malomkő levetése
9–10. a) Mit tesz és mit mond most egy erős angyal? b) Mi történt Jeremiás idejében, ami megegyezik a Jelenések 18:21-ben szereplő erős angyal tettével, és mit erősített ez meg? c) Mire biztosíték az, amit a János által látott erős angyal tesz?
9 Amit János ezután lát, az megerősíti, hogy Jehova Nagy Babilon feletti ítélete végleges: „Egy erős angyal pedig felemelt egy nagy malomkőhöz hasonló követ, a tengerbe vetette, és ezt mondta: »Így fogják levetni Babilont, a nagy várost sebes hajítással, és soha többé meg nem találják . . .«” (Jelenések 18:21). Jeremiás idejében hasonló esemény történt, melynek nagyon nagy prófétai jelentősége volt. Jeremiás arra kapott ihletést, hogy egy könyvben írja meg „mindazt a veszedelmet, amely utoléri Babilont”. Átadta a könyvet Serájának, és megkérte, hogy utazzon el Babilonba. Ott Serája felolvasott egy kijelentést a város ellen Jeremiás utasítása szerint: „Ó, Jehova! Te magad szóltál ez ellen a hely ellen, hogy megsemmisítsd, hogy ne legyen lakója, se ember, de még háziállat se, hanem elhagyatott pusztasággá legyen időtlen időkre.” Serája ezután követ kötött a könyvre, és bedobta az Eufráteszbe e szavak kíséretében: „Így merül el Babilon is, és soha többé nem kel fel, olyan veszedelmet hozok rá” (Jeremiás 51:59–64).
10 Azzal, hogy a könyvet és a rákötött követ bedobták a folyóba, megerősítették, hogy Babilon feledésbe fog merülni, és soha többé nem fog helyreállni. Az, hogy a János apostol által látott erős angyal is ilyesmit tesz, szilárd biztosíték arra, hogy Jehova Nagy Babilonnal kapcsolatos szándéka teljesülni fog. Az ókori Babilon teljes pusztulása óriási bizonyíték arra, hogy a közeljövőben a hamis vallással is ugyanez fog történni.
11–12. a) Milyen szavakat intéz most az erős angyal Nagy Babilonhoz? b) Mit prófétált Jeremiás a hitehagyott Jeruzsálemről, és mit jelent ez napjainkban?
11 Az erős angyal most Nagy Babilonhoz intézi szavait: „És soha többé nem hallatszik benned hárfás énekesek hangja, zenészeké, fuvolásoké és trombitásoké, soha többé nem találják meg benned semmilyen mesterség kézművesét sem, malomkő hangja sem hallatszik benned soha többé, lámpafény sem világít benned soha többé, és vőlegény és menyasszony hangja sem hallatszik benned soha többé; mert utazó kereskedőid a föld főrangú emberei voltak, mert azzal, hogy spiritizmust gyakoroltál, félrevezetted az összes nemzetet” (Jelenések 18:22, 23).
12 Jeremiás hasonló kifejezésekkel prófétált a hitehagyott Jeruzsálemről: „Elnémítom náluk az ujjongás hangját, az örvendezés hangját, a vőlegény hangját, a menyasszony hangját, a kézimalom hangját, és kioltom a lámpa fényét. Pusztasággá, döbbenet tárgyává lesz ez az egész föld” (Jeremiás 25:10, 11). Nagy Babilon fő része, a kereszténység élettelen rommá lesz, ahogyan az élénken tükröződik Jeruzsálem i. e. 607 utáni elhagyott állapotából. A kereszténység, amely egykor gondtalanul örvendezett, és amelyben zajlott az élet, legyőzött és elhagyott lesz.
13. Milyen hirtelen változáson megy át Nagy Babilon, és ez milyen hatással lesz az ’utazó kereskedőire’?
13 Mint ahogy az angyal elmondja Jánosnak, Nagy Babilon erős, nemzetközi birodalmából teljes egészében terméketlen pusztaság lesz. Nagy Babilon „utazó kereskedői”, a legfelsőbb körök milliomosait is beleértve, hasznot húztak a vallásból, vagy ürügyként használták fel; a papságnak pedig jól jött, hogy velük lehet a rivaldafényben. De ezeknek a kereskedőknek nem lesz többé ott Nagy Babilon mint bűntárs. Nem fogja többé megtéveszteni a föld nemzeteit misztikus vallási szokásaival.
Égbekiáltó vérbűn
14. Mit mond az erős angyal, miért olyan szigorú Jehova ítélete, és mit mondott ezzel összhangban Jézus, amikor a földön volt?
14 Az erős angyal befejezésül elmondja, hogy miért ítéli meg Jehova oly szigorúan Nagy Babilont: „Igen, próféták és szentek vérét találták benne, és mindazokét, akiket legyilkoltak a földön” (Jelenések 18:24). Amikor Jézus a földön volt, azt mondta a jeruzsálemi vallási vezetőknek, hogy számot kell majd adniuk ’minden igazságos vérről, amelyet kiontottak a földön, az igazságos Ábel vérétől’ kezdve. Ezeknek a szavaknak megfelelően az az elferdült nemzedék i. sz. 70-ben elpusztult (Máté 23:35–38). Ma a vallásos emberek egy másik nemzedéke viseli a vérbűn terhét Isten szolgáinak üldözéséért.
15. Milyen két vádpont alapján terhelte vérbűn a katolikus egyházat a náci Németországban?
15 Guenter Lewy ezt írja az egyik könyvében: „Amikor [1933.] április 13-án Bajorországban betiltották Jehova Tanú munkáját, az egyház még azt a megbízást is elfogadta a Vallás- és Oktatásügyi Minisztériumtól, hogy jelentse fel a szekta mindazon tagjait, akik még mindig gyakorolják a betiltott vallást” (The Catholic Church and Nazi Germany). A katolikus egyházat tehát felelősség terheli, amiért Tanúk ezreit hurcolták koncentrációs táborokba; kezeit a kivégzett Tanúk százainak vére szennyezi be. Amikor a fiatal Tanúk, mint például Wilhelm Kusserow, megmutatták, hogy készek bátran meghalni a kivégző osztag előtt, Hitler úgy döntött, hogy a golyó általi halál túl jó a lelkiismereti okokra hivatkozók számára. Ezért Wilhelm 20 éves testvérét, Wolfgangot nyaktilóval végeztette ki. Ezzel egy időben a katolikus egyház arra buzdította fiatal tagjait, hogy a hadseregben haljanak meg a hazáért. Az egyház vérbűne tehát teljesen nyilvánvaló!
16–17. a) Milyen vérbűnért kell felelnie Nagy Babilonnak, és miért terheli a Vatikánt vérbűn azoknak a zsidóknak a haláláért, akiket a nácik módszeresen lemészároltak? b) Mi az egyik oka annak, hogy a hamis vallás felelősségre vonható milliók haláláért, akik a mi időnkben zajló több száz háborúban haltak meg?
16 A prófécia azonban azt mondja, hogy Nagy Babilont terheli ’mindazoknak vére, akiket legyilkoltak a földön’. Ez nagyon is igaznak bizonyult a modern korban. Például a Vatikánt rettenetes vérbűn terheli annak a hatmillió zsidónak a haláláért, akiket a nácik módszeresen lemészároltak, mivel katolikus mesterkedések segítették hatalomra Hitlert Németországban. Ezenkívül csupán a mi időnkben jóval több mint százmillió ember halt meg háborúk százaiban. Vádolható ezért a hamis vallás is? Igen, mégpedig két ok miatt.
17 Az egyik az, hogy számos háború vallási konfliktusból ered. Például Indiában 1946–48 között a muszlimok és a hinduk közti erőszakos összetűzések vallási okokból robbantak ki. Több százezer emberélet veszett oda. Az 1980-as években Irak és Irán közt dúló háború szektás okokra vezethető vissza, és ebben a háborúban is százezrek vesztették életüket. Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok közt dúló erőszak több ezer emberéletet követelt. Ezt a témát elemezve C. L. Sulzberger rovatvezető 1976-ban kijelentette: „A szomorú igazság az, hogy a világon jelenleg folyó háborúknak valószínűleg legalább a fele nyílt vallási konfliktus, vagy vallási vitákkal függ össze.” De így volt ez Nagy Babilon egész viharos történelme során.
18. Milyen további ok miatt terheli vérbűn a világ vallásait?
18 És mi a másik ok? Jehova nézőpontja szerint a világ vallásait azért terheli vérbűn, mert erőtlen volt a tanításuk azt illetően, hogy mit vár el Jehova a szolgáitól. Azt sem tanították meg az embereknek, hogy Isten igaz imádóinak Jézus Krisztust kell követniük, és szeretetet kell mutatniuk mások iránt, függetlenül attól, hogy ki milyen nemzetiségű (Mikeás 4:3, 5; János 13:34, 35; Cselekedetek 10:34, 35; 1János 3:10–12). Mivel Nagy Babilon vallásai nem tanították meg ezeket a dolgokat a híveiknek, azok belesodródtak a nemzetközi hadviselés forgatagába. Ez különösen nyilvánvaló volt a XX. század első felének két világháborújában, melyeket keresztény államok robbantottak ki, és amelyekben egy hiten lévők gyilkolták egymást halomra. Ha mindenki ragaszkodott volna a bibliai alapelvekhez, aki kereszténynek vallotta magát, sohasem került volna sor ezekre a háborúkra.
19. Milyen égbekiáltó vérbűn terheli Nagy Babilont?
19 Jehova Nagy Babilont teszi felelőssé mindezért a vérontásért. Ha a vallási vezetők, főleg a kereszténység vezetői megtanították volna a híveiknek a Biblia igazságait, nem fordulhatott volna elő ilyen tömeges vérontás. Tehát Nagy Babilon, a nagy szajha – a hamis vallás világbirodalma – közvetlenül vagy közvetve felelős, ezért számadással tartozik Jehovának „a próféták és szentek” véréért, akiket üldöztek és megöltek, sőt, ’mindazok véréért, akiket legyilkoltak a földön’. Nagy Babilont csakugyan égbekiáltó vérbűn terheli. Jó lesz végre megszabadulni tőle, amikor bekövetkezik végső pusztulása!
[Kiemelt rész a 270. oldalon]
A megalkuvás ára
Guenter Lewy ezt írja egyik könyvében: „Ha a német katolicizmus már kezdettől fogva határozottan kiállt volna a náci uralommal szemben, a világtörténelem minden bizonnyal más fordulatot vett volna. Még ha kudarcot vallottak volna is a Hitler elleni küzdelemben, és nem tudták volna megakadályozni számos bűntettét, akkor is jelentősen nőtt volna az egyház erkölcsi tekintélye. Egy ilyen ellenállás tagadhatatlanul sok emberéletbe került volna, de ezeket az áldozatokat a legnemesebb cél érdekében hozták volna. Ha Hitler nem bízhatott volna honfitársai támogatásában, talán nem mert volna háborút kezdeményezni, és szó szerint emberéletek millióit lehetett volna megmenteni . . . Náciellenes németek ezreit kínozták halálra Hitler koncentrációs táboraiban, a lengyel értelmiséget lemészárolták, oroszok százezrei haltak meg, mert szláv Untermenschenként [alsóbbrendűként] bántak velük, és 6 000 000 embert irtottak ki mint »nem árjákat«. Mindeközben a németországi katolikus egyház elöljárói támogatták a náci rendszert a bűntettei végrehajtásában. Rómában a pápa, a római katolikus egyház szellemi vezetője és a katolikus erkölcs legfőbb tanítója mélyen hallgatott” (The Catholic Church and Nazi Germany, 320., 341. oldal).
[Kép a 268. oldalon]
„Milyen kár!” – mondják az uralkodók
[Kép a 268. oldalon]
„Milyen kár!” – mondják a kereskedők