Rasszok
Meghatározás: Itt a rassz szóval az emberiségnek egy olyan csoportjára utalunk, amely jellegzetes arányban magán viseli az örökölhető, fizikai vonások bizonyos kombinációját, amelyek elegendőek ahhoz, hogy egyedi embertípusként megkülönböztethető csoportot alkosson. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az a tény, hogy a rasszok képesek egymás között házasodni és utódokat létrehozni, azt bizonyítja, hogy a valóságban egy ’nemhez’ tartoznak; mindegyikük az emberiség családjának tagja. A különböző rasszok tehát csupán az emberiség családján belüli variációs lehetőségek egyes részletei.
Honnan származnak a különböző rasszok?
1Móz 5:1, 2; 1:28: „Amely napon Isten megteremtette Ádámot, Isten hasonlatosságára alkotta őt. Férfinak és nőnek teremtette őket. Majd megáldotta és embernek [vagy emberiségnek] nevezte el őket a teremtésük napján.” „Isten . . . megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: »Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet.«” (Így az egész emberiség az első emberpár, Ádám és Éva leszármazottja.)
Csel 17:26: Isten „e g y emberből [Ádámból] alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakjanak a föld egész színén”. (Tehát bármilyen rasszokból álljon is egy nemzet, mindannyian Ádám leszármazottai.)
1Móz 9:18, 19: „Noé fiai pedig, akik a bárkából kijöttek, a következők voltak: Sém, Hám és Jáfet . . . Ők hárman voltak Noé fiai, és őáltaluk népesült be az egész föld.” (Miután Isten Noé napjainak világméretű Özönvizében elpusztította az istentelen világot, a föld új lakói — beleértve a ma ismert összes rasszt — Noé három fiának és feleségüknek az utódai.)
Vajon Ádám és Éva jelképes személyek voltak?
A Biblia nem támogatja ezt a nézetet. Lásd az „Ádám és Éva” címszó alatti gondolatokat.
Honnan vett feleséget Káin, ha csupán egyetlen család létezett?
1Móz 3:20: „Ádám ezután Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett minden élő anyja.” (Minden ember tehát Ádám és Éva leszármazottja.)
1Móz 5:3, 4: „Ádám százharminc évet élt, és akkor nemzett egy fiút az ő képmására és hasonlatosságára, akit Sétnek nevezett el. És Ádám napjai, miután Sétet nemzette, nyolcszáz évet tettek ki. Időközben nemzett még fiúkat és lányokat.” (Káin Ádám egyik fia volt, és Ádám egyik lánya kellett hogy legyen Káin felesége. Az emberiség történelmének ebben az időszakában az emberek még rendkívül egészségesek és életerősek voltak, ahogyan azt a magas koruk is jelzi, így csekély volt a valószínűsége annak, hogy a közeli rokonok közötti házasságból eredő hiányosságok öröklődjenek. Ám az emberi történelemben mintegy 2500 évvel később, amikor az emberiség fizikai állapota lényegesen megromlott, Jehova olyan törvényeket adott Izraelnek, amelyek tiltották a vérfertőzést.)
1Móz 4:16, 17: „Káin ezután elment Jehova színe elől, és a Menekülés [Nód] földjén telepedett le, Édentől keletre. Káin ezután együtt hált a feleségével [„ismeré” vagy „megismerte”, mármint meghitten, Kár., Kat., KNB], az pedig terhes lett, és megszülte Énókot.” (Figyeld meg, hogy Káin nem ott találkozott elsőször a feleségével, ahová elmenekült, mintha a felesége más családból származott volna. Ehelyett ott történt, hogy nemi kapcsolatot létesített a feleségével, és fiút nemzett.)
Mivel magyarázható a különféle faji jellemvonások kialakulása?
„Minden ma élő ember egyetlen fajhoz, a homo sapienshez tartozik, és közös nemzetségből származik . . . Az emberek közti biológiai eltérések oka az örökletes adottságok különbözőségében, és a genetikus képességet befolyásoló környezeti hatásokban keresendő. A legtöbb esetben a különbségek e két tényező együttes hatására vezethetők vissza . . . Az ugyanazon rasszhoz vagy ugyanazon néphez tartozók közt az egyéni különbségek sokszor nagyobbak, mint a különböző rasszok vagy népek közti átlagos eltérések” (az UNESCO által egybehívott tudósok nemzetközi testülete; idézte: Statement on Race. [New York, 1972, harmadik kiad.] Ashley Montagu, 149—50. o.).
„Egy rassz egyszerűen a részben izolált génkészletek egyike, amelyekbe az emberi faj a korai földrajzi elterjedése során és azt követően fel lett osztva. A föld öt fő kontinentális területének mindegyikén kifejlődött hozzávetőlegesen egy-egy rassz . . . Az ember genetikai fejlődése valóban szétágazott a történelemnek ebben az időszakában, és ezen eltérés eredménye mérhető és vizsgálható azon, ami a régi földrajzi rasszokból megmaradt. Mint az várható, ez az eltérés az izoláció fokával arányos . . . Amikor a rasszok kialakulása a kontinenseken végbement — miközben az egész világon népcsoportok ezrei különültek el izolált géncsoportokban —, kialakultak a ma látható különböző géngyakoriságok . . . A dologban az tűnik ellentmondásosnak, hogy bár külsőleg minden embercsoport eltérőnek látszik, ezen különbségek hátterében alapvető azonosság figyelhető meg” (Heredity and Human Life. New York, 1963, H. L. Carson, 151., 154., 162—3. o.). (Tehát amennyiben az emberiség történelme kezdetén egy embercsoport elkülönült a többi embertől, és csupán e csoporton belül házasodtak, úgy bizonyos génjellegzetességek kombinációi feltűnőbben mutatkoztak meg az utódaikban.)
Tanítja-e a Biblia azt, hogy a feketék átkozottak?
Ez az elképzelés az 1Mózes 9:25 helytelen értelmezésén alapul, amikor is Noé ezt mondta: „Átkozott legyen Kánaán! Rabszolgák rabszolgája legyen a testvérei között.” Olvasd el figyelmesen; itt szó sincs bőrszínről. Az átokra az adott okot, hogy Hám fia, Kánaán nyilvánvalóan valamilyen megbotránkoztató dolgot követett el, ami átkot vont maga után. Kik voltak azonban Kánaán utódai? Nem a feketék, hanem a Földközi-tenger keleti partvidékén élő világos bőrű emberek. Züllött életmódjuk, démoni szertartásaik, bálványimádásuk és gyermekáldozataik miatt Isten ítélete alá kerültek, és a földet, amelyen a kánaániták laktak, Isten Izraelnek adta (1Móz 10:15–19). Nem minden kánaánita pusztult el; az átoknak megfelelően egyeseket rabszolgamunkára kényszerítettek (Józs 17:13).
Noé melyik fiától származnak a feketék? „Kús [Hám fiai közül egy másik] fiai: Széba, Havila, Szabta, Raáma és Szabtéka” (1Móz 10:6, 7). Amikor a Biblia később utal Kúsra, általában Etiópiáról van szó. A Széba elnevezés a későbbiekben egy másik népre vonatkozott, amely Afrika keleti részén, feltehetően Etiópia közelében élt (Ézs 43:3, lábj., Jegyzetes Biblia [angol]).
Minden ember Isten gyermeke?
Mint tökéletlen emberek, nem nevezhetjük magunkat születésünktől fogva Isten gyermekeinek. De mindannyian Ádám leszármazottai vagyunk, aki teremtése idején mint tökéletes ember, „Isten fia” volt (Luk 3:38).
Csel 10:34, 35: „nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik.”
Ján 3:16: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.” (Ahhoz, hogy helyreállítsuk azt az Istennel való kapcsolatot, amelyet Ádám elveszített, mindannyiunknak igazi hitet kell gyakorolnunk benne. E kiváltsághoz az emberek minden rassza előtt nyitva áll az út.)
1Ján 3:10: „Ebből a tényből ismerhetők fel az Isten gyermekei és az Ördög gyermekei: mindaz, aki nem gyakorol igazságosságot, nem az Istentől származik, és az sem, aki nem szereti a testvérét.” (Isten tehát nem tekint minden embert a gyermekének. Szellemi értelemben azoknak, akik szándékosan gyakorolnak olyasmit, amit Isten elítél, az Ördög az atyjuk. Lásd: János 8:44. Az igaz keresztények azonban Isten tulajdonságait tükrözik vissza. Közülük Isten meghatározott számú keresztényt kiválasztott, hogy királyként uralkodjanak Krisztussal az égben. Róluk úgy beszél Isten, mint a ’gyermekeiről’ vagy ’fiairól’. További részletek végett lásd az „Újraszületés” címszó alatti gondolatokat.)
Róma 8:19–21: „a teremtés sóvár várakozással várja az Isten fiainak kinyilatkozását . . . maga a teremtés meg is fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.” (Az emberiség megkönnyebbül, ha ’Isten fiai’ — miután megkapták az égi életet — ’kinyilatkoznak’, azaz Krisztus vezetésével az emberiség érdekében határozott lépéseket tesznek. Miután a földön lévő hűségesek [akiket a fenti szöveg ’teremtésnek’ nevez] eljutnak az emberi tökéletességre, és bebizonyítják rendíthetetlen lojalitásukat Jehova, az egyetemes Szuverén iránt, ők is örülhetnek annak a nagyszerű kapcsolatnak, melyet Isten gyermekeiként élvezhetnek. Ebben mindenféle rasszhoz tartozó emberek részesülni fognak.)
Lesz-e valaha is testvéri egység az emberek összes rassza között?
Jézus ezt mondta azoknak, akik igaz tanítványai lettek: „ti pedig mind testvérek vagytok” (Máté 23:8). Később hozzátette: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (Ján 13:35).
Az emberi tökéletlenségek ellenére a korai keresztények között valóban ilyenfajta egység volt. Pál apostol ezt írta: „Nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem rabszolga, sem szabad, nincsen sem férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézussal egységben” (Gal 3:28).
A XXI. században Jehova Tanúi között valóság a faji megkülönböztetéstől mentes keresztényi testvériség. William Whalen író ezt mondta a U.S. Catholic című lapban: „Azt hiszem, hogy [Jehova Tanúi szervezetének] egyik legvonzóbb jellemvonása a faji egyenlőség hagyományos politikája.” Jehova Afrikában élő Tanúinak hosszas tanulmányozása után Bryan Wilson, az Oxfordi Egyetem szociológusa így nyilatkozott: „A Tanúk talán eredményesebbek, mint akármilyen más csoport, ha meggondoljuk, hogy milyen gyorsasággal számolják fel saját újoncaikban a törzsi előítéleteket.” Egy nemzetközi összejövetelről, amelyre 123 országból gyűltek össze a Tanúk, a The New York Times Magazine ezt írta: „A Tanúk nemcsak számukkal tettek mély benyomást a New York-iakra, hanem sokféleségükkel is (minden társadalmi réteghez tartozók megtalálhatók köztük), továbbá a más rasszok iránti előítélet-mentességükkel (sok fekete Tanú van), valamint nyugodt, rendszerető viselkedésükkel.”
Isten Királysága hamarosan megszünteti a jelenlegi istentelen világrendszert, beleértve mindenkit, aki nem szereti igazán Jehova Istent és a felebarátait (Dán 2:44; Luk 10:25–28). Isten Szava megígéri, hogy a túlélők „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” lesznek (Jel 7:9). Az igaz Isten imádata, a Jézus Krisztusba vetett hit és a kölcsönös szeretet révén egyesülve valóban egységes emberi családot fognak alkotni.