„Menjetek ki belőle, én népem”
„Menjetek ki belőle, én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból.” — Jel 18:4.
1. Mikor hangzott el a Nagy Babilon elhagyására szóló felhívás, és miért volt ez éppen akkor helyénvaló?
„MENJETEK KI belőle, én népem.” Ez a felhívás 1919 óta hangzik, attól az évtől kezdve, amikor az 1914—1918-as világháborúban harcoló nemzetek aláírták a békeszerződést. A világ szervezett vallása támogatta ezt az egész földre kiterjedő háborút. De vajon mi a helyzet azokkal, akiket a Biblia Istene „én népem”-nek nevez? Nos, őket leigázta, sőt bebörtönözte Nagy Babilon és annak politikai szeretői, akik részt vettek az I. világháborúban.
2. Milyen hasonló felhívás hangzott el korábban Jeremiástól?
2 A „menjetek ki belőle” szövegű felhívást a Jelenések 18:4 tartalmazza. Hasonló felhívás már korábban is elhangzott, mégpedig a Jeremiás 51:45-ben: „Menjetek ki belőle, ó én népem, és mentse mindenki a lelkét Jehova izzó haragjától!”
3, 4. a) A Jeremiás 50:8–10 szerint honnan kellett „kimenekülniük”? b) A későbbi prófécia beteljesedésének idején Babilon vajon ugyanolyan viszonyban volt Jehovával, mint Nebukadnezár uralma alatt? Miért?
3 ,Menekülés’ — de hát honnan? A Jeremiás 50:8–10 megmagyarázza: „,Meneküljetek el Babilon közepéből, vonuljatok ki a káldeusok földjéről, és legyetek olyanok, mint a nyáj előtti vezérállatok. Mert nézzétek, nagy nemzetek gyülekezetét támasztom és vezetem fel Babilon ellen észak országából, és azok biztos felsorakoznak ellene. Onnan fogják elfoglalni . . . És Káldea zsákmánnyá lesz. Akik kizsákmányolják, majd megelégszenek’, ez Jehova kijelentése.”
4 Amikorra ezeknek a prófétai szavaknak be kellett teljesedniük, a babiloni Nebukadnezár király már halott lesz. Királyi utódai közül az egyik, név szerint Belsazár, Nabonidus fia lesz a babiloni birodalom uralkodója i. e. 539-ben. Ezzel aztán az, amit Babilon akkor — Nebukadnezár i. e. 625-ben kezdődő uralma kezdetétől — jelképezett, végül is megváltozott. Jehova „szolgám”-nak nevezte Nebukadnezárt. (Jer 27:6) Ugyanakkor a zsidó próféta, Dániel babiloni száműzetése idején Jehova két fontos prófétai álommal kapcsolatban is foglalkozott Nebukadnezár királlyal. (Dán 2. és 4. fejezete) Sőt, a jövendölés egészen i. e. 592-ig előre bejelentette Nebukadnezár hőstetteit. (Ez 29:17–20) Tehát legalább ezek alatt az évek alatt szolgált a babiloni birodalom Jehova eszközeként az ő bosszújának kitöltésére Júda hűtlen királysága és a szomszédos nemzetek ellen. Nebukadnezárnak a Jehovával összhangban végzett tevékenysége Jézus Krisztus munkáját ábrázolta elő, amelyet most, a „vég ez idején” végez.
5. Az Ésaiás 44:28-tól 45:7-ig terjedő versei szerint amikor Babilon elesett, vajon kinek a munkája ábrázolta elő Jézus Krisztus tevékenységét, és hogyan volt összhangban Dániel magyarázata a falon megjelenő írásról azzal, amit Ésaiás jövendölt meg?
5 Az Ésaiás 44:28-tól 45:7-ig terjedő versek szerint abban az időben, amikor Babilon bukása bekövetkezett, Nagy Cyrus, a méd-perzsa birodalom uralkodója vette át azt a szerepet, amely előképe volt a megdicsőült Jézus Krisztus e „vég idején” végzett munkájának. I. e. 539-ben Babilon elesett még azon az éjszakán, amelyen Dániel megfejtette a kézírást, amely Belsazár király előtt jelent meg a falon: „PERES [a titkos kézírás harmadik szavának egyes számú alakja], királyságodat felosztották, és a médeknek és a perzsáknak adták.” Dániel szemtanúi beszámolója így folytatódik: „Már azon az éjszakán megölték Belsazárt, a káldeus királyt és maga a méd Dárius [mint Cyrus társa] mintegy hatvankét éves korában megkapta a királyságot.” — Dán 5:28–31; 9:1, 2.
6. a) A Biblia melyik könyvében található, és minek felel meg ma az, amit Babilon Belsazár napjaiban ábrázolt? b) Ki alapította azt a jelképes Babilont, és milyen vallásokat foglal ez magában?
6 Az, amit az ókori Babilon a világ urakénti végnapjaiban ábrázolt, megtalálható a Jelenések könyvében, ahogyan azt az ihletett János apostol i. sz. 96 körül leírta, amikor az ókori Babilon maradványai még fennálltak. Abból, amit János a Jelenések 16:12-től a 19:3 verséig megírt, teljesen világos, hogy a Belsazár korabeli pusztulásra ítélt Babilon a jelenleg még létező, hamis vallás világbirodalmának az előképe volt. Ez a birodalom, mely a pusztulásra ítélt világ minden vallását magában foglalja, alapítójával, egy „Jehovának ellenszegülő hatalmas vadász”-szal vette kezdetét. Ez Nimród volt, Noé dédunokája, s ő alapította Bábel városát az Eufrátesz folyón. (Jel 16:12; 1Móz 10:8–10) A most Nagy Babilon néven létező birodalom magába zárja a „Jehovának ellenszegülő” összes hamis vallást, mely birodalom most a „vég idejét” éli. — Dán 12:4.
7. a) Mikor mentek ki a „menekülők” az ősi Babilonból? b) Mikor mennek ki a menekülők Nagy Babilonból, és miért éppen akkor?
7 Ebből a világraszóló vallási birodalomból kell ,kimenni’ Jehova népének, méghozzá késedelem nélkül. Ezt a birodalmat az a Babilon ábrázolta elő, amelyről Jeremiás az 50. és 51. fejezetében beszélt. Az ókori babiloni birodalom esetében a száműzött zsidóknak és társaiknak nem volt lehetőségük ,kimenni’ onnan, míg az nem került a médek és a perzsák kezére i. e. 539-ben. (És 14:12–17) Ámde mi a helyzet ebben a 20. században? Mi van azokkal, akiket Jehova ma „népem”-nek nevez? Ezek felszólítást kapnak, hogy ,menjenek ki’ belőle, mielőtt még elpusztul a Jézus Krisztus által bejelentett közelgő „nagy nyomorúság”-ban. (Máté 24:21, 22; Jel 1:1; 7:14, 15) Ennek pedig az az oka, hogy ezeknek a menekülőknek el kell kerülniük, hogy a Nagy Babilonnal, a hamis vallás még létező világbirodalmával együtt kapjanak a csapásokból, és vele együtt pusztuljanak el. — Jel 18:4.
8. A Nagy Babilonból 1919 óta kihívottak kivonulása mintegy mire mutatott, és ki szolgált eszközül ebben a vonatkozásban?
8 Akkor már szóba sem jöhet a menekülés, miután korábbi politikai szeretői a Nagy Babilon ellen fordulnak és kitörlik a létből. (Jel 17:15–18) Jehova önátadott népe ezért már az 1919-es, háború utáni esztendőtől kezdve kijött belőle. Ez mintegy arra mutatott, hogy Nagy Babilon bizonyos értelemben már elesett. De vajon milyen értelemben? Nos, jelképesen szólva. Jehova népe felett gyakorolt rabszolgatartói hatalma ugyanis 1919-ben megtört. Attól kezdve ez a nép sohasem került újból Nagy Babilon vallási rabigájába úgy, mint 1914-1918 között, az első világháború idején. Szabadulásuk annak a Személyiségnek köszönhető, aki arra ihlette Jeremiást, hogy előre bejelentse mindezt az ő [Isten] szándékának részeként. Ez a Személyiség: Jehova. Célja véghezvitelében a Nagyobb Cyrusát, a megdicsőült Jézus Krisztust használta fel. Ez az ellenképi Cyrus 1914-ben kezdte meg uralmát a mennyei Királyságban, miután véget ért a Nebukadnezár álmában előre bejelentett „hét idő”. (Dán 4:1–37) Az uralkodó Nagyobb Cyrus 1919 óta sok millió olyan egyént szabadított ki, akik a Nagy Babilonból való vallási szabadulást keresték. Ha hűek maradnak Királyságához, Ő biztonságban megőrzi, megvédi őket. Sem a kereszténység papságának, sem a nem keresztény vallások vezetőinek nem lesz többé hatalma felettük.
MEGJÖVENDÖLT VISSZATÉRÉS A HEGYTETŐN LEVŐ FŐVÁROSBA
9, 10. Vajon véletlen volt-e a maradéknak 1919-ben történt szabadulása Nagy Babilonból, és a Jeremiás 50:4, 5, 28 szerint mi volt ennek a célja?
9 Most, több mint 60 évvel később senki se képzelje, hogy Jehova népe egy kicsiny, megvetett maradékának a vallási szabadulása merő véletlen volt! Ez saját bibliai jövendöléseinek a beteljesedéseként ment végbe. Próféciájában, amelyet i. e. 625-ben adott Jeremiás által, ez a jövendölés hangzik el Babilon i. e. 539-ben való bukásával kapcsolatban:
10 „,Azokban a napokban és abban az időben’, ez Jehova kijelentése, ,eljönnek Izrael fiai, ők és Júda fiai együtt. Mennek, könnyezve mennek és Jehovát, az Istenüket keresik. Minduntalan a Sion [a hegytetőn levő főváros] felé vezető út felől érdeklődnek, arra irányítják tekintetüket és mondják: Gyertek, és csatlakozzunk Jehovához határtalan ideig tartó szövetséggel, amely nem lesz elfeledve. [Miért?] Mert ez a menekülők hangja, és akik Babilonból megszöknek, hogy elmondják Sionban Jehovának, a mi Istenünknek bosszúját, az ő temploma miatti bosszúját.’” — Jer 50:4, 5, 28.
11. Van-e valami köze Jeremiás jövendölésének a zsidó cionista mozgalomhoz, s mire mutatnak rá a mai tények?
11 Ennek semmi köze az ausztriai zsidó, Theodor Herzl által 1893-ban megszervezett cionista mozgalomhoz. Az a Jeruzsálem, amelyet a zsidók ma megszállva tartanak, 1967-ben az úgynevezett Hatnapos háború révén került a kezükbe, és a templomhegy, amelynek tetején ma a muzulmán „Szikladóm” áll, nem Jehova nevére hívja fel az emberek figyelmét. Melyik „Sion”-ba tért hát akkor vissza békésen a maradék 1919 óta?
12. Melyik Sion hegyéhez tért vissza békésen a maradék 1919 óta?
12 Arról a Sion hegyéről van szó, amelyet a keresztény János apostol látomásban látott 26 évvel azután, hogy a zsidó Jeruzsálemet a római légiók i. sz. 70-ben teljesen elpusztították. Erre vonatkozóan írta János: „És láttam, és íme, a Bárány áll a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akik homlokukon felírva viselik az ő nevét, és az ő Atyjának nevét. . . . és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint az énekeseké, akik hárfájukon játszva, hárfán kísérik magukat. És énekelnek mintegy új éneket a trón előtt és a négy élő teremtmény és a vének előtt; és senki sem tudta megtanulni azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akiket a földről vásároltak meg. . . . Ezek azok, akik állandóan követik a Bárányt, tekintet nélkül arra, hová megy. Ezeket az emberiség közül mint első gyümölcsöket vásárolták meg Istennek és a Báránynak.” — Jel 14:1–4.
13. a) Miről tudósít János apostol néhány verssel később Nagy Babilonra utalva? b) Miért érte őt megrázkódtatás 1919 óta?
13 Érdekes módon a fenti leírás után alig néhány verssel János apostol ezt írja: „És egy további, egy második angyal következett, s mondta: ,Leomlott! Leomlott a Nagy Babilon, aki paráznasága haragjának borából itatott meg minden nemzetet!’” (Jel 14:8) Annak ellenére, hogy a nemzetek minden politikusával vallási paráznaságot követett el, a Nagy Babilon megdöbbentő bukást szenvedett el 1919-ben befolyása és hatalma terén. Nagy megrázkódtatást jelentett számára, amikor a Nagyobb Cyrus, a Bárány Jézus Krisztus szabadulást biztosított a szellemi izraeliták maradékának, és elindította őket a szellemi újjáépítés útján.
14. a) Vajon a megszabadított maradék magáévá tette a jelszót, hogy „a vallás a nép ópiuma”, vagy mit hangoztattak a javasolt Népszövetségre vonatkozóan? b) Melyik hegytetőn épült főváros felé irányították a tekintetüket?
14 A forradalmárok, akik 1919-ben már politikai hatalomra kerültek Kelet-Európában, a jelszavuknak megfelelően jártak el: „A vallás a nép ópiuma.” Jehova maradéka azonban nem az ő útjukat követte, miután megszabadult Nagy Babilonból. Amikor a politikusok az 1919-es békekonferencián a Népszövetséget indítványozták, Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában kedvezően fogadta azt, és azt nyilatkozta róla, hogy az „Isten Királyságának politikai kifejezése a földön”. De vajon Jehova maradéka is ezt az utat tekintette járhatónak? Nem! Amikor a tanúk 1919. szeptember 1—8-ig megtartották kongresszusukat az U.S.A. Ohio államában levő Cedar Pointban, a Népszövetséget Isten Királysága hamis utánzatának jelentették ki, és nyilvánosan hirdették, hogy kudarcot fog vallani. Visszautasítottak minden olyan pótlékot, amit emberek javasoltak, s ők a mennyei Sion hegye felé fordították a figyelmüket, mert hitszemeikkel ott látták állni, és Királyként uralkodni Isten Bárányát, Jézus Krisztust. — Jel 14:1–3; Zsid 12:22.
15. Miért sírva kereste a maradék a szellemi Siont, és milyen friss nézőpont szerint kezdték tanulmányozni Bibliát?
15 Az öröm „könnyeinek” hullatása közben fordult el hát a megszabadított maradék Nagy Babilontól, és kereste a szellemi Sion hegyét, ahol mennyei Királyuk 1914 óta, a Nemzetek Idejének a vége óta uralkodik. Teokratikus céljuknak megfelelően új, friss szempontok alapján tanulmányozták a Bibliát, mivel most egyre több bibliai prófécia beteljesedését láthatták, amelyek Isten Krisztus általi Királyságára utaltak.
16. Miért mondhatjuk a maradék által hirdetett bosszúról azt, hogy ez „az ő temploma miatti bosszú’’-ja, és milyen „igazságos tettek”-ről számolhattak be ők nagy várakozással?
16 A helyreállított maradék félelem nélkül kezdte hirdetni „Jehovának, a mi Istenünknek bosszúját, az ő temploma miatti bosszúját”. (Jer 50:28) Ők maguk is egy szellemi templom részei voltak, egy jelképes templomé, amely Jézus Krisztusból, a Fő Szegletkőből, és a neki alárendelt templomosztály 144 000 tagjából állt. (1Kor 3:16, 17; Ef 2:19–22) Az I. világháború alatt a templom osztály maradékát rossz bánásmódban részesítették, és az elpusztításukra tett gonosz kísérlet alapos okot szolgáltatott Jehovának arra, hogy kellő időben kifejezésre juttassa bosszúját Nagy Babilon ellen, valamint annak szeretői ellen. Akkor majd véghezviszi Jeremiás Babilon ellen mondott hosszú próféciáját. A maradék — amely erőteljesen hiszi, hogy Jeremiás jövendölésének többi vonatkozása is feltétlen beteljesedik, hiszen már csaknem az egész beteljesedett — magáévá teszi a Jeremiás 51:10 szavait, és ezt mondja: „Jehova igazságos tetteket vitt véghez érettünk. Jöjjetek, beszéljük el Sionban Jehova, a mi Istenünk művét!”
17. Milyen visszafizetésre áll készenlétben Jehova saját időszerű eszköze?
17 Jehovának mint Bosszúállónak megvan a saját eszköze, és a Jeremiás 51:24 szavai azt mutatják, hogy szándékában áll igénybe is venni azt: „,Visszafizetem Babilonnak és Káldea minden lakosának minden gonoszságát, amelyet Sionban elkövettek a ti szemetek előtt’, ez Jehova kijelentése.”
18. Az isteni névre hozott gyalázat miatt milyen szempontból jogos az a kívánság, amelyet a maradék hangoztat Nagy Babilon erőszakos viselkedésére és vérontására vonatkozóan?
18 Emlékezzünk csak vissza arra a sok gyalázatra, amit a vallás babiloni világrendszere hozott az egyedül élő és igaz Isten nevére, főleg azzal, hogy üldözte az Isten nevét viselő és tisztelő, odaadó személyeket. Megérthetjük tehát, miért szándékozik Jehova teljesen eltörölni azt a földi eszközt, amelyet fő ellensége, Sátán, az Ördög leginkább felhasznált. Ezért mindazok, akik a mennyei Siont képviselik itt a földön, egyszerűen Jehova nézetét teszik magukévá, és teljesen egyetértenek az ő feltett szándékával, amikor ezt mondják: „,Az ellenem és szervezetem ellen tett erőszak jöjjön Babilonra’, ezt fogja Sion [női] lakója mondani, ,és a vérem legyen Káldea lakóin’, fogja mondani Jeruzsálem.” — Jer 51:35.
19. Az ilyen imák némelyek által kifogásolt kegyetlensége hogyan hasonlítható össze azzal, amit Jehova a maga nevében mond a Jeremiás 51:36, 37-ben?
19 Egyetlen olyan tiltakozó, aki kegyetlennek tartja Sionnak és Jeruzsálemnek ezt az imáját, ne képzelje azt, hogy Jehova Isten igazságtalan, amikor meghallgatja ezt a mai, Nagy Babilon ellen elhangzó imádságot. Jehova nem hagyja figyelmen kívül a történelmi tényt, hogy Nagy Babilon erőszakot alkalmazott Jehova imádói ellen, sőt ártatlan vérüket ontotta. Hadd beszéljen ő maga a Jeremiás 51:36, 37 szavaiban: „Ezért ezt mondja Jehova: ,Íme, én vezetem peredet, s bizony végrehajtom érted bosszúmat. És kiszárítom [kereskedelmi forgalmának] tengerét, és kiapasztom forrásait. És Babilon kőhalmazzá lesz.’”
20. Az ókori Babilon helyén uralkodó mai állapotok hogyan bizonyítják Jehova tetteit?
20 Ilyen próféciának a megvalósulása lehetetlennek tűnt akkor, i. e. 614-ben, vagyis 75 évvel Babilon elfoglalása előtt. I. e. 614-ben ugyanis Babilon hatalmának és dicsőségének a tetőpontjához ért. Ma azonban az a hely, ahol az ókori Babilon büszkén állt az Eufrátesz folyónál azt bizonyítja, hogy Jehova próféciája nem tévedett. Nagyon kevés, csupán néhány kő maradt meg ott Babilon eredeti építőköveiből. Az a biztosíték, amelyet Jehova adott az ő bántalmazott népének, igaznak bizonyult. Ő maga valóban kézbe vette „perüket” a világegyetem bírósága előtt; tényleg végrehajtotta értük a bosszúját: igazságosan gondoskodott arról, hogy a számlák ki legyenek egyenlítve.
21, 22. a) A Zsoltárok 137:8, 9 szerint milyen örömben részesül a közeljövőben a Nagyobb Cyrus?
21 A közeljövőben boldog lesz az ellenképi Cyrus, a dicsőségre emelt Jézus Krisztus hivatalos szolgálata, hogy utána nézhet: rendeződjék a mai Nagy Babilon számlája. Jehova imádói, akik sokat szenvedtek Babilon kezétől, az isteni igazságszolgáltatás nézőpontját teszik magukévá, s ezért mondhatják az ihletett zsoltáríróval együtt:
22 „Ó, Babilon leánya, te, aki ki leszel fosztva, boldog lesz, aki megfizet neked azzal a bánásmóddal, ahogyan velünk bántál. Boldog lesz, aki gyermekeidet megragadja és szétzúzza a kőszirten.” — Zsolt 137:8, 9.
23. Felhasználnak-e földi eszközöket majd Nagy Babilon megdöntésében, és ki vállalja magára ezért a felelősséget?
23 A földi emberi eszközök kellő időben szabad utat kapnak, hogy összezúzzák Nagy Babilont. (Jel 17:15–18) De Jézus Krisztus boldog lesz, hogy vállalhatja a felelősséget a hamis vallás ama világbirodalmának a megszüntetéséért. A bibliai prófécia neki mint Nagyobb Cyrusnak tulajdonítja Nagy Babilon jól megérdemelt megdöntését. Ő, amikor emberként élt itt a földön, és vele együtt lábnyomkövetői is sokat szenvedtek Babilon erőszakos kezétől — Jel 18:24.
24. a) Hogyan mutatja magát Nagy Babilon önteltnek az uralkodás tekintetében? b) Kinek a „leánya” ő, és milyen szerencsétlenség zúdul rá rövidesen, és hogyan?
24 Nagy Babilon volt az önteltség megszemélyesítője. (Jer 50:31, 32) Nem a mostani, földi Jeruzsálemet vagy Siont tekinti vetélytársának; nem azt a várost, ahol a mohamedán „Szikladóm” áll, hanem a mennyei Sion hegyét, mert ott uralkodik Királyként a Nagyobb Cyrus. És hogy kimutassa ezt a vetélkedést, ezt mondja: „Ülök mint királyné.” (Jel 18:7) Ha „valaki Ieányá”-nak kell hívnunk Nagy Babilont, mint ahogy a régi Babilont is annak hívták, akkor ő bizonyára Sátán, az Ördög leánya. (Ján 8:44; Jer 50:42; 51:33) A jövendölés szerint két végzetes dolognak kell nagy gyorsasággal bekövetkeznie erre a vallási paráznára: „Gyermekeinek elveszítése és özvegység.” (És 47:9; Jel 18:7, 8; Jer 50:9) Akár megölik vallásszervezetének tagjait az eljövendő „nagy nyomorúságban”, akár úgy halnak meg számára, hogy megtagadják őt, s azt vallják, hogy semmiféle valláshoz nem tartoznak: elveszti őket. Ez nagy gyászt jelent neki!
25. Ha senki sem akarja közülünk, hogy azok közé a babiloni „gyermekek” közé számlálják, akiket össze kell zúzni a „kőszirten”, mit tegyünk késedelem nélkül?
25 Vajon melyikünk szeretne Nagy Babilon vallásos „gyermekei” közé tartozni, amikor eljön Isten meghatározott ideje, hogy „szétzúzza őket a kőszirten”? Ha nem akarjuk, hogy oda soroljanak minket, s ha különösen azok közé tartozónak szeretnénk vallani magunkat, akiket Isten „én népem”-nek nevez, vajon mit tegyünk? Semmivel sem kevesebbet annál, mint hogy kihasználjuk a még hátralevő időt, és engedelmeskedünk Isten irgalmas parancsának, mely az ő Szavában olvasható: „Menjetek ki belőle én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból.” — Jel 18:4; Jer 50:8.