-
Nagy BabilonTanulmányozd a Szentírást éleslátással! 2. kötet
-
-
Az ókori Babilon jellemzői: Babilon megalapítása Sineár síkságán időben egybeesett azzal, amikor az emberek próbálták felépíteni Bábel tornyát (1Mó 11:2–9). A torony építésével és a város alapításával az építőknek általában véve nem az volt a céljuk, hogy előmozdítsák Isten nevének a magasztalását, hanem inkább maguknak akartak ’hírnevet szerezni’. A zikkurratuk (toronytemplomok), melyeket nemcsak az ókori Babilon romjainál tártak fel, hanem Mezopotámia más részén is, azt látszanak megerősíteni, hogy az eredeti torony – bármilyen formájú és stílusú volt is –, lényegében vallási jellegű épület volt. Azzal, hogy Jehova Isten határozott lépéseket tett a templom felépítésének meghiúsítására, egyértelműen elítélte a munkálatokat, mint amelyek a hamis vallásban gyökereznek. Míg a város héber neve, a Bábel szó azt jelenti, hogy ’zűrzavar’, addig a sumer (Ka-dingir-ra) és az akkád neve (Babilu) egyaránt azt jelenti, hogy ’Isten kapuja’. A város megmaradt lakosai tehát megváltoztatták a név alakját, hogy ne legyen olyan pejoratív értelmű, mint eredetileg, ám az új vagy helyettesítő forma még így is a vallással hozta kapcsolatba a várost.
-
-
ÉgTanulmányozd a Szentírást éleslátással! 1. kötet
-
-
Fizikai értelemben tehát az „egek” kifejezésnek tág jelentéstartalma van. Utalhat a világűr legtávolabbi részeire is, de olyasmire is, ami egyszerűen csak szokatlanul magas. Azokról például, akik egy viharban hányódó hajón vannak, ezt olvassuk: „Az egekig emelkednek, majd a fenékig süllyednek” (Zs 107:26). Bábel tornyának építői is egy olyan építményt akartak emelni, melynek „a teteje az egeket éri”, amolyan felhőkarcoló-félét (1Mó 11:4; vö.: Jr 51:53). Az Ámós 9:2-ben feljegyzett prófécia pedig olyan emberekről beszél, akik „az egekbe mennek fel”, azaz nyilván a magas hegyekben próbálnak menedéket találni Jehova ítéletei elől, de mindhiába.
-