8. FEJEZET

A Teremtő benépesíti a „föld-űrhajót”

 1. a) Miben különbözik a föld a holdtól és az ember alkotta űrhajóktól? b) Hogyan mutatják meg sokan, hogy nem értékelik igazán a földünket? (Zsoltárok 10:4)

AZ ISTEN teremtése „negyedik napjának” végére a föld szépséges látványt nyújtott. Sokféle szín élénkítette. Jóval később, időszámításunknak ebben a huszadik századában egy űrhajós megpillantotta földünket a hold élettelen felszínéről. Így számolt be élményéről:

„Amikor 380 000 kilométer távolságból meglátod a földet, különösen olyan látóhatár felett, amelyet hosszú korszakok óta bombáz a sugárzás, azt látod, hogy a mi bolygónk az egyedüli dolog a világegyetemben, amelyen színeket találhatsz. . . . Ilyen gyönyörű égitesten lakunk mi. . . . Úrrá lesz rajtunk a csodálkozás, hogy miért nem tudjuk értékelni a világmindenségből azt, ami a miénk.”

Ez az űrhajós saját tapasztalatból ismerte meg, mennyire más a súlytalanság állapotában töltött élet egy ember alkotta űrhajó kényelmetlen belsejében, mint az a normális élet, amelynek az ember ezen a „föld-űrhajón” örvendhet az Isten által előkészített környezetben. Mégis az emberek többsége nemcsak hogy nem értékeli azt, amije van, hanem nagy részük egyszerűen tudomásul sem veszi a föld nagyszerű Tervezőjét és Alkotóját. Sokan szívesebben hasonlítanak az ostobához, aki „azt mondja szívében: ,Jehova nem létezik’”. — Zsoltárok 14:1.

HAL-„LELKEK” ÉS REPDESŐ TEREMTMÉNYEK

 2. a) Mikor kezdte el benépesíteni Isten a mi „űrhajónkat”? b) Mi a „lélek”? (Jelenések 16:3) c) Milyen lelkeket teremtett Isten az „ötödik napon”?

² Nem évmilliókkal ezelőtt, mint ahogyan egyes személyek feltételezik, hanem viszonylag nem is olyan régen Isten kezdte benépesíteni „űrhajónkat” a saját időrendjének megfelelően. Megteremtette az első „lelkeket”. A „lélek” szó (héberül: neʹfes), amint a bibliai teremtés-beszámolóból kitűnik, lélegző, érzékelő teremtményekre vonatkozik, halakra, madarakra, állatokra, emberekre egyaránt. Ezen az ötödik ,teremtési napon’ Isten hal- és madár-„lelkeket” hozott létre. — 1Mózes 1:20-23.

 3. a) Hogyan képes az ember olyan alapelveket felhasználni, amelyeket a teremtésben fedez föl, de mit kell elismernie? (Jób 12:7-10) b) Mennyiben jelent áldást az emberiségnek a halak és madarak élővilága?

³ Az isteni bölcsességnek mily gazdagsága nyilvánul meg ezeknek az élő teremtményeknek a felépítésében! Bizonyos mértékig az ember is képes volt leutánozni olyan alapelveket, amelyek ebben a teremtésben megtalálhatók, mint például a tintahalnál tapasztalt lökhajtást, a denevér hangradarját és a madarak aerodinamikai felépítésének egy részét. De még sok meglepő titok van e „lelkek” felépítésében, melyeket az ember eddig képtelen volt megfejteni. A halak és madarak élete tovább szépítette és még érdekesebbé tette az ember földi otthonát. Azonkívül ízletes kiegészítést jelentettek az ember étrendjében, amikor Isten kihirdette, hogy „szolgáljanak eledelül” az ember számára. — 1Mózes 9:2, 3.

ÉLŐ LELKEK A FÖLD SZÁMÁRA

 4. a) Mit alkotott Isten a „hatodik napon” és hogyan? b) Milyen módon szolgálják az állatok az embert? (1Mózes 1:25)

⁴ Amikor a hatodik ,teremtési nap’ elkezdődött, Jehova így szólt:

„Hozzon létre a föld élő lelkeket az ő fajuk szerint, háziállatot, barmot és a föld vadállatát a faja szerint.” (1Mózes 1:24)

Isten láthatatlan szelleme működött az állat „fajok” csodálatos változatainak megalkotásában, amelyek közül egyesek ideiglenes célokat szolgáltak, mások továbbra is fennmaradtak az ember javára egészen napjainkig. Ezek közül az állatok közül sokat többre is lehet használni, mint csupán dédelgetésre: ott vannak a lovak a lovaglásra, kutyák a nyáj őrzésére, elefántok a teherszállításra, ökrök a szántásra, juhok a gyapjútermelésre és így tovább. Az állat-„lelkek” feltétlenül az emberiség hasznát és boldogságát szolgálták.

 5. Miért kell megköszönnünk Istennek ezeket az alkotásait? (Zsoltárok 8:4, 6-9 [Károli: 8:5, 7-10])

⁵ Igazán megköszönhetjük Jehovának ezeket a teremtményeit! Amint a zsoltáríró mondja:

„Jehova szerető-kedvességének kifejezéseiről énekelek határtalan ideig . . . Tied az ég, tied a föld is; a termékeny talaj és ami betölti azt — te magad alapoztad meg ezeket.” — Zsoltárok 89:1, 11 [Károli: 89:2, 12]

A FÖLDI TEREMTÉS BETETŐZŐ DICSŐSÉGE

 6. a) Milyen segítőtárs működött Isten mellett a teremtésben? (János 1:1-4) b) Mit mondott Isten a munkatársának, s így milyen viszony áll fenn az ember és az állatok között?

⁶ Mindezen teremtői tevékenysége alatt Jehovának volt egy segítőtársa — egy „művezetője” —, aki a legkedvesebb volt neki összes angyalfiai közül a láthatatlan egekben. (Példabeszédek 8:30) A hatodik ,teremtési nap’ vége felé Jehova így szólt munkatársához:

„Készítsünk embert a mi képmásunkra, a mi hasonlatosságunk szerint; tartsák alárendeltségben a tenger halait, az egek repdeső teremtményeit, a háziállatokat, az egész földet és minden mozgó állatot, amely mozog a földön.” — 1Mózes 1:26-28.

 7. a) Milyen eljárással teremtette Isten az embert? (Jób 33:4) b) Mi bizonyítja, hogy az ember nem fejlődhetett ki? (Zsoltárok 100:3)

⁷ Vajon Isten és ,munkatársa’ valamilyen bonyolult evolúciós eljárással alkotta meg az embert? Nem, ez ennél sokkal egyszerűbben történt. Mert a Biblia azt mondja nekünk:

„Jehova Isten hozzákezdett, hogy megformálja az embert a föld porából és életlehelletet leheljen az orrlyukába, s az ember élő lélekké lett.” (1Mózes 2:7)

A Biblia itt semmi olyat nem mond, hogy az ember valamilyen szőrös, morgó, majomhoz hasonló teremtményből fejlődött volna ki. Bizonyára nem szerezhette volna meg pusztán véletlen kifejlődés által azt a képességét, hogy értékelje a szépet és a zenét, vissza tudjon tekinteni a múltba és előre a jövőbe, fel tudjon találni dolgokat, a lelkiismerete révén különbséget tudjon tenni helyes és helytelen között, s hogy rendelkezzen a kedvesség és szeretet csodálatos tulajdonságával! Csak egy magasabb rendű, értelmes Személyiség — Isten — volt képes arra, hogy ilyen tulajdonságokkal felruházzon valakit. Jehova Isten a tulajdon „képmására” teremtette az embert, nem pedig korábbi földi teremtményei képmására, mint amilyenek a „madarak, a négylábú teremtmények és a csúszó-mászók”. (Róma 1:23) Az értelmetlen, gondolkodásra képtelen állatok és az értelmes, egyenesen járó emberi teremtmény között olyan szakadék van, amelyet semmiféle evolúciós folyamat nem képes áthidalni.

 8. a) Mi mutatja, hogy az első ember már jó beszédkészséggel rendelkezett? b) Milyen volt Isten egész teremtésműve? (5Mózes 32:4)

⁸ Amikor Isten később kivett egy bordát az alvó emberből, hogy beépítse az asszonyba, Évába, és bemutatta ezt a kedves feleséget Ádámnak, az ember nem volt arra korlátozva, hogy csupán kezdetleges morgással fejezze ki örömét. Önkéntelenül jött ajkára az első költemény:

„Ez végre csontomból való csont

És húsomból való hús.

Legyen neve asszonyember,

Mert emberből vétetett.”

(1Mózes 2:21-23)

Miután tehát Isten az emberiséget „férfivá és asszonnyá” teremtette, befejezte földi teremtésművét.

„Azután Isten látta, hogy mindaz, amit alkotott, íme igen jó. És lett este és lett reggel, hatodik nap.” — 1Mózes 1:31.

AMIÉRT KÖSZÖNET JÁR TEREMTŐNKNEK

 9. Az ember felépítésének milyen részletei indítanak arra, hogy dicsérjük Teremtőnket?

⁹ Isten földi teremtésművének koronája — az ember — valóban „igen jó” volt. Mint az első férfi és nő leszármazottai, állandóan hálával tartozunk Istennek ezért a csodálatos remekművéért. Gondold csak el, mennyi örömet nyújtanak nekünk az érzékszerveink — a finom ételek íze, a szerető kezek érintése, a lélegzetelállítóan szép tájak látványa, a madarak hangja vagy az élvezetes zene, a virágok és az ételek illata! És ráadásul Isten kettővel ajándékozott meg a szemből a fülből és az orrnyílásból, a test más életfontosságú részein kívül. Tíz ujjunk tökéletesen együttműködik a munka elvégzésében harminckét nagyszerűen megtervezett fogunk pedig arra képesít minket, hogy harapjuk és megrágjuk eledelünket, s hogy mosolygással kivillantsuk őket a környezetünkre. Az a képességünk, hogy örömet és humoros vidámságot fejezzünk ki nevetés által (erre állatok nem képesek), szintén egyike számtalan áldásainknak. Milyen élvezetet ad életünknek az az Istentől kapott képességünk, hogy járni, futni, ugrani, úszni tudunk! A test ezernyi csodálatos jellegzetességét, mellyel a Teremtő megáldott minket, ugyanúgy szeretnénk értékelni, mint Dávid király:

„Ó Jehova, te kifürkésztél és ismersz engem. Dicsérlek téged, mert félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg. Műveid csodálatosak, és lelkem nagyon jól tudja ezt.” — Zsoltárok 139:1, 14.

10. Hogyan magasztalja Jehova bölcsességét az ember szaporodási folyamata? (Prédikátor 11:5)

¹⁰ Isten adományai közül, melyeket az embernek adott, valóban csodálatos az a képessége, hogy szaporítani képes a saját fajtáját. Jóllehet a megromlott világ visszaél a nemiséggel és erkölcstelen célokra használja fel, a nemek közötti viszony mégsem tisztátalan, ha házas személyek gyakorolják Isten szándékával és parancsolataival összhangban. Milyen csodálatos folyamat az emberi szaporodás! A nőben a petesejtet — mely nem nagyobb a tűhegynél a férfi ondósejtje termékenyíti meg, amely 1/85 000-ed része a petesejt méretének. E két parányi részecske egyesüléséből idővel teljes ember lesz, aki örökli a két szülő tulajdonságait annak az összetett „tervrajznak” (DNS) alapján, amely két sejt egyesülésének a pillanatában kialakul. A mai építészek néha sok kötetnyi oldalt írnak tele egy épület terveivel, Isten viszont képes egy — az épületnél sokkal bonyolultabb összetételű — egész ember „tervrajzát” beépíteni az alig látható sejtbe. Az emberi személy ilyen „tervrajzáról” szólva Dávid király elismerte, hogy Jehova képes mindent látni, még a végtelenül parányit is:

„Te rejtegettél engem anyám belsejében. Szemeid még mint embriót láttak engem, s könyvedben már le voltak írva összes részei, a napok is, melyeken megformálódtak, pedig még semmi sem volt meg belőlük. Mily drágák tehát nekem a te gondolataid! Ó Isten, mily óriási azoknak összessége!” — Zsoltárok 139:13, 16, 17.

11. Az emberi agy milyen képességei miatt kell köszönetet mondanunk Istennek?

¹¹ Isten gondolatai valóban nagyon értékesek! És nagyon hálásak lehetünk Istennek, amiért olyan agyat adott nekünk, amely képes felfogni az ő gondolatait. Mily nagyszerű szervünk ez! Az emberi agy oly hatékony és oly bonyolult memória-rendszert tartalmaz, hogy ha maga az ember ugyanannak a teljesítménynek az elvégzésére egy elektronikus számítógépet szerkesztene, olyan nagy épületre lenne szüksége, mint amilyen az Empire State Building New York városában.a Jehova valóban tudja, hogyan lehet kihasználni a térfogatot! A biokémikusok szerint az emberi agy teljesítőképessége messze meghaladja az állati agyakét. Becslések szerint olyan bámulatos raktározó képessége van, hogy egymilliárdszor több információt lenne képes elraktározni, mint amennyit hetven-nyolcvan éves életideje alatt az ember most elraktároz. Szándékával összhangban melynek megfelelően az embernek örökké kellett volna élnie a földön — Isten olyan agyat adott neki, amely egy örökkévalóságon át képes új adatokra emlékezni! Mennyire fontos tehát, hogy elménket „dicséretre méltó” gondolatokkal töltsük meg! — Filippi 4:8.

ISTEN CÉLJA AZ EMBER MEGTEREMTÉSÉVEL

12. a) Mi volt Isten célja az ember megteremtésével? b) Az ember pusztításai ellenére mivé lesz majd ez a föld és mikor? (Ésaiás 65:17, 18)

¹² Istennek célja volt az ember megteremtésével és nekünk kívánnunk kell ezzel a céllal összhangban élni. Amikor Isten megteremtette az emberpárt megáldotta őket és azt mondta nekik:

„Legyetek gyümölcsözők, szaporodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az egek repülő teremtményein és minden élő teremtményen, amely a földön mozog!” (1Mózes 1:28)

Ámde mit látunk ma, hatezer évvel később? Egyes helyeken az ember benépesítette a földet, de az emberek nagyobbrészt nem ismerik el a Teremtőtől, Jehova Istentől való függő viszonyukat, sem nem imádják Őt. És ahelyett, hogy uralmuk alá hajtanák, nagymértékben szennyezik és pusztítják a földet állatvilágával együtt. Mi azonban hálásak lehetünk azért, hogy Isten kijelentette elhatározását, melynek megfelelően „elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják” és az egész földet az eredetileg tervezett dicsőséges paradicsommá alakítja át az ő nagy ,nyugalmi napjának’ végére. — Jelenések 11:18.

13. Milyen ragyogó kilátásokért lehetünk hálásak? (Zsoltárok 145:11, 15, 16)

¹³ Valóban csodálatos kilátások nyílnak a „földűrhajó” jövője számára! És rajta az ember számára is! Isten nagyszabású szándéka szerint az ő ,nyugalmi napja’ azzal ér véget, hogy a föld paradicsommá alakul át és igazságos emberi fajjal népesül be, amely alárendeltségben tartja az összes többi földi teremtett lelkeket. Megköszönhetjük Jehovának, hogy az embert ,az ő képmására’ teremtette. Hálásak lehetünk, hogy oly csodálatos módon gondoskodik rólunk itt a földön — most és határtalan időn át. — 1Mózes 1:27.

[Lábjegyzet]

[Kép a 66. oldalon]

A föld minden vonatkozásban felülmúlja az emberek bármelyik űrhajóját

[Kép a 69. oldalon]

Hatalmas szakadék választja el Isten emberi teremtményeit az állatoktól. Ez azt bizonyítja, hogy a fejlődéselmélet hamis

[Kép a 73. oldalon]

Az emberi emlékezőképességgel egyenértékű számítógép egy egész felhőkarcolót megtöltene