10. Milyen gond adódott Ábrám és Lót pásztorai között, és miért volt fontos azt gyorsan rendezni?

¹⁰ „Lótnak is pedig a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai. És nem bírá meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt. Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön” (1Mózes 13:5–7). Ezen a területen nem volt elég víz és legelő Ábrám és Lót nyájainak. Feszültség és neheztelés alakult ki a pásztorok között. Az effajta civakodás méltatlan volt az igaz Isten imádóihoz. Ha folytatódik a viszály, akkor annak talán véglegesen megromlott kapcsolat lett volna a következménye. Hogyan rendezte Ábrám a helyzetet? Miután Lót apja meghalt, Ábrám örökbe fogadta Lótot, és valószínűleg a saját fiaként nevelte fel. Mivel kettőjük között ő volt az idősebb, vajon nem lett volna joga ahhoz, hogy a legjobb földet tartsa meg magának?

11—12. Mit ajánlott fel Ábrám nagylelkűen Lótnak, és miért nem vallott Lót döntése bölcsességre?

¹¹ „Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk. Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.” Béthel közelében van egy hely, melyet „Palesztina egyik nagy kilátóhelyének” neveznek. Talán ott volt Lót, amikor „felemelé . . . az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe” (1Mózes 13:8–10).

13. Hogyan segít Ábrám példája azoknak a keresztényeknek, akik anyagi dolgok miatt kerülnek összetűzésbe valamelyik hívőtársukkal?

¹³ Ábrám azonban hitt Jehova azon ígéretében, hogy végül az ő magva fogja birtokolni az egész földet, és nem kezdett el vitatkozni a föld egy kis része fölött. Nagylelkűen összhangban cselekedett azzal az alapelvvel, mely később az 1Korintus 10:24-ben lett lejegyezve: „Senki se a maga előnyét keresse, hanem folyton a másikét.” Ez jó emlékeztető azoknak, akik anyagi dolgok miatt kerülnek összetűzésbe valamelyik hívőtársukkal. Némelyek nem fogadják meg a Máté 18:15–17 tanácsát, hanem pereskedni kezdenek a testvérükkel (1Korintus 6:1, 7). Ábrám példája rámutat, hogy jobb anyagi veszteséget szenvedni, mint szégyent hozni Jehova nevére, vagy megbontani a keresztény gyülekezet békéjét (Jakab 3:18).