-
Képmás, szoborTanulmányozd a Szentírást éleslátással! 2. kötet
-
-
Bár a Biblia sokszor a bálványimádattal kapcsolatosan említi a képmásokat, ez nincs mindig így. Mielőtt Isten megteremtette az embert, ezt mondta: „Alkossunk embert a mi képmásunkra [v. árnyékunkra, hasonlóságunkra]” (1Mó 1:26, 27, Rbi8, lábj.). Isten Fia kijelentette, hogy az Atyja „Szellem”. Ez kizárja azt, hogy az ember a külsejében hasonlítson Istenre (Jn 4:24). Sokkal inkább arról van szó, hogy az ember vissza tudja tükrözni Alkotójának a tulajdonságait, olyan tulajdonságokat, amilyenek csak az embereknek vannak, az állatoknak nincsenek. (Lásd: ÁDÁM 1.) A Teremtő a maga képmására alkotta meg az embereket, de nem azért, hogy imádjuk őket, vagy hódoljunk nekik.
Ádám eredetileg Isten hasonlatosságára lett teremtve, ami miatt Isten fiának lehetett nevezni (Lk 3:38). Sét az apjának, Ádámnak a ’képmása és hasonlatossága’ volt, de Ádám a fia születésekor már tökéletlen volt (1Mó 5:3). Az emberiség tökéletlen lett, Jehova mégis arra alapozta az özönvíz után azt a törvényét, hogy ki lehet végezni a gyilkosokat, hogy kezdetben az ember Isten képmására lett teremtve (1Mó 9:5, 6; lásd: VÉRBOSSZULÓ). Amikor a Szentírás arról beszél, hogy a keresztény asszonyoknak mikor kell befedniük a fejüket, azt is megemlíti, hogy a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel „ő Isten képmása és dicsősége; de az asszony a férfi dicsősége” (1Ko 11:7).
-
-
Képmás, szoborTanulmányozd a Szentírást éleslátással! 2. kötet
-
-
Isten elsőszülött Fia, aki később Jézusként emberré lett, az Atyja képmása (2Ko 4:4). Nyilvánvaló hát, hogy Isten a Fiának mondta ezeket a szavakat: „Alkossunk embert a mi képmásunkra”. A Fiú már akkor hasonlított az Atyjára, a Teremtőre, amikor Isten megalkotta őt (1Mó 1:26; Jn 1:1–3; Kol 1:15, 16). Jézus a földön tökéletes emberként olyannyira visszatükrözte az Atyja tulajdonságait és személyiségét, amennyire csak lehetséges egy embernek. Ezért joggal mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (Jn 14:9; 5:17, 19, 30, 36; 8:28, 38, 42). Később Jézus feltámadt szellemként, és Jehova Isten, az Atyja neki adott ’minden hatalmat az égben és a földön’ (1Pt 3:18; Mt 28:18). Mivelhogy ekkor Isten „magasabb állásba” emelte Jézust, így a Fia még inkább hasonlított rá, még teljesebb mértékben visszatükrözte az Atyja dicsőségét, mint mielőtt a földre jött (Fi 2:9; Héb 2:9). Most pedig „magának [Isten] lényének pontos mása” (Héb 1:2–4).
-