A Biblia 1. könyve – 1Mózes (Genezis)

Író: Mózes

Írás helye: Puszta

Írás befejezése: i. e. 1513

Megírt időtartam: „kezdetben”-től i. e. 1657

 1. Milyen életfontosságú témákkal foglalkozik a Genezis?

KÉPZELD el: előtted egy könyv, amely csupán 50 rövid fejezetből áll és mindjárt az első két oldalán pontos beszámolót kapsz az ember legkorábbi történelméről; olyan beszámolót, amely az embernek Istenhez, a Teremtőjéhez való viszonyát, valamint Istennek a földdel és rajta a teremtmények milliárdjaival kapcsolatos elhatározását mutatja be! E néhány oldalon mély bepillantást nyersz Istennek azon szándékába is, amiért az embert a földre helyezte. Ha egy kicsit tovább olvasol, megtudod, miért hal meg az ember és mi az oka jelenlegi nyomorúságos állapotának; továbbá felismered, hogy mi a hit és a remény igazi alapja, sőt azonosíthatod Isten megszabadítási eszközét – az Ígéret Magvát. Az a figyelemre méltó könyv, amely mindezeket a dolgokat tartalmazza, a Genezis (Mózes első könyve), a 66 könyvből álló Biblia első könyve.

 2. Mi a „Genezis” név jelentése, és minek képezi az első részét?

² A Genezis szó jelentése: „eredet; születés”. Ezt az elnevezést a görög Septuaginta-fordításból kölcsönözték. A héber kéziratokban a cím a könyv kezdő szava: B^ere·shithʹ, ez a „kezdetben” (görögül: en ar·kheiʹ) szónak felel meg. A Genezis a Pentateuch (görög szó, jelentése: „öt tekercs” vagy „öt kötet”) első könyve. Ezek nyilvánvalóan eredetileg egy könyvet alkottak, aminek neve Tóra (Törvény) vagy „Mózes törvényének könyve” volt, s amit később öt tekercsre osztottak fel a könnyebb kezelés végett (Józs 23:6; Ezsd 6:18).

 3. a) Ki a Genezis szerzője? b) Hogyan juthatott hozzá Mózes a Genezisben levő információhoz?

³ Jehova Isten a Biblia szerzője. Ő ihlette Mózest a Genezis könyvének megírására. Honnan szerezte Mózes azt az információt, amit a Genezisben jegyzett fel? Egy részét isteni kinyilatkoztatás által kaphatta, némelyiket pedig a szent szellem irányítása alatt, szóbeli átadás útján. Az is lehetséges, hogy Mózes rendelkezett írott dokumentumokkal, melyeket ősatyái őriztek meg, mint az ember eredetéről szóló drága, értékes feljegyzéseket.a

 4. a) Hol és mikor állította össze Mózes az írását? b) Hogyan tudott Mózes azokhoz az anyagokhoz jutni, amelyeket a Genezis utolsó részébe belefoglalt?

⁴ Valószínű, hogy Mózes a Sínai-pusztában, i. e. 1513-ban, ihletés alatt állította össze ezeket az írásokat (2Tim 3:16; Ján 5:39, 46, 47). Hol kapta Mózes a Genezis utolsó részéhez az értesüléseket? Minthogy dédapja, Lévi, József féltestvére volt, ezeket a részleteket egész pontosan ismerték az ő családjában. Lévi élete bizonyára átnyúlt Mózes apjának, Amrámnak az életébe. Jehova szelleme pedig biztosítani tudta, hogy az Írások e részének feljegyzése pontos legyen (2Móz 6:16, 18, 20; 4Móz 26:59).

 5. A Bibliának milyen belső bizonyítéka szól Mózes szerzői volta mellett?

⁵ Nem kétséges, hogy ki írta a Genezist. A „Mózes törvényének könyve” hivatkozással és a Biblia első öt könyvére – amelynek egy részét a Genezis alkotja – történő hasonló utalással gyakran találkozunk Józsuénak, Mózes utódának idejétől kezdve. Valóban, Mózesre való hivatkozást, mintegy 200-at, találhatunk a Biblia későbbi 27 könyvében is. A zsidók sohasem vitatták Mózes szerzői voltát. A Keresztény Görög Iratok gyakran említik Mózest mint „a törvény” íróját, a végső tanúbizonyságról pedig maga Jézus Krisztus gondoskodott. Mózes közvetlenül Jehova utasítására és az ő ihletése alatt írt (2Móz 17:14; 34:27; Józs 8:31; Dán 9:13; Luk 24:27, 44).

 6. Miből következtethetünk arra, hogy az írás az ember történetének korai időszakában kezdődött?

⁶ Egyes kételkedők azt kérdezik: Hogyan tudtak írni Mózes és az ő elődei? Vajon az írás az emberiségnek nem egy későbbi találmánya? Az írás minden bizonnyal az emberi történelem korai időszakában kezdődött, talán Noé napjainak i. e. 2370-ben történt Vízözöne előtt. De van egyáltalán valami bizonyíték arra, hogy az ember ilyen korán képes volt írni? Igaz, az archeológusok egyes kiásott agyagtáblák korát az i. e. 2370 előtti időre teszik, de az ilyen kormeghatározások csak feltevések. Meg kell azonban jegyezni: a Biblia világosan megmutatja, hogy a városok építése, a hangszerek kifejlesztése jóval a Vízözön előtt kezdődött (1Móz 4:17, 21, 22). Ésszerű tehát azt feltételezni, hogy az embernek kevés nehézséget okozott az írás módszerének a kifejlesztése.

 7. Milyen világi bizonyíték van az egész földet elborító vízáradatra, és az emberi faj három ágáról szóló bibliai beszámolóra?

⁷ A Genezis sok más tekintetben is meglepően megegyezik a bizonyított tényekkel. Egyedül a Genezis ad igaz és tényleges beszámolót a Vízözönről és annak túlélőiről, noha az egy áradatról és annak emberi túlélőiről szóló beszámolók megtalálhatók az emberi család több ágának feljegyzéseiben is. (Megmentésüket sok esetben valamilyen vízi jármű eredményezte.) A Genezis beszámolója azt is meghatározza, hogy az emberiségnek Noé három fiától: Sémtől, Hámtól és Jáfettőlb származó különböző ágai hol éltek. Dr. Melvin G. Kyle, a Xeniai Papnevelő Intézet professzora (Missouri, USA) ezt mondja: „Vitathatatlan tény, hogy a hámita faj egy központi helyről, valahonnan Mezopotámiából vándorolt délnyugatra, a jáfetita ág északnyugatra és a sémita ág kelet felé, a Sineár földje felé.”c

 8. Milyen más bizonyítékok sora tanúskodik a Genezis hitelessége mellett?

⁸ Hogy a Genezis az isteni beszámoló szerves része, annak bizonyítéka magának a könyvnek a benső összhangja, valamint az a tény, hogy teljesen megegyezik az ihletett Írások többi részével. Az őszintesége visszatükrözi az írót, aki félte Jehovát és szerette az igazságot, aki habozás nélkül megírta mind Izrael nemzetének, mind Izrael kiválóságainak a bűneit is. Mindenekfelett pedig jövendöléseinek kétségbevonhatatlanul pontos teljesülése jelzi – amit a fejezet végén külön kimutatunk –, hogy a Genezis kiemelkedő példája a Jehova Isten által ihletett írásnak (1Móz 9:20–23; 37:18–35; Gal 3:8, 16).

A GENEZIS TARTALMA

 9. a) Miről számol be a Genezis első fejezete az Isten teremtésművére vonatkozóan? b) Milyen további részleteket ad hozzá ehhez a második fejezet az emberrel kapcsolatban?

⁹ Az egek és a föld teremtése és a föld előkészítése, hogy lakóhellyé legyen az ember számára (1:1–2:25). Nyilvánvalóan évmilliók távlatába visszanyúlva, a Genezis megkapó egyszerűséggel indul: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.” Ez a megnyitó mondat félreérthetetlenül kijelenti, hogy Isten a Teremtő, az egek és a föld pedig az ő anyagi teremtése. Fenséges, találó szavakkal folytatódik az első fejezet, hogy általános beszámolót nyújtson a földre vonatkozó teremtési munkáról. Ezt a munkát Isten hat „nap”-nak nevezett időszak alatt végezte el. Minden egyes nap estével kezdődik, amikor annak az időszaknak a teremtési munkája még meghatározatlan, és a reggel ragyogásával fejeződik be, mivel a teremtési munka dicsősége akkor már teljesen nyilvánvalóvá válik. Az egymást követő „napok”-on megjelenik a világosság, a légtér, a szárazföld és a növényzet, a nappal és az éjszaka elválasztására szolgáló világító testek, a halak és a szárnyasok, a szárazföldi állatok, s végül az ember. Isten itt ismerteti a fajokat kormányzó törvényét, azt az áthághatatlan korlátot, amely lehetetlenné teszi, hogy egyik faj egy másik fajjá alakuljon. És miután Isten megteremtette az embert saját képére, bejelenti az ember földön való megjelenésének hármas célját: töltse be a földet igazságos utódokkal, hajtsa uralma alá a földet és uralkodjék az állatok felett. Jehova megáldotta és megszentelte a hetedik „napot” és ettől kezdve ’megpihent minden munkájától, amit alkotott’. A beszámoló ezután, szinte filmszerűen, fenséges képet ad Istennek az emberre vonatkozó teremtési munkájáról. Leírja az Éden kertjét, a kert helyét, meghatározza Istennek a tiltott fára vonatkozó törvényét, elmondja, hogyan adott Ádám nevet az állatoknak, majd beszámol arról, hogyan hozta létre Jehova az első házasságot azáltal, hogy Ádám testéből feleséget formált és azt Ádámhoz vezette.

10. Hogyan magyarázza meg a Genezis könyve a bűn és a halál eredetét, és milyen fontos szándék kerül itt ismertetésre?

¹⁰ A bűn és a halál belép a világba; a megszabadító „mag” megjövendölése (3:1–5:5). Az asszony eszik a tiltott gyümölcsből s rábeszéli férjét, hogy ő is csatlakozzon a lázadáshoz, így az Éden fertőzött lesz az engedetlenség által. Isten közvetlenül rámutat arra az eszközre, amely által szándékát végrehajtja: „Jehova Isten erre így szólt a kígyóhoz [Sátánhoz, a lázadás láthatatlan szerzőjéhez]: ’ . . . Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Ő a fejeden sebez meg téged, te pedig a sarkán sebzed meg őt’” (3:14, 15). Isten az embert kiűzi a kertből, hogy tövisek és bogáncsok között, fáradságos és keserves munkával keresse meg kenyerét. Végül meg kell halnia és vissza kell térnie a porba, ahonnan vétetett. Csak az utódai reménykedhetnek a megígért Magban.

11. A bűn romboló hatása hogyan folytatódik az Éden kertjén kívül?

¹¹ A bűn tovább érezteti pusztító hatását az Édenen kívül. Káin, az elsőszülött fiúgyermek meggyilkolja testvérét, Ábelt, Jehova hű szolgáját. Jehova száműzi Káint a Száműzetés vagy Bujdosás földjére, ahol létrehoz egy nemzedéket. Ezt később a Vízözön teljesen eltörli. Ádámnak egy másik fia születik, Sét, aki Énós atyja lesz; ez idő tájt kezdik az emberek Jehova nevét képmutatóan segítségül hívni. Ádám 930 éves korában meghal.

12. Hogyan pusztult el a föld Noé napjaiban?

¹² Gonosz emberek és angyalok uralják a földet; Isten elhozza a Vízözönt (5:6–11:9). Isten itt közli a leszármazási vonalat Séten keresztül. Sét leszármazottai közül kiemelkedik Énókh, aki azzal szenteli meg Jehova nevét, hogy „az igaz Istennel jár” (5:22). A következő olyan férfi, aki figyelemre méltó hittel rendelkezett, Énókh dédunokája, Noé, aki Ádám megteremtése után 1056 évvel születik. Ez időben történik valami, ami a földön az erőszakosságot növeli. Isten angyalai elhagyják égi lakhelyüket és házasságot kötnek az emberek jó külsejű, csinos leányaival. Ez az engedély nélküli együttélés korcs ivadékokat, nefilimek (jelentése „fadöntők”) néven ismert óriásokat hoz létre, akik hírnevet szereznek, de nem Istennek, hanem maguknak. Jehova ezért bejelenti Noénak, hogy kiirt embert és állatot az emberek állandó gonoszsága miatt. Csak Noé talál kegyet Istennél.

13. Hogyan szenteli meg most Jehova a nevét?

¹³ Noé Sém, Hám és Jáfet atyja lesz. Mivel az erőszakosság és a pusztítás tovább tart a földön, Jehova feltárja Noénak, hogy meg akarja szentelni a nevét egy nagy vízözön által, és megparancsolja neki, hogy építsen bárkát a megmentésre. Közli vele az építés részletes terveit. Noé azonnal engedelmeskedik. Nyolctagú családját begyűjti az állatokkal és a madarakkal együtt, és életének 600. évében (i. e. 2370-ben) a Vízözön elkezdődik. A víz 40 napon át ömlik, míg végül a magas hegyeket is elborítja mintegy 6,5 m magasságban. Amikor egy év után Noé családjával el tudja hagyni a bárkát, első teendője az, hogy hálaadó áldozatot mutat be Jehovának.

14. Mit parancsol most meg Jehova, milyen szövetséget köt és milyen események töltik ki Noé életét?

¹⁴ Jehova ekkor megáldja Noét és családját, s megparancsolja nekik, hogy töltsék be a földet utódokkal. Isten megengedi a hús fogyasztását, de elrendeli, hogy tartózkodjanak a vértől, amely a lélek vagy a test élete, továbbá megköveteli a gyilkos kivégzését. Isten az égen a szivárvány megjelenésével erősíti meg szövetségét, miszerint soha többé nem hoz vízözönt a földre. Később Hám tiszteletlenséget tanúsít Jehova prófétája, Noé iránt. Amikor Noé ezt megtudja, megátkozza Hám fiát Kánaánt. Ugyanakkor áldást is mond, megmutatván, hogy Sém különösen kegyelt lesz és vele együtt Jáfet is áldást nyer. Noé 950 éves korában meghal.

15. Hogyan kísérlik meg az emberek, hogy hírnevet szerezzenek maguknak, és Jehova hogyan hiúsítja meg szándékukat?

¹⁵ Noé három fia teljesíti Istennek a szaporodásra vonatkozó megbízását és 70 családot hoz létre. Ők a jelenlegi emberi faj elődei. Nimród, Hám unokája nincs közéjük számítva, nyilvánvalóan azért, mivel ő „Jehovának ellenszegülő hatalmas vadásznak bizonyult” (10:9). Nimród királyságot állít fel és városokat kezd építeni. Ebben az időben az egész földnek egy nyelve volt. Ahelyett, hogy az egész földre szétterjedtek volna a föld benépesítése és megművelése céljából, úgy döntenek, hogy várost építenek és tornyot, amelynek teteje az egekig ér, hogy hírnevet szerezzenek maguknak. Jehova azonban meghiúsítja szándékukat. Nyelvüket összezavarja és szétszórja őket. A várost Bábelnek nevezték (aminek jelentése „zűrzavar”).

16. a) Miért fontos Sém leszármazási vonala? b) Miért nevezi Jehova Ábrámot „barátjának” s milyen áldásokat kap ő Jehovától?

¹⁶ Isten Ábrahámmal való bánásmódja (11:10–25:26). Ez a leszármazás fontos vonalát Sémtől Táré fiáig, Ábrámig vezeti le, és gondoskodik az időrendi láncszemekről. Ábrám ahelyett, hogy magának akarna hírnevet szerezni, hitet gyakorol Istenben. Isten parancsára elhagyja a káldeai Ur városát és 75 éves korában átkel az Eufráteszen, Kánaán földje felé véve útját, és Jehova nevét hívja segítségül. Hite és engedelmessége miatt Jehova „barátjának” szólítja, és szövetséget köt vele (Jak 2:23; 2Krón 20:7; És 41:8). Isten megvédi Ábrámot és feleségét rövid egyiptomi tartózkodásuk alatt. Visszatérve Kánaánba, Ábrám nagylelkűségét és békeszeretetét mutatja ki, amikor megengedi unokaöccsének, Istent imádó társának, Lótnak, hogy az ország legjobb részét válassza. Később megmenti Lótot az őt foglyul ejtő négy király kezéből, majd a csatából való visszatérés után találkozik Sálem királyával, Melkisédekkel, aki mint Isten papja megáldja Ábrámot, Ábrám pedig tizedet fizet neki.

17. Hogyan bővíti ki Isten a szövetségét, és mit tár fel Ábrám magvára vonatkozóan?

¹⁷ Isten később megjelenik Ábrámnak és az ő védelmezőjének jelenti ki magát. Kiszélesíti szövetségi ígéretét azáltal, hogy kinyilatkoztatja: Ábrám magva annyi lesz, mint az ég csillaga. Azt is közli Ábrámmal, hogy magvát 400 éven keresztül sanyargatni fogják, de végül Isten megszabadítja őket a sanyargató nemzetre hozott ítélet által. Amikor Ábrám 85 éves, még gyermektelen felesége, Szárai odaadja Ábrámnak egyiptomi szolgálóját, Hágárt, hogy az szüljön neki gyermeket. Izmael megszületik és számba jöhető örökösnek tekintik. Jehova azonban másképp határoz. Amikor Ábrám 99 éves, nevét Jehova Ábrahámra, Szárai nevét pedig Sárára változtatja és megígéri, hogy Sára fiút fog szülni. Amikor a körülmetélés szövetségét adja Ábrahámnak, ő rögtön körülmetélteti egész háznépét.

18. Milyen figyelemre méltó események történnek Lót életében?

¹⁸ Isten ezután bejelenti azon elhatározását barátjának, Ábrahámnak, hogy Szodomát és Gomorrát elpusztítja súlyos vétkük miatt. Jehova angyalai figyelmeztetik Lótot és segítik őt, feleségét és két leányát a Szodomából való menekülés közben. Lót felesége azonban, aki vágyódva visszatekint az otthon hagyott dolgokra, sóoszloppá változik. Lót leányai, hogy utódokat hozzanak létre, apjukat borral lerészegítik, és a vele folytatott közösülés révén két fiút szülnek. Ezektől származik Moáb és Ammon nemzete.

19. Milyen próbában állja meg helyét Ábrahám sikeresen a Maggal kapcsolatban, és mit tár fel a továbbiakban Jehova az ígérete megerősítésére?

¹⁹ Isten megvédi Sárát a filiszteus Abimélek erőszakosságától. Az ígért örökös, Izsák megszületik. Ekkor Ábrahám 100 éves, Sára pedig körülbelül 90. Ezután mintegy öt év múlva a 19 éves Izmael tréfát űz Izsákból, az örökösből, ami Hágár és Izmael elbocsátását eredményezi, isteni jóváhagyás mellett. Néhány évvel később Isten próbára teszi Ábrahámot: megparancsolja, hogy áldozza fel fiát, Izsákot a Mórija-hegyen. Ábrahámnak Jehovába vetett mélységes hite nem inog meg. Megkísérli fia és örököse feláldozását, de Jehova megakadályozza és helyette gondoskodik egy pótáldozatról, egy kosról. Jehova újra megerősíti az Ábrahámnak tett ígéretét, hogy megsokasítja Ábrahám magvát, mint az ég csillagait és mint a tengerpart homokszemeit. Megmutatja, hogy ez a Mag birtokba veszi ellenségei kapuját, és a föld összes nemzetei áldásban részesülhetnek a Mag útján.

20. Milyen gondot fordít Ábrahám arra, hogy Izsáknak feleséget szerezzen, és hogyan teszi Izsákot egyedüli örökösévé?

²⁰ Sára 127 éves korában meghal és eltemetik azon a mezőn, amelyet Ábrahám Hét fiaitól vásárolt. Ekkor Ábrahám elküldi fő háziszolgáját, hogy feleséget hozzon Izsáknak rokonai földjéről. Jehova a szolgát Betuélnek, Náhor fiának családjához vezeti és elrendezik, hogy Rebekával térjen vissza. Rebeka – családja áldásával – önként elmegy és Izsák menyasszonya lesz. Ábrahám a maga részéről egy másik feleséget vesz, Keturát, aki hat fiút szül neki. Mindazonáltal Izsákot teszi egyedüli örökösévé, ezeknek pedig ajándékokat ad és messzire elküldi őket. Ezután Ábrahám 175 éves korában meghal.

21. Hogyan lesznek Izsáknak és Rebekának ikerfiai?

²¹ Amint Jehova előre megmondotta, Izsák féltestvére, Izmael nagy nemzetté lesz, amely az ő 12 törzsfő fián alapszik. Rebeka 20 évig meddő marad, de amikor Izsák szüntelenül könyörög Jehovához, Rebeka ikreket hoz világra: Ézsaut és Jákobot. Jehova megmondja róluk, hogy az idősebb szolgája lesz a fiatalabbnak. Izsák most 60 éves.

22. Hogyan tekinti Ézsau és Jákob az Ábrahámmal kötött szövetséget, s milyen eredménnyel?

²² Jákob és 12 fia (25:27–37:1). Ézsau szenvedélyes vadász. Nem értékeli az Ábrahámmal kötött szövetséget, és amint egyszer a vadászatról visszatér, eladja az elsőszülöttségi jogát Jákobnak egy tál lencséért. Két hettita feleséget vesz magának (később egy izmaelitát is), akik sok keserűséget okoznak szüleinek. Anyja támogatásával Jákob Ézsaunak álcázza magát, hogy elnyerje az elsőszülöttségi áldást. Ézsau, aki nem tárta fel Izsáknak, hogy eladta az elsőszülöttségét, amikor értesül a dologról, Jákob meggyilkolását tervezi; Rebeka ezért azt tanácsolja Jákobnak, hogy meneküljön bátyjához, Lábánhoz Háránba. Elindulása előtt Izsák újra megáldja Jákobot, és arra utasítja, hogy ne vegyen pogány feleséget magának, hanem az anyja háznépéből válasszon. Bételben, a Háránba vivő úton álmában látja Jehovát, aki megnyugtatja őt és megerősíti a rá vonatkozó szövetségi ígéretet.

23. a) Hogyan lesz Jákobnak 12 fia? b) Hogyan veszíti el Ruben az elsőszülöttségi jogát?

²³ Háránban Jákob Lábánnak dolgozik, hogy két leányát, Leát és Ráhelt feleségül kapja. Bár ebbe a többnejűségbe Lábán ravaszsága révén kerül, Isten megáldja házasságát, s 12 fiút és egy leányt ad Jákobnak feleségein és két szolgálólányán, Zilpán és Bilhán keresztül. Isten gondoskodik arról, hogy Jákob nyájai erősen megszaporodjanak, majd arra utasítja őt, hogy térjen vissza atyái földjére. Bár Lábán üldözőbe veszi, a Galéd, illetve Mispa (héberül: ham·Mits·pahʹ [Az Őrtorony]) nevű helyen szövetséget kötnek. Az utazást tovább folytatja. Jákobot angyalok bátorítják, majd egy angyallal viaskodik éjjel, aki végül is megáldja és nevét Jákobról Izraelre változtatja. Jákob békés megegyezéssel találkozót beszél meg Ézsauval és Sekembe utazik. Itt leányát, Dinát a hivveus törzsfő fia megerőszakolja. Testvérei, Simeon és Lévi bosszút állnak Sekem férfiain, lemészárolják őket. Ez nem tetszik Jákobnak, Jehova képviselőjének, mivel rossz nevet szereznek neki azon a földön. Isten utasítja Jákobot, hogy menjen Bételbe és készítsen ott oltárt. Bételből elindulva az úton Ráhel szülés közben meghal, amikor Jákob 12. fiát, Benjámint hozza világra. Ruben erőszakot vesz Ráhel szolgálóján, Bilhán, Jákob két fiának anyján, s emiatt elveszíti elsőszülöttségi jogát. Nem sokkal azután Izsák is meghal 180 éves korában, Ézsau és Jákob eltemetik.

24. Miért megy Ézsau és háznépe Széir hegyes vidékeire?

²⁴ Ézsau és háznépe Széir hegyes vidékére költözik, mivel Ézsau és Jákob felhalmozott gazdagsága túl nagy ahhoz, hogy továbbra is együtt lakhassanak. A lista felsorolja Ézsau utódait Edomban, valamint a törzsfőket vagy sejkeket és a királyokat. Jákob továbbra is Kánaánban lakik.

25. Milyen események vezetnek el addig, hogy József rabszolga lesz Egyiptomban?

²⁵ Egyiptomba az élet megmentése érdekében (37:2–50:26). Jehova kegye és a tőle kapott néhány álom miatt Józsefet idősebb testvérei meggyűlölik. Életére törnek, de végül eladják néhány arra utazó izmaelita kereskedőnek. József széttépett ruháját kecske vérébe mártják és bemutatják Jákobnak, bizonyítékul arra, hogy a 17 éves fiút egy vadállat megölte. Józsefet Egyiptomba viszik és eladják Potifárnak, a fáraó testőrparancsnokának.

26. Miért fontos a Pérec születéséről szóló beszámoló?

²⁶ A harmincnyolcadik fejezet röviden kitér arra, hogy Támárnak Pérec nevű fia születik. Támár fortélyos módon ráveszi Júdát, az apósát, hogy megadja azt a házasságon belüli járandóságát, amelyet annak fia révén kellett volna megkapnia. Ez a beszámoló újra aláhúzza azt a rendkívüli gondosságot, ahogyan az Írások feljegyzik a megígért Mag eljöveteléhez vezető egyes fejleményeket. Júda fia, Pérec Jézus egyik ősatyjává lesz (Luk 3:23, 33).

27. Hogyan lesz József Egyiptom miniszterelnöke?

²⁷ Közben Egyiptomban Jehova megáldja Józsefet és József naggyá lesz Potifár házában. De nehézségekkel kerül szembe, amikor nem hajlandó Isten nevét meggyalázni, Potifár feleségével való paráznaság által. Ekkor hamisan megvádolják és börtönbe vetik. Itt Jehova felhasználja arra, hogy két fogolytársának, a fáraó pohárnokának és sütőmesterének álmát megmagyarázza. Később, amikor a fáraó lát álmot, amely igen nyugtalanítja, felhívják figyelmét József képességére. A fáraó erre gyorsan maga elé hívatja Józsefet a börtönodúból. József, Istennek tulajdonítva az érdemet, megmagyarázza az álmot. Az álom szerint hét bő esztendő lesz, amit hét ínséges esztendő követ majd. A fáraó felismeri, hogy Józsefen Isten szelleme nyugszik. Miniszterelnökké nevezi ki, s megbízza a helyzet rendezésével (1Móz 41:38). Az akkor 30 éves József bölcsen úgy intézkedik, hogy halmozzák fel az élelmet a bőség hét esztendejében. Majd az azt követő, az egész világra kiterjedő éhség idején eladja a gabonát Egyiptom és más nemzet népeinek, akik élelemért jönnek Egyiptomba.

28. Milyen események előzik meg Jákob háznépének Egyiptomban való letelepedését?

²⁸ Közben Jákob Egyiptomba küldi tíz idősebb fiát gabonáért. József megismeri őket, de ők nem ismerik fel Józsefet. Simeont túszként visszatartja és kéri, hogy a legfiatalabb öccsüket hozzák magukkal, amikor újra gabonáért jönnek. Amikor a kilenc fiú Benjáminnal visszatér, József felfedi magát előttük, megbocsát a tíz bűnösnek és utasítja őket: vegyék rá Jákobot és költözzenek Egyiptomba, hogy ne szenvedjenek hiányt az éhség miatt. Jákob ennek megfelelően 66 leszármazottjával Egyiptomban letelepszik. A fáraó a legjobb földet adja nekik a letelepedésre, a Gósen földjét.

29. Milyen fontos jövendöléssorozatot mond Jákob a halálos ágyán?

²⁹ Amint Jákob közeledik halálához, megáldja József két fiát, Efraimot és Manassét, azután pedig összehívja 12 fiát, hogy tudtukra adja, mi fog történni velük a „napok befejező részén” (49:1). Ekkor egy jövendöléssorozatot mond el teljes részletességgel, amely azóta már figyelemre méltó módon beteljesedett.d Ebben előre bejelenti, hogy az uralkodás jogara Júda törzsénél marad, míg eljő Siló (ennek jelentése: „Ő, akié”), a megígért Mag. Jákob, miután így megáldotta a 12 törzs fejét, és parancsot adott arra vonatkozóan, hogy az Ígéret földjén temessék el, 147 éves korában meghal. József továbbra is gondot visel testvéreire és azok háznépére, egészen 110 éves korában bekövetkezett haláláig. Halála előtt kinyilvánítja hitét, miszerint Isten Izraelt újra visszaviszi földjükre és meghagyja, hogy csontjait szintén vigyék az Ígéret földjére.

MIÉRT HASZNOS?

30. a) Milyen alapot szolgáltat a Genezis a Biblia későbbi könyveinek a megértéséhez? b) Milyen helyes célra hívja fel a Genezis a figyelmet?

³⁰ A Genezis mint Isten ihletett Szavának kezdete felbecsülhetetlen értékű, mivel ismerteti és megmagyarázza Jehova Isten dicsőséges elhatározásait. Micsoda alapról gondoskodik a Biblia későbbi könyveinek megértéséhez! Széles terjedelmén belül leírja az igazságos világ kezdetét Édenben és végét; az istentelen emberek első világának kialakulását és katasztrofális eltörlését, valamint a jelenlegi gonosz világ keletkezését. Kiemelkedő módon meghatározza az egész Biblia fő témáját, nevezetesen Jehova nevének fenntartását a megígért „mag” által kormányzott Királyság útján. Megmutatja, miért hal meg az ember. Az 1Mózes 3:15-től kezdve – és különösen Istennek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kapcsolatos eljárásairól szóló beszámolójában – feltárja az új rendszerben való, a Mag Királysága alatti élet reménységét. Hasznos azért is, mert rámutat, miért helyes az egész emberiségnek feddhetetlenségét megőrizni és Jehova nevét megszentelni (Róma 5:12, 18; Zsid 11:3–22, 39, 40; 12:1; Máté 22:31, 32).

31. A kísérőtáblázatra való hivatkozással mutasd be, hogy a Genezis a) jelentős jövendöléseket és b) értékes alapelveket tartalmaz!

³¹ A Keresztény Görög Iratok utalnak minden kiemelkedő személyre és eseményre, amely a Genezis könyvében szerepel. Ezenkívül a Szentírásból látható, hogy a Genezisben feljegyzett jövendölések tévedhetetlenül teljesülnek. Az egyik ilyen jövendölés teljesülése, az Ábrahám magvára jövő nyomorúság „400 éve” akkor kezdődött el, amikor Izmael kigúnyolta Izsákot i. e. 1913-ban, és az Egyiptomból való megszabadítással ért véget 1513-ban (1Móz 15:13).e Az alábbi táblázat egyéb jelentős jövendölések példáit és azok teljesülését mutatja. Mérhetetlen értéke abban is megnyilvánul, hogy az a sok isteni alapelv, amelyet Isten a Genezisben jelent ki először, építi a hitet és a megértést. A régi próféták, valamint Jézus és tanítványai gyakran utaltak a Genezis könyvében előforduló idézetekre és alkalmazták is azokat. Jól tesszük tehát, ha követjük példájukat. A kísérőtáblázat tanulmányozása segítséget nyújt ebben.

32. Milyen fontos tájékoztatást tartalmaz a Genezis a házasságra, a származásra és az időszámításra vonatkozóan?

³² A Genezis világosan feltárja Isten akaratát és szándékát a házasságra, a férj és feleség helyes viszonyára, a főség és a családi nevelés alapelveire vonatkozóan. Jézus maga is merített innen értesülést, idézvén a Genezis első és második fejezeteit az egyik kijelentésében: „Nem olvastátok-e, hogy az, aki teremtette őket, kezdettől fogva férfiúnak és nőnek alkotta és ezt mondta: ’Annak okáért a férfi elhagyja atyját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez és a kettő egy test lesz’?” (Máté 19:4, 5; 1Móz 1:27; 2:24). A Genezisben a feljegyzés azért is fontos, mert megadja az emberi család leszármazási vonalát, és segíti kiszámítani azt az időt, amióta ember él a földön (1Móz 5., 7., 10. és 11. fejezetek).

33. Nevezz meg néhány alapelvet és a patriarchális társadalom néhány szokását, amelyek fontosak a Biblia megértéséhez!

³³ Az Írások igazi értéke a tanulmányozó számára abban is megnyilvánul, hogy tanulmányozhatja a Genezisben ismertetett patriarchális társadalmat. A patriarchális társadalom a családi kormányzásnak az a közösségi formája, amely Isten népe között Noé napjaitól a Sínai-hegyen adott törvényszövetségig volt érvényben. A patriarchális társadalomban sok olyan dolgot gyakoroltak már, amit a törvényszövetség foglalt magába. Ilyen alapelvek: a közösségi érdem (18:32), a közösségi felelősség (19:15), a halálbüntetés, valamint a vér és az élet szentsége (9:4–6), és Istennek az emberek felmagasztalása miatti gyűlölete (11:4–8); mindezt ismernünk kell, ha rendelkezni akarunk a Biblia világos megértéséhez szükséges háttérrel. Patriarchális törvény (1Móz 31:38, 39; 37:29–33; Ján 10:11, 15; 17:12; 18:9), a tulajdon eladásának módja (1Móz 23:3–18), az elsőszülöttségi jogot elnyerő személy örökségét szabályozó törvény (1Móz 48:22) – mindezt fontos megismernünk, ha igazi hátteret akarunk kapni a Biblia megértéséhez. A patriarchális társadalom egyéb szokásait is megörökítette a Törvény, például az áldozatok bemutatását, a körülmetélést (először Ábrahámnak adatott), szövetségek kötését, sógorsági házasságot (38:8; 11:26) és a valamely dolog megerősítésére szolgáló eskü használatát (22:16; 24:3).f

34. A keresztények számára miért értékes a Genezis tanulmányozása?

³⁴ A Genezis, a Bibliának ez a megnyitó könyve sok leckét ad a feddhetetlenségről, a hitről, a hűségről, az engedelmességről, a tiszteletadásról, a jó modorról és a bátorságról. Csak néhány példát említünk: Énókh hittel és bátran Istennel jár az erőszakos ellenség közepette; Noé igazságossága, feddhetetlensége és engedelmessége; Ábrahám hite, eltökéltsége és kitartása, családfőként és gyermekeivel szemben Isten parancsainak tanítójaként érzett felelőssége, bőkezűsége és szeretete; Sára engedelmessége férje mint családfő iránt és szorgalma; Jákob szelíd természete és Isten ígéretével való törődése; József engedelmessége atyja iránt, erkölcsi feddhetetlensége, bátorsága, a börtönben tanúsított magatartása, a felsőbb hatalmak iránti tisztelete, alázatossága, amikor Istennek dicsőséget ad és irgalmasan megbocsát testvéreinek; s mindezeknek az embereknek égő vágya Jehova nevének a megszentelése. Ezek a példás jellemvonások kiemelkednek azoknak az életében, akik Istennel jártak az Ádám teremtésétől József haláláig terjedő hosszú, 2369 éves időszak alatt, amelyet a Genezis könyve felölel.

35. A hit építése terén mire mutat előre a Genezis?

³⁵ Valóban, a Genezisben lévő beszámoló hasznos, mert építi a hitet, bemutatja a hit fenséges példáit azoknak a személyeknek az életében, akik hittek Isten városának felépülésében és megteremtésében, valamint a Királyság kormányzatában. Ezt a Királyságot Isten az Ígéret Magván, Jehova nagy nevének Megszentelőjén keresztül már nagyon régen elkezdte előkészíteni (Zsid 11:8, 10, 16).

[Lábjegyzetek]

[Táblázat a 18. oldalon]

GENEZIS – IHLETETT ÉS HASZNOS

2:7 Az ember lélek 1Kor 15:45

9:4 A vér szentsége Csel 15:20, 29

24:3; 28:1–8 Házasságot csak hívővel köss 1Kor 7:39

28:7 Szülők iránti engedelmesség Ef 6:1

Beteljesült jövendölések és prófétai párhuzamok

17:11 A körülmetélés képletes jelentése Róma 2:29

49:1–28 Jákob áldása a 12 törzsre Józs 14:1–21:45

További szövegek, melyeket a próféták, Jézus és tanítványai szemléltetésként, alkalmazásként vagy példaként használtak, és amelyek további bizonyítékul szolgálnak a Genezis hitelessége mellett:

3:1–6 A kígyó becsapta Évát 2Kor 11:3

4:9, 10 Ábel vére Máté 23:35

5:21 Énokh Júd 14

12:1–3, 7 Ábrahámi szövetség Gal 3:15–17

15:13, 14 Egyiptomban való tartózkodás Csel 7:1–7

18:1–5 Vendégszeretet Zsid 13:2

19:26 Lót felesége Luk 17:32

20:7 Ábrahám próféta Zsolt 105:9, 15

21:9 Izmael csúfolja Izsákot Gal 4:29

28:12 Az éggel összekötő létra Ján 1:51

37:28 Józsefet eladják Egyiptomba Zsolt 105:17

41:40 József miniszterelnök lesz Zsolt 105:20, 21