’Ki ismerte meg Jehova gondolkodását?’

„»Ki ismerte meg Jehova gondolkodását, hogy oktathatná őt«? Bennünk azonban megvan Krisztus gondolkodása” (1KOR 2:16)

1–2. a) Milyen nehézséggel találja szembe magát sok ember? b) Mit ne felejtsünk el Jehova gondolkodásáról és a miénkről?

ELŐFORDULT már veled, hogy nem értetted egy másik ember gondolkodását? Talán nemrég kötöttél házasságot, és úgy érzed, hogy nem mindig érted, hogyan gondolkodik a társad. Tény, hogy a férfiak és a nők másképp gondolkodnak, és másképp is beszélnek. Sőt, bizonyos kultúrákban a férfiak és a nők más dialektusban beszélik ugyanazt a nyelvet. Ezenkívül az eltérő kultúrák és nyelvek miatt is másképp gondolkodnak és viselkednek az emberek. Ám minél jobban megismersz másokat, annál inkább megértheted a gondolkodásukat.

² Éppen ezért nem kell, hogy meglepjen minket, hogy a gondolkodásunk nagyon eltér Jehováétól. Jehova a prófétája, Ézsaiás által ezt mondta az izraelitáknak: „nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és útjaitok sem az én útjaim”. Majd a következő szemléltetéssel hangsúlyozta ezt a tényt: „Mert ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy az én útjaim is magasabbak a ti útjaitoknál, és gondolataim a gondolataitoknál” (Ézs 55:8, 9).

 3. Hogyan törekedhetünk arra, hogy ’Jehova meghitt közelségébe’ kerüljünk?

³ De ez akkor azt jelenti, hogy meg sem kellene próbálnunk megérteni Jehova gondolkodását? Nem. Noha soha nem tudjuk teljesen megérteni Jehova gondolatait, a Biblia arra buzdít minket, hogy kerüljünk ’a meghitt közelségébe’. (Olvassátok fel: Zsoltárok 25:14; Példabeszédek 3:32.) Az egyik módja annak, hogy közel kerüljünk Jehovához az, ha megvizsgáljuk a Szavában, a Bibliában lejegyzett tetteit (Zsolt 28:5). A másik mód pedig az, ha megismerjük ’Krisztus gondolkodását’, aki „a láthatatlan Isten képmása” (1Kor 2:16; Kol 1:15). Ha időt szánunk arra, hogy tanulmányozzuk a bibliai beszámolókat, és elmélkedünk rajtuk, jobban megismerhetjük Jehova tulajdonságait és gondolkodását.

Milyen rossz hajlamtól óvakodjunk?

4–5. a) Milyen rossz hajlamnak kell ellenállnunk? Fejtsd ki! b) Milyen helytelen gondolkodásmódot fejlesztettek ki az izraeliták?

⁴ Bár hajlamosak vagyunk rá, vigyáznunk kell, nehogy emberi mérce szerint ítéljük meg Jehovát, miközben elgondolkodunk a tettein. Erre a rossz hajlamra utalnak Jehova szavai a Zsoltárok 50:21-ben: „Azt képzelted, én is olyan leszek, mint te.” Több mint 175 évvel ezelőtt egy bibliatudós ezt mondta: „Az emberek hajlamosak a maguk mércéje szerint megítélni Istent, és azt feltételezni, hogy őt is korlátozzák a megfigyeléseik alapján felállított törvények.”

⁵ Vigyáznunk kell, nehogy a Jehováról alkotott elképzelésünket a saját irányadó mértékeinkhez és vágyainkhoz szabjuk. Miért fontos ez? Nos, miközben tanulmányozzuk a Szentírást, a korlátozott, tökéletlen nézőpontunkból úgy tűnhet, hogy Jehova tettei olykor nem helyesek. Az ókori izraeliták így gondolkodtak, és emiatt arra a következtetésre jutottak, hogy Jehova igazságtalanul bánik velük. Figyeld meg, mit mondott nekik Jehova: „Ti pedig azt mondjátok: »Jehova útja nem igazságos.« Halld meg, kérlek, ó, Izrael háza! Vajon az én utam nem igazságos? Nemde inkább a ti útjaitok nem igazságosak?” (Ez 18:25).

 6. Mit kellett Jóbnak megtanulnia, és milyen hasznot meríthetünk a példájából?

⁶ Ha szeretnénk elkerülni, hogy a saját mércénkkel ítéljük meg Jehovát, fontos felismernünk: nem mindig látjuk a teljes képet, és sokszor azt is nagyon tévesen ítéljük meg, amit látunk. Ezt Jóbnak is meg kellett tanulnia. Miközben szenvedett, kétségbeesés gyötörte, és némileg énközpontúvá vált. Szem elől tévesztette a fontosabb kérdéseket. Jehova azonban szeretetteljesen segített neki, hogy kiszélesítse a látókörét. Több mint 70 kérdést tett fel, és Jób egyikre sem tudott válaszolni. Jehova így hangsúlyozta, hogy milyen korlátozott Jóbnak az ismerete. Ezután Jób alázatosan kiigazította a gondolkodását. (Olvassátok fel: Jób 42:1–6.)

Ismerjük meg ’Krisztus gondolkodását’

 7. Miért segít jobban megérteni Jehova gondolkodását, ha megvizsgáljuk Jézus tetteit?

⁷ Jézus bármit tett vagy mondott, mindenben tökéletesen visszatükrözte az Atyját (Ján 14:9). Ezért ha megvizsgáljuk a tetteit, az segít megértenünk Jehova gondolkodását (Róma 15:5; Fil 2:5). Nézzünk most meg két evangéliumi beszámolót.

8–9. A János 6:1–5 szerint mi történt azelőtt, hogy Jézus feltette a kérdését Fülöpnek, és miért kérdezte ezt?

⁸ Képzeld magad elé a következőket. Éppen i. sz. 32 pászkája előtt vagyunk. Jézus apostolai nemrég tértek vissza egy emlékezetes galileai prédikáló körútról. Mivel nagyon elfáradtak, Jézus egy elszigetelt helyre vitte őket a Galileai-tenger északkeleti partján. Ám ezrek követték őket. Miután Jézus meggyógyította az embereket, és sok mindent megtanított nekik, felmerült egy probléma. Honnan szerezzenek élelmet ennyi embernek egy ilyen félreeső területen? Jézus, átlátva a helyzetet, megkérdezte Fülöptől, aki erről a környékről származott: „Hol vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” (Ján 6:1–5).

⁹ Miért kérdezte ezt Jézus Fülöptől? Vajon gondban volt, nem tudta, mit tegyen? Nem. De akkor mire gondolt valójában? János apostol, aki szintén jelen volt, elmagyarázza: „Ezt [Jézus] azért mondta, hogy próbára tegye, mert ő maga tudta, mit készül tenni” (Ján 6:6). Jézus tehát fel akarta mérni, hogy mennyire haladtak előre a tanítványai szellemileg. Ezzel a kérdéssel gondolkodásra késztette őket, és lehetőséget adott nekik arra, hogy kifejezve a hitüket, elmondják, hogy mire képes Jézus. De ők elszalasztották ezt a lehetőséget, és megmutatkozott, hogy valójában mennyire korlátozott a nézőpontjuk. (Olvassátok fel: János 6:7–9.) Jézus ezután megmutatta, hogy képes olyat tenni, amire ők nem is gondoltak. Csoda útján enni adott annak a több ezer éhes embernek (Ján 6:10–13).

10–12. a) Mi lehetett az oka, amiért Jézus nem teljesítette rögtön a görög asszony kérését? Magyarázd meg! b) Mit fogunk most megvizsgálni?

¹⁰ Ez a beszámoló segíthet megértenünk Jézus gondolkodását egy másik helyzetben is. Nem sokkal azután, hogy jóllakatta ezt a nagy tömeget, az apostolaival északra ment, Izrael határain túl, Tírusz és Szidón tájékára. Ott találkoztak egy görög asszonnyal, aki könyörgött Jézusnak, hogy gyógyítsa meg a lányát. Jézus először nem foglalkozott az asszonnyal. De amikor az egyre csak kérlelte, ezt mondta neki: „Előbb hadd lakjanak jól a gyermekek, mert nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni, és odavetni a kiskutyáknak” (Márk 7:24–27).

¹¹ Miért utasította vissza először Jézus, hogy segítsen az asszonyon? Vajon próbára tette őt, ahogy korábban Fülöpöt is, hogy lássa, hogy fog reagálni, és így lehetősége legyen arra, hogy kimutassa a hitét? Jézus olyan hangnemben beszélt, noha erről nem ír a Biblia, amely nem vette el az asszony kedvét. Azzal, hogy a „kiskutyák” kifejezést használta, kedvesebbé tette az általa említett hasonlatot. Tehát valószínűleg ugyanaz volt a célja, mint egy olyan szülőnek, akinek szándékában áll teljesíteni a gyermeke kérését, de ezt nem mutatja ki, mert szeretné látni, hogy a gyermeke mennyire eltökélt. Bármi volt is az ok, miután az asszony kifejezte a hitét, Jézus készségesen eleget tett a kérésének. (Olvassátok fel: Márk 7:28–30.)

¹² Ennek a két evangéliumi beszámolónak köszönhetően értékes betekintést kaptunk ’Krisztus gondolkodásába’. Most nézzük meg, hogy ezek a beszámolók hogyan segítenek nekünk jobban megérteni magának Jehovának a gondolkodását.

Hogyan bánt Jehova Mózessel?

13. Miben segít nekünk, ha betekintést nyerünk Jézus gondolkodásába?

¹³ Ha betekintést nyerünk Jézus gondolkodásába, az segít megértenünk a Szentírásban olyan írásszövegeket, amelyek nehezen érthetőek. Például gondoljunk arra, mit mondott Jehova Mózesnek, amikor az izraeliták aranyborjút készítettek maguknak, hogy azt imádják. Így szólt: „Elnéztem ezt a népet, és lám, keménynyakú nép. Most azért hadd gerjedjen fel haragom ellenük és irtsam ki őket, és hadd tegyelek téged nagy nemzetté” (2Móz 32:9, 10).

14. Hogyan reagált Mózes Jehova szavaira?

¹⁴ A beszámoló így folytatódik: „Mózes pedig igyekezett megenyhíteni Jehovának, az ő Istenének arcát, ezt mondva: »Ó, Jehova, miért gerjedne fel haragod néped ellen, melyet kihoztál Egyiptom földjéről nagy hatalommal és erős kézzel? Miért mondják az egyiptomiak: ’Gonosz szándékkal vitte ki őket, hogy megölje a hegyekben, és kiirtsa őket a föld színéről.’ Múljék el lángoló haragod, és gondold meg magad a népeddel szembeni rosszat illetően. Emlékezz Ábrahámra, Izsákra és Izraelre, a te szolgáidra, akiknek megesküdtél önmagadra, ezt mondva nekik: ’Megsokasítom a ti magotokat, mint az egek csillagait, és a ti magotoknak adom mindazt a földet, amelyet kijelöltem, hogy birtokba vegyék azt időtlen időkig.’« Jehova pedig meggondolta magát a rosszat illetően, amiről beszélt, hogy megteszi népével” (2Móz 32:11–14).a

15–16. a) Mire adtak lehetőséget Mózesnek Jehova szavai? b) Mit jelent az, hogy Jehova „meggondolta magát”?

¹⁵ Vajon Mózesnek ki kellett igazítania Jehova gondolkodását? Semmiképpen sem! Noha Jehova elmondta, hogy legszívesebben mit tenne, ez nem a végső ítélete volt. Tulajdonképpen próbára tette Mózest, éppen úgy, ahogyan később Jézus is Fülöpöt és a görög asszonyt. Mózes lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse a véleményét.b Jehova korábban kinevezte Mózest, hogy közvetítő legyen közte és Izrael között, és tiszteletben tartotta Mózes megbízatását. Vajon Mózes engedi, hogy a csalódottság befolyásolja őt? Vajon megragadja a lehetőséget, és arra kéri Jehovát, hogy felejtse el Izraelt, és az ő leszármazottaiból támasszon hatalmas nemzetet?

¹⁶ Mózes válasza feltárta, hogy hisz és megbízik Jehova igazságosságában. Kimutatta, hogy nem önző érdekek vezérlik, hanem Jehova neve a legfontosabb a számára. Nem akarta, hogy becsméreljék azt. Ezáltal bizonyította, hogy ebben a kérdésben megértette „Jehova gondolkodását” (1Kor 2:16). Mi lett a történet vége? Mivel Jehova nem határozta el szilárdan, hogy pontosan mit fog tenni, az ihletett feljegyzés azt mondja, hogy „meggondolta magát”. A héberben ez a kifejezés egyszerűen azt jelenti, hogy Jehova nem tette meg azt, amit a korábbi kijelentése szerint a legszívesebben megtett volna az egész nemzettel.

Hogyan bánt Jehova Ábrahámmal?

17. Hogyan mutatott Jehova nagy türelmet Ábrahám iránt?

¹⁷ A Bibliában más példákat is találhatunk arra, amikor Jehova megengedte a szolgáinak, hogy kifejezzék a hitüket és a bizalmukat. Ezt tette akkor is, amikor Ábrahám Szodomával kapcsolatban kérlelte őt. Jehova nagyon türelmes volt Ábrahámmal, hiszen engedte, hogy egymás után több kéréssel forduljon hozzá. Miközben Ábrahám kérlelte Jehovát, érzelmektől fűtve ezt mondta: „Elképzelhetetlen rólad, hogy így cselekedjél, és megöld az igazságos embert a gonosszal együtt, s hogy ugyanaz történjen az igazságos emberrel, mint a gonosszal! Ez elképzelhetetlen rólad. Vajon az egész föld Bírája ne tenné azt, ami helyes?” (1Móz 18:22–33).

18. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jehova Ábrahámmal bánt?

¹⁸ Mit tanulhatunk Jehova gondolkodásáról ebből a történetből? Vajon ahhoz, hogy Jehova helyes döntést hozhasson, szüksége volt arra, hogy Ábrahám érveljen neki? Nem. Természetesen Jehova egyszerűen már az elején elmondhatta volna, hogy miért döntött úgy, ahogyan döntött. De azzal, hogy hagyta, hogy Ábrahám kérdéseket tegyen fel neki, időt adott Ábrahámnak, hogy elfogadja ezt a döntést, és megértse a gondolkodását. Ez arra is lehetőséget adott Ábrahámnak, hogy átérezze, mennyire könyörületes és igazságos Jehova. Igen, Jehova barátként bánt Ábrahámmal (Ézs 41:8; Jak 2:23).

Mi a tanulság számunkra?

19. Hogyan utánozhatjuk Jóbot?

¹⁹ Mit tanultunk ’Jehova gondolkodásáról’? Engednünk kell, hogy Isten Szava segítsen nekünk jobban megérteni Jehova gondolkodását. Soha ne gondoljuk, hogy a mi korlátaink Jehovát is korlátozzák, és ne ítéljük meg őt a saját mércénk és gondolkodásunk alapján. Jób ezt mondta Istenről: „nem ember ő, mint én, hogy felelhetnék neki, hogy egymással perbe szállhatnánk” (Jób 9:32). Amikor kezdjük megérteni Jehova gondolkodását, mi is csak azt mondhatjuk, amit Jób: „Íme, szegélyei ezek útjainak, és csak suttogás, amit róla hallottunk! Ám hatalmas mennydörgését ki képes megérteni?” (Jób 26:14).

20. Mit tegyünk, ha olyan írásszövegre bukkanunk, amit nehéz megértenünk?

²⁰ Mit tegyünk, ha a Szentírás olvasása közben olyan írásszövegre bukkanunk, amit nem könnyű megérteni, különösen akkor, ha ez kapcsolatban áll Jehova gondolkodásával? Ha kutatást végeztünk, de még mindig nem kaptunk világos választ, tekintsük úgy, hogy próbára van téve a Jehovába vetett bizalmunk. Ne felejtsük, hogy időnként lehetnek olyan gondolatok, melyek lehetőséget adnak nekünk arra, hogy kifejezzük, mennyire ismerjük jól Jehova tulajdonságait, és hogy elismerjük, hogy ezek a tulajdonságok megmutatkoznak a tetteiben. Alázatosan ismerjük el, hogy mi nem értünk meg sok mindent, amit ő igen (Préd 11:5). Ennek fényében biztosan egyetértünk Pál apostol szavaival: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei, és kinyomozhatatlanok az útjai! Mert »ki ismerte meg Jehova gondolkodását, vagy ki lett a tanácsadója«? Vagy: »Ki adott Neki előbb, hogy azt vissza kellene fizetnie annak?« Mert őtőle, őáltala és őérte van minden. Övé legyen a dicsőség örökké! Ámen” (Róma 11:33–36).

[Lábjegyzetek]

Emlékszel rá?

• Mi segíthet, hogy leküzdjük azt a rossz hajlamot, hogy a saját mércénkkel ítéljük meg Jehovát?

• Hogyan segít ’Jehova meghitt közelségébe’ kerülnünk, ha megértjük, hogy Jézus mit és miért tett?

• Mit tanultál abból, ahogyan Jehova Mózessel és Ábrahámmal beszélgetett?

[Képek az 5. oldalon]

Mit tanulhatunk Jehova gondolkodásáról abból, ahogyan Mózessel és Ábrahámmal bánt?