Kinek kell eldöntenie, mekkora legyen a család?

AZ ÉBREDJETEK! BRAZÍLIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A KISFIÚ csak háromnapos volt, amikor egy nejlonzsákban magára hagyták egy földalatti-megállóban. Egy brazíliai újság azonban megjegyezte, hogy számos család felajánlotta a kisbaba örökbefogadását.

Bár az ilyenfajta kellemetlen eset ritka, a nem kívánt és a magára hagyott gyermekek száma az egész világon növekszik. A felelősségteljes szülői gondviselés túl gyakran hiányzik. Vajon a fogamzásgátlás a megoldás? Helytelen volna megtervezni, mekkora legyen a család?

Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte a terhességeknek úgy 50 százaléka nincs tervbe véve. A terhesség gyakran nem csupán megtervezetlen, de nem kívánatos is.

Sokan talán az egészséggel, a lakással vagy a munkahellyel kapcsolatos nehézségek miatt igyekeznek elkerülni a terhességet. Így általánosak az olyan születésszabályozó módszerek, mint a fogamzásgátló tabletták vagy az óvszerek. Az abortuszt és a sterilizálást is születésszabályozó módszerként alkalmazzák. A Brazíliában elvégzett abortuszokra vonatkozóan az O Estado de S. Paulo újság a következőkről számol be: „Az Egészségügyi Világszervezet úgy becsüli, hogy Brazíliában az évente 13 millió teherbe esett nő közül 5 millió szakítja meg a terhességet titokban.” A Time folyóirat is arról számolt be, hogy azoknak a brazil nőknek a 71 százaléka, akik fogamzásképes korban vannak, és akik férfival élnek együtt, születésszabályozást gyakorol. Ezeknek 41 százaléka használ tablettát, 44 százalékát pedig sterilizálták.

Egy felmérés a következőt mutatja ki: a brazil emberek 75 százaléka gondolja úgy, hogy szükséges megtervezni a gyermekek számát. Mások elutasítják a családtervezést, mivel a sorsban hisznek, vagy mert úgy gondolják, Isten akarata, hogy egy családnak annyi gyermeke legyen, amennyit Isten küld. Kinek kellene eldöntenie a család méretét — a házaspárnak vagy a nemzeti illetve a vallásos érdekeknek?

Miért vitatható a születésszabályozás?

Jóllehet a naptármódszer megengedett, Brazília legnagyobb vallásszervezete, a római katolikus egyház ellenzi a fogamzásgátló módszereket, akár a magzatelhajtást, akár mást. VI. Pál pápa megjegyezte: „Minden házastársi cselekedetnek nyitottnak kell lennie az élet továbbadására.” II. János Pál pápa ezt mondta: „Tárgyilagosan bírálva a fogamzásgátlást, az olyan mélységesen tiltott dolog, hogy sohasem lehet semmilyen oknál fogva sem megindokolni.” Ennek következtében sok katolikus vonakodik szabályozni a családja méretét, mivel úgy tekinti, hogy a fogamzásgátlás bűn.

Másrészt a Lancet című orvosi folyóirat kijelenti: „Milliók élik életüket képzetlenül, munka nélkül, rossz lakásban, és anélkül hogy hozzá tudnának jutni a legelemibb, egészséget érintő, jóléti és egészségügyi szolgáltatásokhoz — ezek fő oka az ellenőrizetlen népességnövekedés.” Mivel félnek a túlnépesedéstől és a nincstelenségtől, bizonyos kormányok az egyház tiltakozása ellenére a családtervezésre buzdítanak. Például „Costa Rica a gyermekek átlagos számát [családonként] 7-ről 3-ra csökkentette” — mondja Paul Ehrlich biológus.

A Facts for Life​—A Communication Challenge című ENSZ-kiadvány megjegyzi: „Miután egy asszony négy gyermeket hozott a világra, a további terhességek nagyobb kockázatnak teszik ki mind az anya, mind pedig a gyermek életét és egészségét. Különösen, ha a korábbi szülések között nem telt el két évnél több idő, egy nőnek a teste könnyen kimerülhet egy újabb terhességtől, a gyermekszüléstől, a szoptatástól és a kisgyermek gondozásától.”

A nagy családok még mindig általánosak ott, ahol a csecsemőhalandóság magas — különösen Afrika, Ázsia és Latin-Amerika vidéki területein. Miért? Sokan nem ismerik a születésszabályozó módszereket. Némely területen az egyik tényező az lehet, amit egy törvényhozó mondott: „Egy férfi akkor tekinti magát igazi férfinak, ha a felesége minden évben teherbe esik.” A Jornal da Tarde újság megemlít egy másik lehetséges tényezőt, mely különösen a nők nézőpontját tükrözi: „A gyermekek jelentik a nők ritka örömforrásainak egyikét, és ez az önmegvalósítás érzését adja nekik.” Paulo Nogueira Neto, egy volt brazil környezetvédelmi miniszter megjegyezte: „A gyermek a szegénylakosság társadalmi biztonsága.”

Amit a Biblia mond

Tudtad, hogy Isten Szava, a Biblia a férjre és a feleségre hagyja a család nagyságának meghatározását? Azt is megmutatja, hogy a házasság alkalmas akár a nemzésre, akár arra, hogy tiszteletteljes szexuális kapcsolat által mutassák ki a felek vonzalmukat (1Korinthus 7:3–5; Zsidók 13:4).

De nem azt mondta Isten Ádámnak és Évának a Paradicsomban, hogy „szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet”? (1Mózes 1:28). De igen, ám semmi sincs a Bibliában, ami azt mutatja, hogy napjainkban mi ugyanazon parancs alatt vagyunk. Ricardo Lezcano író kihangsúlyozta: „Valahogy ellentmondásosnak tűnik az emberek milliárdjaira alkalmazni ugyanazt a szabályt, ami csak a bolygó két lakójára vonatkozott.” Még ha olyan döntés születik is, hogy a házaspár egyáltalán nem akar gyermeket, ez személyes döntés, amit tiszteletben kell tartani.

Érdekes módon a New Catholic Encyclopedia megjegyzi, hogy Jehova Tanúi nézete a Biblián alapszik. Ez a mű kijelenti: „Ha eltekintünk a születésszabályozástól, melyet a házaspár saját döntésére hagynak, a házastársi és szexuális erkölcsük meglehetősen szigorú.” Még ezt is hozzáfűzi: „A Bibliát hitük és viselkedési szabályuk egyedüli forrásának tekintik.”

Vajon minden módszer indokolt a család nagyságának korlátozásában? Nem. Mivel az élet szent, Isten izraelitáknak adott törvénye elrendelte, hogy aki vetélést okozott, azzal úgy kellett bánni, mint a gyilkossal (2Mózes 20:13; 21:22, 23). A sterilizálása esetében, melyet például vasectomia által lehet elvégezni, a döntés személyes lelkiismeret dolga, mivel erről nem történik közvetlenül említés a Bibliában. „Kiki a maga terhét hordozza” (Galátzia 6:5). És mivel a születésszabályozásnak különféle módjai vannak, az orvosi irányítás segítségére lehet egy házaspárnak annak eldöntésében, hogy vajon igénybe akarnak-e venni valamilyet, vagy sem.

Hozz olyan döntést, melyet nem fogsz megbánni

Az életben nem mindent lehet megtervezni. De vajon megvennél egy autót vagy egy házat anélkül, hogy komolyan fontolóra vennéd, mit is von az maga után? Egy autót vagy házat újra el lehet adni, de a gyermekeket nem lehet visszaküldeni oda, ahonnan jöttek. Amikor terhességet terveznek, vajon nem a férj és a feleség dolga átgondolni, hogy tudnak-e gondoskodni az életszükségletekről?

Biztos nem akarjuk, hogy családunk rosszul táplált legyen, és mások terhére sem akarunk lenni (1Timótheus 5:8). Ugyanakkor az élelmen és a menedékhelyen kívül a gyermekeknek oktatásra, erkölcsi értékekre és szeretetre van szükségük.

Annak kiszámításán kívül, hogy mire van szükség a munka, a pénz és a türelem szempontjából, a feleség egészségét is figyelembe kell venni. A terhességek bölcs beidőzítése életeket ment meg, és elősegíti a jobb egészséget. A Facts for Life című kiadvány ezt mondja: „A terhesség és a gyermekszülés veszélyeinek lecsökkentésére az egyik leghatásosabb módszer mind az anyára, mind pedig a gyermekre való tekintettel, ha megtervezzük a születések időpontját. Akkor a legnagyobb a gyermekszülés kockázata, ha a leendő anya még nincs 18 éves, vagy ha 35 évesnél idősebb, ha négy vagy ennél több terhessége volt már előtte, vagy ha két évnél kevesebb idő telik el az utolsó szülés után.”

Azoknak a házaspároknak, akik azon gondolkoznak, hogy gyermekük legyen, azt is fontolóra kellene venniük, amit a Biblia előre megmondott — azt, hogy olyan világgal vagyunk körülvéve, amely tele van bűnözéssel, éhezéssel, háborúval és gazdasági bizonytalansággal (Máté 24:3–12; 2Timótheus 3:1–5, 13; Jelenések 6:5, 6). A gyermekek iránti őszinte szeretet — világunkra való tekintettel, melyben élünk — segít a házaspároknak reálisaknak lenni annak felismerésében, hogy napjainkban a gyermeknevelés igen nagy kihívás. Így hát sokan inkább megválasztják, milyen nagy legyen a családjuk, mintsem hogy engednék a dolgokat a maguk útján haladni, és annyi gyermeket világra hozni, amennyi csak jön, azt remélve, hogy minden jól fog menni, s ezzel gyermekeik nagyobb boldogságot és biztonságot élveznek.

Isten Szava nemcsak a családdal kapcsolatos dolgokban segít bölcs döntéseket hoznunk, hanem a jövőre is szilárd reményt nyújt. A Biblia megmutatja, hogy a Teremtő szándéka az emberekre vonatkozóan az, hogy örökké éljenek békében és boldogságban egy paradicsomi földön. Ennek megvalósításához Isten hamarosan elhozza a dolgok e gonosz rendszerének a végét. Ezután egy nincstelenségtől és túlnépesedéstől mentes, igazságos új világban a gyermekeket soha többé nem fogják eldobni amiatt, mert nem akarják őket (Ésaiás 45:18; 65:17, 20–25; Máté 6:9, 10).

Az nyilvánvaló, hogy egymás és a gyermekek figyelembevétele, valamint a nemzésről alkotott kiegyensúlyozott szemlélet segíteni fog a házaspárnak a családjuk méretének eldöntésében. Ahelyett hogy szabad folyást engednének a dolgoknak, imateljesen Isten vezetését kell keresniük. „Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást” (Példabeszédek 10:22).

[Lábjegyzet]

[Kép a 12. oldalon]

Gyermekek millióit hagyják magukra

[Kép a 13. oldalon]

A gyermekeknek szerető törődésre van szükségük