7. FEJEZET
Boldog otthon előkészítése az emberiség számára
1. Mit adott otthonul az embernek Jehova, és milyen mértékben kell azt megbecsülnünk? (Zsidók 3:4)
HA VALAKI szépséges környezetben egy gyönyörű otthont tervezne és építene számodra és ingyen ajándékként adná azt neked, vajon nem köszönnéd meg az illetőnek? Bizony megköszönnéd! Igazán hálás lehetsz tehát a földgolyó nagy Tervezőjének és Alkotójának. A Biblia ugyanis azt mondja, hogy „Jehova, a menny és a föld Alkotója” a földet „az emberek fiainak” adta. (Zsoltárok 115:15, 16) Mily nagylelkű ajándék! S ha áttekintjük, hogyan készítette elő Jehova Isten ezt a földet az ember otthonául, bizony csodálhatjuk azt a bölcsességet és hatalmat, amelyet mint isteni Tervező és Építőmester kinyilvánított.
„KEZDETBEN”
2. Mi tanúskodik Isten teremtésének nagyszerűsége mellett? (Zsoltárok 8:3, 4 [Károli: 8:4, 5])
2 A Biblia legelső szavaihoz visszatérve, azt olvassuk: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.” (1Mózes 1:1) Kétségkívül évmilliárdokkal ezelőtt történt, hogy Isten elvégezte ezt az elképesztően nagy teremtési műveletet. Tekintet nélkül azokra az egymásnak ellentmondó elméletekre, melyeket a különböző tudósok dolgoztak ki a világegyetem keletkezésére vonatkozóan, a dicsőséges egek és a kedves föld továbbra is Isten teremtésének nagyszerűsége mellett tanúskodik.
3. Hogyan tanúsított Isten bölcsességet, amikor oly bőségesen gondoskodott vízről a föld számára? (Zsoltárok 104:1, 5, 6)
3 Micsoda bölcsességet és előrelátást tanúsított Jehova, amikor egybeszerkesztette a világegyetem anyagát! Itt van például a víz — a földön megtalálható egyik legbőségesebb elem. Más folyadékoktól eltérően az a tulajdonsága, hogy könnyebbé válik, amikor hőmérséklete a fagyponthoz közeledik. Ezért a hidegebb víz felülre kerül és mint jég védőréteget alkot a tavak és tengerek felületén. Ha a jég nehezebb lenne a víznél, ez a föld már régen olyan „mélyhűtött” állapotba került volna, amelyben semmiféle élet nem lenne képes fennmaradni. Ma a víz többek között oldószerül, a föld öntözésére és az áramfejlesztés energiaforrásául is szolgál, sőt még a testünknek is mintegy kétharmada vízből áll. Nem élhetnénk víz nélkül. A bölcs Teremtő mindezt előre látta, amikor „vízzel teli mélység”-gel borította be a földet. — 1Mózes 1:2.
4. Hogyan magasztalja Isten bölcsességét a föld elhelyezkedése a naphoz és a holdhoz viszonyítva? (Jób 26:7, 14)
4 Istennek ebben a teremtésművében a föld viszonya az egekhez szintén roppant nagy fontosságú. Isten a föld tengelyét 23 fokra állította be a föld pályasíkjához képest, s így a nap körüli egyéves utazása során mindegyik féltekén egymást követi a tavasz, nyár, ősz és tél. A földnek a naptól számított távolsága éppen alkalmas az élet fenntartására. Ha közelebb lenne a naphoz, a föld túlságosan forró lenne az élethez, ha távolabb lenne, örökös fagy uralkodna rajta. A holdat Isten úgy helyezte el, hogy tömegvonzása előidézze a föld szárazföldjeit mosó tengervíz szintjének enyhe emelkedését (dagályát) és visszaesését (apályát). Ha ezen elgondolkozunk, bizonyára indíttatva érezzük magunkat arra, hogy „dicsérjük Jehovát . . . hatalmas tetteiért”! — Zsoltárok 150:1, 2.
TEREMTÉSI „NAPOK”
5, 6. Hogyan érvelhetünk a ,teremtési napok’ hosszúságát illetően? (Zsidók 4:3-5)
5 A föld számtalan korokon át sötétségbe merült és nem volt rajta élet. De „Isten hatékony ereje ide-oda mozgott a vizek felszíne felett.” (1Mózes 1:1, 2) Vajon mit eredményezett ez?
6 Itt érkezünk el a hét teremtési „nap”-hoz. Milyen hosszúak voltak ezek a napok? Sokkal hosszabbak huszonnégy óránál! A Biblia azt mondja, hogy „egy nap Jehovánál annyi, mint ezer esztendő”. (2Péter 3:8) De a teremtési „napok” mindegyike még ennél is hosszabb kell hogy legyen. Honnan tudjuk ezt? Az 1Mózes 2:2 azt mondja, hogy hat teremtési „nap” után Jehova „megnyugodott a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott”. A Biblia rámutat, hogy Jehova ,nyugalmi napja’ még most is tart. Mert Pál apostol azt írja, hogy a keresztényeknek hit és engedelmesség által „mindent el kell követniük, hogy bejussanak abba a nyugalomba”. (Zsidók 4:9-11) A bibliai időszámítás azt mutatja, hogy most már közel hatezer éve annak, hogy Isten ,megnyugodott’ teremtői munkájától a földön. Közvetlenül előttünk áll Krisztus ezeréves uralma, amelynek végére teljesen megvalósul Istennek az az elhatározása, hogy az egész föld benépesüljön egy boldog emberi családdal. Akkor véget ér Isten ,nyugalmi napja’. Ez arra mutat, hogy ez a ,nyugalmi nap’ hétezer év hosszúságú. (1Mózes 1:28; Jelenések 20:4) Ésszerű tehát úgy következtetni, hogy az előző hat teremtési „nap” mindegyike szintén ugyanilyen hosszú volt, melyek alatt Jehova egy-egy további lépést tett a földnek az ember otthonául történő előkészítésében. Ha most megfigyeljük, hogyan tette ezt, valóban nagyra értékeljük a zsoltáros szavainak kifejező erejét: „Mily nagyok a te munkáid, ó Jehova! Igen mélyek a te gondolataid.” — Zsoltárok 92:5 [Károli: 92:6].
„LEGYEN VILÁGOSSÁG”
7. Hogyan, lett ,világosság’? (Ésaiás 45:7)
7 Sok tízezer évvel ezelőtt Jehova azt mondta: „Legyen világosság!” Ez jelezte az első ,teremtési nap’ kezdetét. Ennek a hosszú „napnak” a végén Isten utat nyitott a napból jövő világosságnak, hogy átragyogjon a földet beborító „vízzel teli mélység felszíné”-ig. A sötétség sűrű függönye nem gátolhatta meg többé a földi nappal és az éjszaka különválasztását. A „nappal” világosságánál az ember kellő időben képes dolgozni és élvezni maga körül a föld szépségeit, az „éjszaka” pedig lehetővé teszi számára, hogy az erejét felújítsa édes pihenés által. — 1Mózes 1:3-5.
„JÖJJÖN LÉTRE KITERJEDÉS”
8. Milyen előrelátást nyilvánított ki Jehova a „kiterjedés” létrehozásával?
8 A második teremtési „napon” Isten előidézte a vizek kettéválását. Ennek eredményeként a vizek egy része a föld felszínén maradt, a többi víz pedig felfüggesztett mennyezetként ölelte körül a földgolyót. A két hatalmas víztömeg közötti kiterjedést Isten „égbolt”-nak nevezte. Ez földünk légkörét foglalta magában. Isten ebben a kiterjedésben gondoskodott a gázok — főként a nitrogén és az oxigén — helyes arányáról, hogy biztosítsa a növények és a lélegző teremtmények fennmaradását, melyeket később kívánt létrehozni. Ezt a légkört alkalmassá tette arra, hogy biztosítsa a kellemes élet feltételeit és védelmet nyújtson a meteorok és az ártalmas sugárzás ellen. Isten valóban bölcs és szerető Teremtő! — 1Mózes 1:6-8.
SZÁRAZFÖLD, TENGEREK, NÖVÉNYZET LÉTREHOZÁSA
9. Mire gondolt Isten a „föld” és a „tengerek” létrehozásakor? (Ésaiás 45:18)
9 Isten hatékony ereje vagy szelleme továbbra is ide-oda mozgott a földgolyó felszíne felett. Nos, a harmadik ,teremtési napon’ Isten kiemelte a szárazföldet ,a kiterjedés alatt levő vizekből’. Nem kétséges, hogy nagy földmozgásokkal járt a szárazföldek kiemelkedése és a tengerek vizének összegyűlése a lesüllyedt medencékben. Ebben újra megnyilvánult Isten bölcsessége és szeretete. Amikor később eljött az állatok és az ember megteremtésének ideje, otthont találhattak maguknak a szárazföldön. A tengerek pedig vízi élettel telhettek meg, és a roppant kiterjedésű óceánok mérséklő hatást gyakoroltak: meggátolták a túlzott hőséget és a hideget a földön. — 1Mózes 1:9, 10.
10. a) Mi jelent meg első ízben a „harmadik napon” és milyen formában? b) Hogyan vált ez az emberiség javára? (1Mózes 1:29, 30; Zsoltárok 104:14)
10 De a tengerek és szárazföld szétválasztásánál többnek kellett megjelennie ezen a „harmadik napon”. Most első ízben: életnek! A Biblia így számol be erről:
„Isten azután azt mondta: ,Hajtson a föld füvet, maghordozó növényzetet, gyümölcsfákat, melyek fajuk szerinti gyümölcsöt teremnek, amelyben magvuk van a földön.’” (1Mózes 1:11)
Isten tehát csodálatos sejt-szerkezeteket hozott létre, amelyeknek a minden egyes sejtbe beépített program szerint kellett szaporodniuk. Bizonyos „fajok” tekintélyes fákká lettek, árnyékot adtak és megkötötték a talajt. Más „fajok” kisebb fákká és bokrokká növekedtek, amelyek gyümölcsöt, dióféléket és bogyókat termettek, hogy a zöldség- és főzelékfélékkel együtt ízletes ételek nagy változatát adják. Isten sokféle pompás virágot is teremtett, hogy feldíszítse és széppé tegye a földet. A növényi élet minden egyes „faja” képes volt újra létrehozni a saját ,fajtáját’, de a színek és formák gyönyörű változatosságával — mint például a mutatós rózsafélék. — 1Mózes 1:12, 13.
11. Hogyan gondoskodott Isten arról, hogy a föld táplálékot teremjen? (Jeremiás 10:12)
11 Isten a növények zöld részeit egy „klorofill”-nak nevezett anyaggal látta el. Ez a bonyolult anyag előidézi, hogy a nap sugarai egyesítsék a levegőben levő széndioxidot a földben levő vízzel oly módon, hogy ebből a kölcsönhatásból cukrok jöjjenek létre, mégpedig évente 150 milliárd tonna mennyiségben szerte a földön. Ennek az egyesülésnek a hatására a növények ugyanakkor oxigént bocsátanak ki a levegő felújítására. A növények a cukrokat a növekedésükhöz használják fel úgy, hogy különféle táplálékká alakítják át őket. Ezeket a táplálékokat azután mi elfogyasztjuk. Így a földi élő dolgoknak ezt a nagy változatát fenntartó energia mind ebből a csodálatos folyamatból ered, melyben a napfény, a levegő és a víz játszik szerepet. E folyamat titkát az ember még most sem ismeri! Mennyire igazak a következő szavak: „Mily számosak a te alkotásaid, ó Jehova! Valamennyiüket bölcsen alkottad. Tele van a föld a te alkotásaiddal.” — Zsoltárok 104:24.
VILÁGÍTÓTESTEK JELENNEK MEG AZ ÉGEN
12. a) Miért nincs ellentmondás az 1Mózes 1:1 és 1:16 között? b) Mi történt nyilvánvalóan a „negyedik napon”? (Zsoltárok 136:1, 7-9)
12 A „negyedik napon” Isten „elkészítette a két nagy világítótestet, a nagyobbik világítótestet, hogy uralkodjon a nappalon és a kisebbik világítótestet, hogy uralkodjon az éjszakán, és a csillagokat is”. (1Mózes 1:14-19) De hát nem korábban teremtette Isten ezeket az égitesteket, vagyis „kezdetben”? De igen, akkor teremtette. De figyeld csak meg, hogy különbség van az 1Mózes 1:1-ben levő „teremtette (héberül: baraʹ) ige között és az 1Mózes 1:16-ban előforduló „elkészítette” (héberül: ‘aszah) ige között. A „negyedik napon” nyilvánvalóan az történt, hogy a nap, a hold és a csillagok körvonala első ízben kezdett teljesen láthatóvá lenni a föld felszínéről. Ez valószínűleg azért volt így, mert a légkör megtisztult. A fénylő nap most „világítótestként” szolgált, hogy ragyogjon és kellemes meleget árasszon nappal. De mi történt a holddal? Nos, az űrkutatók azt mondják, hogy a hold felületének több mint 50 százaléka üvegrészecskékből tevődik össze, amelyek csodálatosan alkalmasak a nap sugarainak visszatükrözésére. Akárhányszor elgyönyörködünk egy holdfényes tájban, elgondolkozhatunk Isten bölcsességén és szeretetén, amellyel erről az éjszaka fénylő „kisebb világító testről” gondoskodott!
13. a) Mit mérhet az ember ezekkel a világítótestekkel? (Prédikátor 3:1) b) Miért helyezi a bibliai beszámoló az „estét” a „reggel” elé? (Példabeszédek 4:18)
13 Idővel az ember képes lett mérni az időt ezeknek a világítótesteknek a segítségével. Ámde valamennyi ember alkotta időmérő eszköz alá van rendelve a sokkal magasabb rendű égitesteknek, melyeket a nagy Időmérő, Jehova Isten helyezett mozgásba pontos időterv szerint az ember javára. Ezen a negyedik ,teremtési napon’ — mint ahogyan mindegyik „napon” — Isten munkája „este” kezdődött, amikor tevékenységének halvány körvonalai kezdtek megjelenni, s egészen „reggelig” tartott, amikor a teremtési munkái teljes egészében láthatóvá lettek.
14. Miért van okunk hálásnak lenni azokért a dolgokért, melyeket Isten létrehozott? (Jelenések 4:11)
14 Isten mind a harmadik, mind a negyedik „napon” nagy munkáinak befejezésekor látta, hogy amit teremtett, az „jó”. (1Mózes 1:12, 18) De még hátra volt két izgalmas teremtési „nap” és egy ,nyugalmi nap’. A nagy Teremtő folytatni kívánta az ember otthonának szerető előkészítését, hogy gondoskodjon az ember jövendő boldogságáról. Ezért mindannyiunknak hálásaknak kell lennünk, miként Dávid király, aki azt mondta:
„Sok dolgot te magad tettél, ó Jehova, én Istenem, még a te csodálatos műveidet és a rólunk való gondoskodásodat is; senki sem hasonlítható hozzád. Ha megpróbálnám elmondani és beszélni próbálnék róluk, sokkal számosabbaknak bizonyulnának, semhogy számba vehetném őket.” — Zsoltárok 40:5 [Károli: 40:6].
[Kép a 63. oldalon]
A Teremtő csodálatosan megtervezte a növényeket, hogy felhasználják a napfényt, a levegőt és a vizet a táplálék létrehozásában