A lélekről vallott nézeted kihat az életedre
’Az ember élő lélekké lett’ (1MÓZES 2:7).
1., 2. Mit tanít a legtöbb vallás az emberről és a lélekről?
CSAKNEM minden vallás azt tanítja, hogy az embernek halhatatlan lelke van. A New Catholic Encyclopedia azt mondja, hogy a lelket „Isten teremtette és a fogantatáskor öntötte azt a testbe”. Azt is mondja, hogy a halhatatlan lélek tantétele a kereszténység vallásainak „egyik sarokköve”. Hasonlóképpen „a muzulmán felfogás azt tartja — jelenti ki a The New Encyclopædia Britannica —, hogy a lélek abban a pillanatban jön létre, mint a test; ezért saját élete van, s a testtel való egyesülése csupán ideiglenes állapot.”
2 Az ilyen vallások hiszik, hogy a halál pillanatában a lélek elhagyja a testet és örökké él, mivel a sorsa a mennyei áldás, a tisztítótűzben való ideiglenes tartózkodás, vagy a tüzes pokolban való örök gyötrelem. A halált a szellembirodalomban való örök élet kapujához vezető útnak tekintik. A We Believe in Immortality című könyvben az író kijelenti: „Én a Halált nagy és dicsőséges kalandnak tekintem. Én a Halált isteni előléptetésnek tekintem.”
3. Milyen hiedelem él a legtöbb keleti vallásban?
3 Hinduk, buddhisták és más egyének a lélekvándorlásban hiszenk. Ez magában foglalja azt a hiedelmet, amely szerint a halál alkalmával a lélek újra testet ölt, egy másik emberként vagy egy másik élőlényként születik újra. Ha valaki jó volt, azt mondják róla, hogy a lelke egy magasabb rangban levő emberként születik újra. Ha azonban rossz volt, alacsonyabb társadalmi rangú emberként, sőt állatként vagy rovarként kell újraszületnie.
4., 5. Miért fontos ismerni a lélekkel kapcsolatos igazságot?
4 De mi van akkor, ha az embereknek nincsen halhatatlan lelkük? Mi történik akkor, ha a halál nem „isteni előléptetés”, és nem az örök szellemi élethez vagy a reinkarnációhoz vezető közvetlen kapubejárat mindazok számára, akik meghalnak? Nos, akkor a halhatatlan lélekben való hit helytelen irányba vezeti az illetőt. Az Official Catholic Teachings című könyv azt mondja, hogy az egyház azért ragaszkodik a halhatatlan lélek hittételéhez, mert ha nem hinne benne, azzal „értelmetlenné és céltalanná tenné az imádságait, temetési szertartásait és a halottak érdekében végzett vallási aktusait”. Tehát az ember életpályája, imádata és örök jövője a tét (Példabeszédek 14:12; Máté 15:9).
5 Fontos, hogy ismerjük az ezzel a hittétellel kapcsolatos igazságot. Jézus ezt mondta: „Akik őt [Istent] imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádniuk” (János 4:24). Az emberi lélekkel kapcsolatos igazság Isten Szavában, a Bibliában található meg. Az ihletett Írások tartalmazzák Isten kinyilatkoztatásait az ő szándékáról, ezért bízhatunk abban, hogy a Biblia az igazságot mondja el nekünk (1Thessalonika 2:13; 2Timótheus 3:16, 17). Jézus ezt mondta az Istenhez intézett imájában: „A te Szavad igazság” (János 17:17).
Halhatatlan lélekkel teremtve?
6. Mit mond a Genezis beszámolója egész világosan az ember megteremtéséről?
6 Az 1Mózes 2:7 ezt mondja: „Jehova Isten megformálta az embert a föld porából és orrlyukába lehelte az élet leheletét, és így lett az ember élő lélekké.” A beszámoló nem mondja, hogy Isten halhatatlan lelket plántált az emberbe. Azt mondja, hogy amikor Isten ereje energiával töltötte meg Ádám testét, az „élő lélekké lett”. Tehát maga az ember a lélek. Nem mondhatjuk, hogy lelke van.
7. Miért kerültek emberek a földre?
7 Isten arra teremtette az embert, hogy a földön éljen, nem az egekben. A föld nem csupán próbaterepnek készült, hogy kiderüljön, alkalmas-e Ádám arra, hogy az égbe menjen. Isten azért alkotta meg a földet, „hogy lakjanak rajta”, és Ádám volt a föld első lakója (Ésaiás 45:18; 1Korinthus 15:45). Később, amikor Isten megteremtette Évát, mint Ádám feleségét, Istennek az volt a szándéka, hogy benépesítsék a földet és paradicsommá változtassák az emberiség örök otthonául (1Mózes 1:26–31; Zsoltárok 37:29).
8. a) Mitől függött Ádám létezése? b) Ha Ádám nem vétkezett volna, hol folytathatta volna az életét?
8 A Biblia sehol se mondja, hogy Ádám valamelyik része halhatatlan lett volna. Éppen ellenkezőleg, létezése feltételhez volt kötve, az Isten törvénye iránti engedelmességhez. Ha megszegi azt a törvényt, mi történik vele? Örök élet vár rá a szellembirodalomban? Egyáltalán nem. Inkább: ’bizony meghal’ (1Mózes 2:17). Visszatér a porba, amelyből vétetett: „Por vagy te, és a porba térsz vissza” (1Mózes 2:7; 3:19). Ádám nem létezett, mielőtt megteremtették, és azután sem létezhetett, miután meghalt. Ezért csak két dolog között választhatott: 1. engedelmesség és élet, vagy 2. engedetlenség és halál. Ha Ádám nem vétkezik, örökké élhetett volna a földön. Sohase ment volna az égbe.
9. Mit nevez a Biblia helyesen halálnak, és miért?
9 Ádám engedetlenné lett és meghalt (1Mózes 5:5). A halál lett a büntetése. Egyáltalán nem lett egyfajta „dicsőséges kaland”-hoz vezető út, hanem a nemlétbe vezető kapu. A halál tehát nem barát, hanem — ahogy a Biblia nevezi — „ellenség” (1Korinthus 15:26). Ha Ádámnak halhatatlan lelke lett volna, amely engedelmesség esetén az égbe megy, akkor a halál áldást jelentett volna. De nem áldás volt. Inkább átok. És Ádám bűne miatt a halál átka minden emberre kiterjedt, mivel mindannyian Ádám leszármazottai (Róma 5:12).
10. Milyen súlyos problémát vet fel az, ha elhisszük, hogy Ádámnak halhatatlan lelke volt?
10 Továbbá, ha Ádám halhatatlan lélekkel teremtetett volna, amely örökké kínzások között gyötrődik a tüzes pokolban, abban az esetben, ha vétkezik, miért nem kapott ilyen értelmű figyelmeztetést? Miért mondták neki csupán azt, hogy meghal és visszatér a porba? Mennyire tisztességtelen eljárás lett volna Ádámot örök gyötrelemre ítélni az engedetlensége miatt anélkül, hogy erre előre figyelmeztették volna! Istennél azonban „nincsen igazságtalanság” (5Mózes 32:4). Nem volt szükség arra, hogy Ádámot a gonoszok halhatatlan lelkei számára fenntartott tüzes pokolra figyelmeztessék. Ilyen pokol nem létezett, és halhatatlan lélek sem (Jeremiás 19:5; 32:35). A föld porában pedig nincs örök gyötrelem.
A „lélek” szó használata a Bibliában
11. a) Melyik héber és görög szóból ered a „lélek”-nek fordított szó? b) Minek fordítja még a „lélek”-nek megfelelő héber és görög szavakat a King James Version?
11 A Héber Iratokban a „lélek” szóval fordított kifejezés a héber neʹphesh, amely több mint 750-szer fordul elő. Ennek a szónak a megfelelője a Görög Iratokban: psy·kheʹ, és több mint 100-szor fordul elő. A New World Translation of the Holy Scriptures (Szent Iratok Új Világ fordítása) következetesen „lélek”-nek fordítja ezeket a szavakat. Más Bibliák sokféle szót használnak. Az angol King James Version például a neʹphesh szót így fordítja: étvágy, állat, test, lehelet, teremtmény, holt(test), vágy, szív, élet, ember, elme, személy, önmaga, lélek, dolog. A psy·kheʹ szót pedig így adja vissza: szív, élet, elme, lélek.
12. Hogyan használja a Biblia a „lélek”-nek fordított héber és görög szavakat?
12 A Biblia a tengeri teremtményeket neʹphesh-nek nevezi: „Minden élő lélek, amely a vizekben van” (3Mózes 11:10). A szó szárazföldi állatokra is utalhat: „Hozzon elő a föld élő lelkeket a fajuk szerint, háziállatokat, mozgó állatokat és a föld vadállatait” (1Mózes 1:24). Több mint 100 esetben a neʹphesh szó embereket jelent. „Mindazok a lelkek pedig, akik Jákób ágyékából származtak hetvenen voltak” (2Mózes 1:5). A psy·kheʹ szónak ily módon történő használatára egy példa az 1Péter 3:20 verse. Ez Noé bárkájáról beszél, „amelyben kevés embert, mindössze nyolc lelket juttattak át biztonságban a vizen”.
13. Milyen módokon használja a Biblia a „lélek” szót?
13 A Biblia számos egyéb módon is használja a „lélek” szót. Az 1Mózes 9:5 mondja: „A ti lelketek vérét számon kérem.” Itt a lélekről azt mondják, hogy vére van. A 2Mózes 12:16 ezt mondja: „Csak amit minden léleknek szükséges megennie, csak azt készíthetitek el magatoknak.” Ebben az esetben azt mondják a lélekről, hogy eszik. Az 5Mózes 24:7 olyan emberről beszél, aki „lelket lop az ő testvérei közül”. Nyilván nem egy halhatatlan lelket lopott el. A Zsoltárok 119:28 ezt mondja: „Lelkem nem aludt a bánat miatt.” Tehát a lélek még az álmát is elvesztette. A Biblia azt is kimutatja, hogy a lélek halandó. Igen, meghal. „Az ilyen lélek irtassék ki az ő népe közül” (3Mózes 7:20). „Egyetlen holt lélekhez se közeledjen” (4Mózes 6:6). „A mi lelkünk haljon meg” (Józsué 2:14). „Bármely lélek, amely nem hallgat a Prófétára, teljesen ki lesz irtva” (Cselekedetek 3:23). „Minden élő lélek meghalt” (Jelenések 16:3).
14. Mire mutat rá világosan a Biblia a „lélek” szóval kapcsolatban?
14 Világos, hogy a neʹphesh és a psy·kheʹ szavak használata a Bibliában azt mutatja: a lélek mind a személy, mind az állat esetében a teremtmény. Nem az egyén valamely halhatatlan része. Természetesen a neʹphesh szót még magára Istenre is alkalmazzák: „Azt, aki szereti az erőszakosságot, bizonnyal gyűlöli az Ő lelke” (Zsoltárok 11:5).
Számos tudós egyetért
15. Hogyan fejezi ki számos tudományos mű a halhatatlan lélekről szóló tanítással kapcsolatos nézetét?
15 Számos tudós egyetért abban, hogy a Biblia nem beszél halhatatlan lélekről. A The Concise Jewish Encyclopedia kijelenti: „A Biblia nem jelenti ki a lélek halhatatlanságának a tanát, és ez a korai rabbinikus irodalomban sem jelentkezik.” A The Jewish Encyclopedia ezt mondja: „Az a hiedelem, amely szerint a lélek folytatja létezését a test feloszlása után is, filozófiai vagy teológiai okoskodás mintsem hit kérdése, és ennek megfelelően sehol sem tanítja kifejezetten a Szentírás. A The Interpreter’s Dictionary of the Bible megjegyzi: „A nephesh . . . nem folytatja tovább a létét a testtől függetlenül, hanem azzal együtt meghal . . . Egyetlen bibliai szövegrész sem jogosít fel arra a kijelentésre, amely szerint a ’lélek’ különválik a testtől a halál pillanatában.
16. Hogyan fejezi ki magát néhány szaktekintély a lélekről?
16 Az Expository Dictionary of Bible Words szintén ezt mondja: „A ’lélek’ az Ósz[övetség]-ben tehát nem utal az emberi lények valamely nem anyagi részére, amely tovább élne a halál után. A [neʹphesh] lényegében az életet jelenti, ahogyan azt a személyes lények egyedülállóan tapasztalják . . . A [psy·kheʹ] alapvető jelentését az Ósz[övetség]-beli megfelelője határozza meg inkább, nem pedig a görög kultúrában használatos jelentése.” A The Eerdmans Biblie Dictionary pedig megállapítja, hogy a Bibliában a lélek szó „nem jelenti az emberi lény valamelyik részét, hanem inkább az egész személyt . . . Ebben az értelemben az emberi lényeknek nincs lelkük — ők maguk a lelkek”. (Kiemelés tőlünk.)
17. Mit ismer el két katolikus forrásmű a „lélek”-kel kapcsolatban?
17 Még a New Catholic Encyclopedia is elismeri: „A lélekre vonatkozó bibliai szavak általában az egész személyt jelentik.” Majd hozzáteszi: „Az Ósz[övetség]-ben nem található meg semmilyen test és lélek közötti dichtómia [kettősség] . . . A [neʹphesh] kifejezés, bár a mi lélek szavunkkal fordítjuk, sohasem jelent a testtől vagy az egyedi személytől különálló lelket . . . A [psy·kheʹ] kifejezés az Ú[j]sz[övetség]-ben a [neʹphesh]-nek megfelelő szó . . . A Bibliában valójában nem egykönnyen fedezhető fel a halál után túlélő lélek fogalma.” Georges Auzou, a Szentírás francia katolikus professzora pedig ezt írja La Parole de Dieu című könyvében: „A ’lélek’-nek mint tisztán szellemi, a ’test’-től elválasztott, anyagtalan valóságnak a fogalma . . . nem létezik a Bibliában.”
18. a) Hogyan kommentálja egy enciklopédia a „lélek” szó bibliai használatát? b) Honnan vették a teológusok azt a gondolatot, hogy van valami, ami túléli a test halálát?
18 Ezért a The Encyclopedia Americana megjegyzi: „Az Ószövetség felfogása az emberről mint egységről tanúskodik, nem pedig mint a lélek és a test egyesüléséről. Bár a héber [neʹphesh] szót gyakran fordítják ’lélek’-nek, pontatlanság volna a görög jelentést olvasni bele ebbe a szóba . . . [Neʹphesh] sohasem szerepel olyan felfogásban, mintha a testtől függetlenül is működhetne. Az Újszövetségben a görög [psy·kheʹ] szót gyakran ’lélek’-nek fordítják, de ismét csak nehezen lehetne azt a jelentést adni neki, amit a görög filozófusok adtak . . . A Biblia nem ad világos leírást arról, hogyan él tovább valaki a halál után.” Majd hozzáteszi: „A teológusoknak a filozófusok magyarázataira kellett hagyatkozniuk, hogy megfelelő leírást adhassanak az egyén halál utáni túlélésének leírásához.”
Nem a Biblia, hanem a filozófia
19. Hogyan kapcsolódik a görög filozófia a halhatatlan lélek tanához?
19 Igaz, hogy a teológusok pogány filozófusok elgondolásait fogadták el a halhatatlan lélek tanának megfogalmazásakor. A francia Dictionnaire Encyclopédique de la Bible ezt mondja: „A halhatatlanság fogalma a görög gondolkozás terméke.” A The Jewish Encyclopedia megerősíti: „A lélek halhatatlanságába vetett hit a görög gondolkozással való kapcsolat által került át a zsidókhoz, éspedig annak fő exponense, Platón filozófiája által”, aki Krisztus előtt a negyedik században élt. Platón a következőket hitte: „A lélek halhatatlan és elpusztíthatatlan, és a lelkünk igazán létezni fog egy másik világban!” (The Dialogues of Plato).
20. Mikor és hogyan szivárgott be a pogány filozófia a keresztényiségbe?
20 Mikor szivárgott be ez a pogány filozófia a keresztények közé? A The New Encyclopædia Britannica ezt mondja: „Az AD [i. sz.] második századának közepétől azok a keresztények, akik valamennyire jártasak voltak a görög filozófiában kezdték úgy érezni, hogy a hitüket e filozófia szavaival kell kifejezniük, mind a saját intellektuális megelégedésük, mind a tanult pogányok megtérítése céljából. A számukra leginkább megfelelő filozófia a platonizmus volt.” Ezért, ahogy a Britannica mondja, „a korai keresztény filozófusok elfogadták a lélek halhatatlanságának görög felfogását”. Még II. János Pál pápa is elismerte, hogy a halhatatlan lélek tantétele magában foglalja „a görög filozófia bizonyos iskoláinak elméleteit”. Ámde a görög filozófia elméleteinek elfogadása azt jelenti, hogy a kereszténység elveti az 1Mózes 2:7-ben kifejezett egyszerű igazságot: ’Az ember élő lélekké lett.’
21. Milyen messzire nyúlik vissza a halhatatlan lélekkel kapcsolatos hiedelem?
21 A halhatatlan lélek tantétele azonban még Platónnál is sokkal messzebbre nyúlik vissza. A The Religion of Babylonia and Assyria című könyvében Morris Jastrow ezt írja: „A halhatatlanság problémája . . . a babiloni teológusok komoly figyelmét vonta magára . . . A halál egy másik fajta életbe való átmenet volt számukra.” Siegfried Morenz Egyptian Religion című könyvében szintén kijelenti: „Az ősi egyiptomiak a halál utáni életet egyszerűen a földi élet folytatásának tekintették.” A The Jewish Encyclopedia megjegyzi az összefüggést az ókori vallások és Platón között, amikor azt mondja, hogy Platónt a lélek halhatatlansága gondolatához „az orfikus és eleusziszi misztériumok vezették el, amelyekbe furcsa módon babiloni és egyiptomi nézetek ágyazódtak be.”
22. Miért mondhatjuk, hogy a halhatatlan lélek tanának magvát valójában az emberi történelem hajnalán vetették el?
22 A halhatatlan lélekkel kapcsolatos elképzelés tehát igen régi. Valójában az emberi történelem hajnalához nyúlik vissza! Amikor Ádám figyelmeztetést kapott, hogy ha engedetlenné lesz Istennel szemben, meg fog halni, egy ellentétes nézet jutott kifejezésre Ádám felesége, Éva előtt. Neki ezt mondta valaki: „Biztos, hogy nem haltok meg!” Itt vetették el a halhatatlan lélek doktrínájának magvát. És azóta egyik kultúra a másik után fogadta el azt a pogány nézetet, hogy ’valójában nem haltok meg, hanem tovább éltek’. Ezek közé tartozik a kereszténység is, amely hitehagyásba sodorja a híveit Isten szándéka és akarata ellen (1Mózes 3:1–5; Máté 7:15–23; 13:36–43; Cselekedetek 20:29, 30; 2Thessalonika 2:3, 7).
23. Ki fejlesztette ki a halhatatlan lélekről szóló tanítást, és miért?
23 Ki az, aki elhitette az emberekkel ezt a hazugságot? Jézus azonosította ezt a személyt, amikor azt mondta a korabeli valláspapoknak: „Ti az Ördög atyátoktól vagytok és ti az atyátok kívánságát akarjátok cselekedni . . . Amikor hazugságot szól, a saját jelleme szerint beszél, mert hazug ő és a hazugság atyja” (János 8:44). Igen, Sátán volt az, aki kifejlesztette a halhatatlan lélek gondolatát, hogy eltérítse az embereket az igaz imádattól. Az ember életpályája és jövőbeli reménysége tehát hamis irányba terelődik, ha olyan tantételekben hiszünk, amelyek a Bibliában feljegyzett első hazugságból nőttek ki, jóllehet abban az időben Éva kétségtelenül úgy értelmezte a kígyó szavait, hogy egyszerűen sohasem fog meghalni a testben.
24. Milyen kérdéseket lehet joggal feltenni az örök élettel és a halhatatlansággal kapcsolatban?
24 A Biblia nem tanítja, hogy az embereknek halhatatlan lelkük van. Akkor miért beszél mégis az örök élet reménységéről? Továbbá, nem azt mondja a Biblia az 1Korinthus 15:53-ban: „Ami halandó, halhatatlanságba kell öltöznie”? És Jézus nem ment-e feltámadása után az égbe, s nem azt tanította-e, hogy mások is az égbe mehetnek? Ezeket és más kérdéseket is a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.
Kérdések az ismétléshez
◻ Mit hisznek a legtöbb vallásban a lélekről?
◻ Hogyan mutatja meg a Biblia, hogy az ember nem teremtetett halhatatlan lélekkel?
◻ Mi válik világossá abból, ahogyan a Biblia a „lélek”-kel fordított héber és görög szavakat használja?
◻ Mit mondanak egyes tudósok a lélekkel kapcsolatos bibliai nézetről?
◻ Milyen messzire nyúlik vissza a történelembe a halhatatlan lélek tana?
[Kép a 20. oldalon]
Ezek mind lelkek