11. fejezet

Miért engedte meg Isten a gonoszságot?

 1. a) Milyen állapotok uralkodnak manapság a földön? b) Miért panaszkodnak egyesek?

BÁRHOL nézel szét a világon, mindenütt bűnt, gyűlölködést és bajt találsz. Gyakran az ártatlan szenved. Az emberek egy része Istent vádolja ezért. Ezek ilyeneket mondanak: „Ha van Isten, miért engedi, hogy ilyen borzalmas dolgok megtörténjenek”?

 2. a) Kik követnek el gonoszságokat? b) Hogyan lehetne elkerülni sok szenvedést a földön?

² De hát kik követik el ezeket a gonoszságokat egymással? Az emberek, nem Isten. A földi szenvedések nagyrészt elkerülhetők lennének, ha az emberek engedelmeskednének Isten törvényeinek. Ő azt parancsolja, hogy szeressük egymást. Tiltja a gyilkosságot, lopást, paráznaságot, mohóságot, részegséget és egyéb gonosz tetteket, amelyek szenvedést okoznak az embereknek (Róma 13:9; Efézus 5:3, 18). Isten csodálatos aggyal és testtel, meg olyan képességgel teremtette Ádámot és Évát, hogy teljes mértékben élvezhessék az életet. Nem akarta, hogy valaha is szenvedjenek, vagy bajokkal küszködjenek akár ők, akár gyermekeik.

 3. a) Ki felelős a gonoszságért? b) Miből tudjuk, hogy Ádám és Éva ellenállhattak volna Sátán kísértéseinek?

³ Sátán, az Ördög indította el a gonoszságot a földön. De Ádám is, Éva is hibáztatható. Nem voltak ők olyan gyengék, hogy ne tudtak volna ellenállni az Ördög kísértésének. Jézushoz, a tökéletes emberhez hasonlóan ők is azt mondhatták volna Sátánnak: „Távozz tőlem!” (Máté 4:10.) De nem tették. Ennek következtében tökéletlenek lettek. Összes gyermekeik, velünk együtt örökölték a tökéletlenséget, amelynek velejárója: a betegség, a bánat és a halál (Róma 5:12). De miért engedte meg Isten, hogy a szenvedés folytatódjék?

 4. Mi segít megérteni, hogy a szerető Isten ideiglenesen megenged gonoszságot?

⁴ Először hajlamos az ember azt gondolni, hogy nem lehetett Istennek elég elfogadható oka annyi szenvedés megengedésére, amennyit az emberek évszázadok során tapasztaltak. De vajon helyes-e így következtetni? Nem éppen azért engedik-e meg a szerető szülők, hogy gyermekük fájdalmas műtéten essék át, hogy valami rendellenességet helyreigazítsanak? De igen. Hiszen éppen a gyermek átmeneti szenvedésének megengedése teszi lehetővé, hogy a gyermek később jobb egészségnek örvendhessen. De mi jó származik abból, hogy Isten megengedte a gonoszságot?

EGY FONTOS VITAKÉRDÉS ELDÖNTÉSE

 5. a) Hogyan mondott ellent Sátán Istennek? b) Mit ígért Sátán Évának?

⁵ Az Isten elleni lázadás Éden kertjében fontos kérdést vagy vitakérdést vetett fel. Csak úgy tudjuk megérteni, hogy miért engedte meg Isten a gonoszságot, ha megvizsgáljuk ezt a vitakérdést. Jehova megparancsolta Ádámnak, hogy a kert egy bizonyos fájáról ne egyen. De mi történnék, ha Ádám mégis enne? Isten ezt mondta: ’akkor elkerülhetetlenül meghalsz’ (1Mózes 2:17). Sátán ennek az ellenkezőjét állította. Arra biztatta Évát, hogy bátran egyen a tiltott fa gyümölcséből. „Bizonyosan nem haltok meg” — mondta a Sátán. Aztán így folytatta beszédét: „Mert tudja az Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek arról, feltétlenül megnyílnak a szemeitek és feltétlenül Istenhez hasonlókká lesztek, megismeritek a jót és a rosszat” (1Mózes 3:1–5).

 6. a) Miért nem engedelmeskedett Éva Istennek? b) Mit jelentett a tiltott gyümölcsből való evés?

⁶ Éva nem fogadott szót Istennek, evett. Éva ugyanis Sátánnak hitt. Önző módon azt hitte, hogy jól jár, ha nem engedelmeskedik Istennek. Úgy okoskodott, hogy ezután sem neki, sem Ádámnak nem kell felelni Isten előtt. Többé nem kötelesek engedelmeskedni törvényeinek. El tudják maguk is dönteni, mi a „jó” és mi a „rossz.” Ádám csatlakozott Évához és ő is evett. Az ember Isten elleni eredeti bűnét tárgyalva, a The Jerusalem Bible ezt írja lábjegyzetében: „Az a képesség, hogy saját maga döntse el, mi a jó és mi a rossz, és úgy is cselekedjék, a teljes erkölcsi függetlenség igénye . . . Az első bűn az Isten szuverenitása elleni támadás.” Azaz, egyenes elvitatása annak az isteni jognak, hogy Ő az ember abszolút uralkodója vagy feljebbvalója.

 7. a) Milyen kérdést vetett fel az ember engedetlensége? b) Milyen kérdésekre kell felelni a vitakérdéssel kapcsolatban?

⁷ Azzal, hogy Ádám és Éva evett a tiltott gyümölcsből, kivonta magát Isten uralma alól. Saját útjukon jártak, azt tették, amit ők választottak, amit „jónak” vagy „rossznak” tartottak. A felvetődött fontos vitakérdés tehát így szól: Van-e joga Istennek arra, hogy ő legyen az emberiség korlátlan uralkodója? Más szavakkal: Kizárólag Jehova joga eldönteni, hogy mi jó és mi rossz az embereknek? Egyedül ő a megmondhatója, mi a helyes magaviselet és mi nem? Vagy az ember maga jobban tudja kormányozni önmagát? Kinek az uralkodási módja a legjobb? Eredményesebben uralkodhatnak-e az emberek Jehova irányítása nélkül Sátán láthatatlan irányítása mellett? Vagy Isten vezetése szükséges ahhoz, hogy igazságos kormányzat létesüljön, amely tartós békét hoz erre a földre? Mindezek a kérdések az Isten szuverenitása elleni lázadás kapcsán vetődtek fel és az arra vonatkozó joga elleni támadás során, hogy egyedüli és korlátlan uralkodója legyen az emberiségnek.

 8. Miért nem pusztította el Jehova a lázadókat azon nyomban?

⁸ Jehova természetesen nyomban a lázadás pillanatában megsemmisíthette volna mind a három lázadót. Egy pillanatra sem volt kérdéses, ki az erősebb: Ő avagy Sátán, vagy Ádám és Éva. Elpusztításuk azonban nem a legjobb módja lett volna a dolog elintézésének. Nem adott volna feleletet például arra a kérdésre, hogy az emberek jól tudják-e kormányozni önmagukat Isten segítsége nélkül. Jehova elég időt adott e felvetődött, fontos vitakérdés rendezésére.

A VITAKÉRDÉS ELDÖNTÉSE

 9., 10. Milyen következménnyel járt az embereknek az a próbálkozása, hogy Isten vezetése nélkül kormányozzák önmagukat?

⁹ Már sok idő eltelt azóta. De mi az eredmény? Te hogy látod? Vajon az elmúlt 6000 év történelme azt mutatja, hogy az emberek sikeresen tudták kormányozni magukat Isten útmutatása nélkül? Létrehoztak-e olyan jó kormányzatot, amely mindenki áldására és boldogságára szolgál? Vagy inkább azt bizonyítja a történelem, hogy helytálló Jeremiás próféta megállapítása: ’Nem tartozik a járókelő emberre, még lépteinek irányítása sem’? (Jeremiás 10:23).

¹⁰ Az egész történelem folyamán kipróbáltak már mindenféle kormányzatot, de egy sem hozott tökéletes biztonságot és igazi boldogságot minden alattvalójának. Igaz, egyes személyek bizonyos ’haladás’ jeleire mutathatnak rá. De lehet-e igazi haladásnak nevezni azt, hogy az íjakat és nyílvesszőket atombombák váltották fel és a világ most egy újabb világháborútól való rettegésben él? Milyen haladás az, hogy az ember képes ugyan a holdon sétálni, de nem tud békében együtt élni a földön? Mit használ az embernek, ha a modern kényelem minden kellékével felszerelt házakat épít, de a benne lakó családokat elszakítják egymástól a bajok? És vajon az utcai zavargások, az anyagi javak és emberi életek pusztítása, az egyre terjedő törvénytelenség dicsekvésre méltó dolgok? Egyáltalán nem! Pedig ezek mind annak a következményei, hogy az emberek Isten nélkül próbálták önmagukat kormányozni (Példabeszédek 19:3).

11. Mire van szükségük nyilvánvalóan az embereknek?

¹¹ A bizonyíték egyértelmű mindenki előtt: Az a törekvés, hogy az emberiség Istentől függetlenül kormányozza önmagát, csúfos kudarcot vallott. Nagy szenvedést okozott az embereknek. „Ember uralkodott emberen a maga kárára” — világosít fel a Biblia (Prédikátor 8:9). Az emberek nyilván nem nélkülözhetik Isten vezetését ügyeik intézésében. Mivel Isten úgy teremtette az embert, hogy élete fenntartásához ételt kell ennie és vizet kell innia, ugyanúgy szükséges számára az is, hogy engedelmeskedjen Isten törvényeinek. Ha valaki figyelmen kívül hagyja Isten törvényeit, éppen úgy bajba kerül, mintha megtagadná testétől a szükséges ételt és italt (Példabeszédek 3:5, 6).

MIÉRT OLY SOKÁIG?

12. Miért engedélyezett Isten olyan hosszú időt a vitakérdés rendezésére?

¹² Mégis azt kérdezhetné valaki: ’De miért engedélyezett Isten ilyen hosszú időt, körülbelül 6000 évet e vitakérdés tisztázására? Nem lehetett volna már régen lezárni mindenki megelégedésére?’ Sajnos, nem. Ha Isten már régen beavatkozott volna, azt a vádat emelhették volna ellene, hogy az emberek nem kaphattak elegendő időt a kísérletezésre. De most már ez a vád sem áll meg, ugyanis éppen elég idő állt az emberek rendelkezésére, hogy olyan kormányzatot fejlesszenek ki, amely minden alattvalójának szükségleteit kielégíti. Arra is volt idő, hogy tudományos felfedezéseket tegyenek és ezekkel járuljanak hozzá az emberiség boldogulásához. Az elmúlt évszázadok alatt kipróbáltak mindenfajta kormányzási formát. A tudomány terén is figyelemre méltó eredményt értek el. Saját szolgálatukba állították az atomot és feljutottak a holdra. De mi haszna? Sikerült-e létrehozni egy nagyszerű új rendszert az emberiség áldására?

13. a) Mi a helyzet ma az emberiség minden tudományos előrehaladása ellenére? b) Mit bizonyít ez világosan?

¹³ Távol vagyunk tőle! Inkább több a baj és boldogtalanság a földön, mint valaha. Sőt a bűnözés, a környezet elszennyeződése, a háborúk, a családok széthullása és egyéb problémák olyan veszélyes méreteket öltöttek, hogy a tudósok szerint magát az emberiség létét fenyegetik. Igen, körülbelül 6000 éves emberi önkormányzás után, amikor a tudományos fejlődés is „csúcspontjára” jutott, az emberiség önpusztítás lehetőségével kénytelen szembenézni! Mennyire nyilvánvaló, hogy az emberek Istentől eltávolodva nem képesek magukat sikeresen kormányozni. És most már azt sem hozhatja fel mentségül senki, hogy Isten nem hagyott elég időt a vitakérdés rendezésére.

14. Miért helyes megvizsgálnunk ezt a másik vitakérdést, amit Sátán felvetett?

¹⁴ Istennek tehát alapos oka volt, amiért ilyen hosszú időn át megengedte, hogy az emberek Sátán uralma alatt gonoszságot műveljenek. Sátán pedig a lázadásakor még egy másik vitakérdést is felvetett. Ha ezt a vitakérdést is megvizsgáljuk, jobban megértjük, miért engedte meg Isten a gonoszságot. Ez a vitakérdés különösen megérdemli a te figyelmedet is, mivel te magad is érdekelve vagy benne.

[Kép a 100. oldalon]

A szülőnek jó oka van arra, hogy fájdalmas operációt engedjen végezni szeretett gyermekén. Isten is jó indítékból engedte meg átmenetileg az emberi szenvedéseket

[Kép a 101. oldalon]

Ádám és Éva a tiltott gyümölcs evésével kivonta magát Isten uralma alól. Önmaguk döntötték el, mit tekintsenek jónak és rossznak

[Képek a 103. oldalon]

Ahogy az evés és az ivás két szükséglet az ember számára, ugyanúgy szüksége van az embernek Isten vezetésére is