43. fejezet

A tündöklő város

16. látomás – Jelenések 21:9–22:5

Téma: Az Új Jeruzsálem

A beteljesedés ideje: A nagy nyomorúságot és Sátán mélységbe vetését követően

1–2. a) Hová viszi az angyal Jánost, hogy megmutassa neki az Új Jeruzsálemet, és milyen ellentétet figyelhetünk meg? b) Miért ez a látomás a Jelenések könyvének nagyszerű csúcspontja?

EGY ANGYAL korábban egy pusztába vitte Jánost, hogy megmutassa neki Nagy Babilont. Most az angyaloknak ugyanebből a csoportjából egy másik angyal egy magas hegyhez vezeti. Mekkora ellentét! Itt nem egy tisztátalan, erkölcstelen város tárul a szeme elé, mint amilyen a babiloni szajha volt, hanem az Új Jeruzsálem, amely tiszta, szellemi, szent, és magából az égből száll alá (Jelenések 17:1, 5).

² Még a földi Jeruzsálemnek sem volt soha ekkora dicsősége. János ezt mondja: „És jött az egyik a hét angyal közül – akiknél a hét utolsó csapással teli hét csésze volt –, és így szólt hozzám: »Jöjj ide, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét!« A szellem erejével elvitt hát egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, mely az égből, az Istentől szállt alá, és az Isten dicsősége volt rajta” (Jelenések 21:9–11a). Erről a magas hegyről János jól megfigyelheti a gyönyörű város minden részletét. Amióta csak bűnbe és halálba süllyedt az emberiség, a hűséges emberek sóvárogva várták ennek a városnak az eljövetelét. És most végre itt van! (Róma 8:19; 1Korintusz 15:22, 23; Héberek 11:39, 40). Ez a pompás szellemi város – mely a feddhetetlenségét megőrző 144 000 lojális személyből áll – teljes szentségben tündököl, és magának Jehovának a dicsőségét tükrözi vissza. Íme, a Jelenések könyvének nagyszerű csúcspontja!

 3. Hogyan írja le János az Új Jeruzsálem szépségét?

³ Az Új Jeruzsálem lélegzetelállítóan szép: „Úgy ragyogott, mint egy igen értékes drágakő, mint egy kristálytisztán ragyogó jáspiskő. Nagy és magas fala és tizenkét kapuja volt, a kapuiban pedig tizenkét angyal, és nevek voltak a kapukra felírva, melyek Izrael fiai tizenkét törzsének a nevei. Keleten volt három kapu, északon három kapu, délen három kapu és nyugaton három kapu. A város falának tizenkét alapköve is volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve” (Jelenések 21:11b–14). Érthető, hogy Jánost először a fénylő ragyogás látványa fogja meg, és ezt jegyzi le. Az Új Jeruzsálem ragyogó, mint egy menyasszony, méltó feleség Krisztus számára. Igen, fénylik, ahogy az ’az égi világosság Atyjának’ alkotásához illik (Jakab 1:17).

 4. Mi mutatja, hogy az Új Jeruzsálem nem azonos a testi Izraellel?

⁴ A város 12 kapujára Izrael 12 törzsének a neve van felírva. Vagyis ez a jelképes város a 144 000-ből áll, akiket „Izrael fiainak minden törzséből” pecsételtek el (Jelenések 7:4–8). Ezzel összhangban az alapköveken a Bárány 12 apostolának neve látható. Igen, az Új Jeruzsálem nem azonos a testi Izraellel, mely Jákob 12 fiától származik. Ez a szellemi Izrael, amely ’az apostolokra és a prófétákra’ épül (Efézus 2:20).

 5. Mire utal az Új Jeruzsálem „nagy és magas fala”, és az, hogy angyalok őrködnek a kapuinál?

⁵ A jelképes várost hatalmas fal veszi körül. Az ókorban a biztonság érdekében építettek városfalakat, hogy az ellenség ne tudjon bejutni a városba. Az Új Jeruzsálem „nagy és magas fala” azt mutatja, hogy a város biztonságban van szellemileg. Az igazságosság egyetlen ellensége, egyetlen tisztátalan vagy becstelen személy sem nyerhet bebocsátást soha (Jelenések 21:27). Akiket viszont beengednek, azoknak olyan érzés belépni ebbe a gyönyörű városba, mintha a Paradicsomba lépnének be (Jelenések 2:7). Ádám kiűzetése után kerubok álltak őrt a Paradicsom előtt, hogy távol tartsák a tisztátalan embereket (1Mózes 3:24). Ugyanígy a szent város, Jeruzsálem kapuiban is őrt áll egy-egy angyal, hogy gondoskodjon a város szellemi biztonságáról. Igen, az utolsó napokban angyalok őrködnek a felkent keresztények gyülekezete felett, amelyből az Új Jeruzsálem lesz, hogy megóvják mindenféle babiloni szennytől (Máté 13:41).

A város megmérése

 6. a) Hogyan írja le János a város megmérését, és mire utal ez? b) Mi lehet a magyarázat arra, hogy a város „emberi mérték szerint, s egyben angyali szerint is” ugyanakkora? (Lásd a lábjegyzetet.)

⁶ János így folytatja a beszámolót: „Aki pedig szólt hozzám, annál volt egy mértékül szolgáló arany nádszál, hogy megmérje a várost és annak kapuit és falát. A város pedig négyszögben fekszik, és hosszúsága akkora, mint a szélessége. És megmérte a várost a nádszállal: tizenkétezer stadion; a hosszúsága és a szélessége és a magassága egyenlő. Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök emberi mérték szerint, s egyben angyali szerint is” (Jelenések 21:15–17). A templomszentély megmérése szavatolta, hogy be fog teljesedni Jehovának a szentélyre vonatkozó szándéka (Jelenések 11:1). Az, hogy az angyal most megméri az Új Jeruzsálemet, azt szemlélteti, hogy Jehova szándéka semmiképpen nem változhat meg e dicsőséges városra vonatkozóan.a

 7. Mi a figyelemre méltó a város méreteiben?

⁷ Milyen rendkívüli város! Egy tökéletes kocka! Alapjának kerülete 12 000 stadion (körülbelül 2220 kilométer), és 144 könyök (64 méter) magas fal veszi körül. Egyetlen szó szerinti város sem lehet ilyen nagy, hiszen a területe 14-szer akkora lenne, mint a mai Izraelé, és közel 560 kilométer magasan tornyosulna az űrbe! A Jelenések könyvének látomásait jelekben kapta János. Nos, mit mondanak nekünk ezek a méretek az égi Új Jeruzsálemről?

 8. Mire utal az, hogy a) a város falai 144 könyök magasak b) a város kerülete 12 000 stadion c) a város alakja tökéletes kocka?

⁸ A 144 könyök magasságú falak arra emlékeztetnek minket, hogy a város a 144 000-ből áll, akiket Isten szellemfiaivá fogadott. Ennek az egyenlő hosszúságú, szélességű és magasságú város kerületének méretében – 12 000 stadion – megjelenik a 12-es szám, melyet a bibliai próféciák jelképes értelemben használnak, amikor szervezeti felépítésre utalnak. Tehát az Új Jeruzsálem egy nagyszerűen létrehozott szervezeti elrendezés Isten örök szándékának végrehajtására. Az Új Jeruzsálem, a Királlyal, Jézus Krisztussal együtt alkotja Jehova Királyság-szervezetét. Vagy vegyük a város alakját: tökéletes kocka. Salamon templomában a szentek szentje, melyben ott volt Jehova jelenlétének a jelképe, tökéletes kocka volt (1Királyok 6:19, 20). Mennyire helyénvaló tehát, hogy az Új Jeruzsálem, amelyet magának Jehovának a dicsősége ragyog be, szintén egy óriási méretű, tökéletes kocka! Minden méretét tekintve tökéletesen arányos. Ez a város mentes minden szabálytalanságtól vagy hibától (Jelenések 21:22).

Drága építőanyagok

 9. Mit ír János a város építőanyagairól?

⁹ János folytatja a leírást: „Fala pedig jáspisból épült, és a város színarany volt, tiszta üveghez hasonló. A város falának alapjait mindenféle drágakő ékesítette: az első alap jáspis volt, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szardonix, a hatodik szárder, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizoprász, a tizenegyedik hiacint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy volt; mindegyik kapu egy-egy gyöngyből készült. A város széles útja pedig színarany volt, mint az átlátszó üveg” (Jelenések 21:18–21).

10. Mit mutat az, hogy a város jáspisból, aranyból és ’mindenféle drágakőből’ épül fel?

¹⁰ A város egyszerűen tündöklő! Ahelyett, hogy közönséges, földi anyagokból épült volna, mint amilyen az agyag vagy a kő, jáspisról, színaranyról, és ’mindenféle drágakőről’ olvasunk. Milyen találóan ábrázolják ezek az égi építőanyagokat! Semmi sem lehetne ennél pompásabb! Az ókori szövetségláda színarannyal volt bevonva. Ez az anyag a Bibliában gyakran a jó és értékes dolgokat jelképezi (2Mózes 25:11; Példabeszédek 25:11; Ézsaiás 60:6, 17). Ámde az Új Jeruzsálem, még annak széles útja is „színarany volt, mint az átlátszó üveg”, ami minden képzeletet felülmúló szépségről és valódi értékről tanúskodik.

11. Mi a biztosíték arra, hogy az Új Jeruzsálemet alkotó egyének a legkiválóbb minőségű szellemi tisztasággal ragyognak?

¹¹ Egyetlen földi olvasztár sem képes ilyen tisztaságú aranyat előállítani. Jehova azonban leül mint „ezüst olvasztója és tisztítója”, és megtisztítja a szellemi Izrael hűséges tagjait, „mint az aranyat és az ezüstöt”, eltávolítva belőlük minden szennyeződést. Csakis olyan egyének alkothatják részét az Új Jeruzsálemnek, akiket teljesen megfinomítottak és megtisztítottak. Így Jehova élő építőanyagokból építi fel a várost, akik a legkiválóbb minőségű szellemi tisztasággal ragyognak (Malakiás 3:3, 4).

12. Mit mutat az, hogy a) a város alapjait 12 drágakő díszíti b) a város kapui gyöngyök?

¹² A város alapjai is szépek, hiszen 12 drágakő ékesíti azokat. Ez az ókori zsidó főpapot juttatja eszünkbe, aki szertartási napokon 12 különféle drágakővel ékesített efódot viselt; ezek a kövek hasonlóak voltak az itt leírtakhoz (2Mózes 28:15–21). Természetesen ez nem véletlen egybeesés! Az Új Jeruzsálem papi szerepét hangsúlyozza, melyben Jézus, a nagy Főpap a ’lámpás’ (Jelenések 20:6; 21:23; Héberek 8:1). Az Új Jeruzsálemen keresztül áradnak ki Jézus főpapi szolgálatának áldásai az emberiségre (Jelenések 22:1, 2). A város 12 kapuja, amelyek mindegyike egy-egy csodálatos szépségű gyöngy, Jézus szemléltetését juttatja eszünkbe, melyben a Királyságot egy nagy értékű gyöngyhöz hasonlította. Mindazok, akik bemennek a kapukon, bebizonyították, hogy nagyra becsülik a szellemi értékeket (Máté 13:45, 46; vesd össze: Jób 28:12, 17, 18).

A fény városa

13. Mit mond János az Új Jeruzsálemről, és miért nincs szüksége a városnak szó szerinti templomra?

¹³ Salamon idejében Jeruzsálem legmagasabb pontján, az északon fekvő Mórija hegyén templom állt; ez volt a város legmeghatározóbb épülete. De mit mondhatunk az Új Jeruzsálemről? János erről számol be: „Templomot nem láttam abban, mert Jehova Isten, a Mindenható annak temploma, és a Bárány. És a városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy ráragyogjon, mert az Isten dicsősége világította be, és a Bárány volt a lámpása” (Jelenések 21:22, 23). Itt valóban nincs szükség szó szerinti templomra. Az ókori zsidó templom csupán előkép volt, előárnyékolta a nagy szellemi templomot, amely azóta létezik, hogy Jehova felkente Jézust mint Főpapot i. sz. 29-ben (Máté 3:16, 17; Héberek 9:11, 12, 23, 24). Ezenkívül, ahol templom van, ott papi osztálynak is lennie kell, melynek tagjai áldozatokat mutatnak be Jehovának a népért. De azok, akik részét alkotják az Új Jeruzsálemnek, mind papok (Jelenések 20:6). És a nagy áldozat, Jézus tökéletes emberi élete egyszer s mindenkorra fel lett ajánlva (Héberek 9:27, 28). Továbbá a város minden lakosa közvetlenül, személyesen fordulhat Jehovához.

14. a) Miért nincs szüksége az Új Jeruzsálemnek sem a napra, sem a holdra, hogy ráragyogjon? b) Mit jövendölt Ézsaiás próféciája Jehova egyetemes szervezetéről, és hogyan kapcsolódik ide az Új Jeruzsálem?

¹⁴ Amikor Jehova dicsősége elhaladt Mózes előtt a Sínai-hegyen, Mózes arca olyan fényesen ragyogott, hogy el kellett takarnia izraelita társai elől (2Mózes 34:4–7, 29, 30, 33). Akkor el tudod képzelni, hogy milyen fényesen ragyog egy olyan város, melyet állandóan beragyog Jehova dicsősége? Az ilyen városban soha sincs éjszaka. Nincs szüksége szó szerinti napra vagy holdra. Örök időkre árad belőle a fény. (Vesd össze: 1Timóteusz 6:16.) Az Új Jeruzsálem ilyen tündöklő fényárban fürdik. Jehova egyetemes szervezetének – vagyis az ő ’asszonyának’, ’a fenti Jeruzsálemnek’ – a fővárosa nem más, mint ez a menyasszony és annak Vőlegény-Királya. Ézsaiás így jövendölt erről a szervezetről: „Nem a nap lesz többé világosságod nappal, és fényességül nem a hold világít neked többé. Jehova lesz időtlen időkig tartó világosságod, és Istened lesz ékességed. Nem megy le többé napod, és holdad sem fogyatkozik el, mert Jehova lesz időtlen időkig tartó világosságod, és letelnek gyászod napjai” (Ézsaiás 60:1, 19, 20; Galácia 4:26).

Világosság a nemzeteknek

15. Melyik az az Új Jeruzsálemről szóló prófécia a Jelenések könyvében, amely hasonlít Ézsaiás próféciájához?

¹⁵ Ugyanez a prófécia ezt is megjövendölte: „Nemzetek jönnek majd világosságodhoz, és királyok ragyogásod fényességéhez” (Ézsaiás 60:3). A Jelenések könyve feltárja, hogy ezek a szavak az Új Jeruzsálemre is vonatkoznak: „És világosságánál járnak majd a nemzetek, és a föld királyai beviszik oda dicsőségüket. És kapuit egyáltalán nem fogják bezárni nappal – mert éjszaka ott nem lesz. És beviszik oda a nemzetek dicsőségét és tiszteletét” (Jelenések 21:24–26).

16. Kiket értünk a „nemzetek” alatt, melyek az Új Jeruzsálem világosságánál járnak?

¹⁶ Kik ezek a „nemzetek”, amelyek az Új Jeruzsálem világosságánál járnak? Olyan emberek, akik bár egykor e gonosz világ nemzeteihez tartoztak, elfogadták a fényt, amely a dicsőséges égi városon keresztül árad. Elsők köztük a nagy sokaság tagjai, akik már kijöttek „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből”, és akik éjjel-nappal Istent imádják a János osztállyal együtt (Jelenések 7:9, 15). Miután az Új Jeruzsálem alászáll az égből, és Jézus felhasználja a halál és a hádesz kulcsait a holtak feltámasztására, további embermilliók csatlakoznak hozzájuk, akik eredetileg ’a nemzetekhez’ tartoztak, de megszerették Jehovát és az ő Fiát, az Új Jeruzsálem bárányhoz hasonló Férjét (Jelenések 1:18).

17. Kik „a föld királyai”, akik az Új Jeruzsálembe ’viszik dicsőségüket’?

¹⁷ És kik „a föld királyai”, akik „beviszik oda dicsőségüket”? Nem a föld szó szerinti királyai mint csoport, mivel ők a pusztulásba mennek, amiért Isten Királysága ellen harcolnak Armageddonkor (Jelenések 16:14, 16; 19:17, 18). Talán a nemzetekből egy-egy magas rangú ember, aki csatlakozik a nagy sokasághoz? Vagy feltámasztott királyok, akik az új világban alávetik magukat Isten Királyságának? (Máté 12:42). Aligha, mert ezeknek a királyoknak a dicsősége többnyire földi dicsőség volt, és már réges-rég szertefoszlott. „A föld királyai”, akik dicsőségüket az Új Jeruzsálembe viszik, azonosak a 144 000 tagjaival, akiket „minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből” vettek meg, hogy királyokként uralkodjanak a Báránnyal, Jézus Krisztussal (Jelenések 5:9, 10; 22:5). Istentől kapott dicsőségüket a városba viszik, hogy növeljék annak ragyogását.

18. a) Kik azok, akik nem léphetnek be az Új Jeruzsálembe? b) Egyedül kik léphetnek be a városba?

¹⁸ János így folytatja: „De ami nem szent, és aki utálatosságot és hazugságot gyakorol, az egy sem lép be abba semmiképpen, csak azok, akik be vannak írva az élet tekercsébe, mely a Bárányé” (Jelenések 21:27). Semmi olyan nem lehet az Új Jeruzsálem része, amit beszennyezett Sátán világrendszere. Bár kapui állandóan nyitva állnak, senki nem léphet be oda, „aki utálatosságot és hazugságot gyakorol”. Ebben a városban nem lesznek hitehagyottak, sem olyanok, akik Nagy Babilon tagjai. És ha valaki megpróbálná megszentségteleníteni a várost azáltal, hogy megrontja jövőbeni tagjait itt a földön, erőfeszítései teljes kudarcot fognak vallani (Máté 13:41–43). Csak azok léphetnek be végül az Új Jeruzsálembe, „akik be vannak írva az élet tekercsébe, mely a Bárányé”, azaz a 144 000 (Jelenések 13:8; Dániel 12:3).b

Az élet vizének folyója

19. a) Hogyan írja le János azt, hogy miként fog az Új Jeruzsálem áldásokat árasztani az emberiségre? b) Mely időszak alatt folyik ’az élet vizének folyója’, és honnan tudjuk ezt?

¹⁹ A tündöklő Új Jeruzsálem nagyszerű áldásokat fog árasztani az emberiségre a földön. Figyeljük meg, mit tud meg János: „És megmutatta nekem az élet vizének folyóját: tiszta, mint a kristály, és az Isten és a Bárány trónjától folyik alá a város széles útjának közepén” (Jelenések 22:1, 2a). Mely időszak alatt folyik ez a ’folyó’? Mindenképpen 1914 után, miután az Úr napja elkezdődött, mivel „az Isten és a Bárány trónjától folyik alá”. Ekkor jött el az ideje annak, amit a hetedik trombitaszó és egy nagyszabású bejelentés hirdetett ki: „Most lett meg a megmentés, az erő és a királyság a mi Istenünktől, és az ő Krisztusának hatalma” (Jelenések 11:15; 12:10). A vég idején a szellem és a menyasszony meghívja a helyes szívállapotú embereket, hogy vegyék az élet vizét ingyen. Ők egészen a világrendszer végéig hozzájuthatnak a folyó vizéhez, sőt az új világban is, amikor az Új Jeruzsálem ’alászáll Istentől az égből’ (Jelenések 21:2).

20. Mi mutatja, hogy bizonyos mértékig már most is hozzá lehet jutni az élet vizéhez?

²⁰ Nem ez az első eset, hogy életadó vizet kínálnak fel az emberiségnek. Amikor Jézus a földön volt, ő is beszélt örök életet adó vízről (János 4:10–14; 7:37, 38). Ezenkívül János is hallani fog nemsokára egy szeretetteljes meghívást: „A szellem és a menyasszony pedig szüntelenül ezt mondja: »Jöjj!« És aki hallja, mondja: »Jöjj!« És aki szomjazik, jöjjön; aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jelenések 22:17). Ez a meghívás már hallható, ami azt mutatja, hogy bizonyos mértékig már most is hozzá lehet jutni az élet vizéhez. De az új világban valóságos folyóként árad majd Isten trónjától az Új Jeruzsálemen keresztül.

21. Mit jelképez ’az élet vizének folyója’, és hogyan jutunk erre a következtetésre az alapján, amit Ezékiel ír erről a folyóról?

²¹ De vajon mi ’az élet vizének folyója’? A víz létfontosságú. Az ember élelem nélkül több hétig is életben tud maradni, víz nélkül azonban körülbelül csak egy hétig bírja. A víz emellett tisztít, és az egészséghez is elengedhetetlen. Az élet vizének tehát valami olyat kell szemléltetnie, ami nélkülözhetetlen az emberiségnek az élethez és az egészséghez. Ezékiel próféta szintén kapott egy látomást ’az élet vizének folyójáról’. Az ő látomásában a folyó a templomból jött ki, és a Holt-tengerbe ömlött. És csodák csodája! Az élettelen, vegyi anyagokkal szennyezett víz egyszer csak édesvízzé változik, és hemzseg a halaktól! (Ezékiel 47:1–12). Igen, a látomásbeli folyó életre keltett valamit, ami már halott volt. Ez alátámasztja, hogy az élet vizének folyója Isten szellemi ajándékait jelképezi, melyeket Jézus Krisztuson keresztül adott, hogy visszaadja a „halott” emberiségnek a tökéletes életet. A folyó „tiszta, mint a kristály”, ami azt mutatja, hogy minden, amiről Jehova gondoskodik, szent és tiszta. Nem olyan, mint a kereszténység vérrel szennyezett, halálos ’vizei’ (Jelenések 8:10, 11).

22. a) Honnan ered a folyó, és miért helyénvaló ez? b) Mit foglal magában az élet vize, és mit a jelképes folyó?

²² A folyó „az Isten és a Bárány trónjától” ered. Ez helyénvaló, hiszen Jehovának minden életadó gondoskodása a váltságáldozaton alapul, amelyről azért gondoskodott, mert „annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Az élet vize Isten szavát is magában foglalja, melyről a Biblia úgy beszél, mint vízről (Efézus 5:26). Ám az élet vizének folyója nemcsak az igazságot foglalja magában, hanem mindent, amiről Jehova gondoskodik Jézus áldozata alapján, hogy az engedelmes emberek megszabaduljanak a bűntől és a haláltól, és örök életük legyen (János 1:29; 1János 2:1, 2).

23. a) Miért helyénvaló, hogy az élet vizének folyója az Új Jeruzsálem széles útjának közepén folyik? b) Mit ígért Isten Ábrahámnak, ami akkor valósul meg, amikor bőven árad majd az élet vize?

²³ Az ezeréves uralom alatt Jézus és a 144 000 alpap papi szolgálatának köszönhetően a váltság áldásai teljes mértékben ki fognak áradni. Helyénvaló hát, hogy az élet vizének folyója az Új Jeruzsálem széles útjának közepén folyik. Ezt a várost a szellemi Izrael alkotja, amely Jézussal együtt Ábrahám igazi magva (Galácia 3:16, 29). Amikor tehát az élet vize bőségesen árad a jelképes város széles útjának közepén, „a föld minden nemzete” teljes mértékben lehetőséget kap arra, hogy Ábrahám magva által áldást nyerjen. Ezzel maradéktalanul teljesedik Jehova ígérete, melyet Ábrahámnak tett (1Mózes 22:17, 18).

Az élet fái

24. Miket lát János a folyó mindkét oldalán, és mit jelképeznek ezek?

²⁴ Ezékiel látomásában a folyó valóságos áradattá lett, és a próféta mindenféle gyümölcsfát látott mindkét partján (Ezékiel 47:12). De mit lát János? „A folyó innenső és túlsó partján pedig az élet fái voltak, melyek tizenkétszer hoznak termést; minden hónapban megtermik gyümölcsüket. És a fák levelei a nemzetek gyógyítására valók voltak” (Jelenések 22:2b). „Az élet fái” is Jehova gondoskodásának egy részét jelképezik, mely örök életet jelent az engedelmes emberiségnek.

25. Miről gondoskodik bőkezűen Jehova a hálás emberiség számára az egész földre kiterjedő Paradicsomban?

²⁵ Milyen bőkezűen gondoskodik Jehova a hálás emberiségről! Nemcsak a felüdítő vízből részesülhetnek, de a fákról is szedhetik a folyamatosan termő, sokféle tápláló gyümölcsöt. Ó, bárcsak ősszüleink megelégedtek volna azokkal a „kívánatos” dolgokkal, melyekről Jehova számukra is gondoskodott az édeni Paradicsomban! (1Mózes 2:9). De most az egész föld Paradicsom, és Jehova a jelképes fáknak még a leveleit is „a nemzetek gyógyítására” használja.c Ezek a jelképes, enyhülést hozó levelek sokkal többet érnek a mai gyógyszereknél, készüljenek azok gyógynövényekből vagy másból. Alkalmazásukkal a hívő emberiség szellemi és fizikai tökéletességre jut.

26. Mire utalhat még az „élet fái” kifejezés, és miért?

²⁶ A folyó által bőségesen öntözött fák a Bárány feleségének 144 000 tagjára is utalhatnak. Amíg a földön vannak, ők is isznak Istennek mindabból az életadó gondoskodásából, amelyet Jézus Krisztus által nyújt. Érdekes, hogy Jézusnak ezeket a szellem által született testvéreit egy prófécia „az igazságosság nagy fáinak” nevezi (Ézsaiás 61:1–3; Jelenések 21:6). Már sok szellemi gyümölcsöt teremtek Jehova dicsőségére (Máté 21:43). Az ezeréves uralom alatt pedig részt vesznek majd a váltságból fakadó áldások kiárasztásában, melynek eredményeként ’a nemzetek meggyógyulnak’ a bűnből és a halálból. (Vesd össze: 1János 1:7.)

Nincs többé éjszaka

27. Milyen további áldásokat említ még János, melyekben azoknak lesz részük, akik beléphetnek az Új Jeruzsálembe, és milyen értelemben „nem lesz többé átok”?

²⁷ Belépni az Új Jeruzsálembe – nincs ennél csodálatosabb kiváltság! Gondold csak el: az egykor tökéletlen, egyszerű emberek követhetik Jézust az égbe, hogy részesei legyenek egy ilyen csodálatos elrendezésnek! (János 14:2). Jánosnak köszönhetően kaphatunk egy kis betekintést az általuk élvezett áldásokba. Ezt mondja: „És nem lesz többé átok, hanem az Isten és a Bárány trónja lesz ott a városban, és rabszolgái szent szolgálatot végeznek majd neki, és látni fogják az arcát, neve pedig a homlokukon lesz” (Jelenések 22:3, 4). Amikor az izraelita papság romlottá vált, Jehova átokkal sújtotta őket (Malakiás 2:2). Jézus kijelentette, hogy Jeruzsálem hitetlen ’háza’ elhagyatottá lesz (Máté 23:37–39). De az Új Jeruzsálemben „nem lesz többé átok”. (Vesd össze: Zakariás 14:11.) Lakói mind átestek a tűzpróbán itt a földön, és győztesként ’felöltik a romlatlanságot és a halhatatlanságot’. Az ő esetükben Jehova tudja, ahogy Jézusról is tudta, hogy sohasem fognak elesni (1Korintusz 15:53, 57). Ezenkívül ott lesz „az Isten és a Bárány trónja”, ami egy örökkévalóságon át biztossá teszi a város pozícióját.

28. Miért van Isten neve felírva az Új Jeruzsálem tagjainak homlokára, és milyen izgalmas jövőnek nézhetnek elébe?

²⁸ Az égi város minden jövőbeni tagja Isten ’rabszolgája’, miként maga János is. És mint rabszolgák, mindannyian jól látható helyen, a homlokukon viselik Isten nevét, ami jelzi, hogy Isten a Tulajdonosuk (Jelenések 1:1; 3:12). Felbecsülhetetlen kiváltságnak tartják, hogy az Új Jeruzsálem tagjaiként szent szolgálatot végezhetnek Istennek. Amikor Jézus a földön volt, izgalmas ígéretet tett ezeknek a jövőbeni királyoknak: „Boldogok a tiszta szívűek, mivel látni fogják az Istent” (Máté 5:8). Milyen boldogok lesznek ezek a rabszolgák, hogy láthatják majd Istent és szolgálhatják őt!

29. Miért mondja János az égi Új Jeruzsálemről, hogy „éjszaka sem lesz többé”?

²⁹ János így folytatja: „Éjszaka sem lesz többé, és nincs szükségük sem lámpafényre, sem napfényre, mert Jehova Isten világosságot bocsát majd rájuk” (Jelenések 22:5a). Az ókori Jeruzsálemben, mint bármely más városban a földön, nappal a nap adott fényt, éjjel pedig a hold vagy mesterséges világítóeszközök. De az égi Új Jeruzsálemben nem lesz szükség világításra. Maga Jehova fogja beragyogni a várost. Az „éjszaka” szó jelképes is lehet: megpróbáltatásokra vagy a Jehovával ápolt kapcsolat hiányára is utalhat (Mikeás 3:6; János 9:4; Róma 13:11, 12). Ebben az értelemben sohasem lehet éjszaka a mindenható Isten dicsőséges, tündöklő jelenlétében.

30. Hogyan fejezi be János ezt a nagyszerű látomást, és miről biztosít minket a Jelenések könyve?

³⁰ János e nagyszerű látomás zárszavaként a következőket mondja Isten rabszolgáiról: „és királyokként uralkodnak örökkön-örökké” (Jelenések 22:5b). Igen, az ezer év végére a váltság áldásai teljes mértékben elérik céljukat, és Jézus bemutathatja Atyjának a tökéletességre jutott emberiséget (1Korintusz 15:25–28). Nem tudjuk, hogy mi Jehova további szándéka Jézussal és a 144 000-rel. De a Jelenések könyve biztosít minket arról, hogy a Jehovának végzett kiváltságos szent szolgálatuk egy örökkévalóságon át fog tartani.

A Jelenések könyvének boldog csúcspontja

31. a) Milyen csúcspontról olvashatunk az Új Jeruzsálemről szóló látomásban? b) Mit valósít meg az Új Jeruzsálem az emberiség többi hűséges tagja számára?

³¹ Az Új Jeruzsálemről, a Bárány menyasszonyáról szóló látomás beteljesedése a Jelenések könyvének boldog és méltó csúcspontja. János minden első századi keresztény társa – akiknek a Jelenések könyve eredetileg szólt –, nagy várakozással nézett elébe annak, hogy Jézus Krisztus halhatatlan társörököseként beléphet a városba. A felkent keresztények maradéka, akik még a földön vannak, ugyanezt a reménységet táplálják. A Jelenések könyve tehát közeledik nagyszerű csúcspontjához, amikor a teljes menyasszony osztály egyesül a Báránnyal. Ezt követően Jézus váltságáldozatának áldásai az Új Jeruzsálem által az egész emberiségre ki lesznek árasztva, hogy idővel minden hűséges egyén örök életet kaphasson. Így a menyasszony, az Új Jeruzsálem egy örökre szóló igazságos új föld kialakításában fog részt venni a Vőlegény-Király lojális segítőtársaként, szuverén Urunk, Jehova dicsőségére (Máté 20:28; János 10:10, 16; Róma 16:27).

32–33. Mit tanultunk a Jelenések könyvéből, és mire indít a szívünk?

³² Mennyire örülünk hát, amint közeledünk a Jelenések könyvének végéhez! Láttuk, hogyan fognak teljesen meghiúsulni Sátánnak és a magvának végső erőfeszítései, és azt is, hogy hogyan hajtja végre Jehova az összes igazságos ítéletét. Nagy Babilonnak mindörökre el kell tűnnie, majd Sátán velejéig romlott világának is. Maga Sátán és a démonai a mélységbe kerülnek, aztán pedig el lesznek pusztítva. Az Új Jeruzsálem Krisztussal uralkodik majd az égből, miközben végbemegy a feltámadás és az ítélet. A tökéletessé vált emberiség pedig végül örökké tartó életnek örvendhet majd a paradicsomi földön. Milyen élénken ecseteli mindezt a Jelenések könyve! Mennyire megerősíti az elhatározásunkat, hogy ’örömüzenetként hirdessük ezt az örökkévaló jó hírt minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek’ az egész földön! (Jelenések 14:6, 7). Te teljes erővel részt veszel ebben a hatalmas munkában?

³³ Most hálatelt szívvel fordítsuk figyelmünket a Jelenések könyvének befejező szavaira.

[Lábjegyzetek]