Harcoljunk a bűn bukott test feletti hatalma ellen

„A test dolgaival való törődés halál; a Lélek [szellem, NW] dolgaival való törődés pedig élet és békesség” (RÓMA 8:6, Czeglédy fordítás).

 1. Milyen célból teremtettek meg az emberek?

„MEGTEREMTETTE Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1Mózes 1:27, Újfordítású revideált Biblia). A képmás egy tárgy vagy forrás visszatükröződése. Így az emberek azért teremtettek meg, hogy visszatükrözzék Isten dicsőségét. Ha minden erejükkel az isteni tulajdonságok kinyilvánításán fáradoznak — mint amilyen a szeretet, a jóság, az igazságosság és a szellemiség —, akkor dicséretet és tiszteletet szereznek a Teremtőnek, valamint boldogságot és megelégedést önmaguknak (1Korinthus 11:7; 1Péter 2:12).

 2. Hogyan vétette el a célt az első emberpár?

² Az első emberpár jól fel volt készítve erre a szerepre, mivel tökéletesnek teremtetett. A nagyon fényes felületűre csiszolt tükrökhöz hasonlóan mindketten képesek voltak ragyogóan és hitelesen visszatükrözni Isten dicsőségét. Megengedték azonban, hogy beszennyeződjön e nagyon fényes felület, amikor is szántszándékkal a Teremtőjük és Istenük iránti engedetlenséget választották (1Mózes 3:6). Ezután nem tudták többé tökéletesen visszatükrözni Isten dicsőségét. Híjával voltak az Isten dicsőségének, elvétve annak célját, hogy Isten képmására teremtettek meg. Más szóval bűnta követtek el.

 3. Milyen a bűn igazi természete?

³ Ez segít megértenünk a bűn igazi természetét, amely eltorzítja az isteni hasonlatosság és dicsőség ember általi visszatükröződését. A bűn szentség nélkülivé vagyis tisztátalanná teszi az embert, és beszennyezi szellemi és erkölcsi értelemben. Ádám és Éva leszármazottai lévén az emberi család tagjai egytől egyig e beszennyezett, tisztátalan állapotban jönnek a világra, elmaradva attól, amit elvár tőlük Isten mint gyermekeitől. És az eredmény? A Biblia kijelenti: „miképen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek” (Róma 5:12; vö. Ésaiás 64:5).

A bűn bukott test feletti hatalma

 4—6. a) Hogyan tekinti ma a bűnt a legtöbb ember? b) Mit eredményeznek a bűnről alkotott modern nézetek?

⁴ Ma a legtöbb ember nem tartja magát tisztátalannak, beszennyezettnek vagy bűnösnek. Ami azt illeti, a bűn mint szó gyakorlatilag eltűnt a legtöbb ember szókincséből. Hibákról, meggondolatlanságokról és tévedésekről még talán beszélnek. De bűnről? Nemigen! Isten tanításai még a magukat továbbra is istenhívőnek tartó személyek szerint is „inkább erkölcsi nézetekből álló gyűjteményt alkottak, mint egy erkölcsi szabályrendszert, inkább a »10 javaslatot«, mintsem a 10 parancsolatot”, jegyzi meg Alan Wolfe, a társadalomkutatás egyik professzora.

⁵ Mit eredményez az effajta gondolkodásmód? A bűn valós voltának tagadását vagy legalábbis semmibevételét. Ez olyan emberek nemzedékét hozta létre, akiknek nagyon eltorzult a jó és rossz iránti érzéke, akik szabadnak érzik magukat a saját irányadó mértékeik felállítására a viselkedés terén, és úgy érzik, bármit megtehetnek, mert senki előtt sem felelnek tetteikért. Az ilyenek szerint egy cselekvési forma helyességének vagy helytelenségének megítélésében az az egyedüli kritérium, hogy önmagukat jónak érezzék (Példabeszédek 30:12, 13; vö. 5Mózes 32:5, 20).

⁶ Egy televíziós tereferére például meghívást kaptak fiatalok, hogy fejtsék ki véleményüket az úgynevezett „hét halálos bűnről”b. „A büszkeség nem bűn — jelentette ki az egyik résztvevő. — Jó véleménnyel kell lenned magadról.” A lustaságról ezt mondta egy másik: „Jó néha lustának lenni . . . Jó az néha, ha lazítasz, és időt szánsz saját magadra.” Még a narrátor is megjegyezte velősen: „A hét halálos bűn nem gonosztett, hanem inkább egyetemes emberi impulzusokról van szó, amelyek kellemetlenek is és felettébb élvezetesek is lehetnek.” Igen, a bűn fogalmával együtt a bűnösség érzete is megszűnt, mert végül is a bűnösség éppen az ellentéte annak, hogy jónak érzi magát valaki (Efézus 4:17–19).

 7. Hogyan hat ki a bűn az emberekre a Biblia szerint?

⁷ Éles ellentétben mindezzel a Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének” (Róma 3:23, Kocsis—Prőhle fordítás). Még Pál apostol is elismerte: „tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok” (Róma 7:18, 19). Pál itt nem az önsajnálkozásnak engedte át magát. Ehelyett inkább, mivel teljesen felismerte, mennyire híjával van az emberiség az Isten dicsőségének, még fájdalmasabban érezte a bűn bukott test feletti hatalmát. „Óh én nyomorult ember! — jelentette ki. — Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?” (Róma 7:24).

 8. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak? Miért?

⁸ Te hogyan ítéled meg e dolgot? Talán elismered, hogy Ádám leszármazottjaként tökéletlen vagy, mint mindenki más. De hogyan hat ez az ismeret a gondolkodásodra és az életmódodra? Vajon az élet velejárójaként fogadod el, és nem teszel mást, mint továbbra is követed, amit a veleszületett hajlam diktál? Vagy pedig szüntelenül erőfeszítéseket teszel, hogy harcolj a bűn bukott test feletti hatalma ellen, küzdve azért, hogy a lehető legfényesebben tükrözd vissza Isten dicsőségét minden cselekedetedben? Ezt mindegyikünknek komolyan kellene vennie, tekintettel Pál szavaira: „akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek [szellem, NW] szerint élnek, a Lélek dolgaival. Mert a test dolgaival való törődés halál; a Lélek dolgaival való törődés pedig élet és békesség” (Róma 8:5, 6, Cze).

A test dolgaival való törődés

 9. Miért van az, hogy „a test dolgaival való törődés halál”?

⁹ Mire célzott Pál, amikor azt mondta, hogy „a test dolgaival való törődés halál”? A Biblia gyakran utal a „test” kifejezéssel a tökéletlen állapotban lévő emberre, aki a lázadó Ádám leszármazottjaként ’vétekben fogantatott’ (Zsoltárok 51:7; Jób 14:4). Így hát Pál arra intette a keresztényeket, hogy ne a tökéletlen, bukott test bűnös hajlamain, ösztönein és kívánságain gondolkodjanak. És miért ne? Mert egy másik helyen elmondta nekünk Pál, melyek a test cselekedetei, majd hozzátette figyelmeztetésül: „a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek” (Galátzia 5:19–21).

10. Mi a jelentése a „törődésnek [gondolkodásnak]”?

¹⁰ De nincs-e nagy különbség aközött, hogy gondolkodunk valamin, vagy gyakoroljuk azt? Való igaz, hogy ha gondolkodunk valamin, az nem mindig vezet annak megcselekvéséhez. A gondolkodás azonban több az átvillanó gondolatnál. Pál a görög fró·ne·ma szót használja, és ez ’gondolkodásmódra, gondolkodásra, szándékra, törekvésre, igyekezetre’ utal. Ezért a „test dolgaival való törődés” azt jelenti, hogy a bukott test kívánságainak ellenőrzése, hatalma, uralma és vezetése alatt él valaki (1János 2:16).

11. Hogyan törődött Káin a test dolgaival, és mit eredményezett ez?

¹¹ A Káin által követett viselkedésmód jól szemlélteti a lényeget. Amikor féltékenység és harag támadt Káin szívében, Jehova Isten figyelmeztette őt: „Miért bosszankodol, és miért esett be arcod? Hiszen, ha megjavulsz felemelkedel, de ha nem javulsz meg, az ajtónál a bűn hever és hozzád van vágyakozása, de te uralkodjál rajta” (1Mózes 4:6, 7, Stein Mayer Miksa fordítás). Káin választás elé került. Vajon ’meg fog javulni’, azaz valami jóra irányítja majd gondolkodását, szándékát és törekvését? Vagy továbbra is a test dolgaival fog törődni, és a szívében lappangó rossz hajlamokra összpontosítja gondolkodását? Amint azt Jehova megmagyarázta, bűn ’hevert az ajtónál’, várva, hogy rávethesse magát Káinra, és felfalhassa őt, amennyiben megengedné ezt Káin. Ahelyett, hogy harcolt volna, és ’uralkodott volna’ testi kívánságán, Káin megengedte, hogy az gyakoroljon uralmat felette — és ez katasztrófával végződött.

12. Mit kell tennünk azért, hogy ne térjünk „Kain útjára”?

¹² Mi a helyzet velünk, akik most élünk? Biztosan nem szeretnénk „Kain útjára” térni, ahogy arról Júdás panaszkodott bizonyos első századi keresztényeket illetően (Júdás 11). Soha ne okoskodjunk és ne gondolkodjunk úgy, hogy nem árt időnként egy kis önkényeztetés vagy kihágás. Épp ellenkezőleg, felkészültnek kell lennünk az olyan istentelen és romboló befolyás azonosítására, amely szívünkbe és elménkbe hatolhat, és gyorsan el kell távolítanunk azt, még mielőtt gyökeret verne. A bűn bukott test feletti hatalmával való harc belülről kezdődik (Márk 7:21).

13. Hogyan „édesgethet” valakit „a tulajdon kívánsága”?

¹³ Előfordulhat például, hogy egy felháborító vagy hátborzongató jelenetre vagy egy felettébb merész vagy izgató képre vetődik a tekinteted. Lehet az egy könyvnek vagy folyóiratnak a képe, egy mozivásznon vagy tévéképernyőn látható jelenet, egy hirdetőtábla reklámja, vagy akár egy valós élethelyzet is. Önmagában véve ez még nem kell hogy aggasszon, mivel megtörténhet ilyesmi — és meg is történik. De e kép vagy jelenet — még ha csak néhány pillanatig volt is szem előtt — lehet, hogy ott kíván ragadni az elmében, és újra meg újra felszínre akar törni. Mit teszel ilyenkor? Vajon azonnal akcióba lépsz, hogy harcolj az adott gondolat ellen, és elűzd azt elmédből? Vagy megengeded, hogy elmédben lakozzon, s talán minden alkalommal újra átéled a tapasztaltakat, amikor felidéződik a gondolat? Ha az utóbbit teszed, akkor megvan a kockázata, hogy elindítod a Jakab által leírt láncreakciót: „mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.” Ezért mondta Pál: „a test dolgaival való törődés halál” (Jakab 1:14, 15; Róma 8:6, Cze).

14. Mivel találjuk magunkat szembe nap mint nap, és hogyan kellene reagálnunk?

¹⁴ Olyan világban élvén, amilyenben élünk, ahol a nemi erkölcstelenségé, az erőszaké, az anyagiasságé a dicsőség, hiszen a könyvek, folyóiratok, mozifilmek, tv-műsorok és a népszerű zeneszámok leplezetlenül és gátlástalanul emelik ki ezeket, a helytelen gondolatok és elképzelések szó szerint bombazáporként hullnak ránk nap mint nap. Hogyan reagálsz erre? Mulatságosnak, szórakoztatónak találod mindezt? Vagy úgy érzel, mint az igazságos Lót, „aki szenvedett az elvetemültek kicsapongó viselkedésétől”, mert igaz lelke „gyötrődött közöttük gonosz cselekedeteik” miatt? (2Péter 2:7, 8, Úf). Hogy sikeres harcot vívjunk a bűn bukott test feletti hatalma ellen, el kell tökélnünk magunkban, hogy azt tesszük, amit a zsoltáros tett: „Nem tartok szemeim előtt alávaló dolgot; elpártolást elkövetni, azt gyűlölöm, rám ne ragadjon” (Zsoltárok 101:3, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása).

A szellem dolgaival való törődés

15. Mi segít nekünk harcolni a bűn felettünk való hatalma ellen?

¹⁵ Amit folytatásképpen mondott Pál, az olyasvalami, ami segíthet nekünk harcolni a bűn bukott test feletti hatalma ellen: „a Lélek [szellem, NW] dolgaival való törődés pedig élet és békesség” (Róma 8:6, Cze). Így hát a testnek való alávetettség helyett inkább engednünk kell, hogy a szellem hatása alá kerüljön gondolkodásunk, és a szellem dolgaival gazdagodjék. Melyek ezek? Pál felsorol ilyen dolgokat a Filippi 4:8-ban: „Egyébként pedig, kedves testvérek, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami kellemetes, ami erény, ami dicséretes, [továbbra is, NW] arra gondoljatok” (Dr. Masznyik fordítás). Vegyük közelebbről szemügyre és értsük meg jobban, milyen dolgokon kellene továbbra is gondolkodnunk.

16. Milyen tulajdonságokra ’gondoljunk továbbra is’ Pál buzdítása szerint, és mit foglalnak ezek egyenként magukban?

¹⁶ Először is: Pál nyolc erkölcsi tulajdonságot sorolt fel. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a keresztényeket nem köti olyan korlátozás, hogy mindig csak az Írásra vonatkozó vagy tantételbeli dolgokon szabad gondolkodniuk. Széles azoknak a tárgyköröknek vagy témáknak a skálája, amelyeken gondolkodhatunk. A fontos azonban az, hogy megfeleljenek azoknak az erkölcsi tulajdonságoknak, amelyeket Pál meghatározott. A Pál által idézett dolgok minden egyes fogalomköre megérdemli a figyelmünket. Vizsgáljuk meg sorban ezeket.

◻ Az „igaz” nem csupán azt foglalja magában, hogy igaz vagy hamis valami. Hitelességet, egyenességet és megbízhatóságot jelent, olyasvalamit, ami megfelel a valóságnak, és nem csak látszat szerint (1Timótheus 6:20).

◻ A „tisztességes [komoly figyelmet érdemel, »NW«]” kifejezés olyan dolgokra utal, amelyek méltósággal rendelkeznek és tiszteletet parancsolnak. A nagyrabecsülés érzését kelti, olyasvalamire utal, ami magasztos, nemes és tiszteletre méltó, nem pedig ízléstelen és közönséges.

◻ Az „igazságos” azt jelenti, hogy nem az emberi, hanem az isteni irányadó mértéknek felel meg valami. A világi emberek gondolkodását igazságtalan tervek kötik le, de nekünk olyan dolgokon kell gondolkodnunk és örvendeznünk, amelyek Isten szemében igazságosak. (Vö. Zsoltárok 26:4; Ámós 8:4–6.)

◻ A „tiszta” nemcsak viselkedésbeli (szexuális vagy másfajta) tisztaságot és szentséget jelent, hanem gondolat- és indítékbeli tisztaságot és szentséget is. „A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta” — mondja Jakab. Jézus, aki „tiszta”, a tökéletes Példakép, akire figyelnünk kell (Jakab 3:17; 1János 3:3).

◻ Ami „szeretetreméltó”, az szeretetre indít és ösztönöz másokat. Nekünk inkább ügyelnünk kell „egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett”, mintsem olyan dolgokon gondolkodnunk, amelyek gyűlölködést, keserűséget és viszályt idéznek elő (Zsidók 10:24).

◻ A „kellemetes [amiről jót mondanak, »NW«]” kifejezés nemcsak azt jelenti, hogy ’megbecsült’ vagy ’jó hírű’, hanem azt is, hogy cselekvő értelemben épít és vív ki elismerést valami. Mi inkább egészséges és építő, semhogy lealjasító és megbotránkoztató dolgokon gondolkodunk (Efézus 4:29).

◻ Az „erény” alapjában véve ’jóság’ vagy ’erkölcsi kiválóság’, de bármilyen fajta kiválóságot jelenthet. Így nagyra értékelhetjük mások értékes tulajdonságait, érdemeit és teljesítményeit, amelyek összhangban vannak Isten irányadó mértékeivel.

◻ A „dicséretes” dolgok akkor igazán azok, ha a dicséret Istentől vagy egy olyan hatalomtól jön, amelyet megfelelő módon elismer Isten (1Korinthus 4:5; 1Péter 2:14).

Az élet és béke ígérete

17. Milyen áldásokat eredményez „a szellem dolgaival való törődés”?

¹⁷ Ha megfogadjuk Pál intését, és ’továbbra is ezekre gondolunk’, akkor sikeresek leszünk „a Lélek [szellem, NW] dolgaival való törődésben”. Ez nemcsak az élet áldását, vagyis az örökké tartó életet fogja eredményezni a megígért új világban, hanem békét is hoz egyben (Róma 8:6, Cze). Miért? Mert a gondolkodásunk védelmet élvez a test dolgainak káros befolyásával szemben, és nem hat ki ránk többé olyan nagymértékben a test és szellem közötti gyötrelmes küzdelem, ahogy azt Pál leírta. Ha ellenállunk a test befolyásának, akkor Istennel is megbékélünk, mert „a test dolgaival való törődés ellenségeskedés Istennel szemben” (Róma 7:21–24; 8:​7, Cze).

18. Milyen küzdelmet folytat Sátán, és hogyan lehetünk győztesek?

¹⁸ Sátán és ügynökei minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy beszennyezzék az isteni dicsőség általunk történő visszatükröződését. Azzal próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a gondolkodásunkat, hogy a test kívánságaival bombázzák azt, tudva, hogy ez végül is az Istennel való ellenségeskedéshez és halálhoz vezet majd. De mi győztesen kerülhetünk ki e küzdelemből. Pálhoz hasonlóan mi is kijelenthetjük: „Hála az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által”, hogy ellátott bennünket azokkal az eszközökkel, amelyekkel harcolhatunk a bűn bukott test feletti hatalma ellen! (Róma 7:25, Msz).

[Lábjegyzetek]

Meg tudod magyarázni?

◻ Mi a bűn, és hogyan kerítheti hatalmába a bukott testet?

◻ Hogyan harcolhatunk „a test dolgaival való törődés” ellen?

◻ Mit tehetünk „a szellem dolgaival való törődés” elősegítése érdekében?

◻ Hogyan hoz „a szellem dolgaival való törődés” életet és békét?

[Kép a 15. oldalon]

Káin megengedte a saját vesztére, hogy a test hajlamai gyakoroljanak felette uralmat

[Képek a 16. oldalon]

A szellem dolgaival való törődés életet és békét jelent