HOMLOK

Az arc szemek fölötti része. A ’homloknak’ is fordított egyik héber szó (5Mó 14:1, Haft., lábj.), valamint a ’homlok’ görög megfelelője (meʹtó·pon) szó szerint azt jelenti: ’a szemek között’. Mivel a homlok egy igencsak szembetűnő, könnyen észrevehető testrész, ezért az ókorban a rabszolga homlokára tettek jelet, hogy mindenki láthassa, ki az ura. Bizonyos pogány istenek imádóit is a homlokukon jelölték meg. Még napjainkban is vannak olyanok, akik követik azt a gyakorlatot, hogy a homlokukra vallási jelet tesznek, így mindenki láthatja, hogy valamilyen vallás hívei.

A homlok megjelölése: A homlok megjelöléséről a Biblia hasonlóképpen ír, ugyanis jelképes értelemben arra utal ezzel a kifejezéssel, hogy a jelet viselő személy az igaz Isten vagy más isten rabszolgája. A Jelenések 7:2–4-ben az olvasható, hogy az angyalok elpecsételik a 144 000-et a homlokukon. (Lásd: PECSÉT.) A Jelenések könyvében lévő látomás egy másik részében a 144 000 úgy jelenik meg, mint akiknek a homlokára a Bárány, Jézus Krisztus és az Atyja neve van írva. A Bárány menyasszonyaként jogosan viselik a nevét (Je 14:1; 22:3, 4). Mivel a Jelenések könyvében kétszer történik utalás a héber nyelvre (9:11; 16:16), és mert János apostol is héber volt, előfordulhat, hogy a 144 000 homlokára a szent tetragram volt írva, amely Jehova szolgáiként és tanúiként azonosította őket.

Az Ezékiel 9:3–6 szerint emberek egy csoportját megjelölik a homlokukon, hogy védelemben részesüljenek, mikor Isten ítélet-végrehajtói pusztítanak. Ebben az esetben nem angyalok jelölik meg ezeket a személyeket, nem is elpecsételik őket, hanem egy „titkári tintatartót” viselő férfi tesz jelet a homlokukra. A leírás alapján azok, akik jelet kapnak, „sóhajtoznak és nyögnek mindazon utálatosságok miatt, amelyeket [mások] elkövetnek”, és amikor megkapják a „jelet”, Jehova rabszolgáinak és imádóinak bizonyulnak. Ezt egyértelműen tanúsítják mindenki előtt a tetteik, szokásaik és személyiségük, mintha azok a ’homlokukra’ lennének írva.

A Jelenések 13:16, 17 arról ír, hogy egyesek jelképes jelet kapnak a homlokukra vagy a jobb kezükre, méghozzá kényszer alatt, és ezzel a világ politikai ’vadállatának’ (lásd: ÁLLATOK JELKÉPES ÉRTELEMBEN: A tengerből feljövő hétfejű vadállat) bélyegeznek meg rabszolgákat. Akik ezt a jelet kapják, úgy azonosítják önmagukat, mint akik Istennel szemben állnak, és méltók hígítatlanul kitöltendő haragjának borára (Je 14:9–11; lásd: JEL: A jel mint bélyeg).

Izrael főpapja: Izraelben a főpapi turbán elején, azaz a pap homlokán volt egy aranylemez, ’az odaszenteltség szent jele’, amelyre „pecsétvéséssel” rávésték ezeket a szavakat: „A szentség Jehováé” (2Mó 28:36–38; 39:30). Rendjén való volt, hogy a főpap szentnek őrizte meg a szolgálatát, hiszen Jehova imádatának a fő képviselője volt Izraelben. A felirat egyben emlékeztette egész Izraelt arra, hogy Jehova szolgálatában állandó szentség követeltetik meg, emellett megfelelően előrevetítette a nagy Főpapot, Jézus Krisztust és a papi szolgálatát, amelyre Jehova szentelte oda, és amely hozzájárul Isten szentségéhez (Héb 7:26).

Nagy Babilon: Ezzel ellentétben a jelképes nagy szajhának a homlokán a „Nagy Babilon” név olvasható. Az ókori Babilon régóta a szentségtelenséget és az Istennel való szembenállást képvisel (Je 17:1–6; lásd: NAGY BABILON).

Egyéb jelentések: Az Ézsaiás 48:4-ben a ’homlok’ szó további jelképes használatára találunk példát. Ebben a versben Jehova kijelenti, hogy Izrael homloka rézből van, nyilvánvalóan azért, mert oly nagyon makacs és lázadó. A Jeremiás 3:3 hasonlattal élve ír a hűtlen Jeruzsálem arcátlan és szégyenteljes hitehagyásáról: „Homlokod olyan lett, mint a szajhálkodó feleségé.” Az Ezékiel 3:7–9-ben pedig Isten elmondja Ezékielnek, aki a keményfejű (szó szerint: ’erős homlokú’) és keményszívű izraelitáknak jövendölt, hogy „gyémánthoz hasonlóvá” tette a próféta homlokát, vagyis elszántságot, határozottságot és bátorságot adott neki, hogy elvigye Isten üzenetét a népnek.

Uzziás király egyszer elbizakodottan és törvénytelenül magához ragadta a papi szolgálatot, és megpróbált füstölőszert felajánlani Jehova templomának a füstölőoltárán. A király bűne és Jehova ítélete ekkor egyértelműen és azonnal nyilvánvalóvá vált: Uzziás homlokán lepra jelent meg (2Kr 26:16, 19, 20).