Az „Isten szavában” rejlő bölcsesség

1—2. Milyen „levelet” írt nekünk Jehova, és miért?

EMLÉKSZEL, mikor kaptál legutóbb levelet valakitől, akit szeretsz, és aki messze lakik tőled? Kevés dolog tud annyi örömet szerezni, mint egy olyan valakinek az őszinte hangú levele, akit becsben tartunk. Szívesen hallunk arról, hogy jól van-e, mi minden történt vele, és milyen tervei vannak. Az ilyen gondolatcsere szorosabbra fűzi a kapcsolatot, még ha a szeretett személy fizikailag távol van is tőlünk.

² Mi szerezhetne hát nagyobb örömet nekünk, mint az, ha írott üzenetet kapunk Istenünktől, akit szeretünk? Jehova úgyszólván „levelet” írt nekünk, amely nem más, mint Szava, a Biblia. Ebben elmondja nekünk, hogy ki ő, mit tett eddig, mit szándékozik tenni ezután, és még sok minden mást. Jehova azért adta nekünk a Szavát, mert szeretné, hogy szoros kapcsolatban legyünk vele. Páratlanul bölcs Istenünk a lehető legjobb módját választotta annak, hogy közölje velünk gondolatait. A Biblia megírásának módja és a benne található információ egyedülálló bölcsességről tanúskodik.

 3. Hogyan adta át Jehova a Törvényt Mózesnek?

³ Némelyek talán eltűnődnek azon, hogy Jehova miért nem egy hatásosabb módszert választott, hogy közölje gondolatait az emberekkel. Például szólhatott volna egy hang az égből. Az igazság az, hogy Jehova olykor beszélt az égből angyali képviselői útján. Például ezzel a módszerrel közölte a Törvényt Izraellel (Galácia 3:19). Az égből jövő hang annyira félelmet keltő volt, hogy a megrémült izraeliták könyörögni kezdtek Jehovának, hogy ne így szóljon hozzájuk, hanem Mózes által (2Mózes 20:18–20). Ezért a 600 rendelkezésből álló Törvényt Jehova Mózesnek adta át szóban, mégpedig szóról szóra.

 4. Magyarázd el, miért nem lett volna megbízható módszer az, ha Isten törvényeit szóban adták volna tovább!

⁴ De mi történt volna, ha soha nem foglalják írásba a Törvényt? Képes lett volna Mózes arra, hogy felidézze a részletes törvénygyűjtemény pontos szövegét, és hibátlanul átadja azt a nemzetnek? És mi lett volna a későbbi nemzedékekkel? Csupán szóbeli közlésekre hagyatkozhattak volna, nem igaz? Ez aligha lett volna megbízható módszer Isten törvényeinek a továbbadására. Képzeld el, mi lenne akkor, ha elmondanál egy történetet valakinek, aki mellett még sokan állnak. Ő továbbadná a következőnek, majd a történet szájról szájra járna, egészen a sor végéig. Aki a sor végén áll, valószínűleg olyan történetet hallana, amely jelentősen eltér az eredetitől. Isten Törvényének szavait azonban nem veszélyeztette ilyesmi.

5—6. Milyen utasítást adott Mózesnek Jehova a szavaira vonatkozóan, és miért áldás, hogy írott formában van a birtokunkban Jehova Szava?

⁵ Jehova bölcsen úgy döntött, hogy leíratja a szavait. Ezt az utasítást adta Mózesnek: „Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel” (2Mózes 34:27). Ezzel i. e. 1513-ban megkezdődött a Biblia megírásának időszaka. Az ezt követő 1610 év során Jehova „sok alkalommal és sokféleképpen szólt” mintegy negyven emberhez, akik aztán részt vettek a Biblia megírásában (Héberek 1:1). Időközben odaadó másolók aprólékos gonddal pontos másolatokat készítettek, hogy megőrizzék a Szentírást (Ezsdrás 7:6, NW; Zsoltárok 45:1, NW [45:2]).

⁶ Valóságos áldás Jehovától, hogy írásban közölte velünk a gondolatait. Kaptál már olyan levelet, amelyet annyira megbecsültél — talán mert éppen időben jött vigaszul szolgált —, hogy eltetted, és később újra meg újra elolvastad? Ugyanez a helyzet Jehova „levelével” is, melyet nekünk írt. Minthogy Jehova írásba foglaltatta a szavait, rendszeresen olvashatjuk azokat, és elmélkedhetünk a mondanivalójukon (Zsoltárok 1:2). Bármikor részesülhetünk „az Írásokból származó vigasztalásban”, amikor csak szükségünk van rá (Róma 15:4).

 7. Hogyan mutatkozik meg Jehova bölcsessége abban, hogy emberekkel íratta le a Szavát?

⁷ Jehova bölcsen emberekkel íratta le a Szavát. Gondolj csak bele! Vajon ugyanolyan vonzereje lenne a Bibliának, ha Jehova angyalokkal jegyeztette volna le? Igaz, az angyalok a saját, magasztos nézőpontjukból mutathatták volna be Jehovát, kifejezhették volna az iránta érzett odaadásukat, és beszámolhattak volna arról, hogy mi minden történt Isten hűséges, emberi szolgáival. De vajon tudnánk-e azonosulni tökéletes szellemteremtmények látásmódjával, akiknek a tudása, tapasztalata és ereje messze felülmúlja a miénket? (Héberek 2:6, 7).

 8. Hogyan kaptak lehetőséget a bibliaírók saját szellemi képességeik felhasználására? (Lásd a lábjegyzetet is.)

⁸ Jehova azáltal, hogy emberekkel íratta le a Szavát, éppen azt adta, amire szükségünk van: egy olyan feljegyzést, amely „Istentől ihletett”, mégis emberközeli (2Timóteus 3:16). Hogyan valósította ezt meg? Szemmel láthatóan sokszor rábízta az írókra, hogy saját szellemi képességeiket használják fel, amikor „tetszetős szavakat” választottak, és ’őszintén leírták az igazság szavait’ (Prédikátor 12:10, 11, Kat. [12:12, 13]). Ez magyarázatot ad a Bibliában felfedezhető stílusbeli változatosságra; az írásokban az egyes írók háttere és személyisége tükröződik.a Mégis elmondhatjuk, hogy ezek a férfiak „Istentől szóltak . . . , amint szent szellemtől vitettek” (2Péter 1:21). Ebből következik, hogy a végtermék valóban „Isten szava” (1Tesszalonika 2:13).

9—10. Hogyan teszi érzelmesebbé a Bibliát, és hogyan növeli a varázsát az, hogy emberek írták?

⁹ A Biblia, mivel emberek írták, tele van érzésekkel, és ez adja a varázsát. Írói emberek voltak, a mienkhez hasonló érzelemvilággal. Tökéletlenségüknél fogva olyan próbákat és nyomásokat kellett elviselniük, mint nekünk. Jehova szelleme időnként arra ihlette őket, hogy saját érzéseikről és küzdelmeikről írjanak (2Korintus 12:7–10). Ilyenkor első személyben írtak, méghozzá olyan szavakat, amelyeket angyalok nem tudtak volna leírni.

¹⁰ Vegyük például Izrael királyának, Dávidnak az esetét. Dávid, miután súlyos bűnöket követett el, írt egy zsoltárt, amelyben kiönti a szívét, és Isten megbocsátásáért esedezik. Ezt írta: „az én vétkeimből tisztíts ki engemet; mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!” (Zsoltárok 51:4, 5, 7, 13, 19). Átérzed az író gyötrelmét? Ki más tudna ilyen mély érzéseket szavakba önteni, ha nem egy tökéletlen ember?

11. Milyen, valós életből vett példák találhatók a Bibliában „a mi oktatásunkra”?

¹¹ Van még valami, ami vonzóvá teszi a Bibliát. Ez a könyv nagy részben emberekről szól, méghozzá hús-vér emberekről — olyanokról, akik Istent szolgálták, és olyanokról, akik nem. Olvashatunk arról, hogy mi történt velük, milyen nehézségeik és örömeik voltak. Láthatjuk a döntéseik következményeit. Ezek a beszámolók „a mi oktatásunkra” íródtak (Róma 15:4). Az ilyen valós életből vett példák által Jehova úgy tanít minket, hogy azzal megérinti a szívünket. Vizsgáljunk meg néhány példát!

12. Miben segítenek nekünk a hűtlen emberekről szóló bibliai beszámolók?

¹² A Biblia beszél hűtlen, sőt gonosz emberekről és a sorsukról. Ezekben a beszámolókban a nemkívánatos tulajdonságok tettekben nyilvánulnak meg, így könnyebb felismernünk őket. Például hatna-e olyan erővel egy hűtlenséget tiltó parancs, mint Júdás élő példája, aki ezt a vonást mutatta fel, amikor véghezvitte Jézus elleni áruló tervét? (Máté 26:14–16, 46–50; 27:3–10). Az ilyen történetek nagyobb hatást téve ránk, segítenek felismerni és elvetni a gyűlöletes tulajdonságokat.

13. Hogyan segít nekünk a Biblia kívánatos tulajdonságok megértésében?

¹³ A Biblia sok olyan emberről is beszél, akik hűségesen szolgálták Istent. Olvashatunk az odaadásukról és lojalitásukról. Olyan tulajdonságokat látunk megelevenedni, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy közeledjünk Istenhez. Vegyük például a hitet. A Biblia meghatározza a hit fogalmát, és elmondja, hogy ha szeretnénk Isten kedvében járni, elengedhetetlen, hogy legyen hitünk (Héberek 11:1, 6). De a Biblia élő példákat is felhoz arra, hogy a hit hogyan nyilvánul meg tettekben. Gondolj arra, micsoda hitet fejezett ki Ábrahám, amikor kész lett volna feláldozni Izsákot (1Mózes 22. fejezet; Héberek 11:17–19). Az ilyen beszámolók új jelentésárnyalatokkal gazdagítják a hit fogalmát, és megkönnyítik a megértését. Milyen bölcs Jehova részéről, hogy nemcsak buzdít minket kívánatos tulajdonságok ápolására, hanem példákkal is megmutatja, hogyan nyilvánulnak meg ezek a tulajdonságok tettekben!

14—15. Mit mond a Biblia egy asszonyról, aki a templomba ment, és mit tanulhatunk ebből a beszámolóból Jehováról?

¹⁴ A Bibliában található, életből vett beszámolók gyakran tanítanak nekünk valamit Jehova személyiségéről. Gondoljunk arra, mit olvasunk egy asszonyról, akit Jézus a templomban látott. Jézus a perselyek közelében ült, és figyelte az embereket, amint adományokat dobnak a perselyekbe. Sok gazdag ember megfordult itt, és a ’fölöslegéből’ adott. Jézus tekintete azonban egy szegény özvegyasszonyra szegeződött, aki „két igen csekély értékű kis pénzérmét”b adományozott. Ez volt minden vagyona. Jézus, aki tökéletesen visszatükrözte Jehova gondolkodásmódját, megjegyezte: „ez a szegény özvegy többet dobott be mindazoknál, akik pénzt dobtak a perselyekbe.” Ezekkel a szavakkal arra utalt, hogy az asszony többet dobott be, mint a többiek együttvéve (Márk 12:41–44; Lukács 21:1–4; János 8:28).

¹⁵ Hát nem figyelemre méltó, hogy az összes ember közül, aki aznap elment a templomba, éppen ezt az özvegyasszonyt szemelték ki, és említették meg a Bibliában? Ezzel a példával Jehova azt tanítja nekünk, hogy őbenne van értékelés. Örömmel fogadja teljes lelkű ajándékainkat, bármilyen értékűek is azok ahhoz képest, amit mások tudnak adni. Nem is választhatott volna jobb módszert, hogy megtanítsa ezt a bátorító igazságot!

16—17. Hogyan mutatkozik meg Jehova bölcsessége abban is, amit szándékosan kihagyott a Szavából?

¹⁶ Ha levelet írsz egy kedves ismerősödnek vagy hozzátartozódnak, valamennyire meg van kötve, hogy mennyit írhatsz, ezért jól megfontolod, mit is foglalj a levélbe. Ehhez hasonlóan Jehova úgy döntött, hogy bizonyos emberekről és eseményekről említést tesz a Szavában. De ezekben a leírásokban a Biblia nem mindig fejti ki az összes részletet (János 21:25). Isten ítéletével kapcsolatban például nem biztos, hogy minden kérdésünkre választ kapunk a Bibliában található információ alapján. Jehova bölcsessége abban is megmutatkozik, amit szándékosan kihagyott a Szavából. Hogy lehet ez?

¹⁷ A Biblia úgy lett megírva, hogy felszínre hozza, mi van a szívünkben. A Héberek 4:12 ezt mondja: „Isten szava [vagyis üzenete] élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet . . . , és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait.” A Biblia üzenete mélyre hatol, és feltárja igazi gondolatainkat és indítékainkat. Akik kritizáló szellemben olvassák, gyakran megütköznek, amikor olyan történeteket olvasnak, amelyek nem közölnek annyi részletet, amennyit kielégítőnek ítélnének. Az ilyenek akár azt is kétségbe vonhatják, hogy csakugyan szerető, bölcs és igazságos-e Jehova.

18—19. a) Miért ne nyugtalankodjunk, ha egy konkrét bibliai beszámoló olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nem találunk mindjárt választ? b) Mire van szükség ahhoz, hogy megértsük Isten Szavát, és hogyan bizonyítja ez Jehova nagy bölcsességét?

¹⁸ Ám ha figyelmesen és őszinte szívvel tanulmányozzuk a Bibliát, Jehovát olyannak fogjuk látni, amilyennek a Biblia egésze bemutatja. Így hát nem nyugtalankodunk, ha egy konkrét beszámoló olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nem találunk mindjárt választ. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy nagy kirakójátékot próbálunk összerakni. Lehet, hogy először nem találunk meg egy darabot, vagy nem látjuk még, hogy egy darabka hová fog kerülni. De talán már összegyűjtöttünk annyi darabkát, hogy látjuk, milyennek kell majd lennie az egész képnek. Ugyanígy, amikor tanulmányozzuk a Bibliát, apránként megtanuljuk, milyen Isten Jehova, és kialakul egy határozott kép. Még ha először nem értünk is egy történetet, vagy nem látjuk, hogyan lehet összeegyeztetni Isten személyiségével, a bibliatanulmányozásunk során már eleget tanultunk Jehováról ahhoz, hogy tisztában legyünk vele: ő szerető, pártatlan és igazságos Isten.

¹⁹ Eszerint Isten Szavát csak úgy érthetjük meg, ha őszinte szívvel és nyitott elmével olvassuk és tanulmányozzuk. Hát nem Jehova nagy bölcsességét bizonyítja ez is? Intelligens emberek tudnak olyan könyveket írni, amelyeket csak „a bölcsek és a műveltek” képesek felfogni. De olyan könyvet írni, amelyet csak helyes indítékkal lehet megérteni — nos, ehhez Isten bölcsességére van szükség! (Máté 11:25).

20. Miért csak Jehova tudja megmondani nekünk, hogy melyik a legjobb életút, és mit tartalmaz a Biblia, ami segítségünkre lehet?

²⁰ Jehova a Szavában elárulja nekünk, hogy melyik a legjobb életút. Mivel ő a Teremtőnk, jobban ismeri a szükségleteinket, mint mi magunk. Az alapvető emberi szükségletek pedig — úgymint a szeretet, a boldogság és a sikeres kapcsolatok utáni vágy — nem változtak. A Biblia bőven tartalmaz „gyakorlati bölcsességet”, mely értelmessé teheti az életünket (Példabeszédek 2:7, NW). Ennek a tanulmányozási segédeszköznek minden egyes részében van egy olyan fejezet, amely rámutat, hogyan alkalmazhatjuk a Biblia bölcs tanácsait, de most elöljáróban vegyünk szemügyre csupán egyetlen példát.

21—23. Milyen bölcs tanácsok segíthetnek nekünk abban, hogy ne tápláljunk magunkban haragot és neheztelést?

²¹ Észrevetted már, hogy azok az emberek, akik neheztelést táplálnak valakivel szemben, gyakran csak saját maguknak okoznak fájdalmat? A neheztelés súlyos teher. Ha tápláljuk magunkban, betölti a gondolatainkat, elrabolja a békénket és elnyomja az örömünket. Tudományos vizsgálatok azt sejtetik, hogy a harag táplálása növelheti a szívbetegség és számos más, krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Már jóval az ilyen tudományos vizsgálatok előtt a Biblia bölcsen kijelentette: „Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet” (Zsoltárok 37:8). De hogyan lehet ezt megvalósítani?

²² Isten Szava a következő bölcs tanácsot adja: „Az ember éleslátása fékezi haragját, és ékességére van, ha szemet huny a törvényszegés felett” (Példabeszédek 19:11, NW). Az éleslátás az a képesség, hogy valaki a felszín alá lát, túllát azon, ami nyilvánvaló. Az éleslátás megértővé tesz bennünket, mert segít felismerni, hogy miért beszélt vagy cselekedett egy másik ember az adott módon. Ha igyekszünk megérteni az igazi indítékait, érzéseit és körülményeit, talán könnyebb megszabadulnunk a vele kapcsolatos negatív gondolatainktól és érzéseinktől.

²³ A Bibliában olvassuk ezt a tanácsot is: „Továbbra is viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készséggel” (Kolosszé 3:13). A „továbbra is viseljétek el egymást” kifejezés arra utal, hogy türelmesek vagyunk másokkal, elviseljük azokat a vonásokat, amelyeket bosszantónak érzünk. Az ilyenfajta hosszútűrés segít, hogy ne tápláljunk magunkban neheztelést csip-csup ügyek miatt. A ’megbocsátás’ azt jelenti, hogy felhagyunk a nehezteléssel. Bölcs Istenünk tudja, hogy meg kell bocsátanunk másoknak, ha alapos okunk van rá. Ez nemcsak nekik hasznos, hanem a mi elmebeli és szívbeli békénkhez is hozzájárul (Lukács 17:3, 4). Micsoda bölcsesség rejlik Isten Szavában!

24. Mit eredményez az, ha összhangba hozzuk az életünket az isteni bölcsességgel?

²⁴ Határtalan szeretetéből fakadóan Jehova meg akarta velünk osztani a gondolatait. Erre a lehető legjobb módszert választotta: „levelet” küldött, melyet emberekkel íratott le a szent szellem irányításával. Az eredmény az lett, hogy a Biblia lapjaiból Jehova bölcsessége árad. Ez a bölcsesség „igen megbízható” (Zsoltárok 93:5, Úf.). Amint összhangba hozzuk vele az életünket, és megosztjuk mással, önkéntelenül is közelebb kerülünk páratlanul bölcs Istenünkhöz. A következő fejezetben Jehova előrelátó bölcsességének egy másik kiemelkedő vonását vesszük nagyító alá, mégpedig azt a képességét, hogy meg tudja mondani a jövőt, és képes valóra váltani a szándékát.