HESBON

Egy hely, amelyet a mai Hiszbánnal, egy romvárossal azonosítanak. Ez Rabbától (Ammántól) kb. 20 km-re DNy-ra fekszik, csaknem félúton az Arnon és a Jabbók között (Jzs 12:2). Ezen a területen azonban nem találtak olyan régészeti leleteket, amelyek a kánaániták idejéből valók volnának. Egy nagy víztároló maradványai találhatók Hesbontól nem messze K-re, a várostól hozzávetőlegesen 180 m-re D-re pedig egy forrás van, amelynek köszönhetően tavak sora jött létre. (Vö.: Én 7:4; lásd: BAT-RABBIM.)

Az amoriták királya, Szihon elfoglalta Hesbont a moábitáktól, majd királyi székhelyévé tette. A moábiták vereségéről még egy gúnyos példabeszéd is született, amely vagy az amoritáktól vagy az izraelitáktól származott. Amennyiben az amoritáktól eredt, akkor a moábitákat gúnyolta, és Szihon király győzelmének az emlékére költötték. De ha az izraeliták szájából származott, akkor arra világított rá, hogy amiként Szihon elfoglalta Hesbont a moábitáktól, úgy veszi el Izrael ezt a várost és a többit az amoritáktól. Ez esetben a gúnyolódás tárgya az lenne, hogy Szihon győzelme utat nyitott az izraeliták előtt, hogy birtokba vegyenek egy olyan földet, amelyre máskülönben nem voltak jogosultak (4Mó 21:26–30; 5Mó 2:9).

Amikor Szihon király nem engedte meg az izraelitáknak, hogy Mózes vezetésével békésen átvonuljanak a földjén, hanem harcba szállt ellenük, Jehova győzelmet adott a népének Szihon felett. Az izraeliták pusztulásra adták az amorita városokat, köztük minden bizonnyal Hesbont is (5Mó 2:26–36; 3:6; 29:7; Bí 11:19–22). Majd a rúbeniták építették újjá Hesbont (4Mó 32:37), mivel ez is azok között a városok között volt, amelyeket Mózes adott nekik (Jzs 13:15–17). Hesbon – Rúben és Gád között fekvő határvárosként – idővel Gád területének a része lett, és a beszámoló szerint egyike volt annak a négy gádita városnak, amelyeket a léviták kaptak (Jzs 21:38, 39; 1Kr 6:77, 80, 81).

Később Hesbon nyilván moábita fennhatóság alá került. Ez abból látható, hogy Ézsaiás és Jeremiás is megemlíti a várost a Moáb elleni ítélethirdetésében (Ézs 15:4; 16:7–9; Jr 48:2, 34, 45). Jeremiás ezenkívül az Ammon ellen szóló kijelentésében is utal Hesbonra (Jr 49:1, 3). Néhány szövegmagyarázó értelmezése szerint ez az utalás azt mutatja, hogy Hesbon addigra ammonita kézre került. Mások viszont úgy vélik, ez vagy azt jelentheti, hogy a Moábhoz tartozó Hesbon ugyanarra a sorsra jut, mint Ai, vagy azt, hogy egy másik Hesbonról van szó, egy Ammon területén fekvőről.

A zsidó történetíró, Josephus szerint Hesbon (Mosbon) a zsidóké volt Alexandrosz Jannaiosz (i. e. 103–76) idejében. Később a város Nagy Heródes fennhatósága alatt állt (A zsidók története. XIII. könyv, 15. fej., 4.; XV. könyv, 8. fej., 5.).