HAVVÓT-JÁIR

(Jáir sátorfalvai):

Falvak, amelyek Manassé területén feküdtek, a Jordántól K-re. Mivel a „Gileád” név olykor Izraelnek a Jordántól K-re fekvő egész területét is jelöli (Jzs 22:9), ez magyarázatot adhat arra, hogy miért ír a Biblia Havvót-Jáirról úgy, mint ami Gileádban volt (4Mó 32:40, 41), jóllehet más írásszövegek Básán területére teszik ezeket a falvakat (5Mó 3:14; Jzs 13:29, 30).

Jáirnak (Júda egyik leszármazottja Hecron vonalán, de Manassé leszármazottjának is tartják), Mózes egyik kortársának tulajdonítják ezeknek a ’sátorfalvaknak’ az elfoglalását, amelyekből nyilvánvalóan 23 volt, és amelyeket magáról Havvót-Jáirnak nevezett el (4Mó 32:39–41; 5Mó 3:14; 1Kr 2:3, 21–23; lásd: JÁIR 1.). Évekkel később Jáir bíró 30 fiának a 30 városát nevezték Havvót-Jáirnak. Néhány kritikus szerint ez a nézet ellentmond a Havvót-Jáir név eredetéről szóló elképzelésnek. A Bírák könyvének beszámolója azonban nem állítja azt, hogy a Havvót-Jáir nevet ebben a későbbi időszakban használták először. Mindössze arra utal, hogy a beszámoló megírásának az idején még mindig használták a nevet, mégpedig erre a 30 városra (Bí 10:3, 4).

Salamon uralkodásának az idején Jáir sátorfalvai is egy olyan körzethez tartoztak, amelynek volt egy megbízottja (1Ki 4:7, 13). Az 1Királyok 4:13-ban és más írásszövegekben (Jzs 13:30; 1Kr 2:23) említett 60 város az idő tájt Argób vidékének a megerősített városai voltak Básánban, vélhetően a számos vidéki városon kívül. (Vö. 5Mó 3:4, 5.) Lehetséges, hogy Jáir „sátorfalvai” nem tartoztak bele ebbe a 60 városba, de ez nem állítható biztosan.

Izrael történelmének egy meg nem határozott időszakában Gesúr és Szíria elfoglalta Havvót-Jáirt (1Kr 2:23).