Üdvözlünk a legjobb életúton!
„Akár élünk, akár meghalunk, Jehováéi vagyunk” (RÓMA 14:8)
1. Mit tanított Jézus a legjobb életútról?
JEHOVA azt szeretné, hogy a legjobb életúton járjunk. Az emberek sokféleképpen élik az életüket, de csak egy életforma lehet a legjobb. Az a legbölcsebb, ha összhangban élünk Isten Szavával, és tanulunk a Fiától, Jézus Krisztustól. Jézus arra tanította a követőit, hogy szellemmel és igazsággal imádják Istent, és megbízta őket, hogy képezzenek tanítványokat (Máté 28:19, 20; Ján 4:24). Ha összhangban élünk Jézus utasításaival, akkor örömet szerzünk Jehovának, és élvezhetjük a Tőle jövő áldásokat.
2. a) Mit tettek sokan az első században, amikor hallották a Királyság-üzenetet? b) Mit jelentett „az Úthoz” tartozni?
2 Ha valaki, ’aki helyesen viszonyul az örök élethez’, hívővé lesz és megkeresztelkedik, minden okunk megvan rá, hogy így köszöntsük: „Üdvözlünk a legjobb életúton!” (Csel 13:48). Az időszámításunk szerinti első században különböző nemzetiségű emberek ezrei fogadták el az igazságot. Megkeresztelkedtek, és ezzel a nyilvánosság előtt is kifejezésre juttatták az Isten iránti odaadásukat (Csel 2:41). Ezek az első századi tanítványok „az Úthoz” tartoztak (Csel 9:2; 19:23). Ez a kifejezés találó volt, mivel azok, akik Krisztus követői lettek, ragaszkodtak ahhoz, hogy az életükben a Jézus Krisztusba vetett hit és a példájának követése legyen a legfontosabb (1Pét 2:21).
3. Miért keresztelkednek meg Jehova népének a tagjai, és hányan tették ezt meg az elmúlt tíz évben?
3 Ezekben az utolsó napokban a tanítványképző munka felgyorsult, és ma már több mint 230 országban és területen folyik. Az elmúlt tíz évben 2 700 000-nél is többen döntöttek úgy, hogy Jehovát fogják szolgálni. A keresztelkedésük azt jelképezte, hogy átadták magukat Istennek. Ez átlagosan több mint 5000 személyt jelent minden héten! Azért döntöttek a keresztelkedés mellett, mert szeretik Istent, ismeretet szereztek a Szentírásból, és hisznek a tanításaiban. A keresztelkedés mérföldkő az életünkben, a kezdetét jelzi a Jehovával ápolt bensőséges kapcsolatunknak. Azt is kimutatjuk vele, hogy bízunk benne, hogy Jehova segíteni fog nekünk hűségesen szolgálni őt, épp úgy, ahogy a régen élt szolgáinak is segített, hogy az útján járjanak (Ézs 30:21).
Miért fontos megkeresztelkedni?
4–5. Említs meg néhány áldást, mely a keresztelkedésből származik.
4 Talán már ismeretet szereztél Istenről, változtattál az életeden, és most kereszteletlen hírnök vagy. Ez az előrehaladás dicséretes. De átadtad magad Istennek imában, és szeretnél megkeresztelkedni? A Biblia tanulmányozása során minden bizonnyal felismerted, hogy az életed középpontjában Jehova dicséretének kell állnia, nem pedig annak, hogy élvezd az életet, és vagyont szerezz. (Olvassátok fel: Zsoltárok 148:11–13; Luk 12:15.) De többek között milyen áldásokkal jár, ha megkeresztelkedsz?
5 Önátadott keresztényként az életednek a lehető legjobb célja lesz. Boldog leszel, mivel Isten akaratát cselekszed (Róma 12:1, 2). A szent szellem Istennek tetsző tulajdonságokat munkál ki benned, például a békét és a hitet (Gal 5:22, 23). Isten válaszolni fog az imáidra, és megáldja az arra irányuló erőfeszítéseidet, hogy összhangba hozd az életed a Szavával. A szolgálatod örömteli lesz, és ha Isten szemében elfogadhatóan élsz, akkor megerősödik az örök életbe vetett reménységed. Ezenkívül, ha átadod magad Istennek és megkeresztelkedsz, kifejezésre juttatod, hogy valóban Jehova Tanúja akarsz lenni (Ézs 43:10–12).
6. Mit tesz nyilvánvalóvá a keresztelkedésünk?
6 Azzal, hogy átadjuk magunkat Istennek és megkeresztelkedünk, nyilvánvalóvá tesszük, hogy Jehovához tartozunk. Pál apostol ezt írta: „Valójában egyikünk sem él csak önmagának, és senki sem hal meg csak önmagának; mert ha élünk, Jehováért élünk, és ha meghalunk, Jehováért halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, Jehováéi vagyunk” (Róma 14:7, 8). Isten megtisztel minket azzal, hogy szabad akaratot ad nekünk. Ha az iránta érzett szeretetünkből fakadóan szilárdan elhatározzuk, hogy ezen az életúton fogunk járni, megörvendeztetjük a szívét (Péld 27:11). A keresztelkedésünk annak a jelképe, hogy átadtuk magunkat Istennek, valamint nyilvános kijelentése annak, hogy Jehova az Uralkodónk. Megmutatja, hogy mellette foglaltunk állást a világmindenség feletti szuverenitás vitakérdésében (Csel 5:29, 32). Másfelől Jehova is mellettünk áll. (Olvassátok fel: Zsoltárok 118:6.) A keresztelkedés számos szellemi áldás előtt is megnyitja az utat már most, és a jövőben is.
Egy szerető testvériséghez tartozhatunk
7–9. a) Miről biztosította Jézus azokat, akik mindent hátrahagynak, és követik őt? b) Hogyan teljesedik Jézusnak a Márk 10:29, 30-ban feljegyzett ígérete?
7 Péter apostol ezt kérdezte Jézustól: „Íme! Mi mindent elhagytunk, és követtünk téged; mink lesz hát minekünk?” (Máté 19:27). Péter szerette volna tudni, hogy mit tartogat számára és Jézus többi tanítványa számára a jövő. Jelentős áldozatokat hoztak azért, hogy teljesen a Királyság-prédikáló munkának szentelhessék magukat (Máté 4:18–22). Miről biztosította őket Jézus?
8 Márk párhuzamos beszámolója szerint rámutatott, hogy a tanítványai egy szellemi testvériség részét fogják alkotni. Ezt mondta: „senki sem hagyott el házat vagy fivéreket vagy nővéreket vagy anyát vagy apát vagy gyermekeket vagy szántóföldeket énértem és a jó hírért, aki százannyit ne kapna most, ebben az időszakban: házakat, fivéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel, az eljövendő világrendszerben pedig örök életet” (Márk 10:29, 30). Lídia, Akvila, Priszcilla és Gájusz azok között az első századi keresztények között voltak, akik szívesen fogadták a hittársaikat a ’házukban’, és ’fivéreik, nővéreik és anyáik’ lettek, ahogy Jézus megígérte (Csel 16:14, 15; 18:2–4; 3Ján 1, 5–8).
9 Napjainkban Jézus szavai még inkább teljesednek. A ’szántóföldek’, melyeket a követői hátrahagytak, azokra a megélhetési formákra utalnak, melyeket sokan – például misszionáriusok, Bétel-család-tagok és nemzetközi szolgák – készségesen feladtak azért, hogy különböző országokban előmozdítsák a Királyság-érdekeket. Sok testvér és testvérnő elhagyta az otthonát, hogy egyszerűsítsen az életén. Örömmel hallgatjuk a tapasztalataikat, melyek feltárják, miként gondoskodik róluk Jehova, és hogyan teszi boldoggá őket a szolgálatuk (Csel 20:35). Emellett Jehova minden megkeresztelt szolgájának része lehet abban az áldásban, hogy egy egész világra kiterjedő keresztény testvériség részeként ’a királyságot és Isten igazságosságát keresi először’ (Máté 6:33).
Biztonságos ’rejtek’
10–11. Mi ’a Legfelségesebb rejteke’, és hogyan lakhatunk ott?
10 Az önátadás és a keresztelkedés egy másik áldással is jár, azzal a kiváltsággal, hogy „a Legfelségesebb rejtekében” lakozhatunk. (Olvassátok fel: Zsoltárok 91:1.) Ez a biztonság jelképes helye, olyan állapot, melyben védve vagyunk attól, hogy szellemileg kárt okozzanak nekünk. Ez valóban egy ’rejtek’, hiszen ismeretlen azok számára, akik szellemileg vakok, és nem bíznak Istenben. Ha az önátadásunkkal összhangban élünk, és teljesen megbízunk Jehovában, tulajdonképpen ezt mondjuk neki: „Te vagy az én menedékem és erődöm, Istenem, akiben bízom” (Zsolt 91:2). Jehova Isten biztonságos hajlékunk lesz (Zsolt 91:9). Ki kívánhatna ennél többet?
11 Emellett, ha Jehova „rejtekében” lakunk, már személyes kapcsolatot alakítottunk ki vele, és ez valódi kiváltság. Ez a kapcsolat az önátadással és a keresztelkedéssel kezdődik. Később erősebbé válik, hiszen egyre közelebb kerülünk hozzá azáltal, hogy tanulmányozzuk a Bibliát, szívből imádkozunk, és feltétel nélkül engedelmeskedünk neki (Jak 4:8). Senki sem volt még olyan közel Jehovához, mint Jézus. Neki sohasem ingott meg a bizalma a Teremtőben (Ján 8:29). Ezért sohase kételkedjünk Jehovában, vagy abban, hogy ő képes, és szeretne is segíteni nekünk eleget tenni az önátadási fogadalmunknak (Préd 5:4). Mindaz, amiről Isten szellemi téren gondoskodik a népe számára, tagadhatatlanul bizonyítja, hogy igazán szeret minket, és szeretné, ha el tudnánk végezni a szolgálatunkat.
Tartsuk becsben a szellemi paradicsomunkat
12–13. a) Mi a szellemi paradicsom? b) Hogyan tudunk segíteni az újaknak?
12 Az önátadás és a keresztelkedés azt is lehetővé teszi, hogy egy csodálatos szellemi paradicsomban legyünk. Ez egy páratlan szellemi környezet, melynek hittársainkkal együtt örvendhetünk, akik békében vannak Jehova Istennel és egymással (Zsolt 29:11; Ézs 54:13). A világban semmi sincs, ami a szellemi paradicsomunkhoz lenne fogható. Ez különösen a nemzetközi kongresszusokon szembetűnő, ahol a más-más nemzetiségű, nyelvű és etnikai csoporthoz tartozó testvérek békében, egységben és testvéri szeretetben gyűlnek össze.
13 A szellemi paradicsomunk éles ellentétben áll a mai világ szánalmas állapotával. (Olvassátok fel: Ézsaiás 65:13, 14.) A Királyság-üzenet hirdetésével kiváltságunkban áll másokat is meghívni a szellemi paradicsomba. Szintén áldás, hogy segíthetünk azoknak, akik nemrég csatlakoztak a gyülekezethez, és akiknek hasznukra lenne, ha képzést kapnának a szolgálat végzésére. A vének megbízhatnak minket azzal a kiváltsággal, hogy segítsünk egy új testvérünknek, éppen úgy, ahogyan Akvila és Priszcilla is segített Apollósnak, amikor „még pontosabban kifejtették neki az Isten útját” (Csel 18:24–26).
Továbbra is tanuljunk Jézustól
14–15. Miért van alapos okunk arra, hogy továbbra is tanuljunk Jézustól?
14 Alapos okunk van rá, hogy továbbra is tanuljunk Jézustól. Mielőtt emberként a földre jött, megszámlálhatatlan évezredeken át együtt tevékenykedett az Atyjával (Péld 8:22, 30). Tudta, hogy a legjobb életút Isten szolgálata köré, és az igazság melletti tanúskodás köré épül (Ján 18:37). Tisztában volt vele, hogy minden más életút önző és rövidlátó gondolkodást tükröz. Tudta, hogy komoly próbák várnak rá, és meg fogják ölni (Máté 20:18, 19; Héb 4:15). Példaképünk megtanította nekünk, hogyan őrizzük meg a feddhetetlenségünket.
15 Röviddel Jézus keresztelkedése után Sátán megkísértette őt. Rá akarta venni, hogy térjen le a legjobb életútról, de nem járt sikerrel (Máté 4:1–11). Megtanulhatjuk ebből, hogy bármit tesz is Sátán, képesek vagyunk megőrizni a feddhetetlenségünket. Sátán valószínűleg különleges figyelmet fordít azokra, akik a keresztelkedés előtt állnak, vagy mostanában keresztelkedtek meg (1Pét 5:8). Az ellenállás esetleg családtagoktól jön, akik jó szándékúak ugyan, de félretájékoztatták őket. Ezek a próbák lehetőséget adnak arra, hogy értékes keresztényi tulajdonságokat mutassunk fel, például tiszteletet és tapintatot, amikor kérdésekre válaszolunk vagy tanúskodunk (1Pét 3:15). Mindez talán jó hatással lesz azokra, akik figyelnek ránk (1Tim 4:16).
Ragaszkodjunk a legjobb életúthoz
16–17. a) Milyen három fő követelményről olvashatunk az 5Mózes 30:19, 20-ban? b) Hogyan erősítette meg Mózes szavait Jézus, János és Pál?
16 Mintegy 1500 évvel azelőtt, hogy Jézus a földön élt, Mózes felszólította az izraelitákat, hogy válasszák az akkori legjobb életutat: „Bizonyságul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy az életet és a halált adtam eléd, az áldást és az átkot. Válaszd az életet, hogy életben maradj te és az utódaid is, azáltal hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hallgatsz a szavára és ragaszkodsz őhozzá” (5Móz 30:19, 20). Izrael hűtlennek bizonyult Istenhez, de a három fő követelmény, melyet Mózes megfogalmazott, nem változott. Jézus és mások megismételték őket.
17 Először is, ’szeretnünk kell Jehovát, az Istenünket’. Ha igazságos útjai szerint járunk, bizonyítjuk, hogy szeretjük őt (Máté 22:37). Másodszor, ’hallgatnunk kell Jehova szavára’. Ezt úgy tehetjük meg, hogy tanulmányozzuk Isten Szavát, és engedelmeskedünk a parancsolatainak (1Ján 5:3). Ehhez pedig arra van szükség, hogy rendszeresen jelen legyünk az összejöveteleken, ahol a Bibliát vizsgáljuk (Héb 10:23–25). Harmadszor, ’ragaszkodnunk kell Jehovához’. Függetlenül attól, hogy mivel kell szembenéznünk, mindig higgyünk Istenben, és kövessük a Fiát (2Kor 4:16–18).
18. a) Hogyan írt Az Őrtorony az igazságról 1915-ben? b) Hogyan érezzünk az igazság világosságával kapcsolatban?
18 Valóban páratlan áldás a Biblia igazságával összhangban élni! 1915-ben ezek a sokatmondó szavak jelentek meg Az Őrtoronyban: „Nem vagyunk Istennek boldog reménnyel telt fiai? Nem elég hív Istenünk? Bárki legyen az, aki valami jobbat tud ennél, álljon elő és mutassa meg nékünk. Ha jobbat talál valaki tiközületek, mi örvendeni fogunk, ha megmondjátok. Mi még egy féllel sem tudunk jobbat annál, mint ahogy azt Isten beszédében megtaláltuk . . . Nincs nyelv, mely kifejezhetné, sem penna, mely leírhatná ezt a zavartalan, áldott békességet és örömet, melyet az igaz Isten [ismerete] adott szívünkbe. Az isteni történelem e bölcsessége, igazsága, hatalma és szeretete teljesen kielégíti sóvárgó, szomjúhozó és éhező lelkünket. Mi tovább már nem megyünk. Más kívánnivalónk semmi e világon nincs, mint ezen csudálatos törvény, mely mindig tisztább és fénylőbb világosságot tár szemünk elé” (Az Őrtorony 1915. szeptember 1-jei száma, 135–136. oldal). A szellemi világosságért és az igazságért érzett hálánk semmit sem változott. Sőt, nekünk még több okunk van rá, hogy örvendezve „járjunk Jehova világosságában!” (Ézs 2:5; Zsolt 43:3; Péld 4:18).
19. Miért keresztelkedjenek meg késlekedés nélkül azok, akik alkalmasak rá?
19 Ha szeretnél ’Jehova világosságában járni’, de még nem adtad át az életedet Istennek, és nem keresztelkedtél meg, ne késlekedj. Tedd meg a szükséges kiigazítást, bármi legyen is az, hogy megfelelhess a keresztelkedésre vonatkozó bibliai követelményeknek. A keresztelkedéssel egyedülálló módon fejezheted ki a háládat mindazért, amit Isten és Krisztus tett értünk. Add Jehovának a legértékesebb kincsedet: az életedet. Mutasd meg, hogy Isten akaratát szeretnéd cselekedni, mégpedig úgy, hogy követed a Fiát (2Kor 5:14, 15). Semmi kétség, ez a legjobb életút!
Hogyan válaszolnál?
• Mit jelképez a keresztelkedésünk?
• Milyen áldásokkal jár az önátadás és a keresztelkedés?
• Miért olyan fontos tanulni Jézustól?
• Mi fog segíteni nekünk abban, hogy ragaszkodjunk a legjobb életúthoz?
[Kép a 25. oldalon]
A keresztelkedéssel nyilvánvalóvá teszed, hogy a legjobb életutat választottad
[Képek a 26. oldalon]
Már biztonságban vagy Isten „rejtekében”?