3. FEJEZET
A jelenlegi régi rendszer mögött álló szellem
1. Milyen kérdés merül fel azzal a szellemmel kapcsolatban, amely áthatja a dolgok jelen rendszerét, és milyen következtetés alapján adhatunk választ erre a kérdésre?
A DOLGOK jelenlegi rendszere nagyon régi — több ezer éves. Ezek alatt az évezredek alatt egy szellem uralta a dolgok emberi rendszerét. Vajon szent volt ez a szellem? Senki se szeretne annyira ellentmondani a történelmi tényeknek, hogy azt merné állítani: a Jehova Istentől jövő szent szellem volt az a láthatatlan erő, amely az egész emberi társadalmat tevékenységre indította a törekvéseiben vagy az életmódjában. Ha szent szellem lett volna az, amely minden időben támogatta és irányította a dolgok e régi rendszerét, a kimenetel teljesen különbözne az ügyek mai világállapotától.
2. a) Milyenfajta törvénnyel kell kormányozni azokat az embereket, akik ezzel a régi rendszerrel tartanak? b) Melyek a „test cselekedetei”, és miből áll „a szellem gyümölcse”?
2 A Jehova Istentől jövő szent szellem — amikor az emberek életében munkálkodik — azonosító gyümölcsöket terem. A gyümölcsök után ítélve, amelyeket a dolgok régi rendszerének bőven volt ideje megteremni, ezt a rendszert nem az Isten szent szelleme vezette. Az emberiségnek a régi rendszerrel tartó nagy tömegei olyan személyeknek bizonyulnak, akiket törvényekkel kell megfékezni. Ezeket a törvényeket bűnözésre hajlamos emberek számára írják elő, melyek azt parancsolják nekik, hogy tartózkodjanak minden gonosztettől. Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt élt egy férfiú, aki kilépett egy ilyen törvénygyűjtemény hatálya alól. Írt egy levelet, hogy megmutassa: a mi tetteinket jobb indítéknak, felsőbbrendű erőnek kell sarkallnia, ha különbözni akarunk a dolgok jelen rendszerétől. Arra a szellemre, láthatatlan tevékeny erőre van szükségünk, amely attól a Valakitől jön, aki erkölcsileg messze fölötte áll e régi világrendszernek, s az emberi társadalom bármelyik törvényhozójának. Erre a szent erőre, amely képes helyesen indítani bennünket, erre mutatott rá a levél írója, amikor azt mondta:
„Állandóan szellem szerint járjatok és akkor nem fogtok véghezvinni semmilyen testi kívánságot. Mert a test a maga kívánságában a szellem ellen van, a szellem pedig a test ellen; mert ez a kettő ellentétben áll egymással annyira, hogy nem azt teszed, amit tenni szeretnél. Azonkívül ha a szellem vezet benneteket, nem vagytok törvény alatt.
A test cselekedetei pedig nyilvánvalók: paráznaság, tisztátalanság, laza viselkedés, bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, haragkitörések, versengések, pártoskodások, szektáskodások, irigykedések, ivászatok, dorbézolások és ezekhez hasonló dolgok. Ezekre vonatkozólag előre figyelmeztetlek titeket — amint már azelőtt is figyelmeztettelek benneteket —, hogy akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát.
A szellem gyümölcse viszont: szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ilyenek ellen nincs törvény.” — Galata 5:16-23; Figyeld meg az 1. Timótheus 1:8-11-et is!
3. Mit nem gyakorolnak azok, akik azt remélik, hogy Isten áldásait öröklik?
3 Egészen ellentétes dolgok felsorolása ez, ugyebár? Akik megtermik az Isten szellemének gyümölcsét, bizonyára nem gyakorolják azt, amit a „test cselekedetei”-nek neveznek. Isten királyságára tekintenek azzal az őszinte vággyal, hogy örököljék áldásait.
4. Miért nem kell nekünk magunknak rámutatni a régi rendszer hibáira, és miért nem segíti hozzá ez a régi rendszer az embereket ahhoz, hogy örököljék Isten királyságát?
4 Mit mondjunk tehát a jelen régi rendszerről? Nem szükséges rámutatnunk a hibáira. Megteszik azt helyettünk a rendszer újságainak tudósításai, folyóiratainak cikkei, rendőrségi beszámolói, az általános bizonytalanság, amely az egyre nagyobb méretű bűnözés következménye, az elme és idegbetegek számára létesített költséges kórházak, a félelmetes társadalmi betegségek, a politikai feszültség és az egész világra kiterjedő nukleáris háború egyre fenyegetőbb réme. Számtalan dolgot lehetne még felsorolni a régi rendszer terhére, amely bővelkedik a „test cselekedeteiben”. Ez a régi rendszer sohasem fogja hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy „örököljék Isten királyságát”. Semmi köze sincs az Isten királyságához. Nem az Istentől jövő szent szellem uralja, irányítja vagy támogatja. Egyáltalán nem szent, még abban a részében sem, amelyet Kereszténységnek hívnak.
5, 6. Miért nem vádolhatjuk Istent azért, hogy jelenleg a test természetes kívánságai olyan dolgokra irányulnak, melyek ellentétesek a Teremtő szellemével?
5 Hogyan lehetséges az, hogy Isten szelleme nem áll e régi rendszer egyetlen része mögött sem? Hogyan jutott az emberi test abba az állapotba, amelyben természetes kívánságai azon munkálkodnak, ami ellentétes Isten szellemével? Kezdetben nem ilyen volt az emberi test. Abban az időben a Teremtő szelleme indította. Isten sohasem részesítette volna az újonnan teremtett testet olyasmiben, ami rossz és ami ellentétes Ővele. Ő nem a rossz forrása. Mint az igazság bajnoka, Mózes próféta tisztázta Jehova Istent minden felelősség alól az emberi test helytelen hajlamaival kapcsolatosan. Mózes azt mondta: „Tökéletes az ő tevékenysége, mert minden útja jogosság. Hűség Istene, akinél nincs semmi jogtalanság. Igazságos és egyenes Ő. Azok a maguk részéről rombolóan cselekedtek; nem az ő gyermekei, a hiányosságuk a sajátjuk.” — 5. Mózes 32:4, 5.
6 Az emberiség hiányosságáért nem lehet Istent vádolni. Az első embert tökéletesnek teremtette, úgyhogy becsületére vált az ő teremtési képességének. Istenben nincsen hiányosság. Egyetlen-nemzett Fia közreműködésével Isten az első embert „a mi képünkre, a mi hasonlatosságunk szerint” teremtette. Az első ember, Ádám, az isteni tökéletesség képmása volt, márpedig ahhoz, hogy igazi képmás legyen, tökéletesnek kellett lennie. — 1. Mózes 1:26-28; 2:7, 8.
7. Amikor Ádám és Éva az Édenben volt, milyen állapot uralkodott menny és föld között, amely boldoggá tette Istent?
7 A paradicsomi Édenkertben az első ember Isten szent szelleme szerint járt. Időnként társalgott Istennel. Isten az ember Ádám számára ugyan láthatatlanul, mégis észlelhető módon sétálgatott abban a kedves Édenkertben. Egység volt Isten és ember között. Abban az időben egység volt a mennyei és a földi dolgok között is. Miért? Azért, mert Isten szelleme mindent áthatott. Ez boldoggá tette Jehova Istent, Ő a „boldog Isten”. — 1. Timótheus 1:11.
8. Milyen bűn miatt nem létezik ma a dolgok tökéletes rendje ott a földön, és ki követte el azt a bűnt?
8 Ez volt tehát az alapja a dolgok tökéletes rendje kialakításának, amely soha el nem avult, soha el nem múlt volna. Ma azonban nem áll fenn a dolgok tiszta, igazságos, tökéletes rendje. Miért van ez így? Azért, mert bekövetkezett a szent szellem elleni bűn. S vajon ki követte el azt? Az a valaki, akit Jézus Krisztus azonosított, amikor azokhoz az emberekhez szólt, akik igyekeztek őt megölni, mivel Isten igazságát beszélte. Ezeknek a szándékos gyilkosoknak mondta Jézus: „Ti az Ördög-atyátoktól vagytok és a ti atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Az embergyilkosként kezdte, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, a saját beállítottsága szerint beszél, mert hazug ő és a hazugság atyja.” — János 8:44.
9. Ki a bűn gyakorlójának szellemi atyja és miért?
9 A szent szellem elleni első vétkezőt Jézus egyik tanítványa, János is azonosította, aki azt írta: „Aki folytonosan bűnben jár, az Ördögtől származik, mert az Ördög kezdettől fogva vétkezett.” (1. János 3:8) A bűn gyakorlójának nem lehetett más szellemi atyja, mint az, aki útnak indította őt.
10. Hogyan tette magát Ördöggé az első hazug?
10 Az egész teremtés első hazugjának „Ördög” elnevezése arra utal, hogy e személy hazugsága Isten ellen irányult, mert az Ördög név Rágalmazót jelent. Elhagyta az igazságot és a hazugságra való hajlamot ápolta magában. Rágalmazó ellentmondásaként annak, amit Isten Ádámnak mondott, az Ördög azt mondta Ádám feleségének, Évának, hogy nem fog halállal bűnhődni a tiltott fáról való evésért: „Biztosan nem haltok meg. Mert Isten tudja, hogy amely nap esztek arról, megnyílnak szemeitek és olyanokká lesztek, mint Isten, ismerve jót és rosszat.” (1. Mózes 3:1-5) A hazug Ördöggé tette önmagát, mindenekelőtt Istennel szemben.
11. Hogyan tervezhette az Ördög azt, hogy visszatartja Istent szavának keresztülvitelétől, ha Ádám és Éva vétkezik?
11 Az Isten rágalmazója nem tudta biztosítani, hogy Ádám és Éva valóban ne haljon meg, ha eszik a jó és a rossz tudása fájának tiltott gyümölcséből. Az ő szavának nem volt nagyobb ereje, mint az Istenének. (Zsidók 4:12; 1. Mózes 2:16, 17) De az Ördög valószínűleg azt gondolta, hogy zavarba hozhatja Jehova Istent, ha olyan helyzetet teremt, amelyben nem lenne következetes Isten részéről halállal sújtani Ádámot és Évát. Ez különösen akkor lett volna így, ha az Ördög a bűnös emberpárt rá tudta volna vezetni arra, hogy egyen az „élet fájáról” is, mielőtt kimondanák felettük az isteni ítéletet. — 1. Mózes 2:9; 3:22, 23.
12. Hogyan lett az Ördög embergyilkossá, és mi vár most rá?
12 Mindezen mesterkedések ellenére az Ördög hazuggá lett. Áldozatai igenis meghaltak mint emberi lelkek, mert Jehova Isten, a Bíró halálra ítélte és távol tartotta őket az „élet fájától” azáltal, hogy kiűzte őket a paradicsomi Édenkertből. (1. Mózes 3:17-24) Mivel az Ördög gonoszul előidézte az első férfi és felesége halálát, „embergyilkossá” lett. Ezzel rászolgált arra, hogy őt magát is halálra adják a keresztényiség megalapítója által felállított szabály szerint: „Bárki, aki bűnbevisz egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek énbennem, jobb lett volna neki, ha követ kötnének a nyakába és a tengerbe vetnék.” (Márk 9:42, Átdolgozott Standard változat) Pontosan így, vég nélküli pusztulás vár az embergyilkosra, az Ördögre is.
13. Mihez hasonlította Jehova az Ördögöt, és minek a létrehozására kapott engedélyt, mielőtt Isten halálra adná?
13 Az Ördög számára ugyanilyen véget jelentett be a mindenek Bírája, Jehova, amikor a kígyóhoz hasonlította őt. Ezt az állatot használta fel ugyanis az Ördög az asszony, Éva félrevezetésében, hogy Isten parancsával ellentétben rábírja a tiltott gyümölcsből való evésre. Jehova valójában a jelképes kígyó felé irányította szavait, amikor azt mondta: „Mivel ezt cselekedted, átkozott légy minden háziállat és a mező minden vadállata között. A hasadon járj és port egyél életed minden napján. És ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Ő a fejedet zúzza szét, te pedig a sarkát zúzod szét.” (1. Mózes 3:14, 15) Így vált az Ördög átkozottá Isten előtt. Istenre tartozik tehát, hogy halálra adja ezt a megátkozottat. Ez azonban nem történhet meg, míg a megátkozott kígyónak nincs alkalma, hogy „magva”, leszármazottja legyen jelképes vagy szellemi értelemben. Ugyanis az Ördög mint szellem nem rendelkezik vele született szaporodási képességgel, mint az ember.
14. Mit jelent az Ördögnek mint Nagy Kígyónak az, hogy jelképesen a hasán csúszik, és kik követték őt később a megaláztatásban?
14 Jehova kígyóhoz hasonlította az Ördögöt, amely a hasán csúszik és a talaj porával kevert táplálékot fogyaszt. Ezzel a mély megaláztatás állapotát kívánta kimutatni, amelybe a megátkozott Ördögöt vetette. Mivel ez volt a lét legalacsonyabb rendű állapota, ahhoz a helyhez hasonlított, amelyet később Tartarosznak hívtak. Idővel más szellemek is csatlakoztak ezen a helyen az Ördöghöz. Olyan angyalok voltak ezek, akik megtagadták Isten atyaságát, s inkább az Ördög atyaságát fogadták el maguknak. Ezekből a szellemekből jött létre az ő „magva”.
15. Mit mond Péter és Júdás az angyalokról, akik csatlakoztak a Nagy Kígyóhoz a bűnben?
15 Az eredeti kígyónak erre a szellemi magvára utalt Péter, a keresztény apostol, amikor azt írta: „Isten nem tartotta vissza magát attól, hogy megbüntesse a vétkező angyalokat, hanem levetve őket a Tartaroszba, sűrű sötétség mélységeibe rendelte őket, hogy fenntartassanak az ítéletre.” (2. Péter 2:4) A kígyónak ugyanerre az angyali „magvá”-ra utal a keresztény tanítvány, Júdás is, amikor azt írja: „Az angyalokat, akik nem őrizték meg eredeti állásukat, hanem elhagyták a tulajdon megfelelő lakhelyüket, örökké tartó bilincsekkel teljes sötétségben tartotta fenn a nagy nap ítéletére.” — Júdás 6.
16. Miért cselekedett egyedül az Ördög Éva félrevezetésében és bűnbe vitelében, és miből gondolják egyesek, hogy ő valamikor kerub volt?
16 Amikor az Ördög félrevezette Ádám feleségét, Évát, és lázadásba vitte mennyei Atyja, Isten ellen, még nem létezett a Nagy Kígyó „magva”. Az Ördög teljesen egyedül tevékenykedett. Nem választott ki magának valamilyen angyali társat, aki esetleg vetélytársként részt követelhetett volna az Ádám és Éva leszármazottai felett való uralomból, Ő az egész emberiség feletti egyeduralomra vágyott. Pontosan nem tudjuk, milyen állást töltött be Isten eredeti szervezetében. Számos bibliakutató úgy értelmezi az Ezékiel 28:11-19 jövendölését az ókori Tírusz királyára vonatkozóan, mint amely Sátánra, az Ördögre is alkalmazható. Ezért úgy érvelnek, hogy aki önmagát tette Ördöggé, az eredetileg egy „kerub” volt Isten mennyei „fiai” között. Ha ez így van, akkor még nagyobb mértékű volt a Nagy Kígyó megaláztatása.
17. Hogyan osztoznak a lázadó angyalok az Ördöggel a tartaroszi sötétségben?
17 Az Isten ellen fellázadt további angyalok, akik a kígyó „magvá”-vá lettek, megosztják vele a tartaroszi sötétséget mint megátkozott kígyók. Ezek nem élvezik többé Isten kegyének és tanácsának világosságát. Isten megvonta tőlük szent szellemét, amikor fellázadtak.
18. a) Miért sötét a jövő az Ördög és az angyalai számára? b) Milyen titokzatos kérdés merült fel ekkor?
18 Bizony sötét jövő vár a Nagy Kígyóra és angyali „magvára”. Isten ítéletnapja vár rájuk azzal a kilátással, hogy ,szétzúzzák a fejüket’. Isten az ő ,asszonya magvát’ használja fel erre a szétzúzásra. (1. Mózes 3:15) Az itt alkalmazott szétzúzás nem csupán a fejbőr megsebzéséből áll. Ez a fej széttaposása, amely a Nagy Kígyónak és „magvá”-nak halálát idézi elő. Itt nincs helye félreértésnek, mert a Róma 16:20-ban azt írják a keresztény tanítványoknak: „A békét adó Isten rövidesen szétzúzza Sátánt a lábaitok alatt.” Alapos ok ez Sátánnak és az ő „magvának” arra, hogy ellenségeskedjen az Isten ,asszonya magvával’. Amikor Isten említést tett az ,asszonya magváról’, titok elé állította mind az eget, mind a földet. A misztérium vagy szent titok, amely most egyetemes kíváncsiságot ébreszt, az volt: Ki az asszony magva?
A KÍGYÓ FÖLDI „MAGVA”
19. Miért szólítják fel a keresztényeket arra, hogy Káin ellentétei legyenek, aki az egész emberiség elsőszülöttje volt?
19 Az Isten „asszonyának” ez a titokzatos „magva” nem lehetett bizonyítottan Éva elsőszülött fia, akit ő Káinnak nevezett. Az a tény, hogy Káin volt az egész emberiség elsőszülöttje, nem adta neki azt a jogot, hogy a megígért „mag”-ként szolgáljon. Azonkívül Káin sarkát sohasem zúzta szét a Nagy Kígyó, az ördög. Ami pedig valaki fejének a szétzúzását illeti, Káin meggyilkolta istenfélő testvérét, Ábelt, valószínűleg úgy, hogy halálos ütést mért a fejére. Ahelyett azonban, hogy elnyerte volna Isten áldását és megkapta volna Isten szent szellemét, Káin lett a második, akit a Bibliában „átkozott”-nak neveznek, mivel a jelképes kígyó, vagyis az Ördög az első. (1. Mózes 3:14; 4:11) Ily módon Káin a Nagy Kígyó, az Ördög földi „magvának” részévé tette önmagát, mivel őt követte a hazugságban és az emberölésben. Sem a testvérét nem szerette, akit láthatott, sem Istent, akit nem láthatott. Krisztus követőit arra szólítják fel, hogy az ellenkezői legyenek annak, ami Káin volt, éspedig ezekkel a szavakkal:
„Szeressük egymást, nem úgy mint Káin, aki a gonosztól származott és meggyilkolta testvérét. És miért gyilkolta meg? Mert az ő cselekedetei gonoszak voltak, de a testvéréé igazságosak.” (1. János 3:11, 12) Jaj nekik, mert Káin útján járnak.” — Júdás 11.
20, 21. Milyenfajta bűn elkövetésében utánozta Káin az Ördögöt, és milyen megnyilvánulásra való tekintettel volt ez lehetséges Káin számára?
20 Káin az Ördögöt, szellemi atyját, a „gonoszt” utánozta, amikor Isten szent szelleme ellen vétett. Ez nem azt jelenti, hogy Káin, Ádám és Éva első fia, valaha is rendelkezett volna a szent szellemmel. Földi szülei már elvesztették a szent szellemet, mert szándékosan megszegték Isten parancsát. Ámde Káin látta a szent szellem működését. Vajon mikor és hogyan?
21 Ez akkor volt, amikor Káin áldozatot mutatott be Istennek a mező terményeiből. Ugyanakkor öccse, Ábel juh-nyájának levágott állataiból mutatott be áldozatot. Vajon mind a két testvér áldozata elfogadható volt Isten számára? Az 1. Mózes 4:4-7 azt mondja nekünk: „Nos, míg Jehova kegyesen tekintett Ábelre és az ő áldozatára, egyáltalán nem tekintett kegyesen Káinra és annak áldozatára. Káin pedig izzó haragra gerjedt és lehorgasztotta fejét. Ezért Jehova azt mondta Káinnak: ,Miért gerjedsz izzó haragra és miért horgasztod le fejedet? Ha jót cselekszel, nem felmagasztalás származik-e abból? De ha nem cselekszel jót, bűn ólálkodik az ajtó előtt és reád van vágyódása; és te a magad részéről vajon legyőzöd-e azt?’”
22. A szent szellem milyen megnyilvánulását figyelhette meg Káin?
22 Természetesen Isten nem jelent meg Káinnak és Ábelnak ennél az alkalomnál. Hogy miként tekintett kegyesen Ábelre és az ő áldozatára, a Biblia nem mondja el nekünk. De nyilván volt ennek valamilyen látható bizonyítéka, ami Isten szent szellemének működése volt. Káin látta ezt, éspedig anélkül, hogy Isten bármit is szólt volna. Ezért gerjedt izzó haragra és ezért horgasztotta le fejét. Nem alázatos és bűnbánó magatartást váltott ki benne a szent szellem látható működése, amely attól az Istentől eredt, akinek elfogadhatatlan áldozatot mutatott be.
23. Hogyan jött létre Káinnak a szent szellem elleni bűne és miért?
23 Világos, hogy Káin nem helyesen cselekedett. Isten hangja a láthatatlanból megmagyarázta neki a helyzetet. Mivel túl büszke volt, semhogy megalázza magát, Káin nem tanúsított megbánást és nem tért jó útra. Ez valóban olyan volt, mintha a bűn otthonának ajtaja előtt leselkedett volna és arra vágyott volna, hogy áldozatul elragadja őt. Káin nem akarta legyőzni a bűnt, bármire is indította őt Isten szent szelleme. Nem akarta fejének felmagasztalását, hanem tervet forralt az ellen, akit Isten helyeselt, és megölte őt. Így vétkezett a szent szellem ellen.
24. Rendelkezett-e valaha szent szellemmel a később Ördöggé vált személy, és látta-e a szent szellem működését?
24 Ez nem tetszett Istennek, s ezért megátkozta Káint. De tetszett a Nagy Kígyónak, az Ördögnek, mert most látott egy olyan földi fiút, aki hűen utánozta őt mint szellemi atyját. Maga az Ördög is vétett a szent szellem ellen. A később Ördöggé vált személy nemcsak magát Istent látta, hanem látta a szent szellem összes működését is a mennyei birodalomban, a földi teremtésben és a tökéletes emberre vonatkozóan. (Jób 38:7) Amikor még mentes volt minden önző kívánságtól, ő maga is rendelkezett a mennyei Atya szellemének kellő mértékével. Tudta, hogy mire képesítette őt ez a szent szellem. Látta a „ki nem érdemelt kedvesség szellemét” is megnyilvánulni Isten részéről Ádám és Éva iránt, ahogyan gondoskodott számukra a tökéletes emberi élet élvezetéről egy földi paradicsomban. És mégis mit tett Isten e mennyei ,fia’? — Zsidók 10:29.
25. Hogyan kezdett Istennek ez a ,fia’ bűnös tevékenységbe a szent szellem ellen, s ezzel mivé tette magát?
25 Hamis színben tüntette fel a „ki nem érdemelt kedvesség szellemét”, amikor azt mondta Évának, hogy azt az önzés diktálta Isten részéről. Azt is állította, hogy a jó és rossz tudásának fájáról való evés tilalmára az indította Istent, hogy féltette az emberi teremtményeitől azt a képességet, amely lehetővé tette volna számukra, hogy tőle függetlenül el tudják dönteni, mi jó és rossz, mi helyes és helytelen. Amikor tehát Isten e szellemi ,fia’ szándékosan és előre megfontoltan meghamisította a tényeket és hazudott, hogy Évát félrevezetéssel bűnbe sodorja, a szent szellem ellen vétett, olyan bűnt követett el, amelyre nincs bűnbocsánat. Engedte, hogy behálózza őt az az önző kívánság, hogy korlátlan uralmat (szuverenitást) gyakorolhat a föld és annak emberi lakói felett. Azután pedig lépéseket is tett a korlátlan uralom megszerzése érdekében. Ezzel elvesztette Isten szent szellemét. Isten szellemének gyümölcse az ő életében kezdett kiszáradni, azután pedig kihalt. Ördöggé tette önmagát, aki csak a pusztulásra való. — Zsidók 12:29; 6:7, 8.
26. Hogyan lett az Ördög „a démonok fejedelmévé”, és miért nem lesz részük Isten királyságában azoknak, akik most spiritizmust gyakorolnak?
26 A szent szellem ellen elsőként vétő személy démonná tette önmagát. „Isten” angyali „fiai”, akik később csatlakoztak hozzá az Isten elleni lázadásban, szintén démonokká lettek, miként az Ördög. Ezek a démonok lettek a Nagy Kígyó „magva”, és ezáltal az Ördög a „démonok fejedelmévé” lett, akit Belzebubnak neveztek el. (Máté 12:24-27) Ők a démonizmus előmozdítói, akik el akarják téríteni az embereket az egyedüli élő és igaz Isten, Jehova imádatától. „Tisztátalan szellemek”-nek nevezik őket. (Máté 10:1, 8; 12:43-45) A spiritizmus gyakorlása ezeknek a démonoknak a befolyása alatt csakis szellemi tisztátalanságot eredményezhet az azt gyakorló számára, és tisztátalanná teszi az egyént Jehova szemében. A spiritizmus gyakorlása egyike a bukott test cselekedeteinek, amely kizárja az egyént abból, hogy része legyen Isten királyságában és annak áldásaiban. A tisztátalan szellemek ellene vannak Isten szent szellemének, s ezért Isten elítéli azt, akinek bármilyen köze van a tisztátalan szellemekhez. — 5. Mózes 18:9-14; Galata 5:19, 20; Jelenések 9:20, 21; 21:8.
MILYENFAJTA „SZELLEM” AZ?
27. Miért tudjuk most már meghatározni, hogy milyen szellem áll a dolgok jelen régi rendszere mögött?
27 A legnagyobb fontossággal bír számunkra, hogy megtudjuk a fenti dolgokat. Ezek ismeretében megérthetjük az emberiség jelenlegi állapotának okát. Itt vagyunk ma, a huszadik században, abban a században, amely olyan sokat ígérőnek indult emberi szempontból. A Szentírás időszámítása szerint majdnem hatezer évet haladtunk előre, amióta Isten önző ,fia’ fellázadt Jehova egyetemes szuverenitása ellen, s amióta Ádámot és Évát ugyanilyen engedetlenségbe vitte Isten ellen. Miután ezt a két emberi lázadót Isten kiutasította Éden paradicsomából, egy új emberi rendszer alakult ki a földön. Ez a rendszer teljesen különbözött attól, amit a Teremtő szándékozott megvalósítani a mi bolygónkon, a földön. Most már meg tudjuk határozni, milyenfajta szellem áll a mostani régi rendszer mögött.
28. Mit értünk „szellemen”, ha a régi rendszer mögött álló szellemről beszélünk?
28 „Szellemen” egy láthatatlan tevékeny erőt, mozgató, éltető, energiát adó erőt értünk, amely az egész emberi társadalmat mozgatja. Az befolyásolja az életpályájukat. Egy bizonyos közös irányba tereli őket. Így az emberek általában szinte ugyanazt az utat követik majdnem tudat alatt, anélkül, hogy valóban gondolnának rá. A cselekedeteik szinte ösztönössé válnak. Valamilyen belső kényszer indítja őket, mintha rendszeres, megszokott, begyakorolt mozdulatokat végeznének és egy bizonyos életmintát követnének. Vannak ugyan csekély különbségek, melyek az eltérő egyéniségekből adódnak, de az életet és az életcélokat egy közös vonás hatja át, amely a dolgok jelenlegi rendszere alatt álló emberi társadalmat jellemzi.
29, 30. a) Ki ennek a régi rendszernek a láthatatlan uralkodója, és egyedül van-e ebben az uralkodásban? b) Milyenfajta hatást fejt ki ez a láthatatlan uralom?
29 A dolgok mai régi rendszere mögött rejlő ilyen szellemet nagymértékben befolyásolják láthatatlan emberfölötti személyiségek, akik uralják a dolgok e rendszerét, s akik átvették annak ügyintézését. Nem kérdéses, hogy ki az, aki uralkodó szerepet tölt be az egész rendszer irányításában. Ennek a régi rendszernek már az ötödik évezredében kijelentette Jézus Krisztus, hogy Sátán, az Ördög „a világ uralkodója”, akihez semmi baráti szál nem fűzi Őt. Emberi élete utolsó éjszakáján Jézus Krisztus azt mondta apostolainak: „Jön a világ fejedelme. De rajtam nincs semmi hatalma.” (János 12:31; 14:30; 16:11) Az emberiség feletti láthatatlan uralomban Sátán, az Ördög nincs egyedül. Démonangyalok vannak vele, akiknek ő az uralkodójuk. Mindezek a démoni erők beleszólnak az emberi társadalom jelenlegi régi rendszerének ügyeibe.
30 Emberfölötti uralmuk hatása igen káros. Ezt bizonyítja János apostol jövendölése, melyben a démonoknak a szent egekből való kivetéséről ír, ami akkor még jövőbeni dolog volt. Ez a jövendölés, amely a Jelenések 12:7-12-ben található, így szól:
„És harc tört ki a mennyben: Mihály és az ő angyalai harcoltak a sárkánnyal, és a sárkány és az ő angyalai is harcoltak, de nem arathattak diadalt, sem helyük nem találtatott többé a mennyben. Levetették azért a nagy sárkányt, az eredeti kígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti; levetették őt a földre, és vele együtt az angyalait is levetették . . . ,Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, tudván, hogy rövid időszak áll rendelkezésére.’”
31. A Jelenések 13:4 szerint milyen imádatba vitte bele félrevezető módon a lakott földet Sátán, a „sárkány”?
31 Az egyik dolog, amiben a csaló, Sátán, az Ördög félrevezette az egész lakott földet, a saját imádata volt. Őszinte, de félrevezetett egyének talán megütköznek ezen a kijelentésen, de a Jelenések 13:4 azt mondja azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik belemerülnek világi politikába: „Imádták a sárkányt, mert az adott hatalmat a vadállatnak, és imádták a vadállatot.”
32. A jó hír világosságával szemben tanúsított milyen cselekedetből lett nyilvánvalóvá, hogy ki „a dolgok jelen rendszerének Istene”?
32 Itt vannak továbbá Pál apostol szavai arról, hogy az Ördög a fő személy, akit az emberiség világa imádatban részesít, akár tudatosan, akár tudatlanul. Pál azt mondta: „Ha tehát valóban leplezett az általunk hirdetett jó hír, azok között leplezett, akik elvesznek, akik között a dolgok jelen rendszerének istene megvakította a hitetlenek elméjét, hogy az Isten képmásáról, a Krisztusról szóló dicsőséges jó hír világossága ne ragyogja át őket.” (2. Korinthus 4:3, 4) A dolgok e rendszerének van egy „istene”. Az ő istensége és világuralma feltétlenül befolyásolja a dolgok jelen régi rendszere mögött levő szellemet.
33. Hogyan hat mindannyiunk vele született tulajdonságaira az, amit „a dolgok jelen rendszerének istene” nem sokkal az emberi történelem kezdete után tett?
33 Az, aki most „a dolgok jelen rendszerének istene”, az emberi történelem kezdete után nem sokkal előidézte első emberi szüleink bukását. Nyomást gyakorolva Ádámra és Évára, hogy ne engedelmeskedjenek a Teremtőjüknek. Ez akkor történt, amikor mi még meg sem születtünk. Mindnyájan érezzük ennek a rossz következményeit. A Róma 5:12-ben Pál apostol igazat szól, amikor a tényeknek megfelelően azt mondja: „Egy ember által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek.” Az isteni halálítélet alá kerültünk, mivel velünk született vonásként örököltük a tökéletlenséget, bűnös állapotot és erkölcsi romlottságot. Olyanok voltunk, mintha halottak lennénk. Nem éltünk Isten számára.
34, 35. Miért voltunk abban az időben szinte halottak Isten számára, és Pál szerint mi munkálkodott bennünk?
34 Születésünknél fogva Isten haragjának örökösei, a „harag gyermekei” voltunk. „Elidegenítettek” voltunk „attól az élettől, amely Istené”. (Efezus 4:18) Vagy amint a Kolossé 1:21 mondja: „Ti . . . egykor elidegenítettek voltatok és ellenségek, mivel elmétek a gonosz cselekedetek felé hajlott.” A dolgok akkori állapota miatt abban az időben Jehova Isten nem munkálkodott bennünk. Akkor viszont ki vagy mi munkálkodott?
35 Válaszul erre a kérdésre szóljanak az Efezus 2:1-5 szavai, amelyeket Pál a megtért keresztényeknek írt: „Halottak voltatok a gonosztettek és bűnök miatt, amelyekben általában éltetek, amikor e világ útján jártatok és a levegőt kormányzó uralkodónak, a lázadókban működő szellemnek engedelmeskedtetek. Mi mindannyian közöttük voltunk a múltban, mivel érzéki életet éltünk, s teljesen a testi kívánságok és a saját elgondolásaink vezettek minket; úgyhogy születésünknél fogva éppen úgy az Isten haragja alatt voltunk, akárcsak a világ többi része. De Isten oly nagyon szeretett minket, hogy bőkezűen ontotta irgalmát: amikor halottak voltunk a bűneink miatt.” — Jeruzsálemi Biblia; Egy Amerikai Fordítás.
36. Mit jelent egyes bibliafordítók szerint az Efezus 2:2-ben említett „szellem”, és kinek az uralma alatt áll az?
36 Ki az a „lázadókban működő szellem”? Nem más, mint az eredeti lázadó, minden lázadója Jehova Isten ellen, nevezetesen az Ördög, „az eredeti kígyó”. De itt meg kell jegyeznünk, hogy az Efezus 2:2-ben a „szellem” szót egyes bibliafordítók úgy tekintik, mint valami személytelent jelentő kifejezést. Úgy tekintik, mint egy láthatatlan tevékeny erőt, amely annak uralma alatt áll, aki „a levegőt kormányozza”, s amely azokban működik, akik nem engedelmeskednek Jehova Istennek. Például Young fordítása az Efezus 2:2-ben így szól: „amelyekben egykor jártatok e világ korszakának és annak az uralkodónak megfelelően, aki a levegő hatalmán és az engedetlenség fiaiban jelenleg működő szellemen uralkodik.” (Lásd még Rotherham fordítását is!) Egy ilyen személytelen „szellem” a „levegő” gonosz felhasználójának uralma alá kell hogy tartozzon. Az hajtja azokat, akik „a dolgok e régi világi rendszere” szerint viselkednek, és nem engedelmeskednek Istennek.
37, 38. Hogyan nyilvánul meg az 1. János 2:15-17 szerint a dolgok jelen rendszere mögött álló szellem?
37 Hol találhatunk határozott fogalmat arról, hogy miből áll a dolgok jelen rendszere mögött levő szellem, és hogyan nyilvánul meg? Nos, nézzük meg, mit ír János apostol! Amikor óva inti e világ szellemétől a keresztényeket, azt írja: „Ne szeressétek sem a világot, sem azokat a dolgokat, amelyek a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete; mert minden, ami a világban van — a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet javainak látványos fitogtatása — nem az Atyától ered, hanem a világtól. Azonkívül a világ elmúlik és annak kívánsága is.” — 1. János 2:15-17.
38 Következésképpen a régi rendszer szelleme arra indítja a világiakat, hogy megkívánják a szem számára vonzó dolgokat, és megkívánják azt, amit jónak éreznek a test számára; logikus, hogy az ilyen dolgok önző cselekedethez vezetnek. Mivel önző módon annyira kívánják azt, ami a szemnek és a bukott testnek tetszik, ezek a világiak egy sor olyan dolgot halmoznak fel, ami az élet javait jelenti számukra, hogy élvezzék az életet. A dolgok birtoklásának büszke tudatában szeretik látványos módon fitogtatni a javaikat, hogy benyomást keltsenek másokban. Ez arra indítja azokat, akik nem rendelkeznek ilyen javakkal, hogy ők is törekedjenek hasonló dolgok megszerzésére.
39. Hogyan utasították vissza egyes első századbeli zsidók Isten szellemét, és a Róma 1:26-32 szerint mit eredményezett számukra az, hogy a maguk útján jártak?
39 Időszámításunk első századában voltak olyan zsidók, akik szívesebben vették, hogy a dolgok világi rendszere mögött álló szellem itassa át őket. Nemzeti fővárosukban, Jeruzsálemben még ott állt a Heródes király által épített templom, és jól ismerték a törvény-gyűjteményt is, amelyet Mózes próféta által kaptak. De nem akarták elfogadni Isten szellemét, amely az egész lakott földön hirdetett tiszta keresztényiségben jutott kifejezésre. Ezért engedte őket Jehova Isten a maguk útján járni, miként a régi hitszegő Izraelt. És mit eredményezett ez számukra? Pál apostol a Róma 1:26-32-ben így tudósít erről:
„Ezért adta át őket Isten gyalázatos nemi vágyódásoknak, mert amint asszonyaik átváltoztatták önmaguk természetes használatát természetellenesre, hasonlóképpen a férfiak is elhagyták a nő természetes használatát, s bujaságukban egymás iránt gyúltak lángra, férfiak férfiakkal fertelmeskedve. El is nyerték önmagukban a tévelygésükért járó teljes büntetést. S mivel Istent nem méltatták arra, hogy megtartsák a pontos ismeretükben, így Isten is helytelenített szellemi állapotban hagyta őket, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek, minthogy telve voltak minden igazságtalansággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, ámítással, gonosz hajlamokkal, mint akik pletykás fülbe súgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, szemtelenek, kevélyek, kérkedők, káros dolgok kitalálói, szüleik iránt engedetlenek, értelem nélküliek, szerződésszegők, természetes vonzalom nélküliek, könyörtelenek. Jóllehet nagyon is jól ismerik Isten igazságos rendelkezését, mely szerint aki ilyeneket tesz, méltó a halálra, nemcsak hogy tovább cselekszik azokat, hanem még helyeslik is az olyanokat, akik ilyesmit cselekszenek.”
40, 41. Megváltozott-e a régi rendszer mögött álló szellem a keresztényiség terjedésével? Mit jövendölt Pál a 2. Timótheus 3:1-12-ben?
40 Mivel időszámításunk első századának abban az apostoli korszakában az igaz keresztényi hitet prédikálták, nem lépett-e Isten szent szelleme a dolgok régi rendszere mögött álló szellem helyébe a keresztényiség terjedésével? És nem volt-e még inkább ez a helyzet, miután a római császár, Nagy Konstantin az i. sz. negyedik században megalapította a Kereszténységet? Nem hatolt-e be akkor egy erkölcsileg tiszta, vallásilag szent, új szellem a haladó emberi társadalomba? Nem, legalábbis aszerint nem, amit Pál apostol az i. sz. 65-ös esztendő körül írt. Utolsó levelében, amelyet Timótheusnak írt, aki hosszú időn keresztül társa volt, megjövendölte:
41 „Az utolsó napokban nehezen elviselhető válságos idők lesznek. Mert lesznek az emberek önmagukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, hűtlenek, természetes vonzalom nélküliek, nem készek semmilyen megállapodásra, rágalmazók, önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jóságnak nem kedvelői, árulók, önfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek kedvelői, akiknél megvan az isteni önátadás formája, de annak erejét illetően hamisnak bizonyulnak; . . . Valójában mindazok, akik isteni önátadásban akarnak élni Krisztus Jézussal kapcsolatban, szintén üldözést szenvednek.” — 2. Timótheus 3:1-5, 12.
42. Miért nem akarunk abból a szellemből, amely a dolgok régi rendszerének támogatói mögött áll?
42 A tulajdonságoknak ez a felsorolása kifejezésre juttatja, milyen szellem hatja át az emberiség tömegeit általában, akik a dolgok régi rendszerét támogatják. Vajon mi is azt szeretnénk, ha ez a szellem lenne a mozgató, irányító erő az életünkben? Nem. Egyáltalán nem, ha annak a gyümölcsnek az alapján kell ítélnünk, amelyet a régi rendszer támogatói ma learatnak! Mi őszintén szeretnénk egy másfajta szellemmel rendelkezni; olyan szellemmel, amely a dolgok egy jobb rendje érdekében tevékenykedik. Ez azt követeli tőlünk, hogy a létező két szellem közül a másikkal rendelkezzünk — a szent szellemmel.