Tedd támaszoddá Jehova örökkévaló karját!

„Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai” (5MÓZES 33:27, Károli).

 1., 2. Miért bízhat Jehova népe az ő támogatásában?

JEHOVA törődik népével. Az izraelitákat ért minden gyötrelem idején például „aggódott értük”! Szeretettel és együttérzéssel ’emelte fel és hordozta őket’ (Ésaiás 63:7–9). Ha tehát hűek vagyunk Istenhez, bízhatunk a támogatásában.

² Mózes próféta ezt mondta: „Rejtekhely az ősi idők Istene, és alant vannak a határtalan ideig tartó karok” (5Mózes 33:27). Más fordítás ezt mondja: „Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai” (Károli fordítás). De hogyan támogatják Isten karjai az ő szolgáit?

Miért van olyan sok baj?

 3. Mikor élvezi majd az engedelmes emberiség teljes mértékben „az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát”?

³ A Jehovának végzett szolgálat nem véd meg bennünket a tökéletlen embereket érintő közismert bajoktól. Isten szolgája, Jób ezt mondta: „Az asszonytól született ember rövid életű és tele van nyugtalansággal” (Jób 14:1) „Éveink napjaira” vonatkozóan ezt mondta a zsoltáros: „Amit megkövetelnek, az is csak gyötrelem és ártalmas dolog” (Zsoltárok 90:10). Az élet mindaddig ilyen lesz, amíg ’a teremtés fel nem szabadul a romlottság rabszolgasága alól és el nem nyeri az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát’ (Róma 8:19–22). Ez Krisztus Ezeréves Uralma alatt fog megvalósulni. A Királyság emberi alattvalói Jézus váltságáldozata alapján megszabadulnak majd a bűntől és a haláltól. A Millennium végére Krisztus és király-pap társai segítenek az engedelmes emberiségnek eljutni a tökéletességre, és akik lojálisak maradnak Istenhez a Sátán és démonai általi utolsó próbatétel alatt, azoknak neve végérvényesen be lesz írva „az élet könyvébe” (Jelenések 20:12–15). Azután pedig teljes mértékben élvezhetik Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát.

 4. A sorsunk miatti panaszkodás helyett mit kellene tennünk?

⁴ Addig is vessük Jehovába a bizalmunkat a sorsunk miatti panaszkodás helyett (1Sámuel 12:22; Júdás 16). Legyünk hálásak Főpapunkért, Jézusért is, akin keresztül Istenhez közeledhetünk, hogy „irgalmat nyerjünk és ki nem érdemelt kedvességet találjunk segítségül a kellő időben” (Zsidók 4:14–16). Soha ne legyünk olyanok, mint Ádám. Valójában jogtalanul azzal vádolta Jehovát, hogy rossz feleséget adott neki, amikor ezt mondta: „Az asszony, akit [te] mellém adtál, ő adott nekem a fáról gyümölcsöt, és úgy ettem” (1Mózes 3:12). Isten jó dolgokkal lát el minket és nem okoz nekünk bajt (Máté 5:45; Jakab 1:17). A megpróbáltatások gyakran a bölcsességünk hiányából vagy valaki másnak a hibájából fakadnak. Azért is érhetnek ilyenek bennünket, mert bűnösök vagyunk és olyan világban élünk, amely Sátán hatalmában van (Példabeszédek 19:3; 1János 5:19). Jehova örökkévaló karja azonban mindenkor támogatja lojális szolgáit, akik bizalmukat imataljesen belé vetik és személyesen is alkalmazzák a Szavából származó tanácsot (Zsoltárok 37:5; 119:105).

Fenntartva betegség idején

 5. Milyen bátorítást találhatnak a beteg személyek a Zsoltárok 41:1–3. [41:2–4, Károli]) versében?

⁵ A betegség okozza időnként a legtöbb gyötrelmet. Dávid mégis ezt mondta: „Boldog, aki figyelmességet tanúsít az egyszerű iránt; Jehova szabadulásról gondoskodik számára a szerencsétlenség idején. Maga Jehova őrzi, és életben tartja őt. Boldognak jelentik ki az ilyen egyént a földön és nem leszel képes kiszolgáltatni őt ellenségei lelkének. Maga Jehova tartja fenn a rosszullét fekhelyén; egész ágyát kicseréled majd a betegsége alatt” (Zsoltárok 41:1–3 [41:2–4, Károli]).

 6., 7. Hogyan segített Isten Dávidnak, amikor az betegágyban feküdt, és hogyan bátoríthatja ez Jehova szolgáit?

⁶ A figyelmes személy segít a szükséget szenvedőkön. ’A szerencsétlenség napja’ lehet valamilyen szerencsétlen eset vagy egy hosszabb ideig tartó nehézség, amely gyengítőleg hat a személyre. Ő Istenben bízik, hogy megvédelmezi őt a gyengeség idején, és mások ’boldognak mondják őt a földön’ azáltal, hogy elterjesztik a hírt, milyen könyörületesen bánt vele Jehova. Isten megtartotta Dávidot „a rosszullét fekhelyén” talán azon szorongattatással teli időszak folyamán, amikor Dávid fia, Absolon Izrael trónjának megszerzésére törekedett (2Sámuel 15:1–6).

⁷ Mivel Dávid figyelmet tanúsított az egyszerű iránt, érezte, hogy Isten megtartja őt mialatt támogatásra szorul a betegágyában (Zsoltárok 18:24–26 [18:25–27, Károli]). Jóllehet súlyos beteg volt, bízott abban, hogy Isten ’kicseréli ágyát’ nem úgy, hogy csoda folytán eltávolítja a betegséget, hanem úgy, hogy vigasztaló gondolatokkal erősíti. Úgy tűnt, mintha Jehova a felépülés ágyává alakította volna a betegágyát. Ehhez hasonlóan Jehova örökkévaló karja támogatni fog bennünket is, ha Isten szolgáiként valamilyen betegségben szenvedünk.

Vigasztalás a lehangoltak számára

 8. Hogyan mutatja ki az egyik beteg keresztény, hogy Istenbe veti bizalmát?

⁸ A betegség szellemi levertséget is okozhat. Az egyik keresztényt komoly betegsége néha még az olvasáshoz szükséges erőtől is megfosztja. „Ez sokszor lehangoló érzéssel tölt el és olyan érzéseket kelt, hogy értéktelen vagyok, sőt könnyekre fakaszt” — mondja. Tudván, hogy Sátán elkedvetlenítő érzésekkel akarja őt összetörni, leküzdi azokat, mivel tisztában van azzal, hogy Jehova segítségével nem vallhat kudarcot (Jakab 4:7). Ez a férfi bátorításul szolgál mások számára, akik tudják, hogy Istenben bízik (Zsoltárok 29:11). Sőt még akkor is telefonál betegeknek és másoknak, hogy szellemileg építse őket, amikor kórházba kerül. Saját magát úgy építi, hogy a Királyság-dallamoknak, e folyóirat cikkeinek, valamint társfolyóirata, az Ébredjetek! cikkeinek kazettás hangfelvételeit hallgatja, és kapcsolatot tart fenn keresztény társaival. Ez a testvér ezt mondja: „Rendszeresen beszélgetek Jehovával imában kérve őt, hogy adjon erőt, útmutatást, vigasztalást és segítséget a kitartáshoz.” Ha keresztény vagy és komoly egészségügyi gondokkal küszködsz, mindig bízzál Jehovában és tedd támaszoddá örökkévaló karját.

 9. Milyen példák mutatják, hogy időnként szellemi depresszió nyugtalaníthatja az istenfélő embereket?

⁹ A depresszió ősrégi baj. Próba alatt Jób úgy beszélt, mint olyan valaki, aki úgy érzi: elhagyta Isten (Jób 29:2–5). A Jeruzsálem és annak falai letarolt állapota feletti aggodalom lehangolttá tette Nehémiást, Péter pedig olyan depressziós volt Krisztus megtagadása miatt, hogy keservesen sírt (Nehémiás 2:1–8; Lukács 22:62). Epafróditus azért volt depressziós, mert a filippibeli keresztények tudomást szereztek arról, hogy beteg lett (Filippi 2:25, 26). Depresszió sújtott néhány keresztényt Thessalonikában is, ezért Pál arra buzdította az ottani testvéreket, hogy ’vigasztalóan beszéljenek a lehangolt lelkekhez’ (1Thessalonika 5:14). Hogyan segít vajon Isten az ilyen egyéneknek?

10. Mi lehet hasznos, amikor megpróbáljuk leküzdeni a szellemi depressziót?

¹⁰ Személyes döntést kell hozni a súlyos depresszió szakszerű kezelésére vonatkozóana (Galátzia 6:5). A megfelelő pihenés és a kiegyensúlyozott tevékenység segíthet. A depressziós személy ahelyett, hogy egyetlen nagy csapásnak tekintené a különböző nehézségeket, hasznosnak találhatja, ha egyszerre csak egynek a megoldásán fáradozik. A gyülekezeti vének részéről jövő vigasztaló segítség nagyon hasznos lehet, különösen akkor, ha ez az érzelmi gond szellemi nyugtalanságot okoz (Jakab 5:13–15). Mindenekfelett létfontosságú tehát Jehovában bíznunk, ’minden aggodalmunkat őreá vetve, mert ő gondot visel ránk’. Az állhatatos és szívből jövő ima révén elnyerhetjük ’az Isten békéjét, amely megoltalmazza a szívet és a gondolkodóképességet Krisztus Jézus által’ (1Péter 5:6–11; Filippi 4:6, 7).

Jehova segít nekünk elviselni a bánatot

11-13. Mi segíthet valamely szeretett személy halála feletti bánat enyhítésében?

¹¹ További gyötrő élmény lehet egy szeretett személy halála. Ábrahám megsiratta felesége, Sára elvesztését (1Mózes 23:2). Dávidot lesújtotta a bánat, amikor fia, Absolon meghalt (2Sámuel 18:33). Még a tökéletes ember, Jézus is „utat adott a könnyeinek” barátja, Lázár halála miatt! (János 11:35). Szomorú, ha a halál elragad egy szeretett személyt. De mi segíthet a bánat enyhítésében?

¹² Isten segít népének a közeli hozzátartozó halála miatti rendkívüli fájdalom elviselésében. Szava azt mondja, hogy lesz feltámadás. Ezért ne ’legyünk szomorúak, mint a többiek, akiknek nincs reménységük’ (1Thessalonika 4:13; Cselekedetek 24:15). Jehova szelleme segít abban, hogy békénk és hitünk legyen, és hogy az ő Szavában megígért csodálatos jövőn elmélkedjünk; ily módon nem a szeretett személy halála miatti szomorúság fog felülkerekedni. Vigaszt nyerhetünk az Írások olvasásából és ’a minden vigasztalás Istenéhez’ intézett imából (2Korinthus 1:3, 4; Zsoltárok 68:4–6 [68:5–7, Károli]).

¹³ Vigaszt meríthetünk a feltámadás reménységéből is az istenfélő Jóbhoz hasonlóan, aki ezt mondta: „Ó, [Jehova] ha a Seolban rejtenél el engem, ha elrejtve tartanál, míg elfordul a haragod; határidőt szabnál nekem és megemlékeznél rólam! Ha meghal az életerős férfi, vajon élhet-e újra? Kényszerű szolgálatom minden napján várok, míg elérkezik az én felmentésem. Szólítanál és én válaszolnék neked. Mert vágyakoznál kezed alkotása után” (Jób 14:13–15). Rendszerint nem érzünk mély szomorúságot, ha egy kedves barát utazásra indul, mivel számítunk arra, hogy ismét viszontlátjuk. A mély bánat, amelyet egy szeretett személy elvesztése okoz csökkenthető, ha ugyanígy tekintünk egy hűséges keresztény halálára. Ha földi reménysége volt, ide a földre fog felébredni a halálalvásból Krisztus Ezeréves Uralma alatt (János 5:28, 29; Jelenések 20:11–13). És ha mi magunk a földi örökké tartó életben reménykedünk, itt lehetünk és üdvözölhetjük a szeretett feltámasztott személyt.

14. Hogyan birkózott meg két keresztény özvegy a férjük halálával?

¹⁴ Férje halála után az egyik testvérnő tudta, hogy az eddigi mederben kell folytatnia az életét Isten szolgálatában. Azon kívül, hogy állandóan ’sok tennivalója volt az Úr munkájában’, egy 800 darabból álló steppelt paplant készített (1Korinthus 15:58). „Jó feladat volt — mondja —, mert miközben dolgoztam, Királyság-melódiákat és bibliai szalagokat hallgathattam, amelyek lefoglalták az elmémet.” Szeretettel idézi vissza egy tapasztalt vénnek és feleségének a látogatását. A vén rámutatott a Bibliából, hogy Isten valóban törődik az özvegyekkel (Jakab 1:27). Egy másik keresztény nőt sem ragadott magával az önsajnálat, amikor férje meghalt. Nagyra értékelte barátai támogatását és nagyobb érdeklődést tanúsított mások iránt. „Sokkal gyakrabban imádkoztam és szorosabb kapcsolatot alakítottam ki Jehovával” — mondja. És micsoda áldást jelent Isten örökkévaló karjának a támogatását élvezni!

Segítség, amikor hibázunk

15. Mi a lényege Dávid szavainak a Zsoltárok 19:7–13. [19:8–14, Károli] versében?

¹⁵ Bár szeretjük Jehova törvényét, időnként hibát követünk el. Ez kétségtelenül lehangolttá tesz, miként Dávidot is, aki számára az aranynál kívánatosabbak voltak Isten törvényei, figyelmeztetései, rendeletei és bírói döntései. Ezt mondta: „Saját szolgádat is intik; megtartásuk nagy jutalommal jár. Tévedéseket ki képes észrevenni? Rejtett bűnöktől ments fel engemet. Elbizakodott tettektől is tartsd vissza szolgádat; ne uralkodjanak rajtam. Akkor leszek teljes és ártatlan leszek sok kihágástól” (Zsoltárok 19:7–13 [19:8–14, Károli]). Vizsgáljuk meg ezeket a szavakat.

16. Miért kell kerülnünk az önhittséget?

¹⁶ Az elbizakodott tettek sokkal komolyabb bűnnek számítanak, mint a hibák. Sault mint királyt elvetették, mert elbizakodottan áldozatot mutatott be és mert megkímélte az amálekita király, Agág életét és a legértékesebb zsákmányt, noha Isten azt parancsolta, hogy az amálekitákat el kell pusztítani (1Sámuel 13:8–14; 15:8–19). Uzziás király leprával lett sújtva, mivel önhitten magához ragadta a papi teendők elvégzését (2Krónika 26:​16–21). Amikor a szövetségládát Jeruzsálembe vitték és a szekeret kis híján felborították az azt húzó állatok, Isten halállal sújtotta Uzzát, mivel tiszteletlenül hirtelen megragadta a Szövetségládát, hogy megtámassza azt (2Sámuel 6:​6, 7). Ha tehát nem tudjuk, mit tegyünk, vagy nem tudjuk, fel vagyunk-e jogosítva valaminek a megtételére, szerénységet kell tanúsítanunk és olyan valakiket megkérdeznünk, akik kellő ítélőképességgel rendelkeznek (Példabeszédek 11:2; 13:10). Természetes, hogy ha bármikor önhittek lettünk volna, imádkoznunk kell megbocsátásért és kérni Istent, hogy segítsen nekünk a jövőben megóvni magunkat az önhittségtől.

17. Hogyan hathatnak a rejtett bűnök valakire, mégis hogyan nyerhetünk megbocsátást és megkönnyebbülést?

¹⁷ A rejtett bűnök is szorongást okozhatnak. A Zsoltárok 32:1–5 szerint Dávid megpróbálta ugyan eltitkolni bűnét, de ezt mondta: „Amikor hallgattam, csontjaim kimerültek egész napon át tartó sóhajtozásomtól. Mert kezed éjjel és nappal rám nehezedett. Életnedvem elváltozott, mint a nyári száraz hőségben.” Megpróbálván elfojtani bűnös lelkiismeretét, Dávid kimerült, és a kín úgy elvette az erejét, mint amikor egy fa elveszti életadó nedvét aszály vagy nyári száraz forróság idején. Kétségtelenül betegségtől szenvedett szellemileg és fizikailag egyaránt, és elveszítette örömét, mert elmulasztotta megvallani a bűnét. Csak az Isten iránti beismerés eredményezhet bocsánatot és megkönnyebbülést. Dávid ezt mondta: „Boldog az, akinek lázadását megbocsátották, akinek bűnét elfedezték . . . Bűnömet végül bevallottam neked és nem takargattam tovább vétkemet. Ezt mondtam: ’Megvallom kihágásaimat Jehovának.’ És te megbocsátottad a bűneimből eredő tévelygésemet.” A keresztény vénektől jövő szerető segítség segíthet a szellemi egészség helyreállításában (Példabeszédek 28:13; Jakab 5:​13–20).

18. Mi bizonyítja, hogy a bűnnek hosszú távú kihatásai lehetnek, mégis mi a vigasztalás forrása ilyen esetekben?

¹⁸ A bűnnek hosszú távú hatásai lehetnek. Ez történt Dáviddal is, aki házasságtörést követett el Betsabéval, majd halálba küldte az asszony férjét és feleségül vette az állapotos özvegyet (2Sámuel 11:1–27). Bár Isten könyörületet tanúsított Dávid iránt a bűnbánata, valamint a Királyság-szövetség és a mások iránti könyörületes bánásmódja miatt, Dávidnak el kellett szenvednie ’a saját házából való csapásokat’ (2Sámuel 12:​1–12). A házasságtörésből született gyermek meghalt. Dávid Amnon nevű fia megerőszakolta féltestvérét, Támárt, ezért a lány bátyjának, Absolonnak a parancsára meggyilkolták (2Sámuel 12:​15–23; 13:​1–33). Absolon kegyvesztett lett Dávid előtt a Dávid ágyasaival folytatott viszonya miatt. Meg akarta kaparintani a trónt, de megölték (2Sámuel 15:1-18:33). A bűnnek éppígy lehetnek utóhatásai ma is. Például, egy kiközösített bűnös talán bűnbánatot gyakorol és visszafogadják a gyülekezetbe, de évekbe telhet, míg helyrehozza a hírnevén esett csorbát és kiheveri a bűn következtében fellépő érzelmi megrázkódtatást. Milyen vigasztaló eközben Jehova megbocsátását és örökkévaló karjának támogatását élvezni!

Megmenekülve a ránk nehezedő nyomások alól

19. Hogyan segíthet Isten szelleme, amikor súlyos próbák érnek?

¹⁹ Amikor kemény megpróbáltatások érnek, talán nem rendelkezünk elegendő bölcsességgel és erővel ahhoz, hogy dönteni tudjunk és azt véghez is vigyük. Ilyenkor Isten szelleme „a mi gyengeségünk segítségére jön; mivel nem tudunk úgy imádkozni a szükséges dolgokért, ahogy azt tennünk kellene, de a szellem maga esedezik értünk kimondhatatlan sóhajtozásokkal” (Róma 8:26). Ha Jehova előidézi a körülmények megváltozását, ezért hálásaknak kell lennünk. Karja azonban más módon is megoltalmaz minket. Ha bölcsességért imádkozunk, Jehova az ő szellemén keresztül megmutatja, mit kell tennünk és az annak elvégzéséhez szükséges erővel is ellát (Jakab 1:5–8). Segítségével kitarthatunk, amikor ’különböző megpróbáltatások miatt szomorkodunk’, és kipróbált és erős hittel megállhatunk azokban a próbákban (1Péter 1:6–8).

20. Mit élvezhetünk majd, ha valóban támaszunkká tesszük Jehova örökkévaló karját?

²⁰ Soha ne fáradjunk el abban, hogy imában Istenhez forduljunk. „Szemeimet szüntelenül Jehovára irányítom, mert ő húzza ki lábamat a hálóból — mondta Dávid. — Fordítsd felém arcodat és jóindulattal tekints rám, mert magányos és lesújtott vagyok. Szívem szorongásai megsokszorozódtak; megpróbáltatásaimból, ó vezess ki engem! Nézd szenvedéseimet és bajomat, és bocsásd meg minden vétkemet” (Zsoltárok 25:15–18). Dávidhoz hasonlóan mi is isteni megszabadítást, jóindulatot és megbocsátást élvezünk majd, ha valóban támaszunkká tesszük Jehova örökkévaló karját.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Hogyan segít Jehova a beteg szolgáinak?

◻ Mi lehet hasznos, amikor megpróbáljuk leküzdeni a szellemi depressziót?

◻ Mi segíthet valamely szeretett személy halála feletti bánat enyhítésében?

◻ Hogyan nyerhetnek megkönnyebbülést azok, akiknek rejtett bűneik vannak?

◻ Mi segít, amikor Jehova népe súlyos próbákat szenved el?

[Kép a 16., 17. oldalon]

Az istenfélő Jóbhoz hasonlóan vigaszt meríthetünk a feltámadás reménységéből