„A csata Jehováé”

„A seregek Jehovájának, Izrael csatasora Istenének nevével jövök hozzád, akit te gyaláztál (1SÁMUEL 17:45).

 1., 2. a) Milyen kihívással nézett szembe Izraelnek Saul király parancsnoksága alatt álló serege? b) Hogyan reagáltak Izrael seregének emberei Góliát kihívására, és ki tűnt fel akkor a színen?

KÉT hatalmas hadsereg nézett szembe egymással az Élah völgyén keresztül, Jeruzsálemtől délre. Egyik oldalon Izrael hada, az újonnan beiktatott király, Saul vezérletével. A másik oldalon pedig a filiszteusok serege az óriási bajnok, Góliáttal. Valószínűleg a Góliát név jelentése „Feltűnő”. Csaknem három méter magas és állig felfegyverzett. Góliát káromló kihívásokat üvöltött Izrael felé (1Sámuel 17:1–11).

² Ki fog kiállni Góliát kihívására? „Ami Izrael összes férfiait illeti, amikor meglátták azt az embert, nos, mindnyájan megfutamodtak őmiatta és nagyon féltek.” De lám — egy csupán serdülő ifjú tűnik fel a színen! Dávidnak hívják, ami azt jelenti: „Szeretett”. „Szeretett”-nek bizonyult Jehova szemében az igazságossághoz való bátor ragaszkodásáért. Sámuel már felkente Dávidot, hogy Izrael jövendőbeli királya legyen, és Jehova szelleme erőteljesen működött rajta (1Sámuel 16:12, 13, 18–21; 17:24; Zsoltárok 11:7; 108:6, [108:7, Károli]).

 3. Hogyan szerelte fel magát Dávid a küzdelemre, de hogyan volt felszerelve Góliát?

³ Hallván, amint Góliát „gyalázza az élő Isten csatasorát”, Dávid ajánlkozott az óriással való párviadalra. Midőn Saul beleegyezett ebbe, Dávid előlépett, de nem a Saul által felajánlott hagyományos védő és támadó fegyverzetben. Csupán egy bottal, egy parittyával, és öt sima kővel — Góliát ezzel szemben óriási dárdát cipelt csaknem 7 kiló súlyú heggyel, és több mint 50 kiló súlyú rézpáncélt viselt! Amint az óriás Góliát és pajzsának hordozója közeledett, ’a filiszteus átkozni kezdte Dávidot az istenei által’ (1Sámuel 17:12–44).

 4. Hogyan felelt Dávid az óriás kihívására?

⁴ Hogyan felelt erre Dávid? Viszonozta az óriás kihívását, és ezt kiáltotta: „Te karddal, lándzsával, és dárdával jössz ellenem, én pedig a seregek Jehovájának, Izrael csatasora Istenének nevével jövök hozzád, akit te gyaláztál. E napon kezembe ad téged Jehova, és én biztosan leváglak téged és a fejedet veszem; a filiszteusok táborának holttesteit pedig még ma az ég madarainak és a föld vadállatainak adom; és a föld népe megtudja, hogy van Izraelnek Istene. És megtudja ez az egész gyülekezet, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg Jehova, mert A CSATA JEHOVÁÉ, és ő a kezünkbe kell hogy adjon benneteket” (1Sámuel 17:45–47).

 5. Mi lett a párviadal kimenetele, és kinek szerzett ez tiszteletet?

⁵ Dávid bátran ment a csatába. A parittyaköve célba talált, és Góliát a földre rogyott. Igen, Jehova megjutalmazta Dávid hitét és bátorságát, és a kis lövedéket céltévesztés nélkül az óriás homlokához irányította! Dávid előre rohant, kivonta Góliát saját kardját, és levágta a bajvívó fejét. A filiszteusok fejvesztetten menekültek. Bizony el lehetetett mondani: „A CSATA JEHOVÁÉ”! (1Sámuel 17:47–51). 

 6. a) Miért őrizte meg Jehova az ősi csata részleteit? b) Milyen biztosítékra van szükségük Isten szolgáinak, amikor Góliáthoz hasonlítható ellenségeiktől szenvednek üldözést?

⁶ Vajon miért őriztette meg Jehova ezt a részletes beszámolót erről a csatáról az ő Szavában, noha a csatát 3000 évvel ezelőtt vívták? Pál apostol megfelel erre: „Mert mindazt, amit régen megírtak, a mi okulásunkra írták meg, hogy kitartásunkkal és az írásokból merített vigasztalás által reménységünk lehessen” (Róma 15:4). Ma Isten sok hű szolgája szenved el gyalázkodást és nyílt üldözést olyan ellenségektől, akiket Góliáthoz lehet hasonlítani. Amint nő az ellenség részéről jövő nyomás, mindannyiunknak szükségünk van a vigasztaló bizonyosságra, hogy „A CSATA JEHOVÁÉ.”

A szuverenitás vitakérdése

 7. Milyen vitakérdéssel kell törődnie minden nemzetben Isten egész népének, és miért?

⁷ Góliát nagy léptekkel jött elő, hogy kihívja Izrael Istenét. Ebben a XX. században éppen úgy jönnek előtérbe a kormányok totális politikai rendszerei, kihívást intézve Jehova szuverenitása ellen és megkísérelve kierőszakolni az államnak való imádatszerű behódolást. Ez a vitakérdés Isten népét minden nemzetben érinti. Vajon miért? Azért, mert a megjövendölt pogányok ideje, vagy „a nemzetek meghatározott ideje” 1914-ben véget ért, és bevezette ’a nemzetek szorongása és a tanácstalanság’ jelenlegi időszakát (Lukács 21:24–26; UV., Károli fordítás). A pogányok ideje akkor kezdődött el, amikor i. e. 607-ben a nemzetek taposni kezdték a földi Jeruzsálemet, és magában foglalta az 1914-ig tartó 2520 évet, amikor Jehova trónra emelte Jézust, mint Messiás Királyt az égi Jeruzsálemben (Zsidók 12:22, 28; Jelenések 11:15, 17).a

 8. a) Hogyan reagáltak a föld királyai arra a prófétai parancsra, hogy „szolgáljátok Jehovát félelemmel”? b) Milyen világi bajnokok gyalázzák ma Jehovát és kínozzák az ő tanúit?

⁸ Nagy változás történt 1914-ben. A pogány nemzetek többé nem uralkodhattak isteni beavatkozás nélkül. De vajon engedelmeskedtek-e az akkor uralkodó ’királyok’ annak a prófétai parancsnak, hogy „szolgáljátok Jehovát félelemmel”, elismerve az ő újonnan beiktatott Királyát? Nem! Ehelyett „egy emberként összetömörültek Jehova ellen és felkentje”, Jézus ellen. A saját becsvágyukat követve nagy nyugtalanságban találták magukat a Nagy Háborúban 1914—1918-ban (Zsoltárok 2:1–6, 10–12). A világuralom vitakérdése mind a mai napig égető kérdés az emberiség számára. Sátán világa még mindig produkál Góliát férfirokonaihoz, a refeusokhoz hasonló politikai bajnokokat. Ezek a diktatórikus uralmak gúnyt űznek Jehovából és megpróbálják rákényszeríteni az ő tanúit a behódolásra, de mint mindenkor, a csata és a győzelem Jehováé (2Sámuel 21:15–22).

Az újabbkori „Saul”

 9. Kik felelnek meg ma Saul király cselekvési stílusának, és milyen módon?

⁹ Hol kerül Saul király ebbe a képbe? Saul lázadó magatrtása miatt Jehova korábban elhatározta, hogy ’elveszi tőle az Izrael feletti királyi uralmat’ (1Sámuel 15:22, 28). Saul most is elmulasztotta támogatni Jehova szuverenitását Góliát kihívásával szemben. Később pedig üldözni kezdte Dávidot, Góliát legyőzőjét, azt, akit Jehova felkent Saul uralkodói ágának a helyébe. Milyen pontosan ráillik ez a kereszténység papságának cselekvési stílusára! Ők is fellázadtak a Biblia igazsága ellen, részeseivé váltak a nagy hitehagyásnak, amelyik ’nem engedelmeskedik az Úr Jézusról szóló jó hírnek’ és az ő eljövendő Királyságának. Teljes mértékben elmulasztották védelmezni Jehova egyetemes felsőbbségét, elkeseredetten üldözték Jehova felkent tanúit és társaikat, a nagy sokaságot. Jehova — ’dühében’ — eltávolítja a hitehagyottakat! (2Thessalonika 1:6–9; 2:3; Hóseás 13:11).

10. a) Milyen nyilatkozatot tett 1918-ban Londonban egy előkelő papokból álló társaság? b) Ahelyett, hogy az 1918-as nyilatkozatnak megfelelően járt volna el, milyen utat követett a papság?

¹⁰ A kereszténység papságának megalkuvó magatartása világosan megnyilvánult az első világháború alatt. Nyilvánvaló, hogy Jézusnak a Máté 24. és 25., a Lukács 21. fejezetében feljegyzett próféciája beteljesedett. Tény az, hogy 1918-ban egy előkelő papokból álló társaság kiadott egy nyilatkozatot Londonban, Angliában, a baptista, kongregacionalista, presbiteriánus, episzkopális, és metodista egyházak képviseletében. Ez a nyilatkozat megállapítja: „A jelenlegi válság a pogányok idejének befejeződésére mutat.” De mégsem a nyilatkozatnak megfelelően jártak el. Akkor már a kereszténység papsága mélyen belekeveredett az első világháború támogatásába mindkét oldalról. Ahelyett, hogy elismerték volna Jézusnak Királyság-hatalomban való jelenlétét, a világi nemzetek gondolkozásmódját tették magukévá — hogy az emberek továbbra is a megosztott pogány politikai hatalmaknak engedelmeskedjenek, még a Góliáthoz hasonló zsarnokoknak is inkább, semhogy Isten Királysága alatt egyesüljenek. (Máté 25:31–33).

Ne alkudjatok meg!

11. Kik nem alkudtak meg a szuverenitás kérdésében, és kinek a példáját követték?

¹¹ Vajon megalkudtak-e Isten önátadott szolgái a szuverenitás eme vitakérdésében? Távolról sem, ahogyan a Biblia feljegyzései ezt világosan mutatják! (Dániel 3:28; 6:25–27; Zsidók 11:32–38; Jelenések 2:2, 3, 13, 19). A lojális keresztények manapság támogatják Jehova szuverenitását és Királyságát minden kegyetlen gyalázkodás és üldözés ellenére, melyet az erőszakos újkori Góliát rájuk zúdít. Ebben Jézus nyomdokait követik, aki „a Dávid Fia”, aki bátran folytatott szellemi hadviselést Jehova szuverenitása érdekében, ugyanakkor szigorúan ragaszkodott a semlegességhez a világ harcai és politikája terén. Atyjához intézett imájában megállapította, hogy az ő követői, az igaz keresztények, szintén „nem része a világnak” (Máté 4:8–10, 17; 21:9; János 6:15; 17:14, 16; 18:36, 37; 1Péter 2:21).

12. a) Kik vágták le az újkori Góliátot, és hogyan? b) Milyen hatással volt Jehova népére az, hogy holtnak tekintették „Góliátot”?

¹² A felkent keresztények mai, Dávidhoz hasonló maradéka levágta az újkori Góliátot. Hogyan tette meg ezt? Úgy, hogy félreérthetetlenül kijelentette Jehova melletti állásfoglalását a világ feletti uralomért folyó vitában. Egy „HATÁROZAT (amelyet elfogadott a Nemzetközi Bibliakutatók Egyesülete a Cedar Pointban [Ohio állam] megtartott kongresszusán, 1922. szeptember 10-én, vasárnap)” mintát állított fel erre. Magában foglalta a következőket:

„10. Továbbra is fenntartjuk és ragaszkodunk hozzá, hogy ez az Isten bosszúállásának napja Sátán látható és láthatatlan birodalma ellen;

„11. Hogy a régi világ vagy rend helyreállítása lehetetlenség; hogy itt van az idő Isten királyságának felállítására Krisztus Jézus által; és hogy minden hatalom és szervezet, amely nem engedelmeskedik önként az Úr igazságos uralmának, el lesz pusztítva.”

„A Dávid Fia”, mint a krisztusi gyülekezet feje kétségtelenül irányította a Királyság-igazság-„kő”-nek zuhanását (Máté 12:23; János 16:33; Kolossé 1:18). Az 1922-től 1928-ig megtartott évenkénti kongresszusokon elfogadott határozatok hangsúlyozták ezt az álláspontot. Jehova népe szempontjából „Góliát” holtan, lefejezetten feküdt. A diktatórikus emberi uralmaknak nem volt erejük megalkuvásra kényszeríteni Jehova szuverentásának bátor védelmezőit. (Vö. Jelenések 20:4.)

13. a) Hogyan alkudott meg a papság az elnyomás idején a hitleri Németországban? b) Milyen riportot közöl a Mothers in the Fatherland (Anyák a hazában) című könyv a meg nem alkuvó tanúkról?

¹³ A Góliát-szerű politikai uralom erőszakoskodásának kimagasló újkori példája Hitler Németországában jött létre. Az élenjáró vallások, mind a katolikus, mind a protestáns részről, sajnálatosan megalkudtak, hűbéri esküt téve a nácizmusnak, bálványozták a führert, tisztelegtek a horogkeresztes zászlónak, és megáldották a katonai csapatokat, amikor elindultak, hogy legyilkolják hittestvéreiket a szomszédos nemzetekben. Mindenféle hitfelekezetű úgynevezett keresztények át voltak itatva hazafias lelkesedéssel — Jehova Tanúi kivételével. A Mothers in the Fatherland (Anyák a hazában) című könyv jelentette: „[Jehova Tanúit] koncentrációs táborokba küldték, ezreket kivégeztek közülük, további ezrek meghaltak 1933 és 1945 között. . . . Katolikusok és protestánsok pedig buzdítást hallottak papságuktól, hogy működjenek együtt Hitlerrel. Ha ellenálltak, azt mind az egyház, mind az állam rendeletei ellenére tették.” Milyen vérbűn terheli mind az egyházat, mind az államot! (Jeremiás 2:34).b

14. Miért üldözik gyakran Jehova Tanúit?

¹⁴ Jehova Tanúinak kegyetlen elnyomása folytatódik ma is sok országban, úgy, ahogyan Jézus előre megmondotta. Ezek a Krisztus követők azonban minden körülmények között buzgón prédikálják „a királyságnak ezt a jó hírét” (Máté 24:9, 13, 14). A helyzet iróniájaként a legtöbb országban elismerik, hogy a Tanúk becsületes, tiszta életű polgárok, akik példásan megtartják a törvényeket és a rendet (Róma 13:1–7). Mégis gyakran üldözik őket. Vajon miért? Azért, mert az imádat kizárólag Jehovát illeti meg, és így ők vonakodnak meghajolni az állam jelképei előtt vagy tisztelegni előttük (5Mózes 4:23, 24; 5:8–10; 6:13–15). Megalkuvás nélkül imádják Jehovát, „egyedül őt”, Jehovát téve életük Szuverén Urává (Máté 4:8–10; Zsoltárok 71:5; 73:28). Mivel „nem képezik részét a világnak”, ragaszkodnak a krisztusi semlegességhez a világ politikáiban és háborúiban (János 15:18–21; 16:33).

15., 16. a) Kinek a példáját követhetik mindenféle korú tanúk, amikor az újkori Góliát fenyegeti őket, és hogyan szemlélteti ezt egy hat éves keresztény kislány? b) Kihez hasonlóan óhajtják nevelni a keresztény szülők kicsinyeiket?

¹⁵ Az újkori Góliát gyakran fenyegeti ezeket a feddhetetlenség-megörzőket, akik Jehova imádatát a bálványozó szokások elé helyezik. (Vö. Jelenések 13:16, 17). A Tanúk azonban, fiatalok és idősek egyaránt követhetik Dávid példáját, félelem nélkül válaszolván a kihívásra. Egyik latin-amerikai országban egy hatéves kislány csecsemőkorától jó nevelést kapott otthonában. (Vö. Efézus 6:4; 2Timótheus 3:14, 15.) Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a legjobb tanuló lett az osztályban az iskolában. Bibliából kiiskolázott lelkiismerete azonban nem engedte meg, hogy részt vegyen bálványimádó osztály-szertartásokon. Midőn megindokolta állásfoglalását, a tanító azt kiáltotta, hogy ilyen kislányok, mint az ő korabeliek még túl fiatalok ahhoz, hogy lelkiismeretük legyen! A hatéves gyermek hatásos tanúskodása által bebizonyította, hogy a tanító téved.

¹⁶ Remény van arra, hogy minden keresztény szülő úgy neveli kicsinyeit, hogy kövessék Dávid ifjúkori példáját, megállván a helyüket, amikor a Góliát-szerű világi hatalmak fenyegetik őket. Bár olyanok lennének, mint a három hithű héber gyermek, mint Dániel és sokan mások, akikről a szentírási beszámolók szólnak, és akik bátran ’megőrizték a jó lelkiismeretet’ a bibliai alapelvekkel összhangban (1Péter 2:19; 3:16; Dániel 3:16–18).

Ahogyan a történetírók látják

17. a) Minek a kifejlődésére figyelmeztet Toynbee angol történész? b) Hogyan teszi próbára Isten népének lojalitását az újkori Góliát osztály?

¹⁷ Arnold Toynbee, közismert angol történész arra figyelmeztet, hogy a mi időnkben a „szuverén nemzeti államok pogány imádatának félelmetes formája” felé haladunk; úgy is leírja ezt mint ’a demokrácia új borának savanyító erjesztőjét a törzsiség régi palackjaiban’. Azok, akik a saját nemzetüket a többinél felsőbbrendűnek vélik, egészen az állam imádatáig, az uralkodók által befolyásolva teszik ezt, és felsorakoznak, hogy végrehajtsák politikájukat, akár jó, akár rossz is az. Ennek következményeként a Góliát osztály felkel, hogy próbára tegye Isten népének lojalitását, akik szeretik szülőföldjüket, de elutasítják az államnak és jelképeinek imádatát.

18. Milyen vizsgálódó kérdésekre kell válaszolniuk a mai keresztényeknek?

¹⁸ Ez volt a helyzet a náci Németországban, és ugyanúgy ma is vizsgálódó kérdések várnak választ a lelkiismeretes keresztények részéről: El kell-e hinnem, hogy azt a nemzetet, amelyben élek, jobban szereti az Isten bármely más nemzetnél? Különösen most, az emberi történelem e legveszedelmesebb időszakában logikus és értelmes dolog-e úgy tekinteni a földnek egy kis darabkájára, mint minden más részénél különbre? Vagy az emberi család egy részét felsőbbrendűnek kell-e tekinteni a többi részénél?

19. Mit mond nekünk a legnagyobb történész, Jehova az olyan gondolkozásról és cselekvésről, amely szerint valamely emberi nemzet minden más nemzetnél felsőbbrendű?

¹⁹ Vizsgáljuk meg most a legnagyobb történésznek, Jehova Istennek, a Biblia Szerzőjének a nézetét. Péter apostol ezt mondja nekünk: „Bizony látom, hogy nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte az, aki féli őt és igazságosságot cselekszik.” És vajon nem kell-e mindenkor összhangban járnunk Pál apostol ihletett megállapításával, mely szerint Isten „egy emberből alkotta meg az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak az egész föld színén”? Milyen alapon gondolkozhatna és cselekedhetne úgy az emberek egyik nemzete, mintha minden más nemzetnél felsőbbrendű lenne? Pál minden emberről szólva ezt mondta: „Isten nemzetsége vagyunk” (Cselekedetek 10:34, 35; 17:26, 29).

20. Mi nem fog többé kihívást intézni Isten népe ellen Jehova új rendszerében, és miről szól a következő tanulmány?

²⁰ Jehova új rendszerében többé nem intéznek kihívást az igazságosság szeretőihez a Góliáthoz hasonló totális politikai rendszerek, mert a gerillaharcosok büszkesége és gyűlölete a múlté lesz (Zsoltárok 11:5–7). Bárhol élnek is majd a földön, az Isten gyermekei a hátuk mögé vetik az ilyen nacionalizmust, Jézus ama parancsának engedelmeskedve, hogy ’szeressék egymást, ahogy ő szerette őket’ (János 13:34, 35; Ésaiás 2:4). A következő tanulmány rámutat, miféle szeretet ez!

[Lábjegyzetek]

Ismétlési kérdések

◼ Mit ábrázol az óriás, bajvívó Góliát?

◼ Milyen módon mutatták meg Isten szolgái, hogy nem alkusznak meg a szuverenitás vitaklérdésében?

◼ Miért mondhatja Isten népe, hogy leütötték az újkori Góliátot?

◼ Kik követik Saul király cselekvési stílusát, és hogyan?

◼ Mennyiben cselekedett Jehova népe Dávidhoz hasonlóan az újkori Góliát elnyomásával szemben?