Emlékszel rá?

Örömmel olvastad Az Őrtorony legutóbbi számait? Nos, lássuk, tudsz-e válaszolni a következő kérdésekre:

• Milyen négy jelentése van a Keresztény Görög Iratokban a „gyülekezet” szónak?

Elsősorban a felkent keresztények csoportjára utal (néhány írásszövegben Krisztust is beleértve). Máskor ’az Isten gyülekezete’ kifejezésen az egy bizonyos időben élő összes keresztényt kell értenünk. A szó harmadik jelentése a következő: mindazok a keresztények, akik egy bizonyos földrajzi területen élnek. Végül pedig azokra alkalmazható, akik egy helyi gyülekezetet alkotnak. (4/15, 21–3. oldal.)

• Mikor zárul le az égi reménységű keresztények elhívása?

A Biblia nem ad pontos választ erre. Ez az elhívás i. sz. 33-ban kezdődött, és egészen napjainkig folytatódott. 1935 után a tanítványképző munka célja a nagy sokaság begyűjtése lett. Az 1935 után megkeresztelkedők némelyike mégis azt a tanúságot kapta a szent szellem által, hogy égi reménységű, és ezért nem köthetjük egy konkrét időponthoz ennek az elhívásnak a befejeződését. Az igazi felkentek nem kapnak többet Isten szelleméből, mint a más juhok, és nem várnak el különleges bánásmódot. A keresztényeknek a reménységüktől függetlenül hűségeseknek kell lenniük, és továbbra is cselekedniük kell Isten akaratát. (5/1, 30–1. oldal.)

• Amikor Jefte fogadalmat tett, vajon fel akarta áldozni a lányát égő felajánlásként Istennek?

Nem. Jefte úgy értette ezt, hogy aki elébe jön, azt odaszenteli, hogy kizárólagos szolgálatot végezzen Istennek, melyre a mózesi törvény lehetőséget adott (1Sámuel 2:22). A fogadalom beteljesítéseként Jefte lánya a hajlékban szolgált, és ezzel nagy áldozatot hozott, hiszen soha nem mehetett férjhez. (5/15, 9–10. oldal.)

• Milyen szerepet játszott a kódex a korai keresztényiségben?

Úgy tűnik, hogy a keresztények főként tekercseket használtak, legalábbis az első század végéig. A következő évszázadban heves vita bontakozott ki a kódex hívei és a tekercs hívei között. A szakértők szerint az, hogy a keresztények kódexet használtak, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy később széles körben elfogadják azt. (6/1, 14–5. oldal.)

• Mi a gézeri naptár?

Egy kis mészkőtábla, melyet 1908-ban fedeztek fel Gézer városának a helyszínén. Sokak szerint egy iskolás fiú írta a táblát gyakorlásképpen. A tábla egy mezőgazdasági évet vagy ciklust vázol fel, mely időszak a betakarítással kezdődik (ez a szeptember/október hónapoknak megfelelő időszakban zajlott), és különféle terményeket meg mezőgazdasági tevékenységeket említ. (6/15, 8. oldal.)

• Mit jelent a szent szellem ellen vétkezni?

Megtörténhet, hogy valaki Jehova szent szelleme ellen vétkezik, ez a bűn nem bocsáttatik meg (Máté 12:31). Hogy megbocsáthatatlan bűnt követtünk-e el, azt Isten dönti el, és ő az, akinek hatalmában van megvonni tőlünk a szellemét (Zsoltárok 51:11). Ha mélységesen elszomorít bennünket a bűn, akkor nagyon valószínű, hogy őszintén megbántuk azt, és nem vétkeztünk a szellem ellen. (7/15, 16–7. oldal.)

• Miért kérdezte meg Saul király, hogy kinek a fia Dávid, ha korábban már kapcsolatban állt vele? (1Sámuel 16:22; 17:58).

Saul nem pusztán arra volt kíváncsi, hogy hogy hívják Dávid apját. Miután olyan embernek látta Dávidot, akinek hite és bátorsága van, és aki éppen akkor győzte le Góliátot, Saul azt szerette volna tudni, hogy milyen ember nevelte ezt a fiút. Elképzelhető, hogy Saulnak az járt a fejében, hogy beveszi a hadseregébe Isait vagy esetleg a családja más tagjait. (8/1, 31. oldal.)