Növeld békességedet pontos ismeret által
„Ki nem érdemelt kedvesség és béke gyarapodjon bennetek Isten és a mi Urunk Jézus pontos ismerete által” (2PÉTER 1:2).
1., 2. a) Miért lehet az Istennel való békés viszonyt házassághoz hasonlítani? b) Hogyan erősíthetjük az Istennel való békénket?
AZ alámerítkezésedkor Jehova Istennel kialakított békés viszony bizonyos tekintetben hasonlít a házassághoz. Jóllehet a menyegző napja gyönyörűséges, csupán a kezdete egy értékes viszonynak. Erőfeszítés, idő, és tapasztalat által a házas viszony még drágábbá, értékesebbé válhat, menedékké a nyomorúság idején. Ugyanígy növelheted a Jehovával való békédet is, szorgalommal és az ő segítségével.
2 Péter apostol feltárja, hogyan erősíthetik békéjüket Istennel azok, akik „elnyerték a hitet”. Ezt írta: „Ki nem érdemelt kedvesség és béke gyarapodjon bennetek, Isten és a mi Urunk Jézus pontos ismerete által” (2Péter 1:1, 2).
„Isten pontos ismerete”
3. Mit jelent pontos ismerettel rendelkezni Jehováról és Jézusról?
3 A „pontos ismeret” értelmű görög szó (e·pi΄gno·sis) ebben a szövegösszefüggésben mélyebb, bensőségesebb ismeretet jelent. Az igei alakja személyes tapasztalattal szerzett ismeretre utalhat, és a Lukács 1:4 „teljesen megismerni” kifejezéssel adja vissza. Culverwel, a görög nyelv tudósa megmagyarázza: számára ez a szó azt az értelmet hordozza magában, hogy „egy előzőleg már ismert dolgot jobban megismerek; egy már messziről látott tárgyat pontosabban meglátok”. Ilyen „pontos ismeret” megszerzése tehát azt jelenti, hogy közelebbről megismerem Jehovát és Jézust mint személyeket, jobban megismerem a tulajdonságaikat.
4. Hogyan növelhetjük ismeretünket Istenről, és miért tökéletesíti ez az ismeret a vele való békénket?
4 Ezt az ismeretet kétféle módon lehet megszerezni: jó személyes tanulmányozási szokás és Isten népe összejöveteleinek rendszeres látogatása által. Ilyen módon világosabban megtanulhatod, hogyan jár el Isten, és mit gondol. Sokkal pontosabb elmebeli képet alakíthatsz ki személyiségéről. Istent bensőségesen ismerni azonban azt jelenti, hogy utánozzuk és visszatükrözzük ezt a képet. Például Jehova leír valakit, aki isteni önzetlenséget tükröz vissza, aztán így szól: „Nem azt jelenti ez, hogy ismer engem?” (Jeremiás 22:15, 16; Efézus 5:1). Ha még közelebbről utánozod Istent, gyarapodni fog a békéd, mert tökéletesíted a felvett új egyéniséget, „amely pontos ismeret által állandóan megújul annak képmására, aki teremtette azt”. Jobban fogsz tetszeni Istennek. (Kolossé 3:10.)
5. a) Hogyan segített a pontos ismeret egy keresztény nőnek? b) Milyen módon utánozhatjuk Jehovát még pontosabban?
5 Egy Lynn nevű keresztény nő nehéznek találta, hogy megbocsásson egy keresztény testvérnőnek, akivel nézeteltérése támadt. Lynn azonban gondos személyes tanulmányozás során megvizsgálta saját magatartását. „Emlékezetembe idéztem, milyen Isten Jehova, mennyire nem táplál haragot” — ismerte el. „Arra a sok apró dologra gondoltam, amiket mi naponta elkövetünk Jehova ellen, és ő mégsem tartja számon azokat. Ehhez képest milyen csekélység az én ügyem a keresztény testvérnőmmel. Ezért valahányszor megláttam a testvérnőt, azt gondoltam: ’Jehova éppen úgy szereti őt is, mint engem.’ Ez segített túltenni magamat a nehézségen.” Nem látsz-e te is olyan területet, ahol neked is jobban kell utánoznod Jehovát? (Zsoltárok 18:35, [18:36, Károli]; 103:8, 9; Lukács 6:36; Cselekedetek 10:34, 35; 1Péter 1:15, 16.)
Krisztus pontos ismerete
6. Hogyan mutatta meg Jézus Krisztus, hogy a prédikáló-munka a legnagyobb fontosságú volt számára?
6 Ahhoz, hogy pontos ismeretünk legyen Jézusról, el kell sajátítanunk ’a Krisztus gondolkodásmódját’ és utánoznunk kell őt. (1Korinthus 2:16). Jézus lelkes hirdetője volt az igazságnak. (János 18:37.) Erőteljes evangélizáló szellemét nem kötötte béklyóba a tömeg előítélete. Noha a többi zsidó gyűlölte a szamaritánusokat, ő tanúskodott egy szamáriai asszonynak a kútnál. Nos, a tömeg elítélte, ha valaki hosszabb beszélgetést folytatott nyilvános helyen egy nővel!a Jézus azonban nem engedte, hogy a tömeg érzelmei megakadályozzák a tanúságtételben. Isten munkája felfrissítő volt számára. Jézus ezt mondta: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem és az ő munkáját elvégezzem.” Az az öröm, hogy látta az emberek érzelmi visszahatását, mint azét a szamáriai asszonyét és a számos városlakóét, úgy táplálta Jézust, mint az eledel. (János 4:4–42; 8:48.)
7. a) Jézus ismerete mire indíthat minket? b) Vajon Isten ugyanannyi prédikálást vár el minden szolgájától? Indokold meg.
7 Azt érzed-e te is, amit Jézus? El kell ismerni, hogy a bibliai beszélgetés kezdeményezése idegenekkel sok ember számára nehéz, és gyakran össze is ráncolják miatta a homlokukat a közösség némely tagjai. Mégis, ha ugyanaz a szellemi magatartásunk, mint Jézusé, nem kerülhetjük ki ezt a körülményt: tanúskodnunk kell. Természetesen nem mindenki végezhet ugyanannyi tanúskodást. Képességeink és körülményeink eltérőek, nem egyformák. Ezért ne legyen olyan érzésed, hogy Isten soha nincs megelégedve szent szolgálatoddal. A Jézusról szerzett ismeretünk azonban arra ösztönözzön bennünket, hogy legjobb képességünk szerint végezzük azt. Jézus egész szívű szolgálatot ajánlott. (Máté 13:18–23; 22:37.)
A gonoszságot gyűlölnünk kell
8., 9. Miket gyűlöl Isten, és hogyan mutathatjuk ki ugyanazt a gyűlöletet?
8 A pontos ismeret segít megismernünk azt is, hogy mit gyűlöl Jézus és Jehova. (Zsidók 1:9; Ésaiás 61:8.) „Hat olyan dolog van, amelyet Jehova gyűlöl, sőt hét dolog utálatos az ő lelkének; a kevély szemek, a hamis nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, az ártalmas terveket szövő szív, a rosszasságra sietve futó lábak, a hazugságokat kezdeményező hamis tanú, és mindenki, aki viszályt támaszt a testvérek között” (Példabeszédek 6:16–19). Ezek a magatartások és viselkedési formák „utálatosak az ő lelkének”. Az a héber szó, amelyet az „utálatos” szóval adnak vissza, az „utál, undorodik” jelentésű igéből származik, olyat is jelent, hogy „idegenkedik valamitől, mint ami minden érzékszervét sérti; megvet valamit méltatlankodással”. Ahhoz tehát, hogy békében legyünk Istennel, nekünk is hasonló irtózást, utálatot kell kifejlesztenünk.
9 Például óvakodj a „kevély szemek”-től és minden gőg megnyilvánulásától. Alámerítkezés után némelyek úgy érzik, hogy nincs többé szükségük azoknak a segítségére, akik tanították őket. Az új keresztényeknek azonban alázatosan el kell fogadniuk a segítséget, hogy jól megerősödjenek az igazságban. (Galata 6:6.) Kerüld a pletykálkodást is, amely könnyen okozhat „viszályt a testvérek között”. Mendemondák terjesztésével, igazolhatatlan bírálgatások vagy hazugságok továbbításával nem leszünk ugyan ’ártatlan vért ontók’, de minden bizonnyal tönkretehetjük mások jó hírnevét. Nem lehetünk békében Istennel, ha nem vagyunk békében testvéreinkkel. (Példabeszédek 17:9; Máté 5:23, 24.) Isten azt is mondja az ő Szavában, hogy „gyűlöli a válást” (Malakiás 2:14, 16). Ha házas vagy, teszel-e erőfeszítéseket házasságod megszilárdítására? Undorodsz-e a flörtöléstől és a más házastársával kapcsolatos meg nem engedhető szabadosságtól? Gyűlölöd-e a szexuális erkölcstelenséget úgy, mint Jehova? (5Mózes 23:17, 18.) Nem könnyű gyűlölni az ilyen szokásokat, mert ezek talán vonzóak hústestünk számára, a világ pedig csak mosolyog rajtuk.
10. Hogyan ápolhatunk gyűlöletet a gonoszság ellen?
10 Hogy gyűlöletet fejleszthessünk ki magunkban a gonoszság ellen, segítséget jelent, ha távol tartjuk magunkat az olyan szórakozásoktól, mint a spiritizmust, erkölcstelenséget, vagy erőszakot ábrázoló tv-programok, filmelőadások, avagy olvasmányok. (5Mózes 18:10–12; Zsoltárok 11:5.) Azzal, hogy a rossz cselekvést ’nem is olyan rossz’-nak, sőt olykor humorosnak mutatják be, aláássák azt a törekvésünket, hogy isteni gyűlöletet fejlesszünk ki irántuk. Másrészt a buzgó imádság nagy sgítségünkre lesz, mert Jézus azt mondta: „Szüntelenül imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem ugyan buzgó, a hústest azonban erőtelen” (Máté 26:41). Arra vonatkozóan, amikor az egyénnek erős testi vággyal kell szembenéznie, egy keresztény ezt mondta: „Erőfeszítést tettem az imádkozásra. Néha méltatlannak éreztem magam, hogy Jehovához közeledjem, de kényszerítettem rá magamat a hozzá való könyörgés által, és megkaptam a szükséges erőt.” Jobban megérted, hogy miért utálja Jehova a helytelen cselekedeteket, ha elmédben átgondolod azok fájdalmas következményeit. (2Péter 2:12, 13.)
11. Mik tehetnek időnként próbára bennünket?
11 Annak ellenére, hogy békében vagy Istennel, időnként gondot okozhatnak a mindennapi terhek és kísértések, sőt a saját gyengeségeid is. Ne felejtsd el, hogy Sátán különleges céltáblája lettél. Ő hadat visel azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait, és akik Jehova Tanúi. (Jelenések 12:17.) Hogyan őrizheted meg akkor a belső békédet?
Küzdjük le a békebontó szerencsétlenségeket
12. a) Mi a háttere a 34. zsoltárnak? b) Hogyan írja le az Írás Dávid akkori érzéseit?
12 „Sok csapás éri az igazságost” — írta Dávid a Zsoltárok 34:19-ben [34:20, Károli]. Ennek a zsoltárnak a felirata szerint Dávid ezt a zsoltárt azután írta, miután közvetlenül szembe kellett néznie a halállal. Miközben Saul király elől menekült, Dávid menedéket keresett Ákhisnál, Gát filiszteus királyánál. A király szolgái felismerték Dávidot, és visszaemlékezve Izraelért véghezvitt korábbi hőstetteire, bepanaszolták Ákhisnál. Midőn Dávid meghallotta beszélgetésüket, „kezdte szívére venni ezeket a szavakat, és nagyon megijedt Ákhistól, Gát királyától” (1Sámuel 21:10–12). Elvégre ez volt Góliát lakóhelye, és Dávid megölte az ő hősüket — sőt nála volt az óriásnak kardja is! Vajon nem használják-e fel most ezt a nagy kardot, hogy levágják az ő fejét? Mit tehetett Dávid? (1Sámuel 17:4; 21:9.)
13. Mit tett Dávid ez alatt a nyomorgatás alatt, és hogyan követhetjük az ő példáját?
13 Dávid buzgó könyörgést intézett Istenhez szabadításért. „Kiálltott a lesújtott, és Jehova meghallotta és minden bajából kimentette őt” — mondta Dávid. Azt is mondta: „Minden félelemtől megszabadított” (Zsoltárok 34:4, 6, 15, 17, [34:5, 7, 16, 18, Károli]). Megtanultad-e te is, hogy Jehovához könyörögj és öntsd ki előtte szívedet az aggodalmak idején? (Efézus 6:18; Zsoltárok 62:8, [62:9, Károli].) Lehet, hogy a te sajátos aggodalmad vagy nyomorúságod nem olyan drámai, mint a Dávidé, mégis tapasztalhatod, hogy Isten idejében ad neked segítséget. (Zsidók 4:16.) Dávid azonban többet is tett, nemcsak imádkozott.
14. Hogyan használta Dávid a „gondolkodó képességét”, és miről gondoskodott Jehova, hogy segítsen nekünk ugyanazt tenni?
14 „[Dávid] eltitkolta előttük józan eszét, úgy kezdett viselkedni, mint egy őrült . . . Végül Ákhis így szólt szolgáihoz: ’Látjátok, hogy őrült ez az ember. Miért hoztátok őt hozzám?’” (1Sámuel 21:13–15). Dávid kigondolt egy stratégiát, ami megmentette őt. Jehova megáldotta törekvését. Hasonlóképpen, amikor mi kerülünk szembe bonyolult helyzetekkel, Jehova elvárja tőlünk, hogy használjuk elmebeli képességeinket, ne csak egyszerűen tőle várjuk, hogy megoldja azokat. Ő ihletett Szavát adta nekünk, amely „eszessé teszi a tapasztalatlant, . . . ismeretet, valamint gondolkodó képességet ad” (Példabeszédek 1:4; 2Timótheus 3:16, 17). Isten amellett gondoskodott még gyülekezeti vénekről is, akik segíteni tudnak nekünk, hogy megtanuljuk, hogyan ragaszkodhatunk Isten irányadó mértékeihez. (1Thessalonika 4:1, 2.) Gyakorta tudnak segíteni ezek a férfiak abban, hogy kikeressük az Őrtorony Társulat kiadványaiból azt, ami megkönnyíti számunkra a helyes döntést, vagy segít leküzdeni a nehézségeket.
15. Miért vigasztaló a Zsoltárok 34:18. verse [34:19, Károli]?
15 Még amikor fáj is a szívünk saját gyengeségünk vagy sikertelenségünk miatt, ha helyes magatartást tanúsítunk, meg tudjuk őrizni a békét Istennel. Dávid ezt írta a Zsoltárok 34:18. versében [34:19, Károli]: „Jehova közel van a megtört szívűekhez, és megmenti a levert szelleműeket.” Ha bocsánatért esedezünk hozzá és megteszünk minden szükséges lépést az ügy helyrehozására (különösen, ha súlyos bűnről van szó), Jehova közel marad hozzánk, támogat bennünket érzelmileg. (Példabeszédek 28:13; Ésaiás 55:7; 2Korinthus 7:9–11.)
Személyes ismeret békét szerez
16. a) Milyen más módon szerezhetünk pontos ismeretet Istenről? b) Magyarázd meg Dávidnak azt a megállapítását: „Ízleljétek és lássátok meg, hogy jó Jehova.”
16 A szellemi felvilágosítás befogadása mellett van egy másik mód Isten pontos ismeretének megszerzésére, ez pedig a szerető segítségének személyes tapasztalása. (Zsoltárok 41:10, 11, [41:11, 12, Károli].) Ha megszabadulunk egy nehéz helyzetből, az nem mindig jelenti annak végleges vagy azonnali megszűnését; lehet, hogy továbbra is el kell viselnünk azt. (1Korinthus 10:13.) Jóllehet Dávid életét megkímélték Gátban, még néhány évig menekült maradt, és egyéb veszélyekkel nézett szembe. De mindezeken keresztül érezte Jehova törődését és támogatását. Kereste és meg is taálálta az Istennel való békét; megtanulta, hogy akik ezt teszik, „nem nélkülöznek semmi jót”. Saját tapasztalatából felismerve, hogyan támogat Jehova a nyomorúság idején, Dávid a következőket írhatta: „Ó, ízleljétek és lássátok meg, hogy jó Jehova! Boldog az az életerős férfi, aki nála keres menedéket” (Zsoltárok 34:8–10, 14, 15. [34:9–11, 15, 16, Károli]).
17. Milyen eredménnyel keresett menedéket Jehovánál egy család nyomorúság idején?
17 Ha Jehovánál kerestek menedéket a nehézségek idején, ti is képesek lesztek rá, hogy „ízleljétek és lássátok meg, hogy jó Jehova”. Az Egyesült Államok középnyugati részén, egy keresztény baleset következtében elveszítette jól fizető állását, amelynek 14 éven át örvendhetett. Mivel elvesztették jövedelmüket, az egész család Jehovához könyörgött. Ugyanakkor lecsökkentették a kiadásokat, tallóztak a környék földjein, és halásztak élelemszerzés céljából. Néhány gyülekezeti tag segítségével és alkalomadtán részidejű munka vállalásával ez a négytagú család fenn tudott maradni. Egy évvel a baleset után az anya így gondolkodott: „Félrevezethetjük magunkat, ha azt gondoljuk, Jehovára támaszkodunk s közben valójában a saját képességeinkre és házastársunkra vagy állásunkra támaszkodunk. De mi valóban megtanultunk csak őbenne bízni. Így elveszthettünk egyéb dolgokat, de Jehova soha nem hagyott el bennünket, nem, egy pillanatra sem. Bár csak a legszükségesebb dolgokkal rendelkezünk, családunk kapcsolata Jehovával sokkal szorosabb, bensőségesebb lett.”
18. Mi tesz képessé, hogy elviselj még tartós nehézségeket is?
18 Igen, a pénzügyi nehézség tartós lehet. Vagy krónikus betegség sújthat bennünket; tartós, személyes ellentét alakulhat ki másokkal; érzelmi rendellenesség, depresszió gyötörhet; sőt egyéb nehézségek egész serege. Ennek ellenére, ha igazán ismered Istent, hiszel az ő támogatásában. (Ésaiás 43:10.) Ez a töretlen bizalom segít elviselni a helyzetet és megőrizni „az Isten békéjét, amely minden gondolatot felülmúl” (Filippi 4:7).
19. Honnan tudjuk, hogy Jehova nem veszi könnyen a mi szenvedéseinket?
19 Amikor fájdalmas tapasztalatokon mégy keresztül, soha ne feledd, hogy Jehova tudja, mennyire szenvedsz. Egy zsoltárban, amelyet szintén a gátbeli tapasztalatára utalva szerzett, Dávid így esedezett Jehovához: „Gyűjtsd tömlődbe könnyeimet. Nincsenek-é benne könyvedben?” (Zsoltárok 56:8, [56:9, Károli]). Isten biztosan meghallgatta Dávid könyörgését. Milyen vigasztaló az a tudat, hogy Isten összegyűjtheti az ilyen nyomorúság és aggodalom okozta könnyeket és beleöntheti bőrtömlőjébe, ahogy egy gazda drága bort vagy vizet önthet tároló edényébe. Az ilyen könnyekről mindig meg lehet emlékezni, igen, be vannak írva Isten könyvébe. Milyen gyengéd is Jehova figyelme!
20. Hogyan növelhetjük meg az Istennel való békénket?
20 Az alámerítkezésed tehát csak a kezdete a Jehovával való békés viszonyodnak. Isten és Jézus személyes tulajdonságainak jobb megismerésével, valamint Jehova támogatásának személyes tapasztalatával a megpróbáltatások idején, növelni fogod az Istennel való békédet. Nemcsak olyan viszonyba kerülsz Jehovával, amely most biztonságos menedékhelyül szolgál neked, hanem a tied lesz az a drága reménység, hogy örökké élhetsz a Paradicsomban, ahol ’maradéktalan örömet találsz a béke bőségében’ (Zsoltárok 37:11, 29).
[Lábjegyzet]
a A Talmud szerint a régi rabbik azt tanácsolták, hogy a tudós „ne beszélgessen nővel az utcán”. Ha ez a szokás Jézus napjaiban érvényben volt, talán a tanítványok azért kezdtek „csodálkozni, amikor látták, hogy asszonnyal beszél” (János 4:27).
Vissza tudsz-e emlékezni?
◻ Hogyan nyerhetünk pontos ismeretet Istenről és Jézusról?
◻ Mire tesz képessé minket Isten és Jézus utánzása?
◻ Hogyan utánozhatjuk Istent a gonosz gyűlölésében?
◻ Hogyan őrizhetjük meg a békét nehézségek ellenére is?
[Kép a 17. oldalon]
Jézus nem engedte, hogy a közösség előítélete hátráltassa őt a tanúskodásban. Te is követed a buzgalmát a prédikálás terén?
[Képek a 18. oldalon]
Amikor súlyos nehézséggel kellett szembenéznie, Dávid Jehovához könyörgött . . . . . . és őrültnek tetette magát, hogy megmeneküljön. Jehova meghallgatta Dávid imáját.