EFÓD I.

A papi öltözet része. Isten részletesen elmondta Mózesnek, milyen legyen a főpap különleges efódja (KÉP: 1. köt. 539. o.). Kétségkívül egy kötényszerű ruha volt, melyet „aranyból, kék fonalból, bíborpirosra festett gyapjúból, karmazsinvörös fonalból és finom sodrott lenből, hímzőmunkával” készítettek. Ennek a ruhadarabnak volt eleje is, meg hátulja is, melyeket egymáshoz rögzítettek. Az efód és a „rajta lévő öv” ugyanabból az anyagból készült, és az öv a deréknál körülfogta az efódot, valószínűleg hozzá volt erősítve. A vállrészekre két, aranyfoglalatba tett ónixkövet helyeztek. A két kőre rávésték Izrael fiainak a neveit, hat-hat nevet véstek a kövekre. A melltáskát kötélfonás munkájával sodort aranyláncokkal erősítették ezekhez az aranyfoglalatokhoz. A melltáska alsó sarkain lévő aranykarikákba kék zsinórt fűztek. A zsinór másik vége az efód vállrészeinek aljához volt rögzítve, közvetlenül az efód öve felett. Az efód bizonyára valamivel a derék alá ért, de valószínűleg nem ért térdig (2Mó 28:6–14, 22–28).

A főpap az efódot az efódhoz való kék palástra vette fel, mely alatt a lenvászon köntös volt (2Mó 29:5). A főpap nem mindig viselte az efódot. Amikor olyan ügyben kellett megkérdezni Jehovát, amely az egész nemzetet érintette, a főpapon rajta volt az efód, valamint a melltáska az urimmal és a tummimmal (4Mó 27:21; 1Sá 28:6; Ezs 2:63). Az évenként megtartott engesztelés napján, a bűnért való felajánlások bemutatása után a főpap megmosakodott és átöltözött. Levette az egyszínű, fehér öltözetét, és minden bizonnyal felöltötte a díszes öltözékét, így az efódot is, mielőtt bemutatta az égő felajánlásokat (3Mó 16:23–25).

Abjátár pap kétségkívül a főpap efódját vitte a Nóbban lévő szentélyből Dávid táborába, ugyanis Doég megölte Abjátár apját, Ahimélek főpapot és a vele lévő alpapokat (1Sá 22:16–20; 23:6). Dávid egyszer arra kérte Abjátárt, hogy hozza oda neki az efódot, hogy megkérdezhesse Jehovától, mit tegyen (1Sá 23:9–12; 30:7, 8).

Az alpapok efódja: Az alpapok is viseltek efódot, bár a Szentírás csak a főpap efódját említi meg konkrétan, és csak erről beszél részletesen, amikor leírja, hogy hogyan kell elkészíteni a papi ruhákat Jehova utasításának megfelelően. Áron fiainak öltözékével kapcsolatban, akik alpapokként szolgáltak Áron mellett, csak azt említi meg a Biblia, hogy „köntösöket”, „övszalagokat”, „fejfedőket” és „vászonalsókat” kellett készíteni számukra (2Mó 28:40–43). Úgy tűnik, hogy később vált szokássá, hogy az alpapok is hordtak efódot. Sámuel, jóllehet nem volt alpap, efódot viselt, amikor kisfiúként a szentélynél végzett szolgálatot Jehovának (1Sá 2:18). Az a 85 pap is hordott efódot, akiket Saul király parancsára Doég megölt (1Sá 22:18). Az alpapok efódjának valószínűleg csak annyi volt a szerepe, hogy jelezze, hogy a viselője papi tisztséget tölt be, de a Törvény nem követelte meg, hogy a papok efódban végezzék a szolgálatukat. Az alpapok efódja bizonyára olyan szabású volt, mint a főpapé, de egyszínű fehér anyagból készült, nem volt rajta hímzés, és talán a lenvászon sem volt olyan kitűnő minőségű. A Biblia a héber badh (lenvászon) szót használja, amikor a fiatal Sámuel és a 85 pap efódjáról beszél, viszont amikor a főpap efódjáról ír, akkor a sés (finom len) szót (2Mó 28:6; 1Sá 2:18; 22:18).

Amikor a szövetségládát felvitték Jeruzsálembe, Dávid házához közel, a Sion-hegyre, Dávid ennek az örömteli eseménynek az alkalmából táncolt Jehova színe előtt, és egy finom szövetből készült palástot viselt, melyre felvett még egy lenvászon efódot is (2Sá 6:14; 1Kr 15:27).

Efód, melyet Gedeon készített: Miután Gedeon megfutamította a midiánitákat, a hadizsákmányul szerzett aranyból készített egy efódot (Bí 8:26, 27). Vannak, akik ezt kétségbe vonják, mivel az 1700 sekel (19,4 kg) arany sokkal több, mint amennyi egy efód elkészítéséhez szükséges, és szerintük Gedeon még egy aranyszobrot is készített. De az „efód” szó nem utal szoborra. Gedeon hithű férfi volt, és biztosan nem tett olyat, amit később Jeroboám. Ez a király rávette a tíz törzset, hogy aranyborjút imádjon. Amikor felkérték Gedeont, hogy alapítson meg egy uralkodói dinasztiát Izraelben, nyilvánvalóvá vált, hogyan gondolkodik Jehova imádatáról. Az ajánlatot a következő kijelentéssel utasította el: „Jehova fog uralkodni felettetek” (Bí 8:22, 23). Nagyon is lehetséges, hogy az arany nagy részét arra használta, hogy az efódhoz több mindent vegyen, például drágaköveket. Gedeon efódja valóban lehetett ilyen drága (mai pénzegységben kifejezve 218 365 dollár), különösen, ha drágakövek is voltak rajta.

Bár Gedeont jó szándék vezérelte abban, hogy megünnepelje Izrael győzelmét, melyet Jehova adott, és hogy kifejezze az Isten iránti tiszteletét, az efód „csapdája lett. . . Gedeonnak és a háznépének”, mivel az izraeliták szellemi erkölcstelenséget követtek el azzal, hogy imádták az efódot (Bí 8:27). A Biblia azonban nem mondja, hogy maga Gedeon is imádta volna az efódot; sőt, Pál apostol név szerint megemlíti mint olyan személyt, aki Jehova keresztény kor előtti hűséges tanúinak a ’nagy fellegéhez’ tartozik (Héb 11:32; 12:1).

Amikor bálványimádathoz használták: A Bírák könyvének 17. és 18. fejezete leír egy olyan esetet, amikor egy efódot bálványimádathoz használtak. Az efódot egy efraimita férfi készítette, és először az egyik fia használta, amikor papként tevékenykedett egy faragott képmás előtt. Majd egy lévita, Mózes egyik leszármazottja is használta, aki bár nem tartozott Áron papi családjához, szintén papként tevékenykedett. Az efód és a képmás végül Dán törzséhez tartozó férfiakhoz került. A lévita és utána a fiai továbbra is előmozdították a bálványimádatot Dán városában mindaddig, míg Isten háza Silóban volt.